Üdv mindenkinek. A héten először írtam ide. Kérdeztem hogy tudja e valaki hogy mikor lesz valahol vasútmodellkiállítás. Nem válaszolt senki. Nem hiszem hogy Ti nem tudjátok? Vagy talán titok?
> A V44 háborús időkben járt, lehet, hogy túlterhelték, és annak idején ezt a rendszert védelmi okokból nem is ismertették.
A vasúti lexikonban (sajnos nem tudom a pontos címét) van egy elég részletes leírás róla. Igen tömör, nem tévé mellett olvasandó. :-(
> A V55-nél valószínűleg rosszabb minőségű anyagokat építettek be
Ez valószínű, bár a leírásokból én azt következtettem ki, hogy nem annyira a villamos résszel volt baj, hanem a futóművel. Na meg azzal, hogy a gyakorlatban nem lehetett távvezérelni, és emiatt a MÁV nem kért belôle.
> A francia CC14000 sor. pedig itthon szinte ismeretlen.
Felteszek majd egy képet arról a példányról, ami Mulhouse-ban volt kiállítva. Sajnos legutóbb nem láttam, vsz. nem jutott neki hely.
> Pedig érdekes lenne megtudni, hogy vált be a Ganz-Kandó-Rakovszky rendszer normális ... körülmények között.
Nem nagyon szerették, mert nehéz volt. Ott az egyeirányítós BB12000 vált be, és ez szabta aztán meg a fejlôdés irányát.
Nem az elsô magyar bukta a franciáknál. A PO 401-est sem szerették.
Facsiga, a honlapod remek. Mivel az épitkezés elején tartok, több közvetlenül hasznositható tapasztalatra is szert tettem.
Lenne egy kérdésem: A kapcsolópult épitésénél bemutatsz egy nagyszerű szerelődobozt, ami, ha jól látom, műanyagból készült. Én az elektronikai kütyüket a XIII. ker-ben a Lehet u-Dévai u. sarkán szoktam beszerezni (ami egy elég nagy üzlet), de itt tudomásom szerint csak fém dobozokat árulnak. Tehát a kérdések:
- Jól sejtem-e, hogy ezzel a műanyaggal könnyebben lehet dolgozni (leginkább ami a kapcsolók és ledek beépitését illeti)?
- Hol szerezhető be?
- Tudsz-e arról, hogy nagyobb méretben (pl. kb. 40x45 cm) létezik-e?
Akkor azt is odaírtam, hogy a Ganz-Kandó-Rakovszky rendszer - fázis és periódusváltás bonyolultabb...
A V44 háborús időkben járt, lehet, hogy túlterhelték, és annak idején ezt a rendszert védelmi okokból nem is ismertették. Ha a téma érdekel, jelezd a Vasútmániásokon, és visszatérek rá.
Weasel_ itt kérdezett a fázisváltóról. Erre linkeltem be egy korabeli cikket, ennek szakszerűségéhez kétség nem férhet.
Akkor azt is odaírtam, hogy a Ganz-Kandó-Rakovszky rendszer - fázis és periódusváltás bonyolultabb - és ha vannak olyanok közöttünk, akik ezt el tudják magyarázni, akkor legyenek szivesek. Miután ezt a vontatási rendszert egyértelműen még nem jellemezte senki.
A V44 háborús időkben járt, lehet, hogy túlterhelték, és annak idején ezt a rendszert védelmi okokból nem is ismertették.
A V55-nél valószínűleg rosszabb minőségű anyagokat építettek be. Mint ahogy a 303-as azért nem vált be, mert már nem lehett beszerzni a szükséges kenőanyagokat.
A francia CC14000 sor. pedig itthon szinte ismeretlen. Pedig érdekes lenne megtudni, hogy vált be a Ganz-Kandó-Rakovszky rendszer normális - nem háborús és tervutasításos - körülmények között.
Ha ezt offtopiknak érzed, akkor természetesen elnézésedet kérem.
A nagyvasúti témákat az erre való topicba szíveskedjenek. Ott legalább szakemberek is vannak, akik a sok marhaságot hatékonyabban tudják visszautasítani. (Bár egyeseken az sem segít...)
>mert én egyfázisúnak azt az áramot gondoltam, ami a felsovezetékben van Aha, értem már, és így igazad is van.
> - személyvonatok: nagy sebesség, viszonylag kisebb vonattömeg.
- tehervonatok: iszonyatosan nagy vonattömeg, de kisebb sebesség Ez a fantasztikus az aszinkron motorban, hogy mindkettot tudja!
Friss, ropogós néznivaló a
http://kep.tar.hu/br56
oldalon! A Tillig(JATT) modernizált kocsikért, és a Tillig V100-ért köszönet RolandTT-nek, hogy elhozta fotózni! A V100-ra nem tettük fel a féktoskókat, a korlátokat, meg egyebeket, mert a fotózás után ment vissza pihenni a dobozba.
manhattani!
Igazad lehet, csak van egy félreértés, mert én egyfázisúnak azt az áramot gondoltam, ami a felsővezetékben van! Hogy a mozdonyon belül hogyan trükközünk, az más tészta. Ebben mindenképpen jobbak a Taurus, és társai.
Személy vs. teher gépek:
Gondoljatok bele:
- személyvonatok: nagy sebesség, viszonylag kisebb vonattömeg.
- tehervonatok: iszonyatosan nagy vonattömeg, de kisebb sebesség. Az indítási vonóerőnek sokkal nagyobbnak kell lennie.
csíkos
>miért építenek még ma is spec. tehervonati gépeket? A német mozdonyokhoz nem értek, de azt gondolom, hogy nagysebességű gépnek drágább forgóváz kell, mert bonyolultabb rugózási-lengéscsillapítási rendszerének kell lennie. Amellett jó, ha a kocsiszekrénye is áramvonalasabb. Sínfék is csak nagyobb sebességeknél kell. És ha a mozdonyt úgyis csak kisebb sebességen használják, ezekre nincs szükség, tehát olcsóbb lehet.
Pontosabb válaszért Interszitit vagy marslakót kérdezd.
Habár a téma inkább a vonatbuzullsba tartozik, van egy kérdésem:
Ha az aszinkron motoros mozdonyok alkalmasak mind nehéz tehervonatok, mind nagy sebességű gyorsvonatok vontatására, akkor miért építenek még ma is spec. tehervonati gépeket? Gondolok itt a DB 185 sorozatra, vagy a 152-esre. Miért nem jó, jobb egy egységes mozdony, mint pl. a Taurus?
(habár a DB az utolsó sorozat 152-es helyett inkább Taurust rendelt, és ha jól láttam a Cargo kapta meg őket...)
>Ugye, most azon megy a vita, hogy csak a számítógépvezérelte asszinkron motorú mozdonyok tudnak minden helyzetben közel 100%-os hatásfokkal dolgozni Nem kell ahhoz számítógép. Analóg/digit folyamatvezérlo rendszerrel a dolog nagyon jól muködtetheto. A hatásfok- (és teljesítmény- ) növekedést széles sebességtartományban az aszinkron motor okozza.
>hogy jönnek ide a MÁV elavult villamos-motorvonatai ?? Miért elavultak? Mind a BVhmot (kis Samu), mind a BVmot (Samu vagy IC hernyó) a legkorszerubb elvek alapján szerkesztett jármuvek. A BVhmot-ok meg jól is mennek... :)))
>a hegyrol lefele jövo tehervonat mozdonyának felsovezetékbe visszatáplált áramából 2 Intercity felszalad a hegytetore ... ezeket a dolgokat nehezen tudnám elképzelni egy számítógép-vezérelte rendszer nélkül. Már a Kandó mozdonyok is visszatápláltak. A V40 és a V60. Már a két világháború között. Úgyhogy számítógép jó, ha van, de nem feltétlenül szükséges mindenhez.
Egyébként nem is a hatásfok az aszinkron motorok elonye, hanem az, hogy széles sebességtartományban tudnak leadni teljesítményt. Egyenfeszültségu motoros vontatók a fogaskerék-áttételtol függoen vagy kis sebességu, tehervonati üzemre, vagy nagy sebességu, gyorsvonati üzemre voltak optimalizálva. Vagy a ketto közé, ha egységmozdonyok akartak lenni. Aztán nagyobb fordulatszámon nagyon csökkent a nyomatékuk. Ebben jobb az aszinkron motor.
Én most nem értelek !!!
Ugye, most azon megy a vita, hogy csak a számítógépvezérelte asszinkron motorú mozdonyok tudnak minden helyzetben közel 100%-os hatásfokkal dolgozni, mert ez a rendszer alkalmas rá. Ezt írtad te is, meg ezt írta csíkostáTTú is. Akkor hogy jönnek ide a MÁV elavult villamos-motorvonatai ??? Persze ketyegnek, de nem mindegy, hogy mennyi a hatásfok, mert ha csak 10-15% a különbség a számítógépes vezérlés végett, akkor az már nem előny és segítség, hanem létszükséglet...szerintem. Gondolj bele: Svájcban a Gotthard vonalon a hegyről lefele jövő tehervonat mozdonyának felsővezetékbe visszatáplált áramából 2 Intercity felszalad a hegytetőre úgy 200 km/h sebességgel anélkül, hogy az áramellátást biztosító vízesés turbinái 1/2 voltot is a redszerbe táplálnának.Nos ezeket a dolgokat nehezen tudnám elképzelni egy számítógép-vezérelte rendszer nélkül.
csíkostáTTú! Ne haragudj, de nem tudom így hagyni. Én is az ilyen részinformációkból gyűjtögettem meg gyűjtöm, amit a vasúttechnikából tudok, és egy tévedés nagyon meg tudja az embert zavarni.
>...
- És a korszerűek, a számítógépes vezérlések, aszinkron motorokkal.
Ezek mind arra megoldások, hogy egy adoTT fordulatszámtartományt hogyan használjunk, ha csak egy féle frekvenciájú váltóáramunk van, ami ráadásul egy fázisú is! A legutolsó rossz példa erre.
A vasúti aszinkron vontatómotorokat a modern járművekben olyan váltóirányító táplálja, amely változó frekvenciájú, és általában háromfázisú villamos feszültséget kelt. Így az aszinkron motorok az indulástól kezdve a jármű legnagyobb sebességéig nagyon jó viszonyok között működnek. Ezért lehet alkalmas ilyen motorú mozdony kis sebességgel nagy tömegű vonat vontatására, illetve (a teljesítményhatárán belül) jó hatásfokkal képes nagy sebességgel is vontatni.
A korábbi, úgynevezett "egységmozdonyok" csak kompromisszumok árán tudták mind a két szerepet ellátni.
Amúgy a vontatási technikában a számítógép előny és segítség, de nem feltétlenül szükséges. A MÁV összes villamos motorvonata nagyon jól elketyeg az analóg-digitális vezérlő rendszerrel, és nincs mindegyikben számítógép.
Bocsi, de a többieknek , akik előTTem válaszoltak már, igazuk van!
A Kandó-féle fázisváltó, és a fázishasítás úgy hasonlít egymásra, mint egyik tojás a traktorra.
Ezt itt most hosszú lenne elmagyarázni, de teljesen más a működési elv.
Röviden:
Ugye muszály váltóáramot használni, de ezzel nehéz a motort szabályozni. Megoldások:
- Kandó-rendszer
- Ward-Leonard hajtás (forgógépes áramátalakítás, lásd: V41, V42.)
- Egyenirányítós gépek (V43)
- Tirisztoros szabályzás (V63, V46)
- És a korszerűek, a számítógépes vezérlések, aszinkron motorokkal.
Ezek mind arra megoldások, hogy egy adoTT fordulatszámtartományt hogyan használjunk, ha csak egy féle frekvenciájú váltóáramunk van, ami ráadásul egy fázisú is! (Most gondoltam bele: szép feladat! Kandó méltán lett világhírű! Én triak vagy tirisztor nélkül bele sem fognék!)
csíkos
Én már regisztráltam az oldalt.
A hét végén lesz időm fényképezni, a mozdonyokat nagyjából kivégeztem, jönnek a személykocsik, meg az asztallal is haladtam egy keveset..
>A Roconak van olyan árambevezető sínösszekötő papucsa
Igen, ezzel csak 1 bajom van: csak két síndarab közé tudod berakni. Viszont nekem pl egyetlen darab R6-os síndarabot kell mindkét végén szigetel? m?anyag sínkapcsokkal leválasztanom, tehát az árambevezet? sínpapucsot nem tudom hova tenni (csak ha rakok az R6-os síndarab elé egy 4 vagy 8 mm-es egyenes darabkát, akkor viszont már több helyre is kell ilyet raknom, hogy ne torzuljon az egész pálya). Úgy látszik marad a kábel hozzáforrasztása a sínszálhoz.
Kuldtem Nektek invitaciot a Magyar Vasutmodellezo Vebringre, ami a magyar, vasutmodellezessel foglalkozo siteokat gyujti ossze. Ez azert jo, mert osszegyujti, egy lancra fuzi oket, ami az informaciokeresest konnyiti meg. Masreszt egy kvazi on-line community tagja lehetsz, tobben ismerik meg a weblapodat, stb...
Gyujtsuk ossze a magyar vasutmodellezos weblapokat! Bocs, ha valakirol megfeledkeztem, ETWG es Matiz mar regisztralta magat (hraman mar vagyunk :-))Ha valakinek van meg weblapja, akkor regisztralja magat....
tényleg meglehetösen összekeverted a dolgokat, pedig a magyarázat nem is annyira körülményes, mint ahogy azt te leirtad.
Ha megnézel egy közönséges váltoáramu motrot, abban találsz 3 tekercset, és a tipustáblán egy fordulatszámot. Ezt az jelenti, hogy ez a motor csak ezen a fordulatszámon tud dolgozni - ezt hivják veszteségmentes fokozatnak. Ilyenkor nem kell tenni semmit, csak bekapcsolni a motort és az azonnal forog az adott fordulatszámon.
Nyilván, hogy vontatásra az ilyen motor aligha lehetne használhato, hiszen a mozdony 0 sebességröl kell hogy induljon, mégpedig nagyon nagy vonoerövel.
Mit csinált Kando, a motorba nem 3 hanem sokkal több polust épitett be (nézzétek meg majd a könyvben, de azt hiszem 32). Ez az jelenti, hogy a motor az eredeti fordulatszám 1/32-én is teljes erövel és veszteségmentesen tudott forogni. Ez azonban még mindig nem volt igen jo, mert az egyes fokozatok közötti ugrások nagyok voltak, amit ugy oldott meg, hogy a szomszédos tekercsekbe is bizonyos áramot kapcsolt, amik azonban egy másgneses körben voltak, igy az eredö áram nem pontosan a polus közepén érte el a maximális mágneses téreröt hanem valahol a két szomszédos polus közepén - ezt hivják fázistolásnak, igy nagyon folyamatosan tudta "változtatni" a motor polusszámát.
Amikor a polusszám megegyezett a valos (tekercsekkel) polusokkal akkor veszteségmentes volt a menet, amikor imagináris polusok dolgoztak, akkor azok veszteséget is produkáltak. Igy a mozdonynak sok veszteségmentes fokozata volt, valamint veszteséges átmeneti fokozatok.
A mai mozdonyokban is vannak ilyen fokozatok, amikor pl. ellenállással csökkentik a vonoéeröt.
Csak a legmodernebb asszinkron mozdonyok képesek teljesen veszteségmentesen vontatni.
Itt elég sok dolgot összekutyultál... :))
> A mostani modern villamos mozdonyok egyébként a hasnló elvel müködnek , csak úgy hívják , hogy fázis hasítás
Fázishasítást a V63 Gigant csinál, ami nem túl modern mozdony.
> a 25Kv-t egyenirányítják
A 25 kV-ot sehol nem irányítják egyen, előbb letranszformálják.
> Ennél a vezeérlésnél nem a feszültséget hanem a frekvenciát (inverter) szabályozzák
Mindkettőt.
> Tehát az egyiket megváltozztatjuk akkor a motor fordulatszáma is változik
A fordulatszáma a frekvenciával változik, a feszültséggel (áramerősséggel) a nyomatéka.
> A Kandó mozdnynak holnap a Kandón utána nézek alaposabban!
Nem fog ártani! Meg a többinek is... :)))
Üdv!
Szia!
A kandó fázisváltója egy forgó transzformátor (rossz hasonlat de talán így a legérthetöbb) A mostani modern villamos mozdonyok egyébként a hasnló elvel müködnek , csak úgy hívják , hogy fázis hasítás. Lényege a következő a 25Kv-t egyenirányítják, utána közel sin váltakozó 3 fázisú feszültséget állítanak elő. Ennél a vezeérlésnél nem a feszültséget hanem a frekvenciát (inverter) szabályozzák , mivel az aszinkron motor feszültség és frekvencia függő. Tehát az egyiket megváltozztatjuk akkor a motor fordulatszáma is változik, manapság már innkabb a frekvenciát szabályozzák. A Kandó mozdnynak holnap a Kandón utána nézek alaposabban!
A tapasztalataimat majd leírom!
Zsolt
A Roconak van olyan árambevezető sínösszekötő papucsa (bocs, nem tudom jobban magyarítani azt hogy fishplates, ill. Schienenlaschen), amelyhez kábel csatlakozik. katalógusszám: 42613. Ezt tetszőleges helyre egyszerűen be lehet tenni, és még csak nem is látszik.be lehet tenni
Elöször is szerezz be egy apro 12V minifurogépet (Proxxon, Minimot stb.) és abba egy csomo vágotárcsát (Trennscheibe - és hamar törik). Ezzel ott vágsz majd a sinekbe egy szigetelö rést ahol akarsz.
Nem tudok magyar nyelvü könyvröl. Német van egy sereg.
