Az persze nem jelentene bajt, ha csak az alapjait vagy bármit találnánk belőle. Hiszen tudom,hogy Odüsszeusz utazásával kapcsolatban, mind az idejét, mind az állomásait tekintve, igazam van, ha tévedek is néhány kisebb dologban, de maga az egész koncepció úgy hihető, ahogy elbeszéltem. És erre koncepcióra nem csak akkor hoztam megerősítő adatokat, utalásokat, főként ókori szerzőktől, amikor itt először elbeszéltem 2010-ben a prehisztorikus utazást, hanem azóta is egyre több megerősítés került elő, mint pld. amit az előbb említettem a Santa Maria sziget kapcsán, hogy ez volt Trinakia/Erytheia:
Viszont az igazság az, hogy ettől is nagyobb horderejű keresés végcélja felé baktatok, mivel a korábbi fantazmagóriám olyan képpé, képletté álltak össze, ami meghalad minden korábbit, s itt is bizonyos vagyok abban, hogy olyan ösvényre leltem, ami elvezet az ősi kabirok egyik legnagyobb titkának egyikéhez...
Viszont most reagálva a görögök előtti Görögországra, az atlanti pelaszgok érkezésére erre a területre, s a különös megalitikus építményekre, első piramisokra, melyeket maguk után hagytak és a görögök nem romboltak le vagy használták fel építőanyagként:
Oche-hegy csúcsán lévő Sárkány Házat (Drakospita) Hawkins fedezte fel 1797-ben, s azt hitte Görögország legősibb szentélyét fedezte fel. Euboia sziget déli felén több ilyen sárkányház is van (Laka Pallinál, Kapsalánál). Armenánál egy megalitikus erőd falmaradványa látható, monumentális kapuval. Az újkori régészek a klasszikus korba igyekeznek ezeket helyezni. Liritzis és Artelaris görög kutatók szerint a sárkányházaknak csillagászati jelentőségeik is vannak. E. Theodossiou görög kutató szerint társai szerint a Hellenikon piramis ősi meridián megfigyelőhely is volt. Az Oche-hegy csúcsán lévő megalitikus építményről, a Sárkány házáról szintén kimutatták, hogy ennek is van csillagászati jelentősége, mert az ősi Sziriusz emelkedéséhez igazították. Ezek a megalitikus helyek valószínűleg ugyanúgy a görögöket megelőző, rejtélyes pelaszgokhoz köthetők (legalábbis az építmények archaikus ciklopi építészete őket idézi), akik az első városokat, közte Athént is alapították a félszigeten, és akik az első piramisokat is emelték, mint az argoszi vagy hellenikoni és talán az újonnan felfedezett bulgáriai piramist is (ha az egyáltalán piramis, s nem valami megalitikus terasz).
Az miért baj, ha csak az alapjait találnánk meg? Schliemann sem sokat talált Trójából, hanem kb ő is az alapjait... Nem az a lényeg hogy mennyi maradványt találunk, hanem az hogy valamit, bármit találunk, ami vitathatatlanul bizonyít!!!! Ha ez csak egy alap, legyen egy alap... de arról bizonyítani kell minden kétséget kizáróan, hogy az, ami... És ha ez megtörténik, te leszel az új Schliemann..!!!! És ez nem vicc!
Abban biztos vagyok, hogy Corvo volt Kalüpszó szigete. Én feltételeztem a legoptimálisabb esetet, hogy egy "barlang" volt Kalüpszó lakhelye, ahogy Homérosz írta, aminek bejáratát egy földrengés eltüntette. Ezt már csak azért is tettem, mert csak ez esetben van értelme ott kutatni valamit. De elég belegondolni, hogy több mint 5000 évvel ezelőtti dolgokról írtam! Itt Magyarországon, hogy találnánk meg ennyi év után egy konkrét valamit? Ráadásul Homérosz elég szabatosan beszél a barlangokról: a najádok barlangja, aminek leírása alapján inkább egy alkimista műhely, is "barlang" nála:
Az Odüsszeia mint írtam, eredetileg egy egyiptomi írat volt, melyet nem sokkal az események után, az első dinasztiák idején jegyeztek le, majd többször újramásoltak. Ennek kéziratát vitte magával Homérosz - aki ismerte az egyiptomi írást - magával, s használta fel eposzához. Ezt már csak azért írom, hogy ez is mutatja, hogy Homérosz értelmezte az egyiptomi szöveget, de nyilván a szöveg nem mindenhol volt világos számára, hogy 2000 év alatt az egyiptomi nyelv is változott, s adódtak még a fordításból jött nehézségek. Mert ha, Kalüpszó barlangja nem is az volt, hanem akár Kirké háza, egy kőépítmény, úgy nehezen gondolható, hogy túlélte volna az évezredeket, amikor a szigeten jártak az ókorban föníciai hajósok és már vagy hatszáz éve telepesek lakják (gyakorlatilag az ókori egymilliós Memphiszből vagy Héliopoliszból semmi nem maradt). Ebben az esetben sajnos legfeljebb az alapjait találhatnánk meg.
Sem Santa Marta-n, sem Corvo-n, nincs Street Wiev, sem túl sok panoramio fotó, bár maga a Google Earth külső fotói sem rosszak, és már 3d-be vannak húzva, tehát lehet azért nézelődni jobban mint pár éve, de még mindig messze van attól hogy a szúnyog seggét is lássuk a falevélen. Santa Marta-n az a vörös "sivatag" tényleg elég érdekesen néz ki, szinte üvölt róla, hogy ott kell legyen valami. Corvo-n a négy forrás meghatározza elvileg a barlangbejáratot, de nem igazán látszik ilyesmi (pedig teljesen sík átlátható terep a hegyoldal, a calderán belül is, minimális tereptárggyal, fák sincsenek... tehát nagy bejárat biztos nincs, kisebb nyílás esetleg lehet, vagy pedig, beomlott, betemetett lett... már ha valóban itt van Calypso barlangja. Mindkét helyszínen lehetne azt csinálni, hogy geológiai műszerrel, (ultrahangos ha jól tudom) bemérni a terepet, hogy van-e ott valami üreg a föld alatt illetve a hegyoldalban, sziklában. Amatőr, geológiai, barlang kutatásra elvileg nem kell engedély, aminél nincs behatolás, bontás, ásás. Meg túl sok pénz sem. Utazás, pár nap szállás, plusz a műszer kibérlésének díja.... nem extrém, de nyilván kell rá szánni... Tehát csak egy műszerrel ott kódorog egy ürge, ha esetleg valakinek feltűnik, jön egy hivatalos közeg, annyit mond: amatőr geológus vagyok (vagy tanuló) a sziget barlangrendszereit, kőzeteit, hidrosztatikai rendszereit kutatom egy tanulmányhoz... Ha egyáltalán észreveszik, pláne od is ajön valaki, ezzel a válasszal nem nagyon tud mit kezdeni, max bambán bólogat és aházik, hiszen a régészkedés, a kincskeresés, detektorozás, illegális ásatás stb amire marnak (mert hogy a kincsvadász lenyúlja/megrongálja a leletet stb)... geológiai kutatásra, felmérésre nem annyira szerintem...
Lennének érdekesebb helyszínek, más dolgok ugyanígy érdekelnek. Például Santa Maria szigete, az Azórok legkeletibb szigete. Ezt azonosítottam be Trinakiaként, ahol Odüsszeusz expedíciója járt az i.e. 4. évezred vége felé:
Kirké elég pontos utasításokkal látta el Odüsszeuszt, hogyan jusson Trinakiéra, Héliosz szigetére. A prehisztorikus időkben a napistennek valamiféle palotája volt a sziget nyugati felében. Odüsszeusz expedíció gyakorlatilag egy rablóhadjárat volt, az Atlanti-óceánra. Bizonyos szigeteket kellett fel keresniük. Trinakia az egyik ilyen célpont volt. Óvatosan kellett megközelíteniük szigetet, nem utazhattak csak úgy a nyílt tengeren, tehát Héliosz palotájának szolgái, akik figyelték a tengert, ne láthassák meg. Terceiráról (Kirké) ezért előbb nyugatra mentek, északról kerülték meg a hosszúkás Sao Miguelt, majd délnek tartva a Formigast megkerülve úgy időzítve, hogy éjszaka érjenek Santa Maria szigetéhez. Valószínűleg a Sao Lourenco-öbölben szálltak partra, a sziget keleti oldalán, a hajót egy mély barlangba rejtették. Egy hónapig voltak a szigeten, de ez alatt titkos műveleteket végeztek, amikről alig ejt el valamit Homérosz. Az egész nem szólt másról, mint Héliosz palotájának kirablásáról. A szigete ma is alig lakják, és a termékenyebb rész a szigetet északról átvágó hegylánctól keletre van, még a klíma is más ettől nyugatra.
Ennek a szigetnek misztikus híre volt már több ezer évvel ezelőtt. Ahogy ott is írtam, azonos a mitikus Erytheia szigetével, ahová Héraklésznek kellett utaznia Tartesszoszból hajóval a 11. munkája idején, hogy elrabolja Gérüón/Héliosz gulyáját. A görögök abban az ősi korban persze sosem jártak erre, ezeket a hagyományokat a nyugatról jött pelaszgoktól örökölték.
Erytheia annyit tesz: "Vörös Sziget". A mitográfusok mindenfelé keresték, csak itt nem, pedig teljesen egyértelmű, hogy ide jött "Héraklész" is, hogy a sziget Abasz-hegyére felmenjen (a mai Pico Alto), mert azon túl volt valahol Héliosz felségterülete. A sziget nyugati felén a talaj vasoxid tartalma miatt vörös színű. A mai napig, a telepes-művelés ellenére, nagy vörös sivatagos részek vannak ezen a területen (pld. a Barreiro da Faneca területe).
Nem tudom mi volt az a dolog, amiért olyan mitikus expedíciók indultak, mint Odüsszeuszé vagy Héraklészé a Nap-szigetére, amit az egyiptomiak Thrinakiuként, Ré szigeteként ismertek, de minden bizonnyal a vízözön előtti világ legtitkosabb dolgai közé tartozott! Héliosz palotája nem sokkal Odüsszeusz expedíciója után elpusztult, talán lerombolták a phaiákok, majd Szkheria is elsüllyedt a tengerben. De ha vannak nyomok, azok ezen a területen lehetnek valahol, melyet telepesek sosem laktak, régészek erre sohasem kutattak, hiszen a portugálok magukat ősfoglalóknak tekintik, előttük pedig senki nem élt a szigeten! (a latino fajták kényesek erre).
Itt van négy kép, a Santa Mariának ezen a részéről:
Teljesen világos, hogy ahová Odüsszeusz ürügyén eljutottam, mint Héliosz szigete, azonos Erytheiával az Atlanti-óceánon. Esetleg nézz körbe erre is. Hátha találsz még érdekes részleteket.
Azok valóban ott vannak, de azok már a görög-római idők termékei, de persze nem tudhatom én se biztosan, hogy ezek valamelyike, valahogy nem kapcsolódhat a sokkal korábbi kimmerioszok föld alatti városához.
Na de hát ez a két barlang-alagút ott van. Ezek már föld alatti részben vagy egészben mesterséges kreátumok. Miért ne fogadnák el, hogy azokból a mítoszok szerint még ágaznak le esetleg más jártatok? Ez annyira nem ördögtől való ötlet (főleg hogy az alvilág kapujának nevezett helyről beszélünk)....
Ilyen ügyben teljesen pesszimista vagyok. Ilyen engedélyeket a közeljövőben, de utána sem, fognak kiadni. A felfedezések a véletlennek vagy szerencsének lesznek a következményei és a technika előrehaladásának (pld. talajradarok esetében). Nemrég belinkeltem egy cikket a 80-as években történt mérésekről a Nagy Piramisban és környékén. Azt hiszem a japánok akkoriban bemértek a piramis alá befutó alagutat, ennek több évtizede már, és itt valami konkrét dologról van szó. De ezt azóta sem vizsgálták vagy kutatták! Ezek után teljesen esélytelen egy ásatás Cumaeban, ahol "csak" régi források beszélnek ilyen föld alatti hálózatokról.
De persze oda sem lehet csak úgy bemenni, ahogy a tó túlpartján a Cumae-be (ma már romvárosába) vezető alagút-barlang, úgy emez, Sibilla barlangja bejárata is szépen lerácsozva, lelakatolva.
Nem hiszem hogy egyszeri "halandó" turista ide bemehet csak úgy... bár ki tudja...
Viszont a hegyorom túlvégén, kb szemben és egyvonalban Sibilla barlang bejáratánál is van egy érdekes rom, elhagyatva, az út szélén (természetesen lerácsozva, lelakatolva). Talán ez illetve emögött is egy bejárat-lejárat van?
A környéken brutálisan sok az ősi rom. A közeli baia-i öbölben, ami ugye cumae kikötője lehetett valaha, egy víz alatti, ókori komplett város van, csak úgy mellesleg...
Akkor csak kéne egy régész, ésvagy történész, aki felkarolja az ügyet, keresni szponzort, és állami engedélyt, és máris lehetne kezdeni az ásatásokat...
Itt szólok arról, hogy amit eddig felfedeztek, az csupán a "felszín" lekaparása, gyakorlatilag az ókor hagyatéka. Amiről az ősöreg, hisz közel két és félezer éve jegyezték fel, már akkor is hagyományt, az igazi rejtély, sokkal mélyebben van (ezt soha senki nem kereste, nem is érdekelte senkit, ezek az ókori feljegyzések). Ezek a hagyományok gigantikus föld alatti építkezésekről szólnak és hogy volt a felszínen egy város a történelem előtti időkben, aminek már a római időkre is csak romjai voltak. Ez a felszíni település volt a kimmerioszok, a föld alatti építők faluja. A krátertó szintje is az ókorban jóval lentebb volt, ezt már csak azért írom, mert a hagyományok szerint épp a tó partján volt az egyik bejárat a föld alatti városba, egyfajta kimmeriosz alvilágba. Amiről hoztál képeket, a Grotta di Cocceio, jellemző, hogy kétezer éve Sztrabón feljegyezte erről, hogy a rómaiak a kimmerioszok "stílusában" építették meg az alagutat. Ez már azért is különös, mert jelenleg semmilyen föld alatti alagút nem került elő Cumaeban vagy az Avernus-tó körül (pedig a 19-20. században 3 ilyet is feltártak), ami a rejtélyes, s az egyik atlanti szigetről idetelepített kimmerioszokhoz köthető! Ez valószínűleg arra utal, hogy akkoriban még egy "lejárat" nyitva volt a kimmerioszok föld alatti hálózatába. A beavatott Vergilius még tudott ezekről, mikor az első császár, Augustus ösztönzésére az Aeneis megírásába kezdett. Azt is gondolom, éppen ennek bizonyos részletei miatt Augustus császár és Agrippa lezáratta falakkal és eltömíttette a baiai "alvilág" bejáratát, és ugyanígy cselekedett a sokkal nagyobb kimmerioszok föld alatti létesítmények bejáratával. Jellemző, hogy az 1932-ben agy egyik alagút bejárata úgy került elő, hogy vagy harminc méter vastag földet eltávolítottak felőle. Úgy gondolom a felszíni romok már az ókorban megsemmisültek, lerombolták azokat, anyagát újra felhasználták, de a föld alatt óriiási felfedezések várnak.
A Titkostörténelmen Nolanusnak kellene összehoznia egy fórumot, ő ért ehhez. Nekem azért jó, mert ott később is tudok hozzáírni vagy javítani, itt nem. Az index nekem megfelel vitára, legfeljebb nyithatunk a témáról egy másik topicot, mert ez nem éppen a legjobb erre, hisz vagy sületlenségek vannak beírva, vagy hónapokig le van dögölve, meg csak ezért, hogy be írsz valamit, ami ide vonzza a topikok közt rendszeresen körbejáró ügyeletes okvetetletenkedőket, kutatva hol van még "élet" egyáltalán.
GE-ben illetve Street View-el körbejártam a tavat.Valóban hátborzongató egy helynek tűnik, a fotók alapján. Nyíltan ki van írva hogy a hely a "pokol kapuja". Minden lekerítve lezárva, hajózás nincs, strandolás nincs. Két lejárat is van ott, az "alvilágba" nem titkoltan. Az egyik a bizonyos Grotta, ami átvisz a közeli romvárosba (na persze lelakatolt vaskapuval, valaki ezt is kisajátította, ahogy szokták ezt mindenütt a drága jó emberek), nem látogatható..... ó hát miért is lenne....
Olvasom a Sibyillás írásod, és megborzongtam, hogy megint eljutunk a bizonyos alvilágba, a kuréteszek birodalmába... Szóval minden út odavezet a mítikus régmúltban..? Nem is Rómába..? ;)
Az egyik felfedés az egyiptomi alkimisták, vagyis inkább a Héliupoliszi Testvériség titkaival áll kapcsolatban. A középkori kopt legendák, amit átadtak az araboknak, elég részletesen szóltak a gízai piramisokba rejtett alkimista titkokból, ami valószínűleg a héliupoliszi hagyományból táplálkozott. Azt hiszem, írtam itt régebben arról, hogy '97 körül előadtam azon elképzelésemet Kákosynak, hogy a Nagy Piramist nem a királyi temetés kincseiért, hanem éppen az alkimista titkok miatt törette fel 830 körül al-Mámun kalifa, amit ő jó ötletnek tartott (hiszen őt is érdekelte az egyiptomi alkímia fejlődése).
Visszaolvasva pár beírást, írta valaki, hogy ezeket a dolgokat én találtam ki, mert nem kap "találatokat" a google-ban olyan vonatkozásban a kabirokról, Barberini képről, a Héliupoliszi Testvériségről és hasonló dolgokról. Teljesen igaza van, mert én "találom" ki ezeket (vagyis inkább felfedem), de ez egyfajta ledegradálása fajtánknak, hogy nekünk kötelezően valami angol/amerikai, francia vagy valami fantáziátlan német után kellene kullognunk. Idén van épp negyven éve, hogy foglalkozom ezekkel a dolgokkal, ókori és azelőtti "történelem mögötti" történelemmel, s nem szorulok rá idegenek ötleteire, fantáziájára, amikor sokkal előrébb haladtam ezekben a témákban, amiről ők mit sem tudnak, sőt lehet még csak nem is álmodnak. De meggyőzni ezekről senkit nem akarok viszont, aki nem érti, mit mondok, az az nem baj, elég ha vannak olyanok, akik értik.
Közben új fejezetek írásába kezdtem: "Egy másik technika emlékei" és az "Élet az idegen napok alatt". Az előbbi egy prehisztorikus, a miénktől teljesen más irányban kifejlődött technikáról szól, amit itt régebben az atlantisziak és a kabirok kapcsán is elejtegettem itt. A második meg azokról a prehisztorikus időkről szól, mikor az emberiség leigázott, préda és élő nyersanyag szerepben volt egy hirtelen megjelent gonosz faj alatt. S miután ezek eltűntek, mintegy sokkhatás alól felépülő beteg, gyakorlatilag csoport amnéziával bűntette ezeket a szégyenteljes időket, igyekezve még az emlékét is kitörölni. De rre is tettem már itt többször utalásokat, mint pld. itt:
2006-ban, egy Semir Osmanagić nevű bosnyák amatőr régész érdekes dolgot tárt a világ elé: mégpedig azt, hogy Visoko városa mellett, a piramis szerű geológiai képződmény egy ember építette piramist rejt. Azóta pörög a piramis-hype, és külön ágat képez ennek vérMAGyar[...] Bővebben!Tovább »
Most hogy megint szkennelgetik a Nagy Piramist, hoztam régebbről egy cikket: Ismeretlen kamrák a Kheopsz piramisban, v.leg az ÉT-ban volt 1990 körül (még a 80-as évek francia és japán méréseivel foglalkozik):
A Tolna Megyei Népújság 1969 őszén A világűr követei c. sorozatot, közel harminc részben közölte. Ezután már sok éven keresztül nem jó szemmel nézték a hasonló hangvételű cikkeket. Az Ország-Világra is igyekezett az Akadéma a 70-es évek közepén nyomást gyakorolni, hogy ne közöljék Lukács Tibor cikkeit. A hatvanas évek vége felé volt egy fokozott érdeklődés magyar nyelvterületen a téma iránt. A szlovákiai Természet és Társadalom 1969/70-ben Dänikentől a Jövő emlékei-t közölte sorozatban. A vajdasági Magyar Szó 1968 nyarán közölt egy 35 részes sorozatot, Vendégek a világűrből címmel (de ez gyakorlatilag Däniken könyvének plagizálása, szerző nevet sem írtak a cikksorozathoz, hisz a könyv 1968. februárjában jelent meg először németül, de Dänikenről pár éve leírtam itt a véleményem, ha jól emlékszem).
A világűr követei (mivel 47 éve jelent meg, s akkor sem az elérhető legjobb információkra támaszkodott) inkább mára kultúrtörténeti érdekesség lett, hogy ilyen is volt a szociban, mint ma is használható adatokra:
„Ne tessék kérdezni, hogy az Ibisz fejű vallató előtt miért van ott a béka! Mert a „béka alatt” és a „béke veled” összekapcsolódik, ahogy nálunk a sírfaragványokon és -bármely furcsa- a hímes tojások hímzésmintájában is. De miért kerül a „béka segge” egy sír jelre? Mert magyar nyelven ez békességet jelent, csak nem merjük magyarul olvasni… ” - Pap Gábor
Ez egy olyan érdekes gondolat amit mindenképpen érdemes továbbgondolni.
