A kérdés az idétlenség, mert feltételezed, hogy a "görbület" elnevezés valaminek a görbülését jelenti. Pedig nem. A "görbület" elnevezésnek történeti okai vannak. Az elnevezést Gauss találta ki 200 évvel ezelőtt (nem fizikára, hanem geometriára), és ennek a fogalomnak a Riemann-féle általánosítása az, amit Einstein használt az elméletében. Nincs szó semmiféle entitás "görbüléséről".
Szeretném megérteni az idétlen modelletek és a valóság kapcsolatát.
Astrojan, ahhoz el kéne végezned a fizikus vagy a matematikus szakot, ami sok év kemény munka. A helyzet az, hogy már a Gauss-féle görbületfogalom is elég bonyolult, és Gauss ezzel kapcsolatos tételei mai is elég mély eredményeknek számítanak (lásd pl. itt). Aztán 50 évvel később jött egy másik géniusz, Riemann, aki ezt a fogalmat továbbfejlesztette. Majd 50 évvel később egy harmadik géniusz, Einstein, aki beépítette ezt a fizikába. Persze mások is foglakoztak a témával az említett 100 év alatt. Szóval minimum 1-2 könyvet el kéne olvasnod, de előismeretek híján inkább 5-10-et. Ez biztos felbosszant, de ez az igazság. Nincs királyi út. Le kell ülni és évekig kell szenvedni ahhoz, hogy értsd a mai matematika és fizika fogalmait és azok kapcsolatát a valósággal. Erről szól a diploma, a doktori fokozat, stb.
Tudna valaki válaszolni erre az idétlenségre: mi az ami görbül ???????
Az idétlen tér nem görbül, azt már tisztáztuk Gergővel, nincs az az idétlen fizikus aki azt gondolná, hogy a tér görbül ::)) Vélhetően a skalár sem görbül. A tenzor sem görbül, mert az is csak egy kitalált fogalom. Akkor mi az az idétlenség ami görbül ?
Szeretném megérteni az idétlen modelletek és a valóság kapcsolatát. De ez elég reménytelen ha nem tudni mi görbül :))
A specrel egyszerűen csak nem foglalkozik azzal, hogy mi történik gyorsuláskor.
Foglalkozik vele, de csak annyit amennyit feltétlenül szükséges. A gyorsulás a sebesség-idő függvény idő szerinti deriváltja, azaz a sebességváltozás mértéke. Ebből lehet tudni a kiindulási rendszerhez képest éppen milyen sebességgel haladunk és ez milyen mértékben befolyásolja a kiindulási rendszeren végzett méréseinket.
Akkor nézzünk most egy rávezető logikai feladatot: Egy inerciarendszerből elindul egy űrhajó, elmegy jó messzire, majd visszafordul. A visszafelé úton legyártják az ideális óráikat, meg az ideális méterrúdjaikat. Namost: ha a fizikai állandók is "torzultak" a gyorsuláskor, akkor rövidebb méterrudat és lassabban járó órákat állítanak elő a te elképzelésed szerint. Ugyan akkor a kiindulási rendszer nem gyorsult, tehát náluk normális járásúak az ideális órák és normális hosszúságúak az ideális méterrudak, azaz a kiindulási rendszer méterrúdjai hosszabbak, mint a mozgó renszerbeliek és az óráik is gyorsabban járnak. Most akkor hogyan tudod kimagyarázni:
1, hogyan lehet, hogy az űrhajó megfigyelői szerint a kiindulási rendszerben rövidebbek a méterrudak, azaz az ő megrövidült méterrúdjaiknál is rövidebbek?
2, az űrhajó megfigyelői szerint a kiindulási rendszer órái lassabban járnak, mint az űrhajón elkészített ideális órák, azaz az űrhajó lelassult óráinál is lassabban?
"Abból, hogy a specrel nem tárgyalja miként változnak meg egy rendszer műszerei a gyorsulás folyamán - egyáltalán nem következik, hogy változatlanok maradnak!"
A specrel egyáltalán nem foglalkozik azzal, hogy a gyorsulás közben milyenek a műszerek. A specrel alapfeltevése, hogy miután már nem gyorsulnak, utána hoznak létre hitelesített mérőműszereket (pl: fényóra és az alapján hosszúságegység), ezért a műszereknek nem kell elszenvedniük a gyorsulást, sőt, nem is kell a gyorsulás közben létezniük.
Szakmádba vágó érdekes téma a pumpált lézerek. Úgy emlékszem, Teller is erre alapozta a csillagháborús elképzelését. Ahogy látom, ún. Gauss-nyalábot hoznak létre, ahol a lézersugarak meghatározott hosszúságú szakaszokból állnak. Sajnos én nem sokat tudok kezdeni vele, mert nem a szakterületem. Érdekelne viszont egy ismeretterjesztő leírás a pumpált lézerekről.
"Pedig a direkt szorzat, direkt összeg, tenzorszorzat, (pszeudo-)Riemann-sokaság, érintőtér, kategória fogalmak standardak és cseppet sem bonyolultak"
Hát lehet, hogy egy matematika professzornak egyszerűek ezek, de nekem ezek közül csak a direkt szorzat érthető, a többi kínai. Már a tenzort sem tudom felfogni, pedig legalább 5x nekifutottam már :-(
Ha felgyorsulnánk, hogy versenyezzünk a fénysugárral, akkor mérőeszközeink alattomban úgy változnának meg, hogy újfent c-t mérjünk.
Már csak azt kéne elmondanod, hogy a Lorentz elv filozófiájából levont következtetéseket miért a specrel-en akarod számonkérni?
Lorentz szerint valamely alattomos módon éppen úgy deformálódnak a mérőeszközök, az éterben való mozgásuk során, hogy ez a mozgás kimutathatatlan legyen, azaz bármelyik inerciarenszerben mondhasd azt is, hogy te éppen most "állsz" az éterhez képest.
Ezzel az erővel persze hivatkozhatnánk a mindenütt jelenlévő láthatalan és kimutathatatlan Rózsaszín Egyszarvúra is, amely ilyen csúf dolgokat művel a mérőeszközeinkkel.
A specrel szerint a mérőeszközeinkkel nem történik semmi. Egyszerűen csak az egyidejűségek relativitása miatt kapjuk a furcsa mérési eredményeket.
Írtam már az Origón a fény transzverzális hullamairól. A pumpált fény-lézerekben a Gauss-nyaláb hatása révén transzverzális hullámok is keletkeznek. Ott hivatkozást is írtam hozzá.
Valóban, írtál róla és hivatkozást is adtál de sajnos (vagy hál' Istennek?) ki sem látszom a melóból, így eddig nem volt időm a cikk tanulmányozására. Ezért vedd úgy hogy jelenleg "függőben" hagytam, amíg egy kis levegőhöz jutok.
(Sejtésem szerint a csőhullámokkal analóg jelenség lehet, de ezt így kapásból azért nem állítanám amíg a részletekről nem tájékozódtam.)
Vákuumban viszont ilyet még nem írtak le, ezért a Privattival folytatott polémiához véleményem szerint nincs köze de lehet, hogy tévedek, ez esetben majd módosítok az álláspontomon.
A két anyagfajtáról nem sok infót közöltél, azonkívül, hogy ezzel magyarázod te a gravitációt, másrészt villamosan töltött tetek környezetében kimutathatók. Ez utóbbi végre valami konkrétum. Ki, mikor és mit mutatott ki, amit te "kontínium-anyagként" értelmezel?
1. A mondandóm lényege az volt, hogy bár szokásos, de veszélyes összekeverni a tér görbültségét a téridő görbültségével.
2. Ezt kifejtve mondtam néhány példát, amik közül azóta te az egyik helyességét boncolgatod.
Egy dolog téves, hogy az általad említett "speciális eseteknek" részhalmaza lenne a Friedmann-modellek halmaza. Ez ugyanis nem igaz, sőt egész pontosan a metszethalmazuk is üres.
Irtad most.
A Friedmann-modellek (mind a 3 típus), állandó görbületűek, és a metrika mindenhol ugyanolyan. A háromdimenziós tér metrikája. Pontosan szólva megválaszthatjuk koordinátázást úgy, hogy ezek teljesüljenek, és úgy is szoktuk csinálni. Az idő ekkor szétválik a térbeli koordinátáktól (és egységesen múlik mindenhol), csak egy időfüggő paraméter szorozza a háromdimenziós metrikát. Ez íra le a tágulást vagy összehúzódást.
Ezek fényében nem tudom, mit emlegetsz "üres metszetként".
Írtam már az Origón a fény transzverzális hullamairól. A pumpált fény-lézerekben a Gauss-nyaláb hatása révén transzverzális hullámok is keletkeznek. Ott hivatkozást is írtam hozzá.
...tehát az elméleted nem áll valami erős alapon...
Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy longitudinális módusú EM hullámot meg nem mutattak ki. Pedig közvetítő közegben ez lenne a természetes...
"az elektromágneses hullámok vélhetően e mindenütt jelenlévő - kontínuum-alkotó anyagok tovaterjedő rezgései."
Erre már írtam, hogy ez alapján azt várnánk, hogy az EM hullámok ehhez a közeghez képest mozogjanak c-vel, de az MM kísérlet óta tudjuk, hogy ez nem így van, tehát az elméleted nem áll valami erős alapon...
Kérem írja meg valaki, hogy a fizikai teret mért nem az a két anyagmező alkotja melyet megneveztem!
Talán azért, mert az általad preferált fogalmak (anyagmezők) nem kellenek a leíráshoz.
Másrészt szükséges lenne, hogy az állításaidat valamilyen megfigyelési adatokból kiindulva, a matematika nyelvén próbáld megfogalmazni, nehogy a sűrűn szitkozódó hablatyolók szintjére sűllyedj.
A "sejtéseidet" pedig, amíg nem érik el a fizikailag értelmezhető szintet, senki nem fogja helyetted igazolni és tulajdonképpen cáfolni sincs mit rajta.
A dühöngés egyébként sem az a kategória, amire érdemi választ lehet kapni, legalább is szankciók veszélye nélkül.
Megkíséreltem több módszerrel elmagyarázni, miért hülyeség az amit bőszen magyarázol. Természetesen nem sikerült megértetni veled. De erre nem is számítottam - volt már pár vitám, tudtam mire számíthatok. Ezzel együtt szórakoztatóak az ilyen viták, azért járok ide.
Megkövetem astrojant - a dvag sokkal fejlettebb. Ott legalább történt kísérlet valami összefüggések feltárására - nyomó gravitáció. Persze a részletekbe ő se ment bele, mert akkor jönnek a gondok. Helyette megalkotta a hamburgeren és fánkon alapuló részecskefizikát. Te még eddig sem jutottál el...
A gyerek kérdezi : hová tűnt az árnyék? Az apja nekiáll magyarázni Napról, felhőről, fényről. De a gyereket ez nem érdekli, az ő gondja az, hogy az árnyék hová tűnt. A mellébeszélés untatja, kitartóan kérdezget tovább.
Az anyja megunja a meddő kérdezősködést: Az árnyék? Azt elvitte a cica. A gyerek boldog, látszik hogy érti, helyreállt a világ rendje.
Túl földhözragadt dolog abból kiindulni, hogy ivivan képes itt felvetett problémákat feladatokat helyesen megoldani, te meg nem? Legalábbis tőle már sok megoldott feladatot láttam itt a fórumon, tőled meg egyet sem. Nem gondolod, hogy ez esetleg összefüggésben lehet a megértés szintjével?
jellegzetes "cáfoló" elképzelés ez az anyagmező. Pont mint a dvag. Nem a modell elemeinek pontos definíciója, majd az ezekből épített modell leírása és a logikai következmények feltárása fontos, azzal nem bíbelődnek.
A _megnevezés_ a lényeg. Azzal már ki lehet állni, cáfolja meg aki tudja. Könyörgöm, mit kéne cáfolni? Nem hangzott el értelmes állítás.
