Miközben valamiféle "ifjú hercegnek" szereted magad nevezni, megdöbbentően primitív alvégi nyelven írsz. Ez a kultúra dívik a ti magasröptű világotokban?
DE szerintem ez egy mitikus kép, nem is csatlakozik ill. viszonyítható az "igazi" minoszi hajókhoz, pláne ha elfogadjuk, hogy aki rajta áll az egy "istennő". Se vitorla, se evezősor nincs éppen ezért rajta. Lehet olyan volt a krétaiaknak ez a szimbólum, mint az egyiptomi domborműveken a "naphajók", amiben a napisten, Ré utazik az égbolton. Így eléggé felesleges is, számonkérni rajta, hogy melyik az eleje-hátulja,
Nem igazán "hazugsággal" vádoltalak. Sőt, bevallhatom, ezt sose gondoltam rólad, hogy szándékosan "hazudnál", csak azt, hogy a saját fejed után gondolkodsz, de sokszor ravasz, sunyi módon! De néha buta vagy, s ilyenkor belelépsz a sz@rba, mint mostanában...
Gyakorlatilag ennyit találtam erről, amit már többször bőszen emlegettél:
"3D-s rajzokat emlegettél, hogy csináltál, de ide még normálisan egy képet sem tudtál bevágni."
Úgy látszik ez piszkálta annyira a csőröd, hogy erőltetted ezt a két animációs képet.
Látod, ha a saját fejed után próbálsz okos lenni, valahogy mindig így sűl el!!! Ha nem csak a kis fikázó, nagy általánosságokban beszélő, ún. "kritikus" megjegyzéseknél többre akarsz menni. Olyan az tőled, mintha egy kis veréb holnap sas akarna lenni...
Légyszi akkor csak annyit írj meg, hogy hol volt az az achát pecsét: a gyűrűjén vagy a karkötőjén? Hiszen ez volt a nagyképű kérdésed! Ilyen egyszerű dologra nem tudsz válaszolni????
------------------------------------------
Most megint félreakarod más téma felé vinni a tévedésed, okoskodásot, hogy "én meg a Móczár"...
Ebben a sumák, tuskó stílusodban megint kiszedtél pár szót a hsz-emből, aminek a teljes szövege ez volt:
"Az információim Hughestől vannak: a vas és ezüst gyűrű a pap bal kezének kisujján volt (és nem az "ujjain" ahogy írod). Viszont nem volt achát gyűrű, hanem karkötő volt a bal csuklóján (ami a rajzon ott van!). Ezen volt egy achát pecsét. A pecséten egy csónakban evező ember képe van, s a csónaknak az orra visszafelé néző madárfejet mintázott."
Az elején elmondtam, hogy Hughes írt róla, tőle olvastam a pecséten lévő képről, azt is elmondtam, hogy nem láttam róla képet, sőt kértem, hogy tegyél be egyet, ha van. Hughes a könyve 14. oldalán ír erről a pecsétről: "the prow having the form of a birds head which looks backwards towards the human figure" (a részt besötítettem):
Hughes a te általad látott achát pecsét rajzáról írta ezeket. Ha tévedett ő tévedett, mert ő látta az achát pecsét képét (vagy csak ő se egy nagy hajó-szakértő).
Azt a tanulmányt amúgy nem is Móczár írta nagy részben, hanem Pásztor István, valószínűleg inkább ő tévedett.
Szóval én az achát pecsétről írtam, Hughest idézve, s annó erre vonatkozott a kis bugyuta dicsekvésed/kérdésed, amire most meg saját magadtól képtelen vagy válaszolni!!!!!
Légyszives tedd meg!!! Válaszolj a saját magad feltett kérdésre! És ne beszélj mellé!
Voltál szíves hazugsággal vádolni, ráadásul a kérdésemre is ilyen bugris módon válaszoltál:
"Inkább hívd ki a mentőt!"
Ezért kaptad vissza a mentőket.
Egyébként te is meg Móczár is összetévesztitek a hajók orrát a farával:
"a csónaknak az orra visszafelé néző madárfejet mintázott."
"orra visszafelé tekintő fejű csikóhal"
Szóval az a madárfej meg a csikóhal nem az orrán, hanem a farán van, így aztán egyik se néz visszafelé, hanem előre. Úgy tűnik, nem ismeritek ezeknek a hajóknak a felépítését. De ha másból nem is, a felépítmény elhelyezéséből azért gyanút foghattatok volna. Ezeket a kapitányi fülkéket (ikrion) ugyanis sohasem a hajó orrába, hanem a farába helyezik, lévén, hogy egy hajót a hátuljáról lehet kormányozni, egy vitorlást pedig különösképpen. Hisz csak onnan lehet egyszerre látni a vitorlákat és a menetirányt. Másrészt ezek a hajók jellemzően hátszélben mentek, így a nagy hullámokat is hátulról kapták, ezért aztán általában a faruk magasabb az orruknál, mert ott kellett inkább védekezni a beömlő víz ellen. Ez az alak épp ellenkezője a mai laikusok elképzeléseinek. A minószi a Mükénéi és a görög emberek számára viszont evidens volt, így nyilván a mitikus hajókat se jutott volna eszükbe fordítva ábrázolni.
"Most nem találom..." ill. "a hajó stimmel" és "úgy emlékszem"....
Ezt a kihátrálás iskolapéldájának is nevezhetném!
Ilyen gyengealapokon álló háttérrel, mi vezetett ilyen nagyképű okoskodásra, nem értem? Mire voltál ilyen nagy mellénnyel????:
"Tudod, milyen jelenetet faragtak abba az achát gyűrűbe?
A válaszhoz ne a mentőknél keresd a segítséget!"
Ez az ernyedt mismásolás helyett, mindegy lenne, ha elismerted volna, hogy tévedtél, nem?
Szóval a kép jól ábrázolja, hogy mik lehettek a pap bal kezén, ahogy Hodges is jól írja, az achát pecsét a karkötőjén volt, s nem a gyűrűjén!
A minószi korszak gyűrűin és pecsétjein többször tűnnek fel amúgy hasonló mitikus jelenetek. A minószi korszak vallásáról igazából keveset tudunk. Az írásukat sem tudtuk megfejteni, hiszen az nem a görög nyelvet használta. Csak a kései minószi korszak írását tudjuk megfejteni, tehát a görög foglalás után, mikortól görög nyelven, krétai jelekkel írtak. Ezekben vannak, de nagyon kevés utalás a krétai mítoszokra, mint "Daidalosz építményére" (Labirintus), és hasonlók.
Mindenesetre az achátpecséten lévő jelenet nagyon érdekelt volna, ezért is kértelek, hátha van másolatod. Ezek nem "igazi" hajók szerintem, hanem afféle mitikus hajók, amikről itt-ott beszéltem már. Nincs se vitorlája, se evezői, s egy "istennő " áll rajta. A Minosz király gyűrűjeként elhíresült 1928-ban talált és 3500 évesre becsült aranygyűrű alján is ott van egy hasonló jelenet:
A második kép egy lenyomat a gyűrűről, ezért mutatja pont fordítva a képet (ugyanis sokáig elveszettnek hitték, addig csak ez a lenyomat volt róla). Alul látható a hajó. Sajnos a gyűrű több sérülést szenvedett.
De itt van egy másik gyűrű képe Krétáról:
Valami hasonlót láttál az achát pecséten is?
Amúgy Móczár István oldalán van egy elemzés magyarul is Minosz gyűrűjéről:
Ő is mitikusnak és rejtélyesnek mondja (de szerintem a jelenet egészen mást mutat, mint amire ő gondol, s kapcsolatban áll olyan dolgokkal, amikről a Barberini tájkép alapján beszéltem).
Szerintem semmi köze hozzá (ez egy arab név lehet). A kabir, kabira szó keleten számos más összefüggésben is szerepel (van ahol keresztnév is). A föníciaiak is már máshogy nevezték a hasonló lényeket, amit a görögök révén kabiroknak vagy kabeirosoknak ismerünk.
Schen! Van egy érdekes romváros Észak Mezopotámiában már lényegében a mai Szíria területén... kb félúton Mari és Ebla egykori városai közt az Eufrátesz partján. Talán ismered is. 5500 éves. A neve Habuba Kabira (vagy legalábbis volt)... itt nyilván a Kabír névazonosság, ami miatt kiemelem. Német régészek találták meg és tárták fel a 70-es években. Majd elárasztották vízzel a szírek és gigantikus víztározó van a helyén ill fölötte... ez az Assad tó...
Most nem találom annak az achát vésetnek a képét. A hajó stimmel, egy istennő szerű alak éppen vízre taszítja. Egy fekete-fehér rajzom volt csak róla, és úgy emlékszem, hogy a kísérő szövegben gyűrűnek nevezték.
Nézd, felsoroltam 3 jellemző dolgot, ami alapján be lehetett határolni, hogy milyen kultúrához tartozik és hol lehet.
"Egyébként jó felé keresgélsz, de miért nem mondod ki?...
Az általad betett két utolsó képet éppen erről a városról, tehát Lothalról készítette valaki, de azok elég gyengécske munkák."
Mit gondolsz, miért raktam be a két képet? Nyilván tudtam, hogy Lothalról készültek. De, ha megnyitottad volna a hsz-em végén lévő linket, akkor tudhattad volna, hogy Lothal a hely, amiről írtam (csak szándékosan nem írtam ki a nevét), hiszen az a cikk csak Lothalról szól:
Kíváncsian várom/várnám az "achát gyűrű" megfejtését is! Amiről írtad, hogy milyen szemfüles voltál:
"Én például látom az anemospiliai rituális gyilkosságról készült illusztráción (amit linkeltél), hogy a készítője mely részleteket ábrázolt autentikusan, és melyeket nem. Például a pap ujjain mutatja a vas gyűrűt, de az achát gyűrűt nem.
Tudod, milyen jelenetet faragtak abba az achát gyűrűbe?
A válaszhoz ne a mentőknél keresd a segítséget!"
Ha van pecsétről egy képed, azt légyszi rakd már be, mert én nem találtam!
Igazából csak azért tettem be, mert te minden alap nélkül kétségbe vontad, hogy igazat beszélek, nem hitted, hogy ismerem sok ókori város ásatási felmérési dokumentációját, s jó párnak elkészítettem a 3D-s rekonstrukcióját is. Gúnyosan hitetlenkedtél, csak azért, mert el se tudod képzelni, hogy jártam azokon a helyeken, s ne adj isten a saját hajómon vitorláztam oda, az meg végképp hihetetlen a számodra, hogy képes volnék ennyire bonyolult helyszínek, egész városok virtuális rekonstrukciójára? Alaposabban, mint amennyire korábban megcsinálták.
Szóval az a kép az én egyik 3D modellemről készült egyik render. Számtalan ilyet lehet csinálni róla, ennél sokkal nagyobb felbontásban is, mindenféle kameraállásban, bejárva az egész várost. És több más modellemben bizonyos jól dokumentált házak szobáról szobára belülről is bejárhatók.
Egyébként jó felé keresgélsz, de miért nem mondod ki? A dokk nem a tengerparton fekszik, hanem egy folyó mellett, mesterségesen kivágva, a megfelelő töltő és leeresztő csatornákkal, az utóbbi zsilippel (a kép alján). Ez az egyik ismertetőjel. A másik a jellegzetes 8x8 hombárból álló nagy terménytároló. A dokk oldalában látszó moszatsáv nem csak az árapály nyoma, a vízszintet erősen befolyásolja a folyó vízhozama és a leeresztőzsilip zárása is. Ha akarták, árapálytól függetlenül állandó szinten tudták tartani.
Az általad betett két utolsó képet éppen erről a városról, tehát Lothalról készítette valaki, de azok elég gyengécske munkák.
"Én például látom az anemospiliai rituális gyilkosságról készült illusztráción (amit linkeltél), hogy a készítője mely részleteket ábrázolt autentikusan, és melyeket nem. Például a pap ujjain mutatja a vas gyűrűt, de az achát gyűrűt nem."
Ez elég "durva" kérdés, mert állításod szerint ottjártál a helyszínen, ahol v.leg vitrinben ki is voltak állítva az ott talált tárgyak, amiket megnéztél. Mintha, beraknék a sok ezer egyiptomi sírfreskókból egyet, s azt kérném, hogy mond meg honnan van?!? Szval, érted.
Anemospilia-i lelőhelynek a cikk miatt egyébként kicsit utánanéztem. Már régebben letöltöttem a netről, mert szükségem volt erre a könyvre: Dennis D. Hughes: Human Sacrifice in Ancient Greece (1991), azaz: "Emberáldozatok az ősi Görögországban". Ebben egy egész fejezetet szán Anemospiliának.
Az információim Hughestől vannak: a vas és ezüst gyűrű a pap bal kezének kisujján volt (és nem az "ujjain" ahogy írod). Viszont nem volt achát gyűrű, hanem karkötő volt a bal csuklóján (ami a rajzon ott van!). Ezen volt egy achát pecsét. A pecséten egy csónakban evező ember képe van, s a csónaknak az orra visszafelé néző madárfejet mintázott.
Ha ezek az infók rosszak, vagy tévesek, majd kijavítod, végtére is ott voltál...
Nem tudom miért akarsz ennyire rávezetni a nyilvánvalóra, ha még beszélted is?!?
Nem tudom, mit kéne feismerni? Nekem először tök olyannak tűnt, mint a csomó kincskeresős, számítógépes játékból kimetszett képek.
Ha minden áron azt akarod, hogy megmondjam mi az a 3 dolog, ami jellemző a helyre. Nos, ez nehéz, mert apró betűvel nincs valamelyik sarokba beírva a város neve. Roppant csavaros észjárásodba is nehéz behatolnom, hogy mire is gondolsz. Talán:
1. Esetleg a nagy lapos, 1-2 szintes tégalépítmények, amik talán magtárak, raktárak, mint Harappi civilizációban, csak itt egy kikőtőben vannak. A tetők formájára is a lakóépületeknél, ahová belülről lépcső vezetett (ahol éppen sziesztázhattak a lakók):
2. Aztán éppen gondolhatsz a kétkerekű kordékra, amiket bivalyok húznak (ja, mintha az egyik zebu lenne, ugye?), szval talán ezekre:
3. Mivel egy igazán nagy városuk volt, hatalmas kikitővel és hajógyárral, a válasz nem lenne nehéz. S valószínűleg hajókre is gondolhatsz, pld. a nagy vitorlás hajó tatja, a tetővel, de a hajókat annyira nem ismerem, inkább olvasni szeretek róluk. A formája miatt inkább tengeri vitorlásnak tűnik. A hatalmas dokk, ami egy folyó tölcsértorkolatában s egyben a tengerparton is fekszik. A kikötői dokk oldalában lehet az árapály vonalát kívánták érzélkeltetni (?).
Ha vannak még jellemzők, úgy passz, ennyit találtam, hogy nézegettem.
Pedig három nagyon jellegzetes objektum is jól látszik rajta, amit mindenkinek illene felismernie, aki kicsit is jártas az ókori civilizációk történetében.
Én például látom az anemospiliai rituális gyilkosságról készült illusztráción (amit linkeltél), hogy a készítője mely részleteket ábrázolt autentikusan, és melyeket nem. Például a pap ujjain mutatja a vas gyűrűt, de az achát gyűrűt nem.
Tudod, milyen jelenetet faragtak abba az achát gyűrűbe?
A legismertebb, ami a Gibraltárban volt, de több is volt. Mint ahogy több Herkules is volt. Az oszlopok mind abban hasonlítottak, ha lehet ezt mondani, hogy az aktuális Herkules elment az ismert világ szélére, s ott valami emlékművet, rendszerint oszlopot, de néha valamilyen szobrot emelt.
Egy kései legenda szerint ő járt Corvo szigetén, ahol lovasszobrot állított.
"Azt is gondolom, hogy vagy ötezer évvel ezelőtt az egyiptomiaknak volt egy bázisuk a Jenyiszej folyó partján. Héliupoliszi papok rendszeres expedíciókat küldtek erre a vidékre,s az "egyiptomi" Héraklész állította híres oszlopait az Ob-folyó tölcsértorkolatába. A két folyót partját használták, hogy eljussanak a jeges-tengeri partokhoz, ahol a Fehér-sziget hajói várták őket."
A Jenyiszej-folyó Észak-Szibérában van. Az Ob-folyót használták a prehisztorikus Argonauták, hogy kijussanak az Északi-tengerre.
Ezt meg lehet erősíteni további leletekkel. Rehmiré egyiptomi vezír és heliupoliszi főpap Thébai sírjában lévő freskón egy sor szíriai ruhás alakot látunk, akik ajándékokat hoznak. A sor végén egy férfi egy nagyon kicsi elefántszerű lényt vezet. A méretét mégha eltúlozták is mennyire kicsi, de előtte vezetnek egy lovat is, ami jóval nagyobb viszont!
Csakhogy ez a lény leginkább egy szőrős, ún. gyapjas törpe mamutra hasonlít. A mamutok Szibériában is kihaltak vagy 9-10.000 éve. Akkor meg mit keresnek Rehmiré i.e. 1410 körül készült sírjában?
Viszont ma már tudjuk, hogy a Sarki-tenger Wrangel-szigetén, Északkelet-Szibériában a törpe gyapjas mamutok egy populációja fennmaradt legalább i.e. 1700-ig. Ráadásul az is kiderült, hogy Rehmiré korában már vagy 300 éve volt egy település Vrangel sziget déli részén!
Elképzelhető lenne az a fantasztikus hipotézis (amit több szakértő sem tart lehetetlennek), hogy a Wrangel-szigetről egy törpe gyapjas mamut került Egyiptomba?
Itt lentebb a vöröses szőrű törpe mamut a sírfreskóról, a nagy agyaraival:
Hát 3 D, a fején találtad a szöget, teljesen igazad van (minő szellemi nagyság): az egylyukú horgony régibb, mint a háromlyukú! A kétlyukú pedig csak letört háromlyukú... (még azt is mondhatnám, léket kapott a hajód).
Miért ajánlgatod nekem ezt az UFO-s topikot ? Ez engem sohasem érdekelt.
Csak te próbálod itt az ókori civilizációk történetét ilyen-olyan földönkívüli menekültekről kiagyalt meseként előadni. Amiben "kurész fogalma annyira tág", hogy ezek Zeuszt kísérő ET-kből egyszerre csak emberi papokká változnak.
