Szerintem azért, mert hollandok. És feltehetőleg azért is használtak annyira hideg zöldet, hogy az már-már kék :) Sajnos nem láttam az állomást élőben (egyszerűen kevés volt az idő még arra is, hogy legalább futólag mindent megnézzünk), pedig az a saját készítésű fésűs bizber is megért volna egy misét... :)
Csak magamat tudom ismételni. Bár az oldalon a Felhasználóbarátoldalbarát felhasználók kedvéért a cserélni kívánt márkák alapján csoportosították a kerekeket, ha kattintgatsz, mindegyiknél fel van tüntetve a tengelyhossz és az átmérő, szóval bátran lehet csemegézni (bár az átmérőt illetőleg nem túl nagy a felhozatal). A kerekek sötétítettek.
Egy dolog az átmérő. Régebben a legtöbb európai kocsi kerekének 1050mm volt az átmérője. Ez a magyar érték, mert nálunk a kereket új korában mérték. A németeknél a kopott kerék középértékét mérték, ott 1000mm-nek definiálják. Láttam 1040mm-t is, ez azt jelenti, hogy 100mm kopás helyett csak 80mm-t engedélyeznek. De mindez valójában ugyanaz a kerékméret. Volt persze eltérő is, pl. pőrekocsiknál.
Ezért írtam az amerikai 40"-os kerékről, ami 1016mm. De ahogy írtam, ott ez ritka volt. Amerikában régebben 33"-os (838mm) kocsi kerekeket használtak, később - úgy tudom, manapság is - 36"-ost (914mm). Ezért nehéz nekünk való modell kereket ott venni. Csak az NWSL és a Jaybee gyárt ilyen méretet, a Jaybee az olcsóbb.
A Jaybee tengelye 2,32mm ármérőjű. (ez valami standard méret arrafelé, sok mindennek ez a mérete, de nem tudom, hogy minek a hányadrésze) Tehát ha a Jaybee tengely hossza nem OK, nem triviális az átalakítás. A Jaybee kerékpárok csak egy oldalon vannak leszigetelve.
Mindemellett érdemes kipróbálni az átmérőt is. Ugyanis az európai modell gyártók a nagy nyomkarima miatt az arányosnál kisebb kerekeket raknak bele. De emiatt lehet, hogy a 40"-os kerék még RP25-ös nyomkarimával sem fér be!
Miért, tanyán laksz? :-)) Budapesten sokaknak van esztergája és szerintem könnyű találni műszerészt, aki ezt a munkát elvégzi. Van az Index fórumok között is olyan, ahol a mechanikai műszerészek összejönnek.
Az óceán túlsó partján árulnak is megfelelő kerékpárt, de nem könnyű találni. Ugyanis a 40"-os kerék nem volt arrafelé általános (a 33"-os meg a 36"-os egyértelműen túl kicsi). De nekem is volt amerikai kerekem, csak már mind beépítettem. Pl. ez olyan:
Tovább csökkenthető a projekt költsége, ha kihúzod a listáról a nemzetközi forgalomra nem engedélyezett kocsikat (magyar modulokon közlekedhetnek NEM-kerekekkel), illetve az V-VI-os korszakos kocsikat sem igazán kell RP25-ösíteni, mert ezek a korszakok nem divatosak nyugat-Európában :)
Azaz kezdd a III-IV-es (esetleg V-ös) korszakú E, R, S-kocsikkal, a többi ráér :)
Nekem van egy darab kocsim RP25-tel, majd mindig átteszem az épp aktuális kocsiba, a kocsikártyán meg átragasztom. :-) Amúgy most van vagy 30-40 kártyás kocsim, és lesz majd még egyszer ennyi, átkerekezni egy vagyon lenne... :-/
Egy óra volt az összes rendszerhez, vagy mindegyiknek külön?
Természetesen rendszerenként volt óra, különben sok lett volna az álldogálás :)
Vannak igen szép, szívvel-lélekkel készített modulok, de van amolyan vasvillával összehányt is (fűtakaró körös-körben, azt annyi)
Zirccel pl. ismét nem sokat haladtunk, viszont a két kis modulunk (Hollófalva és az átjárós) teljesen újjáépült: új fű, új növényzet, kerítés, kapu, út, lézervágott budi; pont azért, hogy ne egy élénkzöld, játékfüves dobozzal állítsunk oda. Illetve előtanulmányként Zirchez.
Az USA-világ természetesen a növényzet szempontjából (is) teljesen külön világ, leginkább az... ingerszegény kategóriába raknám :)
Budapest???
Egyszerű kis tárolópályaudvar, fordítókoronggal. Kisebb találkozókhoz ideális :)
Lengyelek vennének dudari szenet?
Nemzetközi találkozó lévén a Yellow Pages használata kötelező volt. Azaz mindenki hozzáfért a központi nyilvántartáshoz, láthatta, hogy melyik állomás mit ad fel. Így nem a helyszínen kellett rohangászni, hanem előre elkészített fuvarlevelekkel lehetett operálni. Egy ekkora találkozón ez már erősen ajánlott, különben fejre állna az ÁFU :)
Németország közismerten készpénzes ország, Svájccal együtt. Pl a franciáknál már 15 évvel ezelőtt is még egy doboz gyufát is kártyával vettek. (sokkal lassabban persze, mint a pénzt előszedni rá)
> nem voltak kimérve és jelölve az állomások; sehol nem volt kiragasztott alaprajz
Jaj! Az ember azt hinné, ezeknek már negyed évszázados gyakorlata van a Frmoban...
> nem lehetett tudni, hogy mikor megy az óra
Egy óra volt az összes rendszerhez, vagy mindegyiknek külön? (mert ha egy az összesnek, azt nem lehet ám megállítani :-))
> Budapestet is mindig magyarok vitték
Budapest???
> a magyar modulok minősége megfelel az átlagnak
Igen, a képekből is ez jön át. Vannak igen szép, szívvel-lélekkel készített modulok, de van amolyan vasvillával összehányt is (fűtakaró körös-körben, azt annyi)
> Zirc mindjárt az elején megtelt lengyel és német szénrendelésekkel
Lengyelek vennének dudari szenet? :-))
> Az RP25 biztos-ami-biztos-alapon lett bevezetve
Szerintem nem kell ebből akkora cirkuszt rendezni! Elmennek a NEM kerekek is, csak röccennek az RP25 váltón. Meg fordítva is.
Összességében véve megállapodtunk abban, hogy jó magyar módra picit ismét eltúloztuk a fejlett nyugat-Európa istenítését (ezalatt értek olyan általános malőröket, hogy pl. sok helyen nincs infrastruktúra a kártyás fizetéshez – a Visa szinte használhatatlan –, vagy hogy a 4-csillagos hotel bárjában a pincérnő nem látott még PayPass-kártyát, mindenáron le akarta húzni :)
De a találkozó szervezésében is voltak érdekes mozzanatok, pl. nem voltak kimérve és jelölve az állomások; sehol nem volt kiragasztott alaprajz a csarnokban (mi kiragasztottunk egyet, a fél csarnok odajárt); nem létezett olyan, hogy RUT-terv; nem voltak egyértelműen kijelölve felelősök a szervezők részéről. Azt sem értettük, hogy csütörtök reggel miért kellett a belépéskor mindenkinek újra leadni a kajarendeléseket, ha már egyszer összegyűjtöttük és elküldtük (voltak, akik emiatt egy órát vártak a bejáratnál). Illetve a lebonyolításban is akadtak érdekességek (az egyik holland állomás annyira félkészen érkezett, hogy miatta a teljes holland szakaszt diszkvalifikálni kellett, végül kiszedtek egy modult az állomásból, és összedrótozták a maradékot; Chiasso pedig rendszeresen bedőlt és a fél rendszert elverte. A hangosítás 0-val volt egyenlő; nem lehetett tudni, hogy mikor megy az óra. Ezen malőrök jó része természetesen az infrastrukturális adottságokra és a találkozó méretére vezethető vissza, valószínűleg nem unatkoztak a szervezők a megelőző hetekben.
Ettől függetlenül szerda esti kezdéssel csütörtök kora estére összeállt a 6500m2-nyi csarnok, ami nagyon jó teljesítmény :)
A magyar szakaszon emlékeim szerint 0 műszaki probléma lépett fel, és a csarnokban elsők között nálunk mozgolódtak a szerelvények. Találkozó közben sem voltak komolyabb problémák, bár a várakozásoknak megfelelően Zircre külföldről senki nem jelentkezett (egy végtelenül belassult német fickótól eltekintve, akit folyamatosan támogatni kellett); emlékeim szerint Budapestet is mindig magyarok vitték.
A találkozón az ember nyilván első sorban a látványosabb elemeket fotózza, de azt kell mondani, hogy a magyar modulok minősége megfelel az átlagnak, voltak a többieknél is félkész modulok. A magyar vonal Bp. tároló –> Hollófalva -> Nagyberki -> Zirc -> Magyarszerdahely -> Tolmács -> Királyrét tároló, illetve (Zirc->)Decs(->Spenglerhäusl->Chiasso) állomásokból állt.
Az ÁFU-ra mi mostanában igyekszünk nagyon ráhajtani, viszont a sokféle résztvevő miatt az ilyen nagyobb találkozókon sosem annyira zökkenőmentes az ÁFU (pl. Zirc mindjárt az elején megtelt lengyel és német szénrendelésekkel – rakomány nélkül, így hiába voltak ott a fuvarlevelek, nem tudtunk mit feladni :)
Az RP25 biztos-ami-biztos-alapon lett bevezetve, a magyar szakaszon egészen a határállomásig jó volt a NEM is. Egyébként én is meglepődtem, amikor számba vettem a modelljeimet, hogy mennyire belopakodott az RP25 Európába: a teherkocsiállományom kb. fele RP25-ös úgy, hogy sosem volt szempont nálam ilyen kerekeket beszerezni.
Összességében véve a magyar szakaszon a legnagyobb problémát mindig az előző esti FREMO-Café által okozott mentális amortizációk reggel 9-es határidőre történő kipofozása jelentette :)
Igen, nagyon sok szép gőzös volt. Manfredék (III. korszak, BBÖ Lokalbahn) természetesen szertartályos gőzösökkel közlekedtek (egyébként kb. a szokásos felhozatalukkal érkeztek, önálló rendszert építettek, és eljátszadoztak magukban). A mi rendszerünkön (IV. korszak) főleg a lengyeleknek voltak szép nagygőzösei, mind frizírozottak, vagy saját építésűek; gyorsvonati fordában is előfordultak. Nekem különösen tetszettek a fehér peremű kerekeikkel. Elég sokban láttam kiépítve végzárvilágítást is – ez ugyebár az eredetik esetében a nagyméretű fényszóró fényvisszaverőjébe alulról beépített kis izzó, amit üvegszálas optikával egészen ügyesen megcsináltak 1:87-ben is.
A DR-nél már kevesebb gőzös akadt (főként teherfordások), DB-éknél már alig; a svájciaknál viszont már a villanygépekkel lehetett Dunát rekeszteni. Az infrastruktúra egyébként úgy volt kiépítve, hogy nem volt probléma a gőzösöket forgatni.
Emlékeim szerint bolgárok is voltak, de a TT-s részen. Sőt, megérkezett az első fecske román is (bukaresti, bár Párizs mellett él :)
Nagyon klassz lehetett. :-) Különösen az amcsikat néztem volna meg.
A magyar modulok (minőség, megbízhatóság) és a személyzet (állomás kezelők, áfusok) hogyan állták meg a helyüket, mi volt a visszajelzés? Mely állomások voltak kint?
Ezek szerint ezt az RP25 dolgot ennyire komolyan gondolják? Nektek voltak ilyen kocsijaitok?
És akkor ne csak a konstrukcióról beszéljünk, hanem arról is, hogy a 30 éves PIKO sínek még mindig gyári fényűek voltak, míg a Fuggerth sínek rozsdásodtak, mint állat!
