Köszi a választ! 3-at feltettem egy rövidebb teszt szakaszra (Piko Taurus, Mehano TGV, Roco M62). Megkönnyebbülésemre mind elindult, de hallhatóan zajosabb a motor. Emlékszem a Roco M62-nek szinte semmi hangja nem volt régebben, most azért már kicsit zúg. Megpróbáltam őket szétszerelni, egy kis tisztításra és olajozásra, de az nem akart összejönni (már a burkolat levétele sem sikerült). Lehet nekem kerülte el valami a figyelmemet, de a probléma, hogy se szerelési dokumentumot nem találok a neten, se videó tutorialokat. Számítógépes alkatrészeket sűrűn bütykölök, szinte nincs olyan alkatrész, amiről ne találnék egy dokumentációt/útmutatót.
Félreértések elkerülése végett szívesen elviszem őket egy szakemberhez nagygenerálra, de azért 6 (jelenleg 6, jövőben talán még több) mozdonnyal évente szervizbe járkálni egy kis olajozásra elég időigényes és költséges mulatság lenne :)
A párás időben valóban nem túl jó fúni vele, illetve csakrabban kell leszedni a csövet róla, és kifújni belőle a vizet. Valahol írták is, hogy 80% rel. páratartalom felett nem használható.
ezért szeretek télen festeni, mert akkor a garázs 8-10 fokos (vagy még alacsonyabb) hőmérsékletű levegője a kinti 0 fokos levegőből kevés párát vesz fel, és ha beállítok a festés idejére egy melegítős ventillátort, akkor a relatív páratartalom nagyon alacsony lesz.
A mi felszerelésünk hasonló (a forrás is), a tisztítási eljárásunk is ugyanez.
Pincében használjuk a légecsetet, ahol alapvetően párásabb a levegő. A levegőelőkészítő tartalmaz ugyan párakicsapatót, de hajlamos volt a csőben is összegyűlni némi pára. Emiatt beszereztünk egy egészen picike párakicsapatót, ami az ecset aljára csavarozható. Valami ilyesmi: http://www.anest-iwata.com.au/products/airbrushaccessories/fa450. Az átmérője kisebb, mint a 200 forintosé, nem zavaró, és kiválóan teszi a dolgát.
Amit alkotasu ajánlott, szerintem több mint elégséges. Egyszer egy ismerősöm vett egy ilyet és megkért rá hogy mutassam meg neki, hogyan kell használni. Hát nem mondom, szerintem amit meg lehet vele csinálni ahhoz képest igen csak olcsó. Bőven ár érték arányos kis pisztoly. Mondjuk én lebeszélnélek róla, hogy revellt vagy humbrolt fújj vele. Gunze akrillal akár 0,3-0,5-ös vonalat is fújhatsz vele. A tisztításához meg elég denszesz is.
Mondjuk, ha nem akarsz antikolni, akkor elég a 0,3-as düznis is.
Ha Pap Lacinál veszed meg a ketyeréket, akkor érdemes hozzá elmenned. Úgy tudom meg is mutatja mit hogyan használj.
Lehet kb. 10 cm-ről is fújni vele a tapasztalataim szerint, de akkor lényegesen nagyobb a veszteség, a levegőben jól látható a permet. Bár lehet, hogy ez más típusoknál is így van.
A retuspisztolyt a forgalmazó szerint úgy kell tisztítani, hogy oldószerrel (nem hígítóval) megtöltöd a tartályát, és a fúvókánál (szétszedés nélkül) befogod egy rongyba, és legnagyobb nyomással és fúvókaállással kinyomod a tartály tartalmát. Ekkor az festékes oldószer részben belemegy a rongyba, részben a levegő is bugyborékol a tartályban. Ezt nyilván több lépcsőben kell megcsinálni, de pl. a kupak megtisztítása nem maradhat el.
Számomra kérdés, hogy egy alkidgyanta (Revell, Humbrol) festék esetén mi számít oldószernek, mert hangsúlyozta, hogy nem hígító. (Tudom, ez az én vegyészeti hiányosságom.)
A magam részéről a következőket teszem: a festés után a fentieknek megfelelően szintetikus hígítóval többször átmosom, a tartály tisztulását ecsettel, majd budipapírral is segítem. Amikor már kellően tiszta lé (permet) jön ki a pisztolyból, akkor utolsóként nitrohígítóval csinálom meg a műveletet. Illetve annyival többet, hogy nitrohígítós ecsettel a fúvókarészt kívülről még tisztogatom.
Fentiek normál esetben elegendőek szoktak lenni, de néha azért a papír elemi szálaitól eldugul a fúvóka, ezt a festésnél észre lehet venni, valahogy nem fúj olyan szépen, meg a fene tudja... Olyankor szét kell szedni, és egy nagyon vékony rézdróttal ki kell piszkálni a szálak dugóját. De előfordult, hogy a hosszú rudat (nem tudom a szakkifejezést rá), ami a fúvókát elzárja, meg kell tisztítani a rárakódott megkövesedett festéktől.
Nem akarlak elkeseríteni, de a fenti művelet is eltart minimum fél-háromnegyed órát, ha lelkiismeretesen csinálod. Legalábbis nálam - az említett festékeknél. Lehet, hogy az akrilfestékek tisztítása egyszerűbb.
Mindenesetre maszkot tegyél az arcodra, alkidgyanta festék esetén aktív szénszűrőset, amit munkavédelmi boltokban lehet beszerezni!
Én a retuspisztolyt kocsik festéséhez használom, ami sokkal finomabb kidolgozást igényel, mint egy támfal, vagy ágyazat. Illetve a felület is kisebb. Lehet, hogy érdemes Papp László véleményét is kikérni, hogy terepasztalhoz melyik típust ajánlja. Én normális, segítőkész embernek ismertem meg azon két alkalommal, amikor találkoztunk.
Kompresszor: az általam linkelt kompresszornak van egy kicsi tartálya, amiben a víz is összegyűlik. Nekem nem volt bajom vele, van egy nyomáskapcsolója a gének, ami egy határon belül indítja-leállítja. Ezeken a határokon belül nem érzékeltem a festést befolyásoló nyomásingadozást. Persze nyilván valóan egy nagyobb tartály jobb megoldás, kérdés, hogy jobb-e annyival a célra, mint amennyivel drágább. A választ nem tudom.
A 340- est nem ismerem pontosan de kb: 1-2mm től 1-1,5cm szóráskép vastagságig biztos lehet fújni vele. A másikkal ha egy cm. a minimum,akkor kapásból beszórja a fél sínt,nem tudod vele a sínszál oldalát,a csavarimitációkat ködölni!
Azért az AD-340 nem egy kategória ezzel,amit belinkeltél!A 340-nel jóval finomabb a szórásképe,szebb a végeredmény . Az alsó tartályos úgy szór,mint egy festékszóró flakon.
Nem tudom, mennyit szánsz eszközökre, de én javaslom Neked is az Alder AD 340-es retuspisztolyt. 6 éve használom, nagyon jó kis portéka. Én itt vettem, és van neki kompresszora is:
Ugye azt azért vágod, hogy ez így annyira nem szimpi, hogy idejössz, és rögtön minden, és azonnal kell, és mindent akarsz... A követelőző topiktársak előbb-utóbb válasz nélkül maradnak.
Azon kívül, hogy ez a stílus modortalanság, a vasútmodellezés, mint hobbi nem is erről szól. Ehhez nyugalom, türelem, kitartás, és némi alázat, kompromisszumkészség is szükségeltetik. (Lehet, hogy a modellezőtársak még ki is fognak engem is egészíteni.)
Na, bevezetésnek ennyi. A másik topikban válaszoltam a szakmai kérdéseidre.
Van még egy csomó jelzőm, sorompóm, ilyesmik. Némelyikre rá van írva, hogy 14-16 V AC/DC. Ez akkor megy 16 V egyenárammal is? nem lesz valami túlfeszültség, hogy váltóáramról csak fél periódusnyi (tehát kisebb) feszültséget kapna? (mert csak egy diódával vagy leddel van egyenirányítva, nem graetz kapcsolással?). És vajon a többi eszköz? Vagy azt csak próbával tudom megállapítani?
Na meg 16 voltos laptop trafót nem találtam csak 19 voltosat itthon. Vagy ennyi túlfeszültséget elbírnak ezek az eszközök?
Azért valaki csak válaszol akkor is, ha magától épp semmi témába vágó mondanivalója nem volt újabban. Más topikok is elsüllyednek néha egy-két hetekre, aztán újraindul a beszélgetés.
Az ígért képek üzemképes állapotban van, már össze raktam párszor megnéztem mekkora is az akkora pálya :) A kérdésem még mindég marad OSB-lapra szerelhető a sínpálya ? és mivel lehet rögzíteni a sínt az OSB lapra mert felhajthatós terepasztalt akarok!
Egyáltalán nem nehéz művelet, először én is féltem tőle. De ha nem professzionális szinten, eladásra akarod művelni, akkor 1-2 óra alatt belejössz annyira, hogy a magad modelljeidet meg tudjad jól csinálni. Egy jó retuspisztoly kell hozzá, no meg egy kompresszor.
Szia! Még ma délelőtt megpróbálok fényképezni és fel rakom ide a képeket ha már írtam és akkor át megyek a másik fórumba ahol kezdők vannak :) Köszönöm!
Szia. A nagyobb teljesítményű 16 V-os trafó is jó megoldás, meg a laptop tápos megoldás is jó ( lehet a váltókat egyenfeszültséggel is működtetni ). Egy a lényeg: csakis impulzus jelleggel kapcsold a kitérőidet! ( nyomógomb ) Ha tartósan rajta marad a működtető feszültség, a tekercs leéghet.
Van egy hózentróger vagy dupla vágánykeresztezés nevű váltóm. Ebben van négy váltóm, amit szeretnék egyszerre üzemeltetni pl Tillig 83531 vagy hasonló elektromos állítóművel. A jelenlegi trafóm nem bírja egyszerre állítani a váltókat, azt szeretném tőletek megkérdezni, hogy ilyenkor mit tegyek, vegyek egy sima nagyobb teljesítményű trafót? Láttam vasútmodell boltban ilyet, de az több, mint 20 ezer forint volt, azt szeretném kérdezni, hogy ha én veszek egy sima 16 voltos trafót, ami mondjuk tud 70 VA-t (vagy wattot...) , akkor az ugye teljesen megfelelő lesz? Mert ilyeneket lehet venni kb 6 ezer forintért. (egy váltóállító az kb 1 A-t vesz fel, és a 4*1A*16V-ra kijön mondjuk 64 VA.
Plusz még azt kérdezném, hogy egyenárammal is lehet vezérelni a váltókat vajon, működni fognak és nem okoz kárt? Akár egy laptop trafóval is? mert ezeket már tényleg pár ezresért meg lehet venni és egész nagy teljesítményt adnak le.
Az ígért képek üzemképes állapotban van, már össze raktam párszor megnéztem mekkora is az akkora pálya :) A kérdésem még mindég marad OSB-lapra szerelhető a sínpálya ? és mivel lehet rögzíteni a sínt az OSB lapra mert felhajthatós terepasztalt akarok!
