Szia, nem tudom ez melyik a "kicsi" maikik közül, de itt páran fújtak az egyik élmaró 8mm-es patronjára, hogy nagyon nem lehet meghúzni, elmászkál benne a marószár.
Kicsi marót én is szerettem volna és kezdetben Makit gondoltam, de végülis a fenti ok miatt inkább a DeWalt felé fogok menni. Konkrétan a Dewalt D26204K a kiszemelt. Mivel egy kicsi CNC építése is bakancslistás, ez jó lesz pl abba is. Ez ugyan jóval drágább mint a Maki, de erősebb is kicsivel és kapok hozzá fasza kiegészítőket is - szerintem szeretni fogom. Jövő hét közepére-végére ígérték a szállítást, ha addig tudsz várni akkor letesztelem és beszámolok róla.
A hétvégén belefogtam egy újabb gép megépítésébe, egy oszcilláló hengercsiszolót pofozgatok. Anno kaptam ötleteket tőletek (pl jcsapo kollegától) hogy mivel csináljam a megvezetést (műanyag csapágy).
De mivel már korábban megvettem a lineáris csapágyakat és a hozzávaló tengelyt, ezért adtam egy esélyt a saját elgondolásomnak. Viszont kaptam egy mára már "read only" üzemmódba kapcsolt fórumtársunktól egy emailt, a lehetséges buktatókat tekintve. Megőrizve aninimitását bemásolnék egy részletet az emailjéből:
" Elméletileg egy testnek 6 szabadságfoka van: x-y-z tengelyek mentén tud elmozdulni és ugyanezen tengelyek mentén tud elfordulni. Ez összesen 6. Ha ebből egyet-egyet elveszel, akkor vezeted meg a testet - az adott feladat esetén a csiszolómotort... Egy hengeres rúdon való mozgatással elvettél 2 tengely irányú elmozdulást - csak a henger tengelye mentén tud fel-le mozogni, valamint 2 tengely körüli elfordulást is, hiszen csak a henger tengelye körül tud elfordulni - azaz 4 szabadságfokot szüntettél meg. A te számodra elég lenne már csak egy további szabadságfokot elvenni ahhoz (jelesül a tengely körüli elfordulás lehetőségét), hogy a géped megvezetése ne leygen túlhatározott (azaz a legkisebb pontatlanság esetén is befeszülő). Szerintem "pali"-nak is pont ez volt a problémája a marógépével, ami miatt szétszedte az egészet (nekem is ez a bajom az egyik sajátommal: egyszerűen a két oszlopon való megvezetés nem elég pontos, ezért befeszül és nem tudom, csak nagyon nehezen lenyomni...) A két oszlopon való megvezetés ismert a gépészetben, azonban ehhez nagyon nagy pontosságra és nem a házi műhelyben elérhető illesztésekre van szükség, vagy egy önbeálló, illetve rugalmas vezeték kialakítására. Én azt javaslom neked, hogy az egyik kolléga által felvázolt, négy szögvason való megvezetést, vagy az oszlopon + a másik oldalon egy csapággyal (mint görgővel) vezetékben való futással oldd meg a megvezetést. Ez nem fog befeszülni."
Ezen a ponton kicsit lekókadt a lelkesedésem ... de azt mondtam, ha már megvettem a csapágyakat teszek egy próbát a 2 oszlop-4 csapágy tervemmel. Ha nem megy és szorulni fog: marad a fenti javaslat (egy oszlop + 2 csapágy, másik oldalon sínrendszer.
Magam is meglepődtem, milyen jól sikerült az összeállítás.
Itt egy rövidke videó a jelenlegi állapotról, persze az akku le lesz cserélve rendes tápra, illetve éppen az elszívás kialakítása, asztal, meg némi borítás van folyamatban.
A megvezetést biztosító 2 tengelynek, plusz a forgó tengelynek ugye illik egy síkban lennie különben szó szerint szorult helyzetben leszek. Ezt úgy értem el, hogy vágtam 2 tökélestesn egyforma magas deszkát, és erre fektettem fel a liftet, illetve 2 oldalán a 2 megvezetó tengelyt a csapágyházakkal.
A 3 tengely egymáshoz képesti párhuzamosságával már többet kellett mókuskodni. Kezdetben a két megvezető tengely 1 tizednyit széttartott, de folyamatos "tolómérő-->csapágyház oldalának finom csiszolása -> megint mérés" módszerrel sikerül 2 századnyira levinnem, gondoltam ez már nem fog szorulást okozni. Nem okozott, itt teszteltem először, tényleg szépen és finoman fut a tengelyen a forgóház.
A liftházba a beépítést pedig így oldottam meg, a 2 tengely végei egy 10mm-es rétegelt lemezbe ékelődnek, és ezt igazítottam a liftház közepére, ragasztással.
Ez volt az egyetlen kritikus pontja az egész gépépítésnek, ezen dolgoztam szinte egész szombaton. A többi az ehhez képest jutalomjáték ... Az oszcillálást egy Fiat Ducato első ablaktörlőmotorja csinálja, tesztfázisban egyelőre egy régi blekis akksis fúró akkujával meghajtva. A lifházba M10-es csavar van beleerősítve, azon egy porvédett golyóscsapágy. Az ablaktörlő tengelycsonkjára egy M10-es menetesszár (GPS! :D ) darabot hegesztettem, azon is egy csapágy van. És a két csapágyat egy 18-as rétegelt lemezből kivágott karral kötöttem össze. "Hálistennek" a csapágy külső mérete (26mm) olyan volt hogy nem volt hozzá forstnerem, így vettem egyet a profibarkácstól. Így elő körben azt mondanám hogy igen jó minőségű ez a Wolfcraft forstner. Plusz vettem tőlük egy süllyesztő készletet is, az építésnél az öszes süllyesztést ezekkel csináltam: nagyon faszák, tőlem ajánlott pecsétet kapnak.
És még egy pár kép, innen folytköv, várhatóan a héten őt is befejezem.
A porzsák mellőzésének egyszerű oka van. Nagyon hamar megtelik és az ára sem túlzottan baráti. Az elmúlt majd másfél évben eleinte elég sokat használtam a porszívót. Átlagosan 2-3 hetente kellett üríteni a bödönjét ami ilyenkor félig max háromnegyedig volt megtelve. Ha porzsákot használok akkor már egy év alatt is jó pár szűrőbetét árát költöttem volna el porzsákra. Amikor hozzám került az eredeti szűrője már akkor sem volt a toppon. A belső váza jó pár helyen meg volt roppanva, de megreparáltam. A bödön ürítésekor, és meló közben is többször takarítottam a szűrő külső felületéről a rárakódott port (ecsettel lesepertem). Időnként kompresszorral is átfújtam, hogy megszabaduljon a rárakódott por mennyiségtől. Mára már annyira összetört ez a váz, hogy már nem illeszkedett rendesen a motor aljára és a réseken jelentős mennyiségű finom port nyomott ki magából a porszívó és végül az új szűrő beszerzése mellett döntöttem.
Eleinte én is külső leválasztóban gondolkoztam, saját építésű, majd a fórumon többek által vásárolt kínai ciklonon is. Plusz bödönöm lett is volna hozzá több féle is (100literes vashordó, 120literes műanyag hordó és egy 80 literes vastagfalú műanyag kanna). Még régebben láttam Cosmas Bauer videóját, ahol akril csőből épített thien szeparátoros elszívót de miután utánanéztem a szükséges anyagnak letettem róla. Szemeztem Mathias Wendel féle kis leválasztóval is. Sajnos a jelenlegi műhelyben akut helyhiánnyal küzdő, így a külső egységeket elvetettem, így is éppen alig férek el a porszívóval. Aztán az év elején összefutottam Marius Hornberger videójával, amit pont Cosmas videója ihletett. Mivel volt egy 32cm széles jó hosszú plexi csíkom, és van jó pár darab bontott de még használható bevonatos rétegelt lemezem is, így annak a megépítése mellett döntöttem és nem bántam meg. Ha már a porszívóba kerülő por és forgács nagy része nem a szűrőre rakódik le már nyert ügyem van, sokkal ritkábban kell takarítanom. A korábbi a géppel kapott szűrő kibírt nálam jó másfél 2 évet, meg előtte kitudja mennyit. Így a leválasztóval az új is jó pár évet kibír majd szerintem. Tudom a plexi nem szerencsés választás. Ahogy Pacman is megszenvedett vele nálam is tört, de mivel ez volt itthon ezzel dolgoztam. Szerintem sikerült elég jól orvosolni a töréses problémákat, bár a plexi csíkom szinte el is fogyott. Igaz azért maradt belőle jó pár kisebb de még másra felhasználható darab. Ha a használat alatt további törések lesznek, és a javításuk sem lesz sikeres, majd valószínű én is beszerzek olyan anyagot amit végül Pacman is vett. A cél a legkevesebb anyagi ráfordítás volt jelen esetben, azaz meglévő anyagokból dolgoztam.
Háááát, pacman nem volt túl messzire, hogy elmondja mekkorát szívott a plexivel. Meg hogy meg lett neki mondva előre.... :)) Akkor mégegyszer. Polikarbonát kell ahhoz!!
Amihez ilyen patron van azt kerüld el szerintem nagyon instabil. Nekem 3710-es tipus van. Most akarom ennek az elejét beépíteni a forgórészbe hogy stabil legyen a szerszámbefogás.
A teljesítményt a végezni kívánt munka határozza meg. Erősebb gépből nem lehet probléma. A legfőbb meghatározó a buxa.
Namost, milyen marót javasolnátok erre a célra? Makita? DeWalt, Bosch? Mit érdemes néznem? És milyen teljesítményűt? Azt sejtem, hogy a belinkelt változat 530W-ját kicsinek találjátok.
Tehát 2 fél darabod van, lópikula vékony kerettel, ahogy az szokás, ne lehessen se szerelni, se javítani. Szóval.. kettéveszed, majd mind a két félre külön-külön csinálsz egy szélesebb keretet, a szükségesnek értelemszerűen a fele magasságával. Amikor ez megvan, ráteszed őket a megfelelő tokra, és odaragasztod, odaheggeszted, odacsavarozod stb. A két fél lehet alulról-felülről megtámasztós is, nem kell tizedezni. Ezután a két felet összepasszítod, és összecsavarozod. Ha akarsz, egy aluszalagot is körbetekerhetsz rajta.
Szóval, hullaegyszerű, ha van dekopírod, még egyszerűbb.Rétegelt lemez is tökre jó hozzá, csak ragadjon annak a laposgépnek a tokjához a ragasztó.
Vagy.... amivel kezdtük... fogsz egy külső akkut, hozzáragasztod, és az egészet összezsugorfóliázod, vagy egy kis műanyag dobozba tolod.
Áhhááá, de ez nem 2 család, ez 1 kommüna! :) Így már értem, fasza! S nem, nem tudok elvonatkoztatni az oktatófilmes kelléktől :) Szerintem Kovi berendelne tőled egy ilyet, ha még űzi az ipart.
Értem, hogy spórolós a költségkeret, de a Kress NTX 1200 van szűrőzsák ahová a forgács érkezik(por is) ezt elhagy ni a drága "postával majd 8eft"-os szűrő rovására megy. szvsz
Bocsánat, hogy beleszólok, de visszaállítanám a Kress-t tennék bele zsákot az előszűrőt elé raknám.
Ma végre olyan szinten elkészült a Kress NTX1200-as műhelyporszívóm átalakítása , hogy ki tudtam próbálni, hozza e az elvárt működést.
Jelenleg addig jutottam el, hogy elkészült a thien szeparátor a porszívó felső motoros része meg a bödönje közé. Az alapanyag 22mm-es bontott peri tábla (betonzsalu alapanyag) és 2mm-es plexi, ezek voltak itthon. Maga a projekt minimál költségvetéssel készült. Pár csavaron és 2 flakon fújós festéken kívül nem vettem hozzá semmit. Sajnos a plexi nem volt a barátom, már az első összepróbálásnál sikerült kétszer is eltörni a levágott anyagot. Miután a festés előtti száraz összepróbálás sikeres volt szétszedtem, és lefestettem a darabokat. Az első szeparátor ház plexije a csavarok becsavarása után egy 10 perccel csattant szépen egy nagyot. A szerencse a szerencsétlenségben, hogy a törés majd függőleges volt, így egy ugyan olyan belső felén ívesre csiszolt fa darabbal rögzítettem meg, mint amivel a végeket is összefogtam. A felső porszűrő ház plexijét is sikeresen eltörtem összerakáskor ahogy raktam be a helyére. Gondoltam sebaj, majd kap egy pirosra festett ívesen hajtott fa darabot, amit átmenő csavarokkal rögzítek a plexire. Nem is lett volna vele gond, ha az egyik furatnál nem ugrik meg a fúró és feszül meg a furatban repedés indítva. Így mikor még festés nélkül összeraktam már a csavar behelyezésekor tovább is repedt. Oda is készítettem egy újabb foltot, de mondanom sem kell, hogy megint elrepedt. Ekkor már majd egy hete kínlódtam a foltozással (hétköznap meló után max 30-40 percre jutottam csak le a műhelybe). Persze akkora plexi darabom egyben már nem volt, hogy az egészet kicseréljem, így továbbra is maradt a foltozás. A sérült rész után kicsivel arrébb belülről szikével megkarcoltam a plexit, amíg egy másik szerszámért nyúltam, hogy teljesen átvágjam az anyagot, szerencsésen a karcolásnál eltört a plexi, így egy újabb rizikós vágást sikerült elkerülni. A kivágott anyag helyére egy másik épp plexi darabot szabtam. Ez utóbbit sikerült épségben a helyére tenni. Miután mindenhol szilikonnal letömítettem a lehetséges réseket hagytam "száradni" a szilikont. Ez alatt kitakarítottam a kissé már megroggyant porszűrőt, meg magából a motorból is kifújtam a belerakódott port. A kress-nek van egy kifújt levegős szűrője, ami viszonylag kis felületű, ezt is szétszedtem és kitakarítottam.
A bödönről eltávolítottam az eredeti csőcsatlakozó csonkot a helyét egy meghajlított plexi darabbal és szilikonnal tömítve lezártam, ez az ablak jól jön majd a tartály telítettségének ellenőrzéséhez is.
A bödön eredeti rögzítő csatja hogy ne tudjon lecsúszni a szeparátor ház pereméről kapott egy-egy fa tiplit. A motor rögzítéséhez még majd kell megoldást készítsek. Ugyan a porszívót bekapcsolva fel lehet emelni az egész szerkezetet egyben, de kikapcsolt állapotban elég könnyen lejön a a motor a tetejéről.
A tapasztalatok: ahogy vártam, a felszívott forgács és por nagy része a bödönben landolt. sajnos a nagyon finom por továbbra is átmegy a szűrős részbe. Igaz itt a plexi statikus feltöltődése miatt nagy része a plexire rakódik rá meg a szűrőházat alulról lezáró fa elemre, de jut belőle a szűrőre is. De már ez is nagy haladás, mert korábban a tesztkor felszívott pormennyiség kis százalékánál is a beszívott anyag nagy része a szűrőre rakódott rá. Az átalakítást már régóta terveztem, csak idő és kedv hiányában állandóan halogattam, de az eredeti szűrő már annyira ramaty állapotban van, hogy jelentős por jut át rajta és a sérülésein keresztül a motorba. Igaz hogy mikor leégett motorral hozzám került a porszívó már akkor is eléggé kidobásra ítélt állapotban volt (annyira tele volt a bödön finom porral, hogy a szűrőt a motorral együtt nem lehetett kivenni, az leszakadt a helyéről és úgy kellett kivésni a szinte kővé összetömörödött finom porból). Akkor amikor a motort kicseréltem belső fa gyűrűkkel megtámogattam a szűrő belső összetört drót vázát, de mára már teljesen kukára ítélt állapota miatt megrendeltem az új szűrőt. Mivel azt szerettem volna, hogy a szűrő hosszú életű legyen, mivel elég borsos áron mérik (postával majd 8eft), így végre rászántam magam az átalakításra. Már bánom, hogy nem kezdtem neki korábban.
-Második menetben elkészül majd a kifújt levegő szűrőhöz egy nagyobb ház. Van jó pár db autós levegőszűrő betétem,amit egy kedves ismerőstől kaptam (leselejtezték az üzletben őket, egyébként teljesen újak). Abból készül majd egy szintén kivehető modul.
-A szívó csőnek tartó konzolok, hogy fel lehessen tekerni a porszívó köré, ugyan így készülnek majd tartó konzolok a hálózati vezetéknek is,
-végül a slave konnektor kap majd egy világítós két áramkörös kapcsolót amivel áramtalanítani lehet majd. Mivel egy kézzel sokszor macerás az "asztalba" épített felső-maróm vezetékét ki be húzgálni (fixen be van kapcsolva).
Néhány paraméter: A szűrő ház plexije 30cm magas, és durván 32cm-es átmérőben van meghajtva. A szeparátor ház plexije 15 cm és durván 28cm-es átmérővel van meghajtva. A magassági méretben az összefogó rétegelt lemez gyűrűk vastagsága is benne van. Az elszívó csonkban 63-as műanyag szennyvízcső lett beépítve. Ugyan így 63mm-es szennyvízcső van az elszívó ház és a szeparétorház között is.
Adott egy Wayteq X995 autós GPS, amibe nagyobb kapacitású akkut akarok tenni. Ehhez kell egy vastagító keret a GPS tokjának első és hátsó része közé. Ez kábé így néz ki , ld. fehér színű keret :
A keret körvonalának kimarása egyszerű, viszont mindkét oldalán van 1-1 0.9 mm mély és 1.3 mm magas falc. Kb. ez a keret keresztmetszete :
Most ott tartok, hogy a külső falc készen van, egész jól passzol, de 1-2 patent helyét még ki kell munkálni.
Lehetett volna a egyik oldal 45 fokos a másik 3o fokos, a tervezők mindent kitalálnak.
De egy vonógeredás tetőszerkezet lényege pont a szimmetria, átalakítása ebben az esetben bonyolúlt.
Mert a 3o fokos tetőn a szarufa hosszabb, mind a 45 fokoson és nagyobb terhelelést kap a tető a 3o fokos részen mind a 45 fokos részen. Ebben az esetben egy bonyolúlt támasztószerkezetet kell alkalmazni a főszarufaállásokra (székállásokra). Ezeket alaposan kiszámítom és lehet, hogy meg is csináltatom. Kevesen másznak bele ilyen kreténségekbe mifelénk. De nem lakóházakról van szó.
A legnagyobb Bosh felsőmarónkat havonta kellett cseréljem, mert a rejtett sarok marásánál (azt más szerszámmal nem lehet), valami mindig eltőrt rajta és néha repült egyet a műhelybe.
