Szerintem ebből a kávézaccból semmire se akarhat reálisan kilyukadni. Belezavarodott. Vegytiszta irracionalitás. Blabla.
Élvezet nézni ahogy a közismerten nevezetes és igen jól definiált első koordinátarendszer (EKR) más néven fotonhoz kötött koordinátarendszer (FKKR) és a harmadik koordinátarendszer (HKR) más néven fotonhoz kötött koordinátarendszerekhez kötött koordinátarendszer (FKKRKKR) és minden további koordinátarendszer (TKR) azaz a nem közvetlenül fotonhoz kötött koordinátarendszerek (NKFKKR-ek) mozognak mindenfelé miközben az eleinte implicite fontos másodikról (MKR) már szó se nagyon esik és csak a fénygömb áll rendületlenül.
Kivéve persze az autóhoz kötött koordinátarendszerben (AKKR). Mert ott nem.
Milyen jeles tulajdonságai lehetnek vajon a misztikus ötödik koordinátarendszernek (ÖKR)?
Hehe. Ciprian kb 2 hónapot foglalkozott azzal, hogy megmagyarázza a sebességkülönbség és a relatív sebesség közötti különbséget és most ezzel jössz?
A relatív sebesség (amivel mindig számolunk) soha nem lehet c-nél nagyobb. A sebességkülönbség pedig soha nem nagyobb, mint 2c (de nyilván ez következik az elsőből). Amit te írsz, az sebességkülönbség.
Az eddigi vitáinkból is látszott, hogy ezt fogod válaszolni.
Maradjunk annyiban, hogy azon törvények, amik a newtoni világból érvényesek maradtak a specrelben is, minden IR-ben azonos alakban felírhatók, alkalmazhatók.
Mi nem érvényes a newtoni fizikából?
Például a fény tulajdonságaiba vetett hitek, feltételezések. A fény tetszőleges sebessége, a fény anyaghoz mért sebessége.
Helyette a specrelben a fény sebessége államdó, értéke c.
A fény sebességét soha sem anyagtól mérjük, hanem valamely IR-ből.
Azaz nem a mérést végző IR két koordinátája közötti terjedés idejével.
Én már írtam, hogy az én nézőpontomból minden IR (a te definíciód szerint) HKR, így a példád eléggé érdekes... És még mindig nem értem ehhez miért kellett az EKR?
Épp "ezt" magyaráztuk neked az autó rendszerében: a fényforrás áll az inerciarendszer origójában, tehát a fénygömbök középpontjában lesz. Az utca meg mozog, gondolom erre értetted, hogy "más IR kimozdul onnan".
A szembemozgó fényforrások példája hasonló, csak épp mindkét megfigyelő a másikat látja kimozdulni a középpontból.
nem tudom felsorolni, mert az összes tulajdonságra, ami nem valamihez képest van mérve.
például "párizs távolsága" nem ugyanaz minden IR-ben, de a fizikai törvények alakja, a fizikai állandók, stb ugyanazok. a tehetetlenség törvénye, a fénysebesség állandósága, stb, ugyanúgy működik minden IR-ben. ha elemlámpával (lézerrel, bármivel) világítgatunk, mérünk, nem tudunk különbséget tenni IR és IR között.
Csatlakozom azokhoz, akik tanácstalanok, mire akarsz ezzel kilyukadni.
Ez a HKR egy teljesen közönséges inerciarendszernek látszik, kivéve, ha jól értem, amit mondasz:
azt mondod, mivel A-tól C 1,6-al távolodik a HKR-ben (ami, mint mondtam, egy inerciarendszernek látszik, amelyben B nyugszik), akkor A-ról nézve (abban az inerciarendszerben felirva a dolgot, amelyikben A nyugszik az origóban) C 1,6-al távolodik?
Nyilván, ha van két IR, amik egymáshoz képest v sebességgel mozognak, akkor ezt akár úgy is leírhatjuk, hogy x=vt. Ebben mi az új? Még mindig nem értem, hogy mit akarsz ezzel mondani... Pláne, hogy ehhez miért kellett az EKR és a HKR?
nem hiszem, hogy energiát fektetnék az elméleted megértésébe, hiszen ellentmondásban van a tapasztalattal. minek nekem egy elmélet, ami meseországot írja le?
"Nyílván egyikük akár mozoghat x=ct függvény szerint az EKR-ben sőt! Az EKR és a HKR inverzitása révén ez az IR a HKR-ben x=-ct függvény szerint mozog"
Nyilván meg sem említem, hogyha a HKR és az EKR egymáshoz viszonyított sebessége c, akkor ha valami EKR-hez képest c-vel mozog, akkor (a te elméleted szerint mondom ezt, mielőtt félreértenéd, hiszen a spec rel szerint két IR között nem lehet c sebességkülönbség) az a HKR-hez képest áll...
No akkor már megint: nincs értelme fényhez kötni a koordináta rendszert, mert ugye leírásra csak IR-t használhatunk. Nem válaszoltál a múltkori felvetésemre az egyidejű - nem egyidejű eldöntésére...
Akkor most van több HKR vagy nincs? Milyen módon viszonyulnak egymáshoz a HKR-ek?
megkérdezhetem, hogy ugyan te miről beszélsz? a te elméletedet neveztem éterelméletnek, arról szó se volt, hogy egyetértek vele. én a te elméletedet zagyvaságnak is tartom, de ez nem azt jelenti, hogy az én fejem zavaros, hanem hogy a tied.
Nofene. Ugye érzed a problémát a definícióddal? Ha nekünk van igazunk, akkor minden IR HKR, mivel szerintünk minden IR-ben c sebességgel terjed a fény, így minden rendszerben a 2c-vel távolodó fotonok felezőpontja áll.
Szerinted csak egy ilyen HKR létezik? Akkor viszont ezt miért ne nevezhetnénk éternek, mikor megvan az a tulajdonsága, hogy ebben a rendszerben terjed a fény?
Ezt most nem értem. Ha (A) és (B) is c-t mér (önmagához képest) a fény sebességéneek, akkor ez miért azonos azzal, hogy a fény abszolút koordinátákhoz képest mozog?
Látom, érdekes módon minősíted abszolút állónak a fénygömb középpontjában álló HKR-t.
Ne használjuk ezt a csúnya "abszolút álló" kifejezést! Mert mint Te is, mindenki hajlamos arra, hogy éternek nézze. Nem az.
Maradjunk a HRK kifejezésnél, azzal a tartalommal, amit leírtam: két egymástól 2c sebességgel távolodó foton között félúton, azaz a fénygömb középpontjában.
Ha vannak 1 forrásból származó fény jelek. Ezeket észlelik (A) és (B) helyen. Ha (A) és (B) egymáshoz képest mozog, akkor ez ellentmondáshoz vezetne a relativitás elmélete nélkül. Ebben viszont az is benne van, hogy függetlenül a fényforrás sebességétől és írányától mind az (A) és (B) helyen c-t fognak mérni. Tehát független a forrás és a fény "eredeti" sebességétől. Mivel a mozgások relatívak, tekinthető úgy is (az eredmény azonos), hogy a fény egy abszolút koordinátához képest mozog.
Régebben már feltettem a kérdést, de nem láttam választ: ki mit ért fénysebesség alatt? Nem az értéke érdekel. A hullám elejét, végét, közepét?
