Én már hallottam róla, de nem hinném hogy ebből lesz valami... eléggé összeegyeztethetetlen lenne azzal a dologgal, hogy otthon mindenki főzhet pálinkát. Megaztán a magam részéről úgy vagyok vele, hogyha értelmes szeszt akarok venni, akkor elmegyek egy italboltba, vagy rendelek tőle, és nem a Teszkóba meg a sarki kisboltba fogom megvenni a nulla választékból 400-500 Ft-vel drágábban.
A cigi után az alkoholt is koncesszióban árulhatják – ezt olvastátok már? Gondolom ezzel vége volna annak, hogy itthon értelmes szeszt lehessen venni értelmes pénzért. Én már évek óta nem vettem „normális” áron minőségi szeszt, nem is nagyon fogok. A koncessziós bolt meg nyilván nem megy majd a mai teszkók árai alá. Ha így alakul, asszem inkább abszintra költöm a pénzem...
Igen, ez biztos. Jelenleg a kísérlet úgy áll, hogy 9,5 liter víz+3 kiló darált rozs, 2 kávéskanál citromsav+500 gramm maláta (induló tömeg, felvett víz beleszámolva a vízhez), jódteszt negatív, ezért kapott még fél kiló malátát. Most a víz tömege: 10,6 liter, a maláta meg összesen 1 kg indulósúly. Meglátjuk, mennnyit bír, mennyi kell még neki.
Lehet hogy nem sok, de én úgy vagyok vele hogy még így is teljesen megéri. Lehetne persze jobb is, de azt be kell látni, hogy otthoni körülmények között vannak korlátok. Ha meg elkezdessz ilyen-olyan csodaszereket vásárolgatni, akkor meg szinte ott vagy, hogy jobban jársz, ha besétálsz egy boltba és veszel egy üveg jó whisky-t. Tudom hogy az alkotás öröme fontos, de azért vannak határok. Persze ez csak az én véleményem :)
A malátát más területen is használják, szóval biztos hogy ahol ezt olvastad, ott a cukrosító malátáról volt szó?
Nagyjából ugyanúgy működik a kettő szűrése, annyi különbséggel, hogy a fűszerek okozta opálosodás általában jóval erősebb. Mondjuk a pálinkánál ritkán válik teljesen, vagy majdnem teljesen fehérré a kozmaolajok miatt, de az én ginemnél alig lehet rajta átlátni. Egyébként a kávéfilternek jónak kellene lenni, mert szűrtem már át sikeresen opálos anyagok rajta, még hűteni se kellett, de ilyen durva esetben nem sok mindent ér.
Az már igen! 20 kg gabonából 5 liter 80%-ost, az annyi mint, ha két lépcsőben csinálom, legalább 20 liter 25%-ost kéne kapnom, hogy ennyi legyen belőle. Tesód leírta anno, a gabona-víz arányodat, ez alapján kalkulálok.
Akkor nálam nincs más, a malátával, mint enzim-hiány. Csinálok egy kis mini kísérletet, amihez jódpróbát is fogok használni, többször is, ez alapján kiderítem, hogy a most "szüretelt" árpa-malátám, mire is képes.
5 kg árpa-malátám van, ami most 9300 gramm a felvett víztől. Ezt elosztottam 5 zacskóba, így minden zacskóba 1860 gramm jutott, ami 1 kilónak felel meg. A levélcsírák még a héj alatt vannak, bár 10%-a már kibújt. Annyira nem lehet elkapni a pillanatot. Gyökércsíra a mag 2x-ese. Múltkor a maradék 5 kg rozs malátámból sört próbáltam csinálni, (ugyanúgy kell, mint a gabona-cefrét, csak tisztán malátából készül) és az világosan kiderült, hogy saját magát el bírta cukrosítani, mivel jódpróba citrom sárga volt. Fél kilóval azaz 930 gramm zölddel ki kísérletezem, hogy mennyi sima gabonát bír elcukrosítani, úgy hogy a jódteszt sárgát mutasson.
Szia! Hát, ez nagyon kevés, Nálad is. Pedig több vízzel kevered a cefrédet nálam. Akkor megpróbálok valami mást. Az árpa malátámat most úgy fogom csinálni, hogy a levélcsíra még a héj alatt maradjon, és fele, 2/3-része legyen a magnak. Nem én találtam ki, olvastam egy malátás szak oldalon.
Na ez kicsit bizonytalanná teszi a dolgot. Ha szűrni kell, akkor aromakosár sem ajánlott. Ez esetben az illóolajok vagy más aromaanyagok feldúsulása nemkívánatos (vagy csak egy bizonyos szintig), ezért így az sem egyértelmű, hogy gyengébb vagy erősebb szeszbe áztatva lesz-e jobb. Az is lehet, hogy virágonként eltér, mivel más-más az olajok íze és mennyisége is. Nehéz megjósolni.
Nem maga az alszesz a lényeg, hanem az esetenkénti kozmaolaj-tartalma. A kozmaolaj és az illóolaj fizikailag másképp viselkedik? Mindkettő egy gyűjtőnév, ami kizárólag a vízoldékonyságuk hiánya alapján csoportosít több különböző folyadékot. Szerintem ugyanazzal a technológiával lehet szűrni őket. Mondjuk ehhez szükséges lehet, hogy az opál mikrocseppjei összeálljanak nagyobb cseppekké, ezt nem tudom, a módszertől függ. (Ánizsolajnál pl. pár nap után tapasztaltam ilyet, igaz szobahőmérsékleten. Ilyenkor a folyadék ismét tiszta, csak közelebbről látszanak a kb. 1 mm-es cseppek.)
Nekem mondjuk nem is volna logikus, hogy a papírszűrő megfogja az illóolajat. Az is csak folyadék, ráadásul kisebb viszkozitása lehet, mint a víznek. Lehet, hogy én fogalmaztam túl ködösen, mikor annak idején szűrést javasoltam...
40%-on fagyasztottam és szűrtem :) Már akkor is olyan volt mint a tej, és utána se lett sokkal jobb. Az alszeszszűrés nem vág ide, mert egyrészt az a kozmaolajok miatt van, másrészt meg a gin alapanyaga amúgy is egy letisztított "vodka", tehát nincs is alszesz. Amit Ö-m írt régebben, az meg a napfény miatt van, ami ellen kevés ánizzsal vagy édesköménnyel lehet védekezni.
Őszintén szólva meg nem mondom mennyi lesz belőle, valahogy sose méregettem egész pontosan. Ha jól elmékszem akkor legutóbb 18-20 liter cefréből lett valami 1,5 liter 40%-os. Nekem legalábbis. A többiek esetleg ha megosztják a tapasztalataikat...
Na aromakosaras párlatot még az életben nem ittam, szóval nem tudom:) De a zöld részek véleményen szerint nem okoznak nagyobb gondot, mint áztatva. Ehhez és az erősséghez is jó viszonyítási alap a párnapos ázat illata. Az íze már kevésbé.
Az ital valószínűleg ez lesz, de a raksi a cikk szerint a nepáli रक्सी átírása, és nem derül ki, hogy mi a tibeti neve (ott nem beszélnek nepáliul). Nekem az is gyanús, hogy összemostak egy nepáli és egy tibeti italt, mintha a cujkát „román és magyar” italnak nevezné valaki. A múltkor egy webes és egy könyvbeli forrást találtam a tibeti arakra, és mindkettő kizárólag tibeti italként emlegette.
Gin: a szűrés csak a kicsapódott illóolajra alkalmazható, nem? Úgy gondoltam, 40%-on tedd a fagyra, akkor a lehető legtöbb csapódik ki, és utána szűrni, mint az alszeszt. Namost az alszesz olajszűréséhez hülye vagyok, de elvileg ugyanaz a módszer kéne. Egyébként nem az a probléma áll fenn, amiről Ö-m beszélt, hogy a gin könnyen megtörik és opálos lesz? Nem emlékszem már, csak ötlet.
Esetleg aromakosárba érdemes virágot tenni? vagy a zöld részei miatt inkább nem kéne?
http://www.schnapsbrennen.at oldalon olvastam ha túlzásba visszük az adagolást akkor arcvíz szerű is lehet...csak ugye mennyi az a sok? de valamiért nem jelenik meg amit oda írok...
Köszi! Hmm,,,ez elgondolkodtató. 3,33 kg gabonából kéne lennie 4 liter 25%-os alszesznek, vagy 3 liter 35%-osnak. Érdekelne, hogy az 1 kg gabona=1 liter 25%-os alszesz kivitelezhető -e házilag? Mert egy oldalon ezt olvastam, hogy házilagos körülmények között ennyinek kéne lennie. Mennyire urban legend? :-))
Felteszem röviditalnak készül. Ahogy Kormoss is mondja, a párolt gin jó kiindulási pont, mert az lényegében egy boróka-geist. Elméletileg a finomítandó alkohol szeszfokánál az a fő szempont, hogy mennyire vannak jelen nemkívánatos, de vízzel könnyen átpároló anyagok. Ha a virágok alapvetően finom ízűek, akkor szerintem érdemes olyan hígan lefőzni, mint pálinkánál az alszeszt, ha meg nem, gondolom akkor sem szükséges a ginnél Öreg-Muslica által ajánlott 37% fölé menni, mert a boróka azért elég markáns.
Áztatáskor az csak jó, ha minél erősebb a szesz (de max. 85%-os, mert fölötte gyengül az oldóképessége), de nem feltétlenül tesz majd különbséget. A török rakiba pl. még az ánizst is hibátlanul belevarázsolják úgy, hogy a szőlőpárlat alszeszéhez adják, bár ennek valami külön trükkje lehet.
Várhatóan az lesz inkább az izgalmas szempont, hogy mennyi virágot adj literenként. Több kell, mint holmi áztatós likőrbe, de túlzásba is lehet vinni, szóval nem árt, ha lesz még kéznél abból a szeszből, hogy a kész párlathoz hozzáönthess, ha túl erős ízű lett. (Így aromaszegényebb lesz, mintha eleve jó aránnyal főztél volna, de legalább iható.) Áztatni akár 1-2 hétig is érdemes, ha minél jobbat akarsz, de szintén nem biztos, hogy érezhető lesz a különbség az egynaposhoz képest.
Függelék a többieknek:)
„17. Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével)
a) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) bekezdésének ii. pontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyók vagy zöldségek, diófélék vagy egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással nyernek.
b) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.
c) A Geist (a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyag nevével) nem ízesíthető.”
Erről szerintem cloaked tudna többet mondani, ő otthonosabb a gyógynövényes, áztatós témában :)
Ha a desztillált fűszeres párlatokból indulok ki (mondjuk a ginből), akkor 65-70%-on való 1-2 nap áztatás, aztán 30-40%-ra visszahígítva desztillálás. Így biztos működne, de én még soha nem csináltam bodzavirággal.
Valószínűleg a cefrézés alatt nem volt tökéletes az átalakítás. Ez a hiba eredhet a maláta, vagy a használt enzim nem megfelelő minőségéből, esetleg abból hogy nem elég pontosan tartottad a hőmérsékletet, szóval sokmindenből... A rozs mindenesetre biztos nem hibás.
A hektoliterfok az az oldatban lévő összes alkohol tartalom mennyiségére vontakozik. 1 hektoliterfok az 1 liter 100%-os alkohol. Pl. 1 liter 40%-os pálinkában 0,4 l (100%-os) etil-alkohol található. A ~0,3 hektoliterfok kg-onként meg azt jelenti, hogy 1 kg gabonából 0,3 liter alkoholt lehet kinyerni. Ez alapján neked a 8 kg gabonából 6 liter 40%-os alkholt kellene kapni... Ilyen viszont csak elméletben, meg a bioetanol gyárakban létezik (vagy még ott sem), szóval nem kell nagyon elkeseredni :) Házi körülmények között már az 1-2 liternek is örülni kell :) Valahol azt olvastam hogy a hagyományos eljárással a skót whiskyfőzdék sem nagyon tudnak 5-7%-nál magasabb alkoholtartalmú cefrét készíteni. A Jack Daniel's meg valami 11%-os cefréről beszél, de ők alighanem valami komolyabb enzimsűrítménnyel turbózzák...
Tisztaszeszhez kell adagolni gyümölcsöt/virágot aztán pár napig áztatni és lefőzni...
Magas alkoholfokú párlatot utópárlatból nyernék, ebbe áztatnék bodza virágot, de nem tudom pl milyen szeszfok optimális áztatni, hány napig kell áztatni? főzésnél kell e hígítani mint a pálinkát?
Ezt most találtam: "A búza, rozs és tritikalé átlagos keményítőtartalma 65%, a fajlagosan kinyerhető szesz hektoliterfok/kg 0,28-0,35 között változik."
A kukorica keményítőtartalmát is 65% körülinek írja az oldal. Hektoliterfok/kg, az mit jelent pontosan?
Két hétig tart az erjedés 20-25 C-n? Élesztőt nem árt használni...
Keverés után meg azért pezseg, mert a folyadékban sok az oldott állapotban lévő CO2, ami a keverés hatására felszabadul, és nem azért mert még erjedésben lenne!
