Keresés

Az egyidejűség csupán időtartamban való különbözőséget jelenti, ha fizika felől közelítjük meg a kérdést. Az időtartamban való különbözőségben rejlik a fizikai ok-okozati magyarázat is.

 

Ha a matematikai modellt tekintjük, akkor az időpontok lehetnek eltérőek, és azonosak is. Az időpont modellfüggő. A specrelben az időpontok pl. eltérőek, de ha mögéje nézel, akkor azt látod, hogy a specrelben is igazolni lehet az időtartam eltérőségét.

 

Vagyis azt javaslom, ha igazán felül akarsz emelkedni a matematikán, és a fizikában keresed az okokat, akkor az időtartamra koncentrálj az időpont helyett.

Hogy kell nekem mozognom, hogy egyidejünek lássam?

Először is tisztázzuk, hogy az "egyidejűnek lássam" a SR-ben azt jelenti, hogy "egyidejű legyen". Ez egy jó gyakorlófeladat a Lorentz-trafóval. Az egyszerűség kedvéért legyen a tér egydimenziós (különben végtelen sok megoldása van a feladatnak, de azok is egyszerűen leírhatók).

 

Jelölje A és B a két villámot, és jelölje I az eredeti inerciarendszert. A villámokat pillanatszerűnek és pontszerűnek tekintjük, magyarán A és B két esemény. Az A és a B időbeli távolsága az I-ben legyen t (te ezt jelölted dt-vel), térbeli távolsága az I-ben legyen x (erre is szükség lesz). Itt t és x két nemnegatív szám (mértékegységgel ellátva). Jelölje c a fénysebességet, továbbá jelölje J a keresett inerciarendszert, tehát amiben A és B egyidejű. A J konstans v sebességgel mozog az I-hez képest, tehát ez a v a kérdés az x és t adatok függvényében. Az általánosság megszorítása nélkül I-ben és J-ben is megtehetjük az A villámot az origóeseménynek, ekkor tehát az I-ben és a J-ben az A koordinátái (0,0), míg az I-ben a B koordinátái (x,t). A Lorentz-trafó szerint a J-ben a B koordinátái x'=(x-vt)/(1-v²/c²)^1/2, t'=(t-vx/c²)/(1-v²/c²)^1/2. A t' nem más, mint a J-ben az A és a B között eltelt idő, tehát a kérdés az, hogy t' milyen v-re nulla. Ez egy igen egyszerű egyenlet: t-vx/c²=0, tehát v=c²t/x. Mivel v kisebb c-nél, ezért a keresett J akkor és csak akkor létezik, ha x>ct, és ebben az esetben az ő sebessége v=c²t/x.

 

Összefoglalva: Ha a tér egydimenziós, továbbá az eredeti IR-ben a két villám egymástól x távolságra csapódott be és közöttük t idő telt el, akkor x>ct esetén az eredeti IR-hez képest c²t/x sebességgel közlekedő IR-ben egyidejű lesz a két villámcsapás (a többi IR-ben pedig nem), míg x<=ct esetén egyetlen IR-ben sem lesz egyidejű a két villámcsapás.

 

Bár már többször próbálkoztam szinte triviális hibák jelzésével, a szerzők a legtöbbször egy "Köszönöm megtisztelő levelét, de ..." kezdetű levéllel válaszoltak, beleolvasnék ebbe az írásba, de sehol nem találom. Tudna valaki egy linket adni?

Ugyan hogyan beszélhetem meg?

Vidéki fizikatanárunk most bölcsen hallgat...

Megbeszélheted...

Valóban nem olvasom el: az első 2 oldalon úgy felbosszant, hogy nem beszélhetem meg a szerzővel a tévedéseit, hogy nem is olvasom tovább...

A humanistáknak még volt stílusa, de nézd a maiakat...

Itt tilos politizálni meg Dnyepropetroszkot említeni!

"Nem is figyeltem, amit írsz..."

 

Ettől okosodik a gyerek!

Megtalálta a saját színvonalához igazodó szakirodalmat. KoromFekete AgyaláGyula meg a többi balfék kb. az a szint, mint az ő "tudománya". Nézd el neki....

Minek, úgysem olvasod el....

Egyébként írtam...   46291

Bocs. Az évszámon átsiklott a tekintetem, mert eléggé nagy marhaságot idéztél. Még mindig nem tudjuk, hogy kitől...

Hát gondjaim vannak az egyidejüséggel.

A pédákban mindíg elmagyarázzák, hogy ha lecsap két villám, akkor az egyik IR-ből én egyidejünek látom, a másikból meg nem.

Akkor ennek fordítva is működnie kéne.
Lecsap két villám dt időkülönbséggel egy IR-ben.
Hogy kell nekem mozognom, hogy egyidejünek lássam?

Nem is figyeltem, amit írsz..."

 

Igazán megható, nagy tudósokhoz méltó... 

Egyébként 1921-ben kapott Nobel díjat. Nem is figyeltem, amit írsz...

Aha. Tehát azt gondolod, hogy 11 év alatt senki nem jött rá egy hibára sem, utána meg már nem mertek neki szólni? Rendkívül hihető teória.

Egyébként kitől idézgetsz ilyen bőszen? Illik az idézet mellé odaírni a szerzőt...

Jav. Kutakodás...

Mivel Einstein a fény tulajdonságáért Nobel-díjat kapott, a világ

összes tudósa közül egyik sem akart lemaradni. Aki tehette, megvásárolta

a könyvét, hogy olvasták-e, nem tudom. Csak azt tudom,

hogy 1916 óta hajlongtak előtte. ....

V. I. Lenin; Olvasni, olvasni, olvasni... 

A képletben valóban szerepel c, de általában c=1 helyettesítéssel számolunk, ezért ez elhagyható. A teljes képlet: v'=(v+w)/(1+vw/c²)

A levezetés nem tűnik egyébként túl bonyolultnak: fogod egy v sebességgel mozgó test két téridő pontját, transzformálod Lotr-al és ez alapján megkonstruálod a másik rendszerbeni v' sebességű mozgást. De most nincs hozzá kedvem. Ha nagyon érdekel, szerintem neked is menni fog a levezetés...

Maradt egy kis fölös energiám az idő utáni kutatakodás kapcsán...

Csak kettő, a szövegbeni történelmi hibákból:
1, Albert Einstein soha nem kapott Nobel díjat a relativitás elméletéért. A fényelektromos jelenség magyarázatáért kapott
2, az 1905-ös cikke előtt gyakorlatilag ismeretlen volt; szóba sem jöhet, hogy a tekintélye miatt fogadták el a specrelt

Csak azt nem látom még, hogy hol jönnek majd be a humanista hamisítók.

Mert anélkül ezt aligha ússzuk meg. :))

A másik felháborító és lehetetlen kijelentés az, amikor a tudós

ember az üres tér görbüléséről beszél. Ezt a kijelentést utoljára

2007. október 4-én hallottam egy tudományos tv-műsorban."

Miért kellene a vonat hosszát figyelembe venni a sebességeknél? Azt az utat kell figyelembe venni, amit adott idő alatt megtesz.

A képlet pedig a sebességösszeadó képlet. Azt mondja meg, hogy egy hozzánk képest v sebességű rendszerben w sebességgel mozgó test mennyivel mozog hozzánk képest.

"Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?"

Nem, ilyen nincs.

De elfeledkezel az egyidejűség relativitásáról: az A rendszerben az, hogy a fény megteszi a távot és az, hogy a test megtette a táv 60%-át egyidejű események, de minden más rendszerből nem egyidejűek...

 "Ki fogja olvasómat meghallgatni? Kinek mondja el

felfedezését? Ha nagyon erősködne igazának bizonyítására, még

az elmegyógyintézetben is kiköthetne miatta. Einsteinnek ez azonban

Einstein egyszer azt mondta: ha előállunk egy teóriával, oda kell

adni az általános iskolásoknak. Ha ezek az iskolás gyerekek nem

értik meg, akkor a teória nem jó. Ezzel az elméletével ellentétben

a „Relativity” című könyvében azt írja, hogy műve azoknak való,

akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Ennek a kijelentésnek

katasztrofális eredménye lett.

Mivel Einstein a fény tulajdonságáért Nobel-díjat kapott, a világ

összes tudósa közül egyik sem akart lemaradni. Aki tehette, megvásárolta

a könyvét, hogy olvasták-e, nem tudom. Csak azt tudom,

hogy 1916 óta hajlongtak előtte. Képzeljük el, hogyan hatott ez a

könyv a különböző iskolázottsággal rendelkező emberekre!

Ha valaki egyetemi végzettség nélkül olvasta és nem értette,

műveletlennek érezte magát, nem szólhatott, nem mondhatott

véleményt róla. Aki egyetemet végzett, tudós vagy egyetemi tanár

volt és nem értette, butának érezte magát. Nem mert szólni, mert

szégyellte tudatlanságát. Ezek után nem véletlen, hogy a hetvenes

években az egyik alföldi egyetem professzora úgy tanította a

relativitás elméletét, hogy előre megmondta: senki sem fogja megérteni,

csak egyedül ő érti. Einstein olyan jó hírnévnek örvendett,

hogy egyik tudós se merte kijelenteni, hogy a könyvben írtak

egyes részeiben tévedett, és nem felelnek meg a valóságnak. Vagy

talán semmit sem értve belőle, rá sem jöttek erre?

Az emberek és néhány felelőtlen tudós fontos szerepet tulajdonít

Einsteinnek az atomenergia felfedezésében is. Holott 1939-ben

még halvány fogalma sem volt az atomenergia jelentőségéről. Erre

később Szilárd Leó, magyar származású tudós hívta fel a figyelmét,

amikor Einsteint a Long Island-i nyaralójában meglátogatta. Szilárd

Leó ugyanis kidolgozott egy teóriát, minek alapján (leegyszerűsítve),

ha az uránium atomját egy neutronnal bombázzuk, akkor

az atom széthasad."

Miért kellene azt is tudnom, hogy milyen hosszú a vonat? Legyen a vonat végtelen hosszú. Ez mit befolyásol?

Amúgy a lövedék sebessége a sín rendszerében kb 0,88c (sebességösszeadó képlet: (w+v)/(1+vw) )

Nem is gondoltam volna, hogy ennyiféleképpen is lehet rosszul csinálni valami. Ez valami fantasztikus. Állandóan változtatod ez elképzeléseidet, de soha, egyetlen egyszer, még véletlenül se hibázol rá valami logikusra...