Az első mondat alapján a készülék turbós, amennyire értem, a kérdés már csak az, hogy hogyan van bekötve?
A második mondat gyakorlati mondanivalója: azaz lehet, hogy nyílt égésterű, ha ilyen méretű füstcsővel van bekötve? Ezt hogyan lehet megnézni pontosan? Szakember kell hozzá, vagy magam is ki tudom deríteni?
Nekem ugyanez volt a helyzet, a 15 éves cirkóm meghalt múlt hét szerdán. Ma már megy az új :-)
Én (volt Junkers) Bosch 3000W ZW 24-2 AE turbó kazánt vettem, 180-ért (Made in Portugal).
Olyat válassz, ami korrekt szervízzel rendelkezik! A Bosch pl. ilyen. A másik kiválasztottam a Viessmann volt, ha a Bosch nem lett volna akcióban. A neten most nagyon jó árak vannak!
Amúgy 55 fokon atom stabil a melegvíz, fűtés kiváló! A tágulási tartály mögé lett rakva egy kis hungarocell darab, hogy ne zörögjön, ahogy nekiér a falnak. Állítólag szinte az összes új kazán ettől a spórolástól szenved... Így most már csendes!
Csak infóként másoknak:
Régi Beretta Idra 20 cirkót cseréltem a fent említett turbós kombira (kéménybe új csövezés kellett!)...
Kazán plusz szerelvények (ebben benne van egy Fernox TF1 filter is 45-ért) : 358eFt
Munkadíj: 150eFt
Üzembe helyezés: 26eFt
Eddig ennyi...
A Fernox már most szedi a koszt a rendszerből, mint az állat, mindenkinek javaslom!
cirkó kazán cserélés kapcsán szeretném a segítségeteket/véleményeteket no meg ötleteket kérni, aki ért hozzá.
Lakásvásárlás előtt vagyunk, de ismerjük a potenciális lakást.
Viszont azt is tudjuk, hogy a cirkó kazán gyakorlatilag a hasznos élettartamának a vége felé van, maga a társasház 12 éves (Budapest, 9. ker.).
Maga a kazán (új) + beszerelés úgy hallottam, hogy kb. 200-250e Ft költséget jelent.
Csakhogy ma azt hallottam, hogy igen megszigorították a jogszabályokat és egy csere esetén a kéménynek, a bélésnek a legújabb szabványoknak kell megfelelnie, ami nem megy egy 10-12 éves konstrukció esetén. Egyik ismerősöm járt úgy egy 14éves társasház esetén, hogy tönkrement a cirkó kazánja, viszont a cserét nem engedélyezte az illetékes hatóság (kéményseprők talán?), mert a kémény nem felel meg az új előírásoknak. Ezért egyrészt a társasház lakóinak a beleegyezése, esetleg szomszédnál falbontás és horribilis plusz költségbe ütközött, ha akar újra cirkó kazánt (no meg végeláthatatlan idő).
Mit tudtok erről? Mennyire akudt probléma ez? Milyen plusz költségekkel kell számolni? Menyire egyedi eset a fenti, vagy hallottatok -e már ilyen esetekről? Hogy lehet ennek elébe menni, kideríteni, hogy mire számítson az ember? Megoldhatja e a problémát, ha ugyan annak a gyártónak az új verzióját veszi meg az ember (beszéltünk egy szerelővel, aki ezt állította, ugyanakkor hallottunk más történetet is, akinek viszont meggyűlt a baja a módosuló szabályokkal és ezért inkább nem is vett új kazánt...)
Hát, nekem úgy tűnik, hogy korábban gyakrabban kapcsolt ki-be a termosztát, mondjuk félóránként.
Most meg sokkal tovább van bekapcsolva.
Az zavar, hogy hiába csavarom le minimumra, 8 fokra, akkor is 15 fok van a lakásban. Ez azért rossz, mert ha nem vagyok otthon két napig, akkor felesleges hogy 15 fok legyen.
Pumpáltam levegőt a tartályba, és így sokkal kevesebbet ingadozik a víznyomás. Lehet, hogy még kell bele levegőt nyomnom, hogy még kevesebbet ingadozzon.
Viszont kicsit most furcsább az egész berendezés. Többet kattog valami, és ha fűtés közben kinyitom a melegvizet, akkor leáll a fűtés egy jó időre. Ez mitől lehet? Most a termosztátot is másképp viselkedik. A következő napokban megpróbálom megfigyelni jobban a dolgokat.
Ha van a kazán és a fűtési hálózat között egy-egy gömbcsap akkor azt el kell zárni, majd elegendő a 17-es jelű szerelvényen keresztül leengedni a vizet.
Legegyszerűbb a biztonsági szelepnél, igen, 0 nyomásra. De akár egy KB-s golyóscsapot is beépíthetsz a tágulási elé, így legközelebb elég csak a tartály tartalmát leengedni.
"Félreértések a zárt tágulási tartály méretezése körül Sajnos egyre több helyről hallok a zárt tágulási tartállyal kapcsolatos hibás méretezési elvet. Nem szeretném ezt a problémát nagyon tudományos oldalról megközelíteni, de a jó méretezéshez szükséges minimumról beszélni kell. A hibás méretezési elv nem a táguló térfogat kiszámításánál adódik, hanem az előfeszítési érték meghatározásánál. A kiindulás mindenki szerint a tágulási tartály és a rendszer legmagasabb pontja közti magasságkülönbség. Természetesen a méterben mért értéket tízzel osztva (durván 10 méter felel meg 1 bar nyomásnak) kapjuk meg bar-ban a tartály levegőoldali előfeszítési nyomását. Innentől viszont eltérnek a nézetek. Van, aki hibásan azt mondja, hogy ebből az értékből le kell vonni 1-2 tizedet, hogy legyen tartalék vízmennyiség a tartályban. Csakhogy ez a nézet hibás abból a szempontból, hogy a csökkentett nyomás nem fogja a tartalék vízmennyiséget kinyomni a tartályból, így ez a vízmennyiség csak a holtteret növeli, azaz ugyanazt kapjuk eredményül, mintha ennek a mennyiségnek a levonásával kisebb tartályt választottunk volna. Vizsgáljuk meg a problémát! Tételezzük fel, hogy a tágulási tartály és a rendszer legmagasabb pontja közt 8 méter szintkülönbség van. Ekkor 0,8 bar alapérték adódik, melyből 0,2 bar nyomást levonunk, s a levegőoldal (semleges gázoldal) nyomását 0,6 bar értékre állítjuk be. Feltöltéskor már a 6 méter magasság elérésekor kezd vízzel töltődni a tartály. Amire eléri a teljes feltöltési magasságot, addigra a teljes rendszer összes táguló literjére 0,06 liter töltődik be a tartályba. Így látható, hogy körülbelül 6% vízmennyiség töltődik a tartályba akkor, amikor még éppen hogy csak feltöltöttük a rendszert. Ez azt jelenti, hogy ennyivel kisebb a tartály hasznos térfogata, vagyis a jó működéshez ennyivel nagyobb tartályt kellene választani. Ha a rendszerből esetlegesen fogy a víz, abban az esetben ez a mennyiség csak akkor kezd kijönni a tartályból, amikor a 8 méter magas rendszerben már ennél alacsonyabban áll a víz. Az igazi biztonságot az jelenti, hogy a szükséges statikus nyomáshoz (példánkban 0,8 bar) hozzáadunk 0,1-0,2 bar értéket, s erre állítjuk be a tágulási tartály előnyomását. Természetesen azt lehet mondani, hogy a most kiszámított tartálynál mindig nagyobbat választunk, s így nem számít az a kis különbség, de a számításokból látható, hogy mennyire helytelen a többfelé terjedő téves méretezés. Vigyázni kell arra, hogy a tartály magasságában lévő nyomásmérőn a riasztási érték picivel több legyen a 0,8 bar-nál. Amennyiben a fűtési rendszer magassága nagy, akkor az előnyomás értéke is magas lesz, s ekkor a tartály térfogata nagyon nagyra jönne ki. Ilyenkor inkább a rendszer egyik magas pontjára helyezzük a tartályt, s így a felette lévő vízoszlop magassága szinte nulla, tehát kisebb méretű tartály kell, mintha lent lenne."
Ha a kazánodnak van minimális bekapcsolási értéke, akkor a felé pumpáld 0,2 bárral a vízoldali nyomás elengedése után, azután 0,2 bárral több vizet tölts rá.
(tehát 1 bár bekapcsolási nyomásnál levegőoldal 1,2-re pumpál,1,4-re vízoldal feltölt)
A tartály a kazán tetején benézve látható, egy autós szeleppel a tetején.
