"A rejtély és gyanús dolog viszont annál több... mondhatni hemzseg tőlük ez a világ...
Ki, mikor és hogyan építette, a vitás rejtélyes, megalitikus építményeket világszerte"
egyértelmű, hogy a helyi lakosság építette, mégpedig a korszak technológiájának megfelelő módszerekkel. maximum érdekesek, de mitől lennének rejtélyesek, pláne gyanúsak?
mégis mit hiányolsz, az építési naplót, vagy a hatósági engedélyeket?
igazából az a helyénvaló, ha a légből kapott, totálisan alaptalan new age-es, dänikenista AA-s teórikat nevezzük rejtélyesnek és gyanúsnak, mivel meglehetősen ellenkeznek a józan ésszel, valamint a tények ismeretével.
"Ki, mikor és hogyan építette, a vitás rejtélyes, megalitikus építményeket világszerte... (pl Nagy piramis, Szfinx, Ozireion, Baalbek terasza, Teotichuacan, Tiahuanaco, Puma Punku stb) válasz nincs... bizonyíték nincs..."
Ollantaytambo, Machu Picchu, Sacsayhuaman (és a Kenko Grande "lépcsői" ugyanitt) megalitikus köveit még idesorolnám. Yonagunit és a bosnyák piramisokat még azért, mert szerintem is azok a természet és ember együttműködésének produktumai.
Schoch nem vonta vissza elméletét. Köszöni, jól van. A wikipédia leírja későbbi tudományos fokozatát, rangját, elismeréseit. Lehet, hogy ma már nyugdíjas.
Két időszakról beszélünk. Az egyik 7000-9000 évvel ezelőtt (átlagolva kb. 7500-8000 éve) volt. Ez egy alapvetően nedvesebb, csapadékos időszak volt. A másik 4500-4600 éve volt, a IV. dinasztia idején. Ekkor már nyoma sem volt a 3 évezreddel korábban uralkodó éghajlatnak. A második időszakban alapvetően száraz volt az éghajlat a Nílus-völgyben, az elsivatagosodás már legalább 2500 éve kezdetét vette, és előtte 1000 évvel már tetőzött. A korábbi vízeróziós nyomokat az éghajlatváltozás, sivatagosodás eltüntette, vagy mondjuk úgy felülírta! A Szfinx gödörben a (a gödör oldalfalán, a Szfinx testen és a mészkőtemplomok felszínén) azért maradhattak meg vízeróziótól származó nyomok, mert az 5500 éve már tetőződő elsivatagosodás óta az ősi építmények javarészt homok alatt voltak, hiszen a szélfútta homok akár 30 év alatt újra betemethette a gödröt (kivéve, ha rendszeresen eltakarították). A sivatag alatt radarral találtak ősi folyómedreket a nedvesebb időkből. Itt is megkérdezhetnénk, hogy hová tünt az ősi folyók, tavak vize? Elpárolgott, a homok betemette! :)
Még egy dolog: A Szfinxet és templomait 7500-8000 éve még értelmes (életszerű) volt kifaragni, létrehozni, mert akkor még nyoma sem volt elsivatagosodásnak. Kb. 7000 éve azonban elkezdett megváltozni az éghajlat. Kb. 5500 éve pedig a homok és a szárazság végleg visszavette az uralmat a zöld vegetációtól. Az az életszerű, a valószínű (a tények alapján), hogy a Szfinx eredetileg oroszlánfejű volt, amit aztán a IV. dinasztia fáraói akár többször is átfaragtak (a testtel együtt – egy új műalkotássá tették). Kheopsz és Khepren csupán kiásatták és kijavíttatták a Szfinxet és templomait. A későbbi korok kiásásait, javításait ismerjük.
Az ilyen ötletek pont azért bukkannak fel rendre, mert nullára konvergál a bizonyítékok száma (a történészet officiális teóriáira).
A rejtély és gyanús dolog viszont annál több... mondhatni hemzseg tőlük ez a világ...
Ki, mikor és hogyan építette, a vitás rejtélyes, megalitikus építményeket világszerte... (pl Nagy piramis, Szfinx, Ozireion, Baalbek terasza, Teotichuacan, Tiahuanaco, Puma Punku stb) válasz nincs... bizonyíték nincs... a teóriákra persze mindig jönnek a bősz cáfolatok... (és nem mindig kielégítőek)
Ezt már unom ismételni, de könnyebb leírni, mint visszakaresni a hsz sorszámát:
Schoch fiatal tanársegédként turistaként járt Egyiptomban, támadt neki ez a vízeróziós ötlete, eleresztette, világszerte ismertté vált vele.
Aztán szép csendben visszavonta a "természettudományos tényekből" vagyis a látott, de igazán alaposan nem vizsgált eróziós nyomokból levont téves következtetését. A sok jámbor viszont azóta is a vízeróziót emlegeti, és az nem gyanús senkinek, hogy az a víz, ami állítólag kikezdte a gödör falát, honnan és hová folyt, mert ott nem hagyott nyomot. És az sem zavar senkit, hogy ha ez egy működő kultikus hely volt, akkor karbantartották, és nyilván azt sem tűrték, hogy a víz akadálytalanul mállassza (egy 10 centis árkocska a gödör peremén már elvezeti az esőt, és akkor nem hordja tele a víz trutymóval a szfinx környékét.) Ha viszont nem működött, akkor... Mindegy.
A három piramist nem egyszerre építették, ezért akár mindhármat is kiszolgálhatta volna, de valószínűleg nem ez volt a helyzet, hiszen amikor az elsőt építették, akkor tök fölösleges lett volna ilyen távolságba tenni tőle a munkástelepet az üres fennsíkon.
Ha megnézzük az Khufu-piramis környékét, akkor látjuk, hogy ahol a munkástelepnek lennie kéne, ott a piramisnál nem sokkal későbbi masztabák vannak, (az egyik pl Sznofru dédunokájáé, vagyis nem Kheopsz kortársa, hanem inkább Khefrené vagy még későbbi, és mégis itt van,) a munkástelepnek esélye sem volt megmaradni.
Ugyanakkor a másik két piramis környéke "tiszta". Így egyáltalán nem meglepő, hogy Khefren munkástelepe megmaradt, a kérdés legfeljebb az lehet, hogy Menkauréé hol van. Az viszont olyan közel van ehhez a telephez (160 m!), hogy minden bizonnyal innen építették azt is.
Nem tudom, te milyen rejtélyt szimatolsz itt, én ezt teljesen logikusnak találom
Nem helyes bármiféle funkcionalitást tulajdonítani nekik, ez ugyanis prekoncepció.
Ha megtaláljuk a funkcióját, jó. Ha többet találunk, még jobb.
Ha úgy érted, hogy lehetett többféle funkciójuk is, akkor egyetértünk. Ám ezek mindegyikét legfeljebb feltételezzük, következtetjük, szóval egyik sem tuti.
És még egy dolgot hozzá kell venni: a koncepcióváltás lehetőségét.
Amíg él a fáraó, addig van aki hajtja a síremléket, aztán meg bizonytalanná válik a dolog. Ha még sok építeni-díszíteni való akad, akkor lehet, hogy az eredeti terveket átgondolják, redukálják, mi meg nem értjük, hogy miért így/úgy csinálták, holott...
Ugyanez a fura jelleg, hogy mintha valami extrémen ősi alapokra, ezertonnás megalit-monolit alapokra építettek volna rá később, itt is és dél- és közép-amerikai építményeknél is (pl Teotihuacan, Tiahuanaco többek közt) valamint a Baalbek-nél is is tapasztalható... Mintha egy felfoghatatlanul régi, 100 ezer vagy akár millió éves elpusztult ősi romváros alapjaira, a sokkal-sokkal később újra fejlődő értelmes ember az ősi istenek építményét tisztelve és csodálva, rájuk építkezett volna, alapnak használta volna, a misztikusan ősi romokat alapokat...
Korábban írtad, hogy a Kheprénnek (Hafrénak) tulajdonított második piramis alsó kb. 5 sorát hosszú, nehéz, szépen kimunkált monolitokból építették (egyfajta platóként). Voltál ott, filmet is készítettél erről. Találtam a neten 2 ilyen képet, ahol jól látszanak az alsó sorok.
Ezek a nagy monolitok a piramis mind a 4 oldalának alapjain láthatóak, vagy csak 1 helyütt? Ez lehet talán egy utalás arra, hogy a Kheprén piramis alsó kb. 5 sora már a IV. dinasztia előtt is létezett, egy kisebb neolit objektum platójaként. Az alsó sorok monolitjait szintén a Szfinx-gödörből bányászhatták. Köztudott, hogy a Szfinx és templomai, a Kheprén töltésút és a Kheprén piramis művészeti szempontból egységes része Gízának.
"Az Óbirodalom a Szfinx "hivatalos" elkészülte után még kb 500 évig tartott, tehát belefért egy felújítás is."
A Szfinx-templom mészkőanyaga egészen bizonyosan, a Völgy-templom mészkőanyaga nagy valószínűséggel abból a Szfinx testet körbevevő member II. anyakőzetből származik, amelyből kifaragták a szobrot. A Szfinx kifaragásával egy időben vágták ki az építőköveket a templomok építéséhez. A Szfinx templomok mészkőtömbjein ugyanaz a hullámos, csapadéktól kitett anyagtól várható egyenetlen felszín a jellemző, mint a Szfinx testén. Mivel a Szahara és Egyiptom (és azon belül a Nílus-völgyének) éghajlata a 7300-5500 évekkel ezelőtti időszakban a korábban jellemző csapadékosról szárazabbra változott (kb. az. i.e. VI. évezred közepére az elsivatagosodás már tetőzött), ezért a klimatológiai történetből és a Szfinx és templomainak mészkőfelületein látható eróziós nyomokból arra lehet következtetni (Robert Schoch elemzéseinek megfelelően), hogy a szóban forgó építmények eredetileg nedves és esős időjárású Egyiptom idején készültek. Ráadásul eléggé korán kellett építeni őket ahhoz, hogy a jól látható vizes erodálásnak legyen ideje bekövetkezni (a 7000-9000 évvel ezelőtti időszakban, minimum 7000 éve).
Ez nem prekoncepció Robert Schochtól, hanem természettudományos tényekből levont következtetés.
Hancock egy oknyomozó újságíró. Nem állít a könyveiben, nem következtet, csak kérdez. Nem alkot teóriákat, csak interpretál, sorol létező zömmel tudósok által alkotott hipotéziseket, elgondolásokat... Bármely kijelentés a könyveiben amiket kivétel nélkül hivatkozva ad elő, mind ellenőrizhető. Nincs olyan hogy Hancock elmélet. Hanem olyan van, hogy Hancock gyűjtemény, azaz csokorba gyűjt száz és száz elképzelést, állítást és közben utazgat és kérdezget, elmélkedik, kérdezget..
Ettől ő miért áltudományos? Soha sehol nem adta ki magát tudósnak, és soha sehol nem tüntetett fel tényeknek saját elgondolásokat.. egyszerűen egy kutató kérdező ember... Szerintem pl Sitchin inkább az áltudós, és nem Hancock, akir legfeljebb azt lehet mondani, hogy paratudományos kutató... A parakutatás meg ugyan már ne legyen baj... már csak azért sem, mert igen sok dolog diffundált már át a paratudomány világából a tudományéba. Továbbá nem szerencsés a kettőt, azaz a paratudományt és az áltudományt keverni illetve összemosni....
22000-10500 éve: A Nílus-völgyén kívül a Szahara alkalmatlan volt emberi megtelepedésre.
10500-9000 éve: A heves esőzések következtében szinte az egész Szahara lakhatóvá vált.
9000-7300 éve: Folytatódtak az esőzések, egyre dúsabb volt a vegetáció, állatfajok telepedtek be, s ez gyorsította az emberek beköltözését is.
7300-5500 éve: Elmaradtak a nagy esőzések, a Szahara újra elsivatagosodott, s az emberek visszaköltöztek a Nílus-völgyébe.
2) A két lépcsős építkezési mód két helyen is tetten érhető a Szfinxnél:
a) A nyugati falon két kitermelési nyom látható. A magasabbik, nyugatabbra fekvőben mély barázdák vannak, a csapadék repedéseket vájt bele. A második, mélyebben fekvő fal közelebb van a Szfinx hátsó részéhez, és jóval kevesebb csapadéktól származó erózió látszik rajta.
b) A Völgytemplom és a Szfinx templom mélyen erodált mészkőtömbjeit több helyen jól láthatóan gránitlapokkal burkolták be. A gránitlapokat hozzávágták a mészkőtömbök erodált felületéhez. A mészkőtömbök felszínén soha nem találtak feliratokat. A gránit burkolóköveken viszont több, Óbirodalomból származó feliratot találtak. Ilyen pl. „Halottaink örökké élnek.”
Ez azt jelenti, hogy:
1) A Szfinx hátsó, nyugati fele eredetileg magasabban volt, mint később, amikor az Óbirodalom idején a fáraó a szobor hátsó felét szűkebbre faragtatva és a gödör nyugati részét az új szintig lemélyíttetve elválasztotta a szobrot a sziklától és ezáltal újfajta alkotássá tette.
2) A Szfinx templomait az Óbirodalom idején nem építették, hanem felújították, az erodált mészkőtömböket díszítették.
"Egyrészt bizonyított, hogy a Szfinxet és templomait építő kultúra ismerte a napéjegyenlőségekhez igazodó építkezést"
Ahogy az egyiptomiak is, hisze egy égtájakhoz tájolt épület máris igazítva van a napéjegyensőséghez (is).
Ezek szerint az építő kultúra az egyiptomi is lehetett.
"A másik, hogy a denderai zodiákus a bizonyítéka annak, hogy az ókori egyiptomiak ismerték az állócsillagokat és a szokványos csillagképeket (állatöveket), így az oroszlánt is (Leo)."
Tehát az egyiptomiak építhették a Szfinxet?
Az oroszlán csillagkép babiloni hatás. Onnan vették át az egyiptomiak. A dendarai zodiákus készítésének idején, vagyis a ptolemaida korban már elterjedt jelölése volt ez annak az égszeletnek, Nem csak egyiptomban, de a görögök és rómaiak is ezt használták.
Ez nem bizonyítja sem azt, hogy az egyiptomiak akár 1-2 ezer évvel korábban, sem azt, hogy bármely más nép 10 ezer évvel korábban is oroszlánt látott abba a csillag alakzatba. Semmilyen infó nincs az i.e. 10 ezer körüli használatára.
Kákosy az Egyiptomi és antik csillaghit c. könyve szerint ülő emberi alakot láttak bele korábban az egyiptomiak, sőt a dendarai zodiákuson az oroszlán ábrázolás mellett ülő király látható.
Ha mégis előkerülne valamilyen bizonyíték arra, hogy egy nép i.e. 10-15 körül is oroszlánnak ismerte azt a csillagképet a Szfinxszel kapcsolatos ezen elmélet akkor is hajánál előrángatott. Csak azért mert egy szobor oroszlán testű, ez a tény nem bizonyítja, hogy kétségkívül akkor kellett épülnie, amikor a feje az oroszlán csillagképre nézett. Ahogy a Halászbástya melletti Szent István lovasszobor keletkezési idejét sem tudjuk kikövetkeztetni abból, ha kiszámítjuk, hogy a lova feje mikor tekintett a pegazus csillagképre.
"Igaz, hogy a denderai zodiákus a Kr. e. első században keletkezett (eredetije Párizsban van), de nem kell hozzá sok ész belátni, hogy az egyiptomi papság évezredeken keresztül nagy figyelmet fordított a csillagok tanulmányozására."
Ez még nem bizonyítéka i.e. 10 ezer körüli építkezésnek, sőt, olyan népnek sem, amely ekkor élt, nem hogy ismerte ezeket a csillagképeket.
"Hosszas vizsgálódás után kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a Zodiákus által ábrázolt csillagállás (konstelláció) az égbolt kb. 15-20 ezer évvel ezelőtti állapotát mutatja."
- Az i.e. 10-15 ezer közötti ötezer esztendő alatt millió konstelláció volt. Kétlem, hogy mind ábrázolták Dendarában.
- Ha az égbolt ábrázolás a 10-15 ezer évvel ezelőtti konstellációt mutatja, abból csak annyi következik, hogy az egyiptomiak Krisztus előtt pár évtizeddel egy 10-15 évvel korábbi konstellációt jelenítettek meg. Sem a piramisokra, sem a Szfinxre nem utalna.
- Franz Boll német klasszika-filológia professzor 1903-as könyvében (Sphaera) jelent meg a 15 ezer éves konstellációról való találgatás. 1822-ben Ferlus 25 ezer évet írt. Testa 1807-ben sokkal józanabb volt, i.e. 300 körülire tette, rámutatva, hogy ábrázolták rajta a mérleg csillagképet, is mely csak később jelent meg a zodiákus ábrázolásokban. Kákosy szerint a mérleg csillagkép i.e. 100 körül jelent meg először, így annál régebbi nem lehet. Az Utrechti Egyetem kutatóinak modern vizsgálata alapján az ábrázolt bolygóállások i.e. 50 környéki csillagállásra utalnak. Eric Aubourg asztofizikus szerint az ábrázolt napfogyatkozás i.e. 51. márc. 7-iki, a holdfogyatkozás (ami a képen megjelenik) pedig i.e. 52. szeptember 25-én következett be.
A Lehner-féle megfigyelésből az következik, hogy a templom és a piramis összetartoznak,
De ebből még nem következik, hogy a Szfinx és templomai nem lehetnek régebbiek. A Szfinx kifaragásának idején lehetett kisebb piramis vagy egyéb csillagászati funkciójú építmény a Kheprénnek tulajdonított piramis helyén.
A Lehner-féle megfigyelésből az következik, hogy a templom és a piramis összetartoznak, és igazítva vannak a szfinxhez. Ettől még lehetne a szfinx sokkal régebbi, csakhogy az is igazolt, hogy a szfinx árkából kitermelt kövek alkotják a templomot. Az meg elég hülye hipotézis lenne, hogy kvágják a szfinx árkát, a köveket meg 5000 évre deponálják, "hátha még jó lesz valamire" felkiáltással.
A szárazabb-nedvesebb időszakra vonatkozó spekulációt is félre lehet tenni, idő közben Schoch is belátta, hogy vízeróziós elmélete hibás, csak ennek nem csinált akkora hírverést, mint a fiatalkori "felfedezésének".
Azt tudhatjuk, hogy 5000 éve az éghajlat messze nem volt annyira száraz, mint ma, de akkortájt vált egyre szárazabbá, szorítva befelé a népeket a mai sivatagból a Nílus-völgybe. És erre a beszorulásra bizonyíték is van: találtak ilyen felhagyott települést kint a sivatagban.
Igen, pontosan erre gondoltam! A munkásváros nem bizonyítja, hogy pontosan melyik piramis építésében működtek ott közre. Én is inkább arra gondoltam, hogy a második nagy piramis, tehát a Kheprénnek tulajdonított piramis építésén dolgozhattak. A munkásváros nagysága is arra enged következtetni, hogy az itt elszállásoltak nem mind a 3 piramist építették. Hiszen a feltárt adatok alapján a város kb. 4000 embert tudott eltartani, munkában tartani. Tehát a kocka ezen a téren sincs elvetve.
