az áram hogy mi, hát az ugye attól függ, hogy milyen elmélet szerint. pl az elektrodinamika szerint az áram egy alapjelenség, nincs magyarázva a mibenléte. egyszerűen a tér minden pontja jellemezhető egy j áramsűrűséggel, ami egy vektor, valamint ismeretesek összefüggések ezen j, és a modell többi változója között.
Ehhe. Most olvasok vissza és rájöttem, hogy rosszul értettem a példát... Egymáshoz képest ellentétes irányban kilőtt puskagolyókat értettem, pedig azonos irányban, egymás mellett ellőtt puskagolyókról van szó.
De mondjuk ez a konklúzión nem változtat semmit: a szonda szerint (most már értem miért csak egy szonda volt) elektromos taszítás lesz, míg a bakter szerint elektromos és mágneses.
"Nekem még nincs meg minden fejezete a fejemben, ezért csak sejtelmeim vannak arról, hogy a villanyvezetékekre vonatkozó tétel nem alkalmazható a villanyosan töltött puskagolyók esetére."
Hát akkor tanulj egy kicsit mondjuk a Wikipédiából! Második mondat: "Mozgó elektromos töltés (elektromos áram) vagy az elektromos mező változása hozhatja létre."
A puskagolyós példád pedig ott sántít, hogy a puskagolyók a szondák (gondolom csak véletlenül írták egy szondát és igazából a két puskagolyóval együtt mozgó egy-egy szondára gondoltál) szerint is taszítják egymást, csak a szonda rendszerében ez tisztán az elektromos töltés miatti taszítás lesz, míg a bakter szerint elektromos és mágneses taszítás is tapasztalható.
- Mágnes környezetében mindenütt anyag van (még vákuumban is), mégpedig mágneses mezőnek nevezett anyag
Egy szigetelőanyagból készített hosszú rúd felületére egyenletesen elosztva azonos töltéseket teszünk. Ezt a rudat feltesszük egy vasúti szerelvényre és utaztatjuk v sebességgel. A bakter kalapot emel a rúd mentén tapasztalható mágneses tér (Privatti féle anyag) előtt. A masiniszta meg nem is érti, milyen mágneses térről beszél a bakter.
Szóval akkor miféle anyag az, ami az egyik nézőpont szerint jelen van, egy másik nézőpont szerint meg nincs jelen?
Hát ezt felesleges volt beírnod, ugyanis az elejéből nem következik a vége.
"Megjegyzem még, hogy mágneses mező létrehozatala csak energiabefektetés árán lehetséges, s a mágnesessé tett dolog gravitációjának erősebbé válásával jár."
Ennek meg az első része triviális, a második részében pedig nem tudom mire gondolsz. Az energia megnövekedése miatti tömeg növekedésre utaltál vele?
"Ami azért sikerként könyvelhető el az az, hogy amióta megvilágították számomra, hogy kölönféle anyagmezők léteznek, de a fizikai tér nem az, nagysokára felmerült bennem, hogy a vákuum esetleg anyagmezők "eredője" - vegyülete. "
Én inkább intő példának tekintem: ide vezet, ha a fogalmak elnevezésének köznapi értelmére, valamint az ismeretterjesztő könyvek hasonlataira támaszkodva próbál valaki további messzemenő következtetéseket levonni, sőt elméletet építeni.
Nem matematikai fogalmak elnevezéséből (szerencsés vagy szerencsétlen), annak köznapi értelméből kellene kiindulnod a nyelvészkedés eszköztárával... :-) Ez egy vicc. Ha meg akarod ezeket érteni, meg kell tanulnod a matematika megfelelő fejezeteit. Anélkül nem megy.
ja értem. a fajtömeg pedig hülyén hangzik. hát ez az egész nyelvészkedés annyira felesleges és tudóshoz nem való!
a vegyészmérnöki karon igen komolyan ukázba lett adva, hogy a kén tárgyesete nem ként, hanem kenet, hiszen nem szént lapátolunk, hanem szenet. ezt nem viccből mondták, hanem komolyan. legalábbis komoly arccal.
Nem a faj lett szalonképtelen, hanem a súly. Gondolom azért, mert először be kellett vezetni, majd száműzni kellett a kilopondot, és nem volt helyette normális hétköznapi súly mértékegység. Így aztán az én súlyom sem maradhatott 90 kiló, hanem a tömegem lett 90 kg. Ami megfogalmazást senki nem használ. A diéták továbbra is súlycsökkentőek, nem tömegcsökkentőek, mert a súlyra nincsen használható mértékegységünk.
Ha már ott dolgoztam, akkor illik legalább megemlékezni róla.
Szenzor gyártással, fejlesztéssel töltöttem az időm, még azután is mikor leégett.
Sajnálatos, hogy a tűzeset után viszonylag rövid idővel gyakorlatilag szélnek eresztettek egy olyan szellemi kapacitást, amit valószínűleg nem lehet mégegyszer összetrombitálni.
Nem is igen használták a sűrűség szót a mai fizikai értelmében mindaddig, amíg a falysúly, ami egyébként igen kifejező fogalom, nem vált szalonképtelenné.
Ezek szerint tehát a gravitációs mező lenne a helyes szóhasználat.
Mégis, mi anno az iskolában egy test gravitációjára a gravitációs erőtér fogalmát használtuk, amit a térerő vektorral lehet jellemezni ( a hely függvényében persze), ami a test gravitációs erőterébe helyezett próbatestre ható erő osztva a próbatest tömegével, népies megfogalmazásban az egységnyi tömegre ható erő, ami helyesebben fajlagos erő kellett volna, hogy legyen.
Így tehát elfogadható, ha a gravitáció jellemzésére valaki a gravitációs erőtér, vagy ezt rövidítve a gravitációs tér megnevezést használja.
Ekkor azonban élesen meg kell különböztetni a geometriai tértől, ami fizikailag "üres", azaz nem anyagi jellegű, szemben az erőtérrel, ami anyagi jellegű (is lehet, gondolom, ez filozófiai kérdés). Ennyiből helyesebb (lenne) a mező használata, ott efféle keveredésre nincs lehetőség, és jobban tükröződik a mező anyagi jellege, már, ha ilyet akarunk neki tulajdonítani.
tök jó, beszélgessünk arról, hogy a tudományos szakkifejezések mennyiben azonos jelentésűek az azonos alakú hétköznapi szavakkal.
az én példám a "sűrű". a köznyelv szerint a méz sűrű, a higany pedig híg. a fizika szerint fordítva. ki a hülye?
a fizika. a sűrű szó soha nem jelentette azt, hogy kis térfogatban nagy súly/tömeg. az a fajsúlyos vagy egyszerűen nehéz (nehézfém, stb). a sűrű azt jelenti, hogy
1, kis helyen sok darab valami van (sűrű fésű, sűrű erdő, sűrű tömeg) 2, nehezen folyós, mint a méz vagy a főzelék
szerintem ebből kiindulva lehetne cáfolni az anyagtudományokat.
Miért lettek volna trehányak? A mező az egy pontos fogalom a fizikában és a matematikában, ráadásul az elnevezés is igen találó, főleg a vektormező esetén (aminek a gravitációs mező speciális esete). Olvashatsz ezekről bővebben
...mert pl. egyszer úgy összezavartak valakit nálunk, hogy az térvezérlésű tranzisztornak nevezte el a "field effect transistort"!
Ettől még a furfangos magyarok kiválóan tudják alkamazni ezt az eszköztípust, sőt amíg volt mikroelektronikai gyárunk, addig hibátlanul tervezni és gyártani is tudták... :o))
Márpedig Einstein "gravitációs térről" írt könyvében
Csak a magyar fordításban szerepel így szerintem. Az eredetiben mindenhol "gravitational field" van, ami gravitációs mezőt (erőteret) jelent. Amúgy ez itt csak nyelvészeti probléma, és természetesen a tér is ugyanúgy értelmes fogalom a relativitáselméletben, mint a téridő.
