Keresés

Vidéki fizikatanárunk most bölcsen hallgat...

Megbeszélheted...

Valóban nem olvasom el: az első 2 oldalon úgy felbosszant, hogy nem beszélhetem meg a szerzővel a tévedéseit, hogy nem is olvasom tovább...

A humanistáknak még volt stílusa, de nézd a maiakat...

Itt tilos politizálni meg Dnyepropetroszkot említeni!

"Nem is figyeltem, amit írsz..."

 

Ettől okosodik a gyerek!

Megtalálta a saját színvonalához igazodó szakirodalmat. KoromFekete AgyaláGyula meg a többi balfék kb. az a szint, mint az ő "tudománya". Nézd el neki....

Minek, úgysem olvasod el....

Egyébként írtam...   46291

Bocs. Az évszámon átsiklott a tekintetem, mert eléggé nagy marhaságot idéztél. Még mindig nem tudjuk, hogy kitől...

Hát gondjaim vannak az egyidejüséggel.

A pédákban mindíg elmagyarázzák, hogy ha lecsap két villám, akkor az egyik IR-ből én egyidejünek látom, a másikból meg nem.

Akkor ennek fordítva is működnie kéne.
Lecsap két villám dt időkülönbséggel egy IR-ben.
Hogy kell nekem mozognom, hogy egyidejünek lássam?

Nem is figyeltem, amit írsz..."

 

Igazán megható, nagy tudósokhoz méltó... 

Egyébként 1921-ben kapott Nobel díjat. Nem is figyeltem, amit írsz...

Aha. Tehát azt gondolod, hogy 11 év alatt senki nem jött rá egy hibára sem, utána meg már nem mertek neki szólni? Rendkívül hihető teória.

Egyébként kitől idézgetsz ilyen bőszen? Illik az idézet mellé odaírni a szerzőt...

Jav. Kutakodás...

Mivel Einstein a fény tulajdonságáért Nobel-díjat kapott, a világ

összes tudósa közül egyik sem akart lemaradni. Aki tehette, megvásárolta

a könyvét, hogy olvasták-e, nem tudom. Csak azt tudom,

hogy 1916 óta hajlongtak előtte. ....

V. I. Lenin; Olvasni, olvasni, olvasni... 

A képletben valóban szerepel c, de általában c=1 helyettesítéssel számolunk, ezért ez elhagyható. A teljes képlet: v'=(v+w)/(1+vw/c²)

A levezetés nem tűnik egyébként túl bonyolultnak: fogod egy v sebességgel mozgó test két téridő pontját, transzformálod Lotr-al és ez alapján megkonstruálod a másik rendszerbeni v' sebességű mozgást. De most nincs hozzá kedvem. Ha nagyon érdekel, szerintem neked is menni fog a levezetés...

Maradt egy kis fölös energiám az idő utáni kutatakodás kapcsán...

Csak kettő, a szövegbeni történelmi hibákból:
1, Albert Einstein soha nem kapott Nobel díjat a relativitás elméletéért. A fényelektromos jelenség magyarázatáért kapott
2, az 1905-ös cikke előtt gyakorlatilag ismeretlen volt; szóba sem jöhet, hogy a tekintélye miatt fogadták el a specrelt

Csak azt nem látom még, hogy hol jönnek majd be a humanista hamisítók.

Mert anélkül ezt aligha ússzuk meg. :))

A másik felháborító és lehetetlen kijelentés az, amikor a tudós

ember az üres tér görbüléséről beszél. Ezt a kijelentést utoljára

2007. október 4-én hallottam egy tudományos tv-műsorban."

Miért kellene a vonat hosszát figyelembe venni a sebességeknél? Azt az utat kell figyelembe venni, amit adott idő alatt megtesz.

A képlet pedig a sebességösszeadó képlet. Azt mondja meg, hogy egy hozzánk képest v sebességű rendszerben w sebességgel mozgó test mennyivel mozog hozzánk képest.

"Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?"

Nem, ilyen nincs.

De elfeledkezel az egyidejűség relativitásáról: az A rendszerben az, hogy a fény megteszi a távot és az, hogy a test megtette a táv 60%-át egyidejű események, de minden más rendszerből nem egyidejűek...

 "Ki fogja olvasómat meghallgatni? Kinek mondja el

felfedezését? Ha nagyon erősködne igazának bizonyítására, még

az elmegyógyintézetben is kiköthetne miatta. Einsteinnek ez azonban

Einstein egyszer azt mondta: ha előállunk egy teóriával, oda kell

adni az általános iskolásoknak. Ha ezek az iskolás gyerekek nem

értik meg, akkor a teória nem jó. Ezzel az elméletével ellentétben

a „Relativity” című könyvében azt írja, hogy műve azoknak való,

akik egyetemi végzettséggel rendelkeznek. Ennek a kijelentésnek

katasztrofális eredménye lett.

Mivel Einstein a fény tulajdonságáért Nobel-díjat kapott, a világ

összes tudósa közül egyik sem akart lemaradni. Aki tehette, megvásárolta

a könyvét, hogy olvasták-e, nem tudom. Csak azt tudom,

hogy 1916 óta hajlongtak előtte. Képzeljük el, hogyan hatott ez a

könyv a különböző iskolázottsággal rendelkező emberekre!

Ha valaki egyetemi végzettség nélkül olvasta és nem értette,

műveletlennek érezte magát, nem szólhatott, nem mondhatott

véleményt róla. Aki egyetemet végzett, tudós vagy egyetemi tanár

volt és nem értette, butának érezte magát. Nem mert szólni, mert

szégyellte tudatlanságát. Ezek után nem véletlen, hogy a hetvenes

években az egyik alföldi egyetem professzora úgy tanította a

relativitás elméletét, hogy előre megmondta: senki sem fogja megérteni,

csak egyedül ő érti. Einstein olyan jó hírnévnek örvendett,

hogy egyik tudós se merte kijelenteni, hogy a könyvben írtak

egyes részeiben tévedett, és nem felelnek meg a valóságnak. Vagy

talán semmit sem értve belőle, rá sem jöttek erre?

Az emberek és néhány felelőtlen tudós fontos szerepet tulajdonít

Einsteinnek az atomenergia felfedezésében is. Holott 1939-ben

még halvány fogalma sem volt az atomenergia jelentőségéről. Erre

később Szilárd Leó, magyar származású tudós hívta fel a figyelmét,

amikor Einsteint a Long Island-i nyaralójában meglátogatta. Szilárd

Leó ugyanis kidolgozott egy teóriát, minek alapján (leegyszerűsítve),

ha az uránium atomját egy neutronnal bombázzuk, akkor

az atom széthasad."

Miért kellene azt is tudnom, hogy milyen hosszú a vonat? Legyen a vonat végtelen hosszú. Ez mit befolyásol?

Amúgy a lövedék sebessége a sín rendszerében kb 0,88c (sebességösszeadó képlet: (w+v)/(1+vw) )

Nem is gondoltam volna, hogy ennyiféleképpen is lehet rosszul csinálni valami. Ez valami fantasztikus. Állandóan változtatod ez elképzeléseidet, de soha, egyetlen egyszer, még véletlenül se hibázol rá valami logikusra...

     Először is a relatív sebesség jelentése: viszonyított sebesség.

Valóban igaz, hogy mindig valamihez viszonyított a viszonyított.

    Tehát nem a mérfőldkőhöz vagy hozzád, hanem ahhoz amit a viszonyításban kijelölünk.

    Így, ha az A rendszerhez relítív azaz viszonyított, akkor az A rendszerhez viszonyított.

   És mivel az A rendszer végtelen kiterjedésű, ezért a rendszer egy megjelölt pontjához szokás viszonyítani az elmozdulást, például a rendszerhez rögzített koordináta rendszer origójához.

 

   A minden rendszerben állandó viszonyított sebességről:

 

   Ha az A rendszerben 1 hosszú utat fut be a fény, miközben egy tárgy csak 0,6

hosszú utat ugyanazon idő alatt, akkor a tárgy 0,6c sebességgel haladt az A rendszerben.

 

  Mit jelent ez más rendszerekből nézve?

 

    Azt, hogy adott időszakasz alatt a fény által megtett út 60%-át tette meg a tárgy

az A rendszerben.

   

    Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?

 

 

"Azt ugye érted, hogy a viszonyított sebesség mindig a megfigyelőhöz képest viszonyított?"

Ha már így lemagyarítottad, akkor már meg is válaszolhattad volna. A fizikai fogalmaknak nem azért van definíciója, mert sok ember nem tud mit kezdeni a szabadidejével, hanem azért, hogy ha azt mondjuk "relatív sebesség" mindenki ugyanazt értse alatta.

A relatív sebesség mindig a mérőhöz viszonyított sebesség. Tehát definíció szerint önmagához képest mindenkinek 0 a relatív sebessége. Máshoz viszonyítva meg más. De az mindig igaz, hogyha egy sebességről beszélünk, akkor az adott IR-ben mért valamilyen távolságot és az ehhez szükséges időt osztjuk el. Nem kell semmilyen Lotr hozzá, hiszen mindent ebben a rendszerben mértünk meg.

Na de ha a Gezoo-féle gammával (mit gondolsz, miért pont gammának nevezték el? :))) ) megszorozzuk, akkor kijön a 0, bármi is volt a teknőc sebessége (ha netán nem jön ki a 0, akkor meg kell szorozni 0-val, annak nem tud ellenállni), ami azt jelenti, hogy 0.6c a teknőc sebessége, hiszen 0.6*0=0. Bármelyik rendszerben.

 

Mit nem lehet ezen érteni? :))

Hát nem. Például a saját magához rögzített rendszer szerint egyáltalán nem tett meg semekkora utat, mivel végig mozdulatlan volt.