"Az elektromos mező kétféle: forrásos ill. forrásmentes. A forrásai a töltések."
Szerintem is.
"A mágneses mező forrásmentes,viszont egyik alapvető létrehozója mégis a töltések mozgása."
Egyenáramok esetén az áramsűrűséget csak a töltések áramlása okozza.Ekkor egyértelmű kapcsolat van a mágneses tér és a töltésmozgás között.De ha váltakozó árammal dolgozunk akkor nemcsak a töltések árama adja a mágneses teret,hanem az elektródákon a felületi töltéssűrűségnek az időbeli változásából származó eltolási áram.Ez nincs kapcsolatba a töltések áramlásával,és ha vákuumban változik az elektromos tér,akkor is keletkezik eltolási áram,aminek megjelenik az örvényes mágneses tere.A vákuumban nincsenek töltéshordozók,és nincsen töltésmozgás.Az elektromágneses hullámok keletkezésénél ugyanígy az eltolási áram hozza létre a mágneses teret,a töltések és áramok jelenléte a közeli zóna sztatikus mágneses terét adja.
"Ha nem léteznének töltött részecskék az univerzumban, vajon létezne-e e egyáltalán E és B mező? "
Persze,hogy léteznének!Csak akkor a Maxwell-egyenletek mindegyike teljesen forrásmentes lenne.Bár csak a távoli zóna 1/r-es tere lenne.Fotongáz lenne,akár többféle színkeveréket alkotva.
"Önmagában?"Igen,ez egy unalmas világ lenne,de létezhetne.Klasszikusan.
"De hogyan keletkeznek ezek? Az adótoronyban előszőr töltéseket mozgatnak, amik létrehozzák a hullámokat,amik azután már az eredeti töltésektől függetlenül léteznek-haladnak. De ha nem volt hullámkeltés, honnan és miért keletkeznének?"
Nincs olyan térrész ahol ne lennének töltések(még vákuumban sem),és nehéz őket észrevenni.
"Kvantumosan gondolkodva persze létezne E és B vákuumfluktuáció valódi töltések nélkül is. De az csak virtuális és Planck-tartományú tereket hoz létre."
A vákuumállapotban végtelen sok töltött elektron van a negatív energiás nívókon,amik mind be vannak töltve.a Pauli elv megengedi,sőt meg is követeli az elektronnak a negatí nivókon az elektronok létezését,amik ugyanolyanok,mint a pozitív nívókon lévők.Így a minusz végtelen szinten van a legalsó energiájú elektron.A bozonoknál a legalsó nívót el lehet nevezni vákuumállapotnak,mert lehet tudni,hogy az alatt nem lehetnek bozonállapotok,mert akkor az összes bozon oda beesne.De a fermionok esetén megvalósult a végtelen emeletes felhőkarcoló.
De ha jön egy elektromágneses hullám, a hullám ritmusában osztja meg őket,és a megosztás miatt pici töltéssűrűségingadozások jönnek létre,de ez pozitív,mert lesz egy pici szellő közöttük,ami elektronhiányos tartomány,de nem tesz ki egy teljes elektronnyi jukat,vagyis nem alkot teljes pozitront.Ha jelen van egy pozitív energiás elektron, akkor a megosztás miatti a negatív energiás elektronok közötti kialakuló rés,mint az átlagnál pozitívabb tartomány leárnyékolja az elektron eredeti negatív terét.Ez a vákuumpolarizáció.Ez mindenképp befolyásolja az elektromágneses hullámokat.
Ezenkívűl a vákuumfluktuáció a mező oszcillátorainak kvantálása miatti a vákuumpolarizációnál sokkal erősebb jelenség,aminek matematikai kifejeződése,hogy az elektromos és a mágneses tér nem kommutál egy időben.Vagyis egy időben nem lehet,mind az elektromos és a mágneses tér nulla,ez az kvantált mező határozatlansági relációja.
Az elektromos mező kétféle: forrásos ill. forrásmentes. A forrásai a töltések.
A mágneses mező forrásmentes,viszont egyik alapvető létrehozója mégis a töltések mozgása.
Ezek fényében azt mondani, hogy "a töltések csak kirajzolják,nem okozzák" a tényektől való elrugaszkodás.
Ha nem léteznének töltött részecskék az univerzumban, vajon létezne-e e egyáltalán E és B mező? Önmagában? Hiszen igaz, hogy van az elektromágneses térnek már töltések nélkül létező és hullámként haladó formája. De hogyan keletkeznek ezek? Az adótoronyban előszőr töltéseket mozgatnak, amik létrehozzák a hullámokat,amik azután már az eredeti töltésektől függetlenül léteznek-haladnak. De ha nem volt hullámkeltés, honnan és miért keletkeznének?
Kvantumosan gondolkodva persze létezne E és B vákuumfluktuáció valódi töltések nélkül is. De az csak virtuális és Planck-tartományú tereket hoz létre.
"Annak idején az a tény,hogy a villamos térerősség változása mágneses teret hozhat létre,annyira szokatlan volt,hogy ezt a mágnesező hatást mindenképpen töltések mozgására akarták visszavezetni.Szigetelőanyagokban az eltolási vektor változásával valóban együtt járnak töltéselmozdulások is.Látni fogjuk azonban,hogy ez a töltésváltozás az egész eltolási áramsűrűségnek csak egy részét adja,ugyanakkor vákuum esetén is a villamos térerősség változása mágneses teret hoz létre.Itt pedig semmiféle töltéselmozdulásról nem lehet szó.Tovább nem magyarázható,vagyis másra vissza nem vezethető alaptörvényként kell elfogadni,hogy a villamos térerősség változása is létre tud hozni mágneses térerősséget."
Simonyi Károly:Elméleti villamosságtan 24.oldal.
rotH=j Ampere-törvény esetén stimmel az a kép,hogy a töltések mozgásával összefügg a kialakuló mágneses tér,de ha figyelembe vesszük a dD/dt eltolási áramot,akkor derül ki,hogy ez a kép nem teljes.Enélkül nem alakulhatna ki elektromágneses hullám,aminek vákuumbeli terjedése közben is van mágneses tere,annak ellenére,hogy a vákuumban nincsenek töltött részeckék amiknek a mozgása a mágneses teret biztosítaná.
Ilyen esetben a Maxwell-egyenletek:
divD=0
divB=0
rotE=-dB/dt
rotH=dD/dt
,nincsenek töltések és áramok,de mégis vannak elektromos és mágneses terek.
"Az I egyenlet szerint ugyanis a villamos térerősség változása mágneses teret,míg a II. Maxwell-egyenlet szerint a mágneses tér változása villamos teret hoz létre.Éppen ez a tény teszi lehetővé az elektromágneses hullámok létét vákuumban minden vezetőtől távol,mert hiszen a mágneses tér létrejöttéhez nincs szükség vezetőre és az abban folyó áramra,hanem a villamos és mágneses térerősség egymásra utalvaa
,egymást építve is létezhet.Itt láthatjuk kvalitatíve azt,hogy az elektromágneses hullámok léte éppen az eltolási áram mágnesező hatásának következménye."
Inne látszik szerintem,hogy a töltések mozgása csak kirajzolja az elektromos és mágneses térerősség tér-és időbeli alakulását,de nem annak okozója.Olyanez,minthogy a légköri ciklonokat a felhők kirajzolják,mert a ciklonbeli áramlások a felhőket magukkal ragadják,de nem a felhők tehetők felelősségé,hogy a ciklon létrejött.
Igen,igazad van,csak az eltolási áramra gondoltam,aminek szintén van mágneses tere,de nem tartozik hozzá töltés.De ha lenullázzuk ezt a tagot akkor a töltésmozgás és a mágneses tér összekapcsolódik.
Ha vákuumban van elektromos erőtér,és az változik akkor keletkezni fog mágneses erőtér,annak ellenére,hogy nincsenek a vákuumban töltések.De ha a vákuumban csak sztatikus elektromos tér van,akkor is láthatunk sztatikus mágneses teret,ha elkezdünk futni és úgy nézünk rá az erőtérre.
A töltések csak indikátorok,amik jelzik az eletromos és a mágneses mező állapotát,változását.Nem a töltések mozgása határozza meg az elektromos és mágneses mezőt,hanem a mezők változását probálják követni több-kevesebb sikerrel a töltések.Szigetelőkben például alig sikerül.
az áram hogy mi, hát az ugye attól függ, hogy milyen elmélet szerint. pl az elektrodinamika szerint az áram egy alapjelenség, nincs magyarázva a mibenléte. egyszerűen a tér minden pontja jellemezhető egy j áramsűrűséggel, ami egy vektor, valamint ismeretesek összefüggések ezen j, és a modell többi változója között.
Ehhe. Most olvasok vissza és rájöttem, hogy rosszul értettem a példát... Egymáshoz képest ellentétes irányban kilőtt puskagolyókat értettem, pedig azonos irányban, egymás mellett ellőtt puskagolyókról van szó.
De mondjuk ez a konklúzión nem változtat semmit: a szonda szerint (most már értem miért csak egy szonda volt) elektromos taszítás lesz, míg a bakter szerint elektromos és mágneses.
"Nekem még nincs meg minden fejezete a fejemben, ezért csak sejtelmeim vannak arról, hogy a villanyvezetékekre vonatkozó tétel nem alkalmazható a villanyosan töltött puskagolyók esetére."
Hát akkor tanulj egy kicsit mondjuk a Wikipédiából! Második mondat: "Mozgó elektromos töltés (elektromos áram) vagy az elektromos mező változása hozhatja létre."
A puskagolyós példád pedig ott sántít, hogy a puskagolyók a szondák (gondolom csak véletlenül írták egy szondát és igazából a két puskagolyóval együtt mozgó egy-egy szondára gondoltál) szerint is taszítják egymást, csak a szonda rendszerében ez tisztán az elektromos töltés miatti taszítás lesz, míg a bakter szerint elektromos és mágneses taszítás is tapasztalható.
- Mágnes környezetében mindenütt anyag van (még vákuumban is), mégpedig mágneses mezőnek nevezett anyag
Egy szigetelőanyagból készített hosszú rúd felületére egyenletesen elosztva azonos töltéseket teszünk. Ezt a rudat feltesszük egy vasúti szerelvényre és utaztatjuk v sebességgel. A bakter kalapot emel a rúd mentén tapasztalható mágneses tér (Privatti féle anyag) előtt. A masiniszta meg nem is érti, milyen mágneses térről beszél a bakter.
Szóval akkor miféle anyag az, ami az egyik nézőpont szerint jelen van, egy másik nézőpont szerint meg nincs jelen?
Hát ezt felesleges volt beírnod, ugyanis az elejéből nem következik a vége.
"Megjegyzem még, hogy mágneses mező létrehozatala csak energiabefektetés árán lehetséges, s a mágnesessé tett dolog gravitációjának erősebbé válásával jár."
Ennek meg az első része triviális, a második részében pedig nem tudom mire gondolsz. Az energia megnövekedése miatti tömeg növekedésre utaltál vele?
"Ami azért sikerként könyvelhető el az az, hogy amióta megvilágították számomra, hogy kölönféle anyagmezők léteznek, de a fizikai tér nem az, nagysokára felmerült bennem, hogy a vákuum esetleg anyagmezők "eredője" - vegyülete. "
Én inkább intő példának tekintem: ide vezet, ha a fogalmak elnevezésének köznapi értelmére, valamint az ismeretterjesztő könyvek hasonlataira támaszkodva próbál valaki további messzemenő következtetéseket levonni, sőt elméletet építeni.
Nem matematikai fogalmak elnevezéséből (szerencsés vagy szerencsétlen), annak köznapi értelméből kellene kiindulnod a nyelvészkedés eszköztárával... :-) Ez egy vicc. Ha meg akarod ezeket érteni, meg kell tanulnod a matematika megfelelő fejezeteit. Anélkül nem megy.
ja értem. a fajtömeg pedig hülyén hangzik. hát ez az egész nyelvészkedés annyira felesleges és tudóshoz nem való!
a vegyészmérnöki karon igen komolyan ukázba lett adva, hogy a kén tárgyesete nem ként, hanem kenet, hiszen nem szént lapátolunk, hanem szenet. ezt nem viccből mondták, hanem komolyan. legalábbis komoly arccal.
Nem a faj lett szalonképtelen, hanem a súly. Gondolom azért, mert először be kellett vezetni, majd száműzni kellett a kilopondot, és nem volt helyette normális hétköznapi súly mértékegység. Így aztán az én súlyom sem maradhatott 90 kiló, hanem a tömegem lett 90 kg. Ami megfogalmazást senki nem használ. A diéták továbbra is súlycsökkentőek, nem tömegcsökkentőek, mert a súlyra nincsen használható mértékegységünk.
Ha már ott dolgoztam, akkor illik legalább megemlékezni róla.
Szenzor gyártással, fejlesztéssel töltöttem az időm, még azután is mikor leégett.
Sajnálatos, hogy a tűzeset után viszonylag rövid idővel gyakorlatilag szélnek eresztettek egy olyan szellemi kapacitást, amit valószínűleg nem lehet mégegyszer összetrombitálni.
Nem is igen használták a sűrűség szót a mai fizikai értelmében mindaddig, amíg a falysúly, ami egyébként igen kifejező fogalom, nem vált szalonképtelenné.
Ezek szerint tehát a gravitációs mező lenne a helyes szóhasználat.
Mégis, mi anno az iskolában egy test gravitációjára a gravitációs erőtér fogalmát használtuk, amit a térerő vektorral lehet jellemezni ( a hely függvényében persze), ami a test gravitációs erőterébe helyezett próbatestre ható erő osztva a próbatest tömegével, népies megfogalmazásban az egységnyi tömegre ható erő, ami helyesebben fajlagos erő kellett volna, hogy legyen.
Így tehát elfogadható, ha a gravitáció jellemzésére valaki a gravitációs erőtér, vagy ezt rövidítve a gravitációs tér megnevezést használja.
Ekkor azonban élesen meg kell különböztetni a geometriai tértől, ami fizikailag "üres", azaz nem anyagi jellegű, szemben az erőtérrel, ami anyagi jellegű (is lehet, gondolom, ez filozófiai kérdés). Ennyiből helyesebb (lenne) a mező használata, ott efféle keveredésre nincs lehetőség, és jobban tükröződik a mező anyagi jellege, már, ha ilyet akarunk neki tulajdonítani.
