Ezeket a maradványokat egész egyszerűen nem kéne platformnak nevezni. Ahogy írod, sokkal inkább ledőlt fal-elemek. És ezt közelebbi vizsgálattal meg is lehetne talán állapítani (melyik volt az alja, hogyan illeszkedhettek egymáshoz,...)
Gratulálok paul2, hogy eljutottál addig a felismerésig, hogy azoknak a köveknek egy jó része valamikor egy épületet/építményt alkothattak! Tehát nemcsak szertartási, absztrakt térelemek lehettek, hanem egy építkezési technológia legoi.
Däniken egy hazug, de ettől függetlenül előfordulhat, hogy mond néha tényt is.
Tegyük fel tehát, hogy volt ott egy 89 méter hosszú tömb. Ha a másik két méretét is a múltkor említettnek vesszük, akkor a 300 vagy 900 tonnás darab csak egy szilánk belőle, hiszen abból 20! és nem csupán 3 db 900 tonnás is kijönne. Szóval akkor azonnal jön a kérdés, hogy ha abból a bazi nagyból letört 300 tonna, akkor mi van a többivel, arról miért nem mesél?
Én nem voltam ott, de ez hihető.
Én sem voltam ott, de szerintem egyáltalán nem hihető.
- először is mert a számadatok nem konzisztensek
- másodszor mert a helyszínen járt nagy csomó ember közül egy sem fényképezte le, pedig ez azért nem túl apró ahhoz, hogy észrevegyék. Plusz a műholdképen sincs nyoma.
- harmadszor mert ha ez is úgy platform, ahogy a többi, akkor igencsak hülyén néz ki egy épület egyetlen 40 méter magas fallal (aztán a többi oldalon meg semmmi, még törmelékként sem) Ráadásul ha egy ilyen eldől, nem három darabra törik. És ez független attól, hogy ki vitte oda.
Ezt szeretem. Nem kell háromnegyed óra ostoba locsogást végighallgatni, hogy utána találgathassam, mire akar utalni a másik.
Ezeket a maradványokat egész egyszerűen nem kéne platformnak nevezni. Ahogy írod, sokkal inkább ledőlt fal-elemek. És ezt közelebbi vizsgálattal meg is lehetne talán állapítani (melyik volt az alja, hogyan illeszkedhettek egymáshoz,...)
Nem is az a lényeg, hogy hány tonnás kövek vannak ott,
Lehet így is megközelíteni a dolgot, csak akkor nem szabad semmi olyan következtetésre vetemedni, még feltételes módban sem, ami technológiai vonatkozással bír. (pl. hogy ezt nem csinálhatták az őslakók)
Én szívesebben maradok a technológia felőli megközelítésnél, egyrészt mert ebben egy csomó izgalmas részlet van, másrészt mert ennek alapján lehet megalapozottan továbblépni, például a céljáról elmélkedni (ha azt sem tudom, ki csinálta, az okkal/céllal kapcsolatban még találgatni sincs sok értelme: az ufónak inkább reptér kell, az indiánnak meg áldozati oltár, egy hegytetőn levő sima placc bármelyiknek jó lehetne)
A második link valahogy nem frankó, némi nyögéssel egy 42 perces videót ad, abban aligha fogok 1,18,20-tól bármit is találni.
Emellett még elgondolkodtatóak:
Az "elgondolkodtató" szó nagy kedvence a maszatolóművészeknek, pont azért, amiért én meg nem szeretem :-)
Bár eredetileg nem erre van kitalálva, azt jelenti, hogy "van egy elmélet, nagyon tetszetős, kár, hogy már megcáfolták, de nekem akkor is kedvencem, szóval kéretik nem lehülyézni érte"
A tetszetős szubjektív, nekem a racionális, alátámasztható dolgok jobban bejönnek. Ha gyanútlanul átsiklok a szó felett, és azt hiszem, hogy a partner komolyan gondolja, akkor kész a félreértés.
a legutolsó würm eljegesedésben (10000-110000 éves ciklusban) kiterjedt tórendszer volt az Altiplanón
De ebből még nem következik, hogy komoly hajózás is volt, főleg mert ahhoz hajóépítő anyag is kell. Meg ember, aki képes és akar is hajózni. Ha minden feltétel fennáll, csak nem egyidőben, akkor abból nem lesz hajózás.
Könyörgöm, Daniken csak azt állítja a Múlt megoldatlan rejtélyei című filmjében, hogy a XIX. század végén (gondolom mesélték neki vagy leírás van róla) még egyben volt egy 89 méter hosszú tömb, ami azóta 3 részre tört a földrengések miatt. Én nem voltam ott, de ez hihető. Emberi számítás szerint - akkor - egy ilyen letört db súlya 300 tonnás ma.
Nem örülök a sértegetésnek, mert azt jelenti, hogy az érv elfogyott.
Továbbá nem állítottam semmi egyébről, hogy nincs ott, csak az irgalmatlanul nagy (900 vagy 18000, vagy akárhány tonnás) kövekről.
Ettől még a szobrok, a faragott kövek, a falak, a kövek a kapcsok nyomaival mind ott vannak. És ami esetleg még a föld alatt lapul, azt nyilván nem láttam, de nem is tagadtam.
nem az általad használt jelzőt minősítettem, hanem Posnansky elméletét.
valóban elgondolkodtató egyébként, hogy egy ilyen kapitális mellélövés évtizedekkel a közzététele, illetve megcáfolása után még mindig hitelesként kering egyes körökben...
a hozzászólásaid megmaradtak, kár leírni ugyanazt más nicken...
"1) Posnansky archeoasztronómiai mérései a Kalasasaya templomnál"
a paleoasztronautikában kitárgyalódott, ordas kapitális mellélövés volt ez Posnansky részéről
"2) Posnansky négy kikötői dokkot ásott ki a tiahuanacoi templom mellett, amit itt látni, ezen a videón 1,18,20-tól 1,18,40-ig:"
ehhez képest nemrég még ezt írtad:
"Én nem állítottam, hogy kikötő. Azt írtam, hogy a videón látható 4 valami tényleg dokkokra utaló kikötőmaradványok, akkor Tiahuanaco lehetett kikötő."
egyébként mindegy, hogy mit gondolsz erről, Tihuanaco sosem volt kikötő.
Mindenki tudja, hogy műszakilag okos vagy, ez rendben van. De azért nem kell komplett ..... nézni az embert. Hogy nincsenek platformok?
Ezen a videón kiválóan látszik, hogy milyen kövek és milyen megmunkálásokkal vannak Puma Punkuban. Nem a szöveg a lényeg, a hangot filmnézés közben le kell halkítani. Pontosan látszik minden. Néhol pillanat állj-jal meg lehet állítani a filmet és megnézni a képeket. Pl. a 2,20 perctől 2,30-ig látni a platformokat. A platform az nem egy járda, amin sétálni lehet. Valószínűleg ledőlt épületmaradványok.
https://www.youtube.com/watch?v=y8enyw55uOg
Nem is az a lényeg, hogy hány tonnás kövek vannak ott, de még csak az sem, hogy andezitből, gránitból vagy dioritból vannak. Az a lényeges jellemző itt Puma Punkunál, hogy kemény kőzetekből faragott kőtömböket messziről ideszállítottak és egy jelentős részüket számunkra érthetetlen módon precíziósan megmunkáltak, tökéletesen sima felületűre políroztak. Mindezt olyan módon tették ezekkel a kövekkel, mintha egy építkezési technológia részei lettek volna.
Emellett még elgondolkodtatóak:
1) Posnansky archeoasztronómiai mérései a Kalasasaya templomnál
2) Posnansky négy kikötői dokkot ásott ki a tiahuanacoi templom mellett, amit itt látni, ezen a videón 1,18,20-tól 1,18,40-ig:
4) Az adatok meg azt mutatják, hogy a legutolsó würm eljegesedésben (10000-110000 éves ciklusban) kiterjedt tórendszer volt az Altiplanón. A mai Titicaca-tó ennek az akkor kiterjedt tórendszernek csak egy visszahúzódott, kicsiny része. Tiahuanaconál nem a Titicaca-tó partján lehetett a jégkorszakban, hanem a kiterjedt tórendszer egyikén!
El kel menni Tiahuanacoba tanulmányútra, és feltérképezni a dolgokat. Drága mulatság lenne.
Viszont a Google Earth és az oda felhordott Panoramio képek segítségével körül lehet nézni.
És a hatalmas egyetlen kőből készült platformok helyett mit lát a jámbor szkeptikus? Satnya füvet és murvát mindenütt. A hatalmas sima terek nincsenek burkolva. Még közönséges kockakővel sem, nemhogy akárhányszáz tonnás óriásokkal. Néhány hangsúlyosabb elem (szobor, kapu) kétség kívül súlyos, 10-20 tonnás, de a falak kövei egészen emberléptékűek. Nagyon is hihető, hogy a legnagyobb kő kb 130 tonnás.
Ez a híradás csak egy feltételezés. Miért nem tárták fel?
A közetek legkeményebbje ott a szürke andezit - hatalmas tökéletesen sík felületekkel, és ismeretlen funkciójú preciziós alakításokkal...amely a.d 500-ig abban a térségben egyetlen korszakban sem társítható az ott élő népességgel...
Elsősorban a modulok. + csatornaelemek, fémkapcsok, valamint sok megmunkált kő még furatokkal, melyek áthaladnak a kövön, aztán lépcsős peremek, aztán vájatok, melyekben azonos távolságra kis lyukak sorakoznak.
+ /mivel a szerkesztés még mindig nem engedett a motorban/ jellegzetesen ledőlés általi tönkremenetelt mutat. Más képet nem találtam róla, de a ledőlt radab oylan 10 méteresnek tűnik - és egyik vége sem látható.
Az ott a második képen az nem egy platform, hanem egy oszlop, még ennyiből is megmondom. Bal oldalt van az alja, rajta pedig stilizált ajtók vannak, mint a többi kövön. /PS-el elforgatva, összerakva, visszaszerkesztve a perspektívát/
Nem túl régóta olvasom a topikot, hogy érted azt, hogy a precíziós megmunkálás nem építési technológiát szolgált? (Egyáltalán a kő melyik részének precíziós megmunkálásárol beszélünk?) A #10446 második képén pl szerinted egy illesztés egyik fele található, vagy csak díszítés? (A H alakú vájatoknál talán még elképzelhetem, hogy gyakorlati célt is szolgált.)
Arra az egyszerű kérdésre feleljetek: miért volt szükség a kemény közetek (andezit, diorit, gránit) precíziós megmunkálására, ha nem egy építkezési technológiát szolgáltak?
De az adatok meg azt mutatják, hogy a legutolsó würm eljegesedésben (10000-110000 éves ciklusban) kiterjedt tórendszer volt az Altiplanón. A mai Titicaca-tó ennek az akkor kiterjedt tórendszernek csak egy visszahúzódott, kicsiny része.
