Nem értettem meg. Ráadásul nincs is így. Pont ezt mutattam meg a példámmal. Tényleg nem vetted észre, hogy megcáfoltam az állításodat?
Kedvedért még egyszer utoljára idemásolom és összefoglalom a dolgot. Utána pontonként válaszolj és csak arra a pontra (azaz ne valami általad vélt elméleti hablatyot mondjál, hanem az adott esetről nyilatkozz).
A - egyik fényforrás (Budapest) B - másik fényforrás (Szeged) H - gyorsan mozgó jármű ~ - fény (amit épp mérünk) - - fény, amit nem mérünk épp akkor (bár nyilván egyszerre is mérhetünk két kapupárral) [ - egyik fénykapu ] - másik fénykapu . - kapuk közötti távolság (egy pont egyenlő tíz centiméter)
1. A-ban és B-ben szinkronizálva van egymáshoz képest a két fényforrás frekvenciája (mindkettő mondjuk 300 milliárd, azaz az álló rendszerben [Budapest-Szeged] 1 miliméter a fény hullámhossza. Amikor állunk a Budapest-Szeged tengelyhez képest, akkor pontosan úgy állítjuk be a két fénykaput, hogy azok mind a Szegedről, mind a Budapestről érkező fény esetében pont 1000 egységgel térjenek el egymástól a számlálásban. Ez azt jelenti, hogy a két fénykapu egymástól pont 1 méterre van (mert ez pont ezerszerese a beeső fény hullámhosszának, azaz pont ezerszer fér közéjük csomósodás).
Eddig ok? Ez az elrendezésünk, remélem érthető.
2. Jármű A és B között van és mindhárman állnak egymáshoz képest. Mindkét irányból egy miliméternek mérjük a fény hullámhosszát, azaz a két kapu távolsága 1 méter. A~~H~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~B [..........]
Ez az előző állapot esetén (amikor még állnak egymáshoz képest) ismerteti a mérést. Ez is gondolom triviális.
3. H elindult B felé nagy sebessége. Megméri az A-ból jövő fénysugarat, annak a Doppler miatt nőtt a hullámhossza, így ezer hullám már csak nagyobb helyen fér el, a két kaput így egymástól elfelé mozdítja el, hogy az megfeleljen az ezer darab hullám hosszának, mivel így lesz a két számláló között pont ezer a különbség. A~~~~~~~H----------------B [...............]
Tehát végrehajtjuk a mérést az A-ból (Budapestről) érkező fényre és azt tapasztaljuk, hogy a két két kapunkat egymástól el kell távolítanunk, hogy köztük pont ezer hullám férjen el.
4. H továbbra is B felé megy ugyanakkora sebességgel. Megméri a B-ból jövő fénysugarat, annak a Doppler miatt csökkent a hullámhossza, így a két kaput egymás felé mozdítja el, hogy az megfeleljen a hullámhossznak (az ezer hullám hossza is csökken). A----------H~~~~~~~~~~~~~B [......]
Megmérjük, hogy a Szegedről érkező fényhez hogyan kell beállítani a két kaput és azt tapasztaljuk, hogy azt az eredeti elrendezéshez képest közelebb kell tenni egymáshoz, hogy pont ezer hullám legyen köztük.
5. Az A-ból érkező fény mérése esetén tehát a két fénykapu közti távolság kisebb mint a B-ből érkező fény mérése esetén. Nyilván - mivel Budapest és Szeged áll egymáshoz képest - mindkettő távolság nem felelhet meg az ottani egy méternek. Tehát ellentmondásra jutottunk.
"BTW, 1000 alma is ezer alma akárhonnan nézzük. De ebből csak annyi következik, hogy a Lorentz-trafó invariáns a darabszámra. És? Az triviális, hogy ha két fénykapu között 1000 db. bizbasz van (ezer foton, ezer alma, ezer fa, ezer város, ezer bolygó, ...), akkor 1000 darab lesz belőlük ott függetlenül attól, hogy honnan nézed."
Ezzel elismered, hogy
az 1000 db hullám, az minden rendszerben 1000 db hullám, passz.
Ennyi, koniec, End, ... Happy End..
Miután a fény 1000 db hullámnyi hossza szerinted is 1000 db hullámnyi hossz
rendszertől függetlenül, így elérted, hogy egyetértsek Veled ebben!
Ne beszélj mellé légyszíves! Válaszolnál akkor a pontokra? Melyik része hibás? Mert egyelőre úgy tűnik, hogy nem vitatod az állítást. De akkor miért ragaszkodsz ahhoz, hogy tudsz ezt a mérőeszközt használva összeillő darabokat készíteni (mmormota kérdése)?
BTW, 1000 alma is ezer alma akárhonnan nézzük. De ebből csak annyi következik, hogy a Lorentz-trafó invariáns a darabszámra. És? Az triviális, hogy ha két fénykapu között 1000 db. bizbasz van (ezer foton, ezer alma, ezer fa, ezer város, ezer bolygó, ...), akkor 1000 darab lesz belőlük ott függetlenül attól, hogy honnan nézed.
Szia Kedves HondaVuk! Neked is szép reggelt kívánok!
Azt írtad az éjjel:
"Nem tudom hogyan lehetsz ennyire értetlen. Adott számú rezgésről beszélek: pontosan 1, azaz egy darabról (one, uno, ogyin, ...). A két kibaszott fotonkapu között pontosan egy rezgés a különbség. Egyiken 5-ön áll a számláló, másikon 6-on. Mit nem lehet ezen érteni????"
Egyetértek azzal, hogy az 1 az 1.. sőt 6-5= is = 1-el
"Az, hogy ez teljesüljön az kell, hogy a két kapu távolsága pont annyi legyen, mint a bejövő fény hullámhossza (persze a mozgó jármű saját rendszerében nézve)."
Ez is igaz! :)
"Ez az ami különböző a két rendszer között."
Ez is így van! A két rendszer között eltérő frekvenciájúnak látszik ugyanaz a fény!
No de az 1000 db hullám 1000 db számossága mint szám, mint 1000 ...
( nem mint hullámhossz,! és nem mint grekvencia,! hanem csupán szám! )
az ugye szerinted is 1000 db minden rendszerben ??
Vagy a számok nálad is rendszerfüggők, mint szegény Mmormotánál? :-(
Most csak a szegecs ütközéséről alkotott véleményedet gyűjtöttem össze.
Ebben a topikban van mindegyik hozzászólásod.
Íme a felállásod. Kijelented, hogy nem a szegecs megnyúlásának tulajdonítod a bogár pusztulását: 25996 25933
Itt elmagyarázod, hogy bár a szegecs rövidebb mint a furat, ennek ellenére eléri a szegecs hegye a furat alját. De nem ám a megnyúlás miatt, mint ahogy ezt a fenti 25996 és 26933-ban le is szögezted: 26143 26120
Rajzban rá is tettél egy lapáttal, és azt ábrázoltad hogy AZ ÜTKÖZÉS PILLANATÁBAN a szegecs még hosszabb is lehet a furatnál. Itt egyértelműen látszik, hogy nem a mechanikai megnyúlásnak tulajdonítod azt, hogy az ÜTKÖZÉS PILLANATÁBAN hosszabb lenne a szegecs a furatnál: 26249 26244 26231
A fényképezésről majd máskor gyűjtöm ki.
De most egyelőre zárjuk le Gézoo készüléke kapcsán az üres távolság kontrakciójáról folytatott vitát. A szegecsről addig nem fogok vitatkozni veled, amíg le nem zártuk ezt a vitát, még akkor sem, ha "nagy büdös" gorombaságokkal illetsz engem, hasonlóan ahhoz, ahogy az imént tetted.
Az mit jelent pontosan, hogy a periódusok száma rendszerfüggetlen? Mert számomra ezt csak azt jelenti, hogy a darabszámot megőrzi a Lorentz trafó, azaz 1 db. alma továbbra is egy db. alma marad. Ebből szerintem semmiképpen nem következik a az üres távolság hosszkontrakciójának kimutatása egyetlen inerciarendszer adatainka felhasználásával.
Mondjuk persze jó lenne definiálni, hogy mit értesz üres távolságon. Gondolom azt amin belül nincs anyag. De ilyenre meg mutattunk példát, szóval nem teljesen világos a dolog.
Az ütköző szegecsnél azt állítottad, hogy miután a szegecs feje megállt a furat rendszerében, a szegecs HEGYE fénysebességgel ( vagy akármilyen sebességgel) kitölti a hosszkontrakciót.
Ebből annyi látszik, hogy még az állításaimat se értetted.
"Szóval ezeknek, és hozzá hasonló kijelentések cáfolására segít az a tétel, hogy egyetlen inerciarendszer adatainak a felhasználásával lehetetlen kimutatni az üres tér kontrakcióját."
Kétségtelen, hogy a halandzsával nehéz vitatkozni... :-)
Az ütköző szegecsnél azt állítottad, hogy miután a szegecs feje megállt a furat rendszerében, a szegecs feje fénysebességgel ( vagy akármilyen sebességgel) kitölti a hosszkontrakciót.
Aztán ott van a fényképezés. Azt állítottad, hogy nulla expozícióval lefényképezhető a hosszkontrakció.
Szóval ezeknek, és hozzá hasonló kijelentések cáfolására segít az a tétel, hogy egyetlen inerciarendszer adatainak a felhasználásával lehetetlen kimutatni az üres tér kontrakcióját.
Engem csak annak bizonyítása érdekel, hogy lehetetlen az üres távolság hosszkontrakcióját kimutatni pusztán egyetlen inercarendszer adatainak felhasználásával. Mint mondtam, ez háromszögeléssel és Gézoo készülékével bizonyítható. Ebben Gézoonak kulcsmondata volt, hogy a periódusok száma rendszerfüggetlen.
Megadott egy mérce készítő utasítást összepasszoló alkatrészek készítéséhez. Eszerint az utasítás szerint eljárva ahány hajó annyiféle méretű alkatrész készülne, mert a távoli forrás fényének 1000 ciklusát leszámlálva a kapott 1000 hullámhossz függ a hajó sebességétől. (amivel - úgy tűnik néha - te is egyetértesz)
Így van, az, hgoy 100 rendszerfüggetlenül. A 100 alma, nő, fűszál, foton, hullám mind mind rendszerfüggetlen. És?
Az a baj, hogy Gezzo azt hiszi, hogy abból, hogya 100 darab valami ugyanaz a két rendszerben abból olyan dolgok is következnek mint amikről mostanában vitatkozunk. Te - úgy tűnik - mindenben egyetértesz Gezoo-val, tehát nyilván azokkal az állításokkal is, amikről mostanában beszélgetünk. Akkor kezdhetnéd rögtön az én előző hozzászólásommal. Várom kritikai észrevételeidet.
