Nem is gondoltam volna, hogy ennyiféleképpen is lehet rosszul csinálni valami. Ez valami fantasztikus. Állandóan változtatod ez elképzeléseidet, de soha, egyetlen egyszer, még véletlenül se hibázol rá valami logikusra...
Először is a relatív sebesség jelentése: viszonyított sebesség.
Valóban igaz, hogy mindig valamihez viszonyított a viszonyított.
Tehát nem a mérfőldkőhöz vagy hozzád, hanem ahhoz amit a viszonyításban kijelölünk.
Így, ha az A rendszerhez relítív azaz viszonyított, akkor az A rendszerhez viszonyított.
És mivel az A rendszer végtelen kiterjedésű, ezért a rendszer egy megjelölt pontjához szokás viszonyítani az elmozdulást, például a rendszerhez rögzített koordináta rendszer origójához.
A minden rendszerben állandó viszonyított sebességről:
Ha az A rendszerben 1 hosszú utat fut be a fény, miközben egy tárgy csak 0,6
hosszú utat ugyanazon idő alatt, akkor a tárgy 0,6c sebességgel haladt az A rendszerben.
Mit jelent ez más rendszerekből nézve?
Azt, hogy adott időszakasz alatt a fény által megtett út 60%-át tette meg a tárgy
az A rendszerben.
Szerinted lehet olyan rendszer ahonnan mérve az útszakasz 60%-a nem az adott útszakasz 60%-a?
"Azt ugye érted, hogy a viszonyított sebesség mindig a megfigyelőhöz képest viszonyított?"
Ha már így lemagyarítottad, akkor már meg is válaszolhattad volna. A fizikai fogalmaknak nem azért van definíciója, mert sok ember nem tud mit kezdeni a szabadidejével, hanem azért, hogy ha azt mondjuk "relatív sebesség" mindenki ugyanazt értse alatta.
A relatív sebesség mindig a mérőhöz viszonyított sebesség. Tehát definíció szerint önmagához képest mindenkinek 0 a relatív sebessége. Máshoz viszonyítva meg más. De az mindig igaz, hogyha egy sebességről beszélünk, akkor az adott IR-ben mért valamilyen távolságot és az ehhez szükséges időt osztjuk el. Nem kell semmilyen Lotr hozzá, hiszen mindent ebben a rendszerben mértünk meg.
Na de ha a Gezoo-féle gammával (mit gondolsz, miért pont gammának nevezték el? :))) ) megszorozzuk, akkor kijön a 0, bármi is volt a teknőc sebessége (ha netán nem jön ki a 0, akkor meg kell szorozni 0-val, annak nem tud ellenállni), ami azt jelenti, hogy 0.6c a teknőc sebessége, hiszen 0.6*0=0. Bármelyik rendszerben.
Én csak egyetlen rendszerről beszéltem. Egyetlen rendszer relatív sebességéről. Azt ugye érted, hogy a relatív sebesség mindig a megfigyelőhöz képest relatív?
A példádat is megnézhetjük: Egyrészt semminek nincs 1ct hossza, mert ugye a t egy változó. De értem, hogy 1 fénymásodpercre gondoltál. A fény nyilván 1s, a teknős a példa szerint 1,66s alatt futja be a távot. Ha ezt egy B rendszerből nézem, ami az eredeti rendszerhez képest 0,8c sebességgel mozog, akkor mit látok? Azt tapasztaljuk, hogy a fény 0,33s alatt tette meg a hosszkontrakció miatt 0,6c-re rövidült távolságot, míg a teknősnek ugyanehhez 0,43s-re volt szüksége. A fény látszólagos sebessége ezek szerint 1,8c, míg a teknősé 1.4c. (ezek azért ilyen nagy sebességek, mert ez az eredeti rendszerhez viszonyított sebességkülönbség).
Ekkor a teknős sebessége a fény sebességének 0,77-szerese, tehát az állításod, miszerint a fény és a teknős sebességének aránya állandó, nem igaz.
Hallgatólagosan feltetted, hogy a teknős által megtett út minden megfigyelő szerint a fény által megtett út hatvan százaléka lesz... erre sajnos nincs más bizonyítékod, mint az, hogy 'úgy érzed'
Akár van inerciarendszer, akár nincs, a fény c-vel halad, a térben. Függetlenül az elképzelt, felvett inerciarendszerektől, mint mondá Einstein.
Akinek ez nem elég, és felvesz különböző inerciarendszereket, az az ő baja, számolja ki a sebességét, ahogy akarja, pl. út-idő hányadosként.
De ugyanígy más testek is. Pl. a puskagolyó sebessége 0,8c a térben, ezen nincs mit kérdezni, mert ha a c független az inerciarendszerektől, akkor a 0,8c is független.
Aztán mindenféle inerciarendszerekben kijön, ami kijön, akármekkorára torzulhat az idő meg a hossz, de ez nem befolyásolja a puskagolyó sebességét, ami 0,8c.
"Ha csak egy parányit is megértetted volna, akkor eszedbe sem jutna vitatni a sebességek állandóságának tényét, miközben a fénysebesség állandóságát elfogadod."
Nekem akkor is eszembe jut az állandó sebességet vitatni.
Vegyük az "A sebessége" fogalmat. Ez nyilvánvalóan függ attól, hogy mely rendszerben mérem meg az A által egységnyi idő alatt megtett utat...
ezt hívják úgy, hogy a fény inter-inerciális természete. a fény az inerciarencereken kívül, mintegy azok közötti térben halad. a fénytengerből szigetként emelkednek ki az inericiarendszerek. mindegyiknek egyedi élővilága és mikroklímája van.
Én nem következtetek veled kapcsolatban semmit. Nyílvánvaló, hogy szöveg értelmezési problémáid vannak.
A specrel létezéséről sem tud az emberiség nagyobbik fele.
Az pedig nem csak hogy hamis, hanem egyenesen rosszindulatú állításod, hogy
másként értelmezné azt amit nem is ismer.
Az időt, soha semmilyen formában sem neveztem, jelöltem abszolútnak.
A tér önmagában az események, anyagok, az energia helye.
Mint ilyen hely, abszolút fogalom. Mert sohasem valamihez képest hely.
Az események, a rendszerek model beli terei matematikai képződmények.
Kizárólag a tér, leírhatóságára, helyettesítésére szolgálnak. Ezek sem abszolút terek.
Arról csak te tehetsz, hogy ennyi éves magyarázat, példa, ábra és beszélgetés-vita során sem voltál hajlandó megérteni, hogy a fény soha semelyik rendszerben sem megy.
A fény soha semelyik rendszernek sem része. A fény c sebességgel halad a térben, minden rendszertől függetlenül. Einstein szerint.
A fény sebességét minden rendszerből meghatározhatjuk, az adott rendszer
két pontja között megtett útja és ugyanabban a rendszerben az ehhez a távolság leküzdéséhez szükséges ideje hányadosaként Einstein szerint.
Úgyhogy ha Einstein speciális relativitás elméletének axiómáival nem értesz egyet, akkor ne engem hibáztass, és főleg ne nevezd az én művemnek.
A következtetésem: alapvetően az a gond, hogy amit te specrelnek nevezel, az nem azonos azzal, amit az emberiség többi része specrelnek nevez.
A Gézoo-specrelben abszolút tér és abszolút idő van, a fény sebessége csak az abszolút álló rendszerben c, minden más rendszerben a mért fénysebességet "korrigálni" kell, hogy c-t kapjunk.
A többiek specreljében nincs abszolút tér, nincs abszolút idő, nincs abszolút álló rendszer, és minden megfigyelő c-nek méri a fénysebességet.
"Ha egy X objektum mozgásának adatait (méret, helyzet, sebesség, gyorsulás, stb) megadjuk két különböző viszonyítási rendszerben (K és K'), akkor lehetséges olyan számítást végezni, hogy az egyik adatsorból megkapjuk a másikat (vagy fordítva)."
Ha egyszer megadtuk mindkét rendszerben, akkor mit akarsz te számolni
a "másikban" ?
Megadtad. Azt írtad: mindkettőben megadtad..
Kértelek már, hogy ne gyötörj hülyeségekkel!
Különben sem válaszoltál a kérdéseimre. Ezzel szemben követelőzől, hogy
a te hamis állításaidat legalizáljam.
Az elmúlt két napban féltucat kérdést tettem fel neked. Ha mindre felelsz, akkor
majd kérdésedre én is felelni fogok. Addig viszont ne is kérdezz.
Na, ez például nyilvánvalóan nem igaz, hiszen a 46461 első bekezdése egy triviális igazság. Megismétlem, hogy ne kelljen visszagörgetned:
Ha egy X objektum mozgásának adatait (méret, helyzet, sebesség, gyorsulás, stb) megadjuk két különböző viszonyítási rendszerben (K és K'), akkor lehetséges olyan számítást végezni, hogy az egyik adatsorból megkapjuk a másikat (vagy fordítva).
Sajnálom, hogy nem érted. Pedig ez a speciális relativitás alapja.
Nem Gézoo fizika, nem éterelmélet.
Hanem annak megértése, hogy minden relatív mozgás kölcsönös, de a fényre ugyanazon szabályok érvényesek, mint bármely nálánál kisebb sebességű mozgásra.
A fény nem egy misztérium hatásaként c sebességűnek mért minden rendszerben, hanem a c a fény abszolút, egyetlen sebessége.
Ha te ezt csak éterként tudod felfogni, az a te bajod! De kérlek engem ne szekírozz a butaságoddal!
Nos, igen. Ahogyan Egy Mutans írta, van ami lényeges és van ami nem..
Bár inkább az a megközelítés lenne a pontosabb, hogy van amit látunk és van amit mérünk.
És ez a kettő, éppen a sebesség, távolság és a véges és egyben állandó c miatt,
néha eltérő lehet.
Bár akkor sincs baj, mert ismerjük azon összefüggéseket, emelyekkel
meghatározhatjuk, kiszámíthatjuk a látottak alapján a valóságot.
Csak arra kell nagyon figyelni, hogy mindig egymással egy rendszerben összetartozó adatokkal számoljunk pl. sebességet.
Olyan esetekben amikor vegyes adataink vannak, ott van a Lorentz transzformáció. Segítségével áttranszformálhatók az adatok a rendszerek között..
Így a vonatod, lövedéked stb. adatait helyesen tudod értelmezni, számolni.
Meg különben is!
A hátad mödötti világot sem látod! Mégis amikor menet közben hátranézel, és ezzel a hátad mögötti világ elötted lévőnek látszik, akkor is pontosan tudod, hogy
a látványt hogyan értelmezd helyesen.
Miért ne tudnál más látványokat is, mint a hossz-, idő-, sebesség- helyesen értelmezni?
