Régen volt az amikor váltóáramú, háromsínes Marklinnel vonatoztam, úgy az 1940-es évek végén és az ötvenes években. Persze ebben az időben ez volt a modellvasútak csimborasszója és minden modellező álma.
Első Marklin készletemhez úgy jutottam, hogy egyik osztálytársamnak svájci rokonai egy ilyet küldtek karácsonyi ajándékként. Őt ez nem érdekelte, viszont bolondja volt a a Marklin másik világhírű termékének, a fém építőjátéknak. Nekem volt ebből egy nagy készlet, így azután cseréltünk.
A későbbiek során azután - helymegtakarítás céljából - áttértem először az N, majd pedig a Z méretre. Ezek ugye már kétsínes és egyenáramú rendszerek.
Ma már lenne bőséges lehetőségem a H0 mérethez is, de így a nyolcvanadik évem küszöbén egy újabb áttérés már csak szenilitással lenne magyrázható. :-)
Köszönet a fordításért. Még ha a szöveg végtelenül demagóg és lenéző is - amit persze a másik, erősen leszólt, de ennek ellenére türelmes oldal csak elnézően megmosolyog. :-)
Azzal nem értek egyet, hogy ez BR216 topiktársnak való volna. Ő ennél sokkal megengedőbb - ugye? :-)
"A bal cipője nincs megpucolva - vagy tán kutyagumiba lépett? Nadrágja gyűrött. A C&A nál vásárolt egykori érettségi öltönyének a zakója egy számmal kisebb a kelleténél. A nyakkendője félrecsúszott, az ingét is már vagy három napja hordja. Az arcvonásai kisiklanak mint a mozdony, ami nemsokára sínjéről lecsúszik. Semmi kétség, ez az ember az egyenáramú táborba tartozik. Vajon a következő pillanatban odaront a vitrinhez, amiben az olcsó márkák gagyi termékei vannak kiállítva? Már ismerjük: ennek az embernek nincs váltóárama, nincs jövőképe, nincsenek elképzelései, egy lúzer.
Micsoda különbség az előző hónapban bemutatott vásárlóhoz képest! Ezt okos, meleg szívre utaló arcvonásai megbízható vállakozói kultúra képviselőjének mutatják. Hibátlan szabású, tökéletesen ráillő öltönye stílusérzékről és ízlésről tanúskodik. A szemében a született újítók tüze lángol, merész homloka mögött korszakalkotó gondolatok rajzanak, melyek a következő évezred menetét fogják meghatározni. Finom kezei - ha kell, akár keményen munkához is látnak - a kultúrembert és egyben tettrekész alkotót mutatják."
Na, a google translator akkor egész pontosan fordított, nekem is hasonló jött ki :) Külön vidámság látni, hogy még egy német sincs tisztában a fasizmus jelentésével és múltbeli területi elterjedésével, na de ez off topic :)
Hát valóban eléggé megküzdöttem ezzel a német nyelvű eszmefuttatással, valahogy így sikerúlt
A fordítás:A bal cipője nincs megpucolva, vagy kutyaszarba lépett.A zakója a C & A üzletnél gyűjtött de még használható kölcsönből származik, és egy számmal kisebb a kelleténélA nyakkendője nincs a helyén, az ing pedig legalább három napos.Az arcvonásai mintha kisiklottak volna éppen úgy mint a mozdony, ami akár a következő pillanatban kicsúszhat a sínről.Semmi kétség, ezt a férfit az egyenáram megcsapta, röviden: ez az ember egy bolond.........
Micsoda különbség van az előző havi képen levő férfihez képest.Az ő okos, melegszívű arcvonásai arra utalnak, hogy ő egy méltóságteljes képviselője a vállalati kultúrának.A hibátlan, méretre szabott tökéletesen viselt öltönye elárulja a stílusát, és lelki stílusérzékét. Szemeiben lángol a születendő innovációt érzékelő tűz. Hátul, a széles agyában születnek az ötletek, amelyek az új évezredben már meghagyják nyomaikat.A karcsú és ápolt ujjai, amelyek minden helyzetben tudják a dolgukat, ezek az ujjak egy aktív kultúrember személyi igazolványát jelentik.
Azzal hogy mi köze ennek az itt folyó vitához nem vagyok tisztában, de hogy ez a német úriember nem teljesen normális egyértelműnek látom.
Amúgy már semmin nem csodálkozom, mert pl. a közelmultban nézeteltérésbe kerültem az ebay-en egy német eladóval, aki egyérteműen és bizonyíthatóan be akart csapni, amikor ezt közöltem vele azt válaszolta:
-Nekem jár a pofám? Hiszen mi magyarok mindannyian fasiszták és korruptak vagyunk.
Végül is, innentől már csak az a kérdés, hogy hazafi módon a hazai kereskedőnek szeretnék-e fizetni. További kérdés, hogy a hazaiak mennyi idő alatt szállítanak?
...illetve hogy mennyire fontos a személyes ügyintézés, megnézni a modellt vásárlás előtt, személyesen intézni egy panaszt.
hónapokat mondtak, meg arról kezdtek panaszkodni, hogy hiába van itt a gyár, nagyon lassan küldik (vagy nem küldik) a cuccokat.
Ha rosszmájú szeretnék lenni, a Märklin a Balkánban csak az olcsóbb munkaerőt látja, a felvevőpiacot nem igazán. Végül is akár boldogak is lehetünk, hiszen gyártathatna Kínában :)
A régebbi H0-ás olcsóbb kis fém tendereket nyugodtan adtam oda a gyerkőcöknek (hamarosan a legkisebb lesz soron) szépen eljátszottak vele. A drágább modellek meg maradnak apának, a Z-s cuccaimat megcsodálják, de játékra egyelőre csak felügyelettel kapják meg (nem veszem el a kedvüket mert egyszer úgyis az övék lesz).
Jó kis vihar kavarodott a Maerklin-es kérdésemből. :-)
A kérdésemre a válasz megkaptam a sok reakcióból. Még egyszer köszönöm mindenkinek.
A hazai boltok kínálatát már kezdem érteni így, hogy a gyár honlapon 1-2 napos szállítási idővel minden megrendelhető egy kicsit olcsóbban is, mint a hazai árak. Végül is, innentől már csak az a kérdés, hogy hazafi módon a hazai kereskedőnek szeretnék-e fizetni. További kérdés, hogy a hazaiak mennyi idő alatt szállítanak? Amikor Z-s cuccokat akartam rendelni két éve a Medikerben, hónapokat mondtak, meg arról kezdtek panaszkodni, hogy hiába van itt a gyár, nagyon lassan küldik (vagy nem küldik) a cuccokat. Anno 2008-ban Deákékhoz is több, mint két hónap alatt jött be a megrendelt mozdony és pályaterv könyv. (Azóta a gyermekeim cseperedése miatt jegelve van a Z. Nem merném a kezükbe adni.).
Kifejezetten a magyar pályák komfortjának a növelésére van a "fogasléc" a Marklin vágányokon, azok a még festésre váró eldobált kólásüvegek vizes palackok, ka.is WC papírok. Azzal is egyetértek hogy inkább megnézek egy élethű DC pályát az itthoni kiállításokon, amint a t.két vakaró mackónadrágos ember (tisztelet a kivételnek mielőtt vita lenne) a váltón elakadt MÁV gépet lökdösi, mint a csóri nyugatnémet (látszólag nincs) profin kivitelezett "fogaskerekűt". Mielőtt rámkerül a hülye Marklines jelző: három méretarányban "utazom" és sok DC-s modellem is van.
"a Märklin tüskesoros megoldása elég szép, egy jól megcsinált terepasztalon nem zavaró" - hogy lehet szép egy ritkás fogaslécnek látszó képződmény ott, ahol az eredetiben nincs ilyen? :-) A mondat második fele érthetőbb.
Köszönöm a csatolt hivatkozást. Ismerem az asztalt, több videót is láttam róla. Csodaszép az összhatása.
Maximálisan elfogadva mások döntését, továbbra is kitartok a magaménál: az a tüskesor tájidegen, a csúszóérintkezők zaja kellemetlen (egy hosszabb szerelvénynél - ha azok személykocsik, és külön áramszedővel rendelkeznek minden más hangot elnyom). Továbbá a nem (nyugat)német témákat gyűjtőknek a Märklin szortimentje szűkös, és a gyártó makacs ragaszkodása a (most épp többféle: 1:100, 1:93) hossztorzításokhoz is érthetetlen.
A Märklin tradiciói tiszteletre méltók, és kívánom, hogy sokáig ápolják az új modelljeik vásárlásaival a helyi gyűjtők. Az viszont biztos, ha nem lenne a kétsínes rendszer, sokkal szegényebbek lennénk modellekben, és mostanra talán az sem túlzás, élményekben.
Az elmúlt sok év gyűjtői és modellezői gyakorlatomban számos régebbi Märklin modell fordult meg a kezemben. Azt kell mondanom, amiben erősek lehetnek, azok engem épp nem találtak meg, mert mondjuk nem kerültek az érdeklődési körömbe. Amik viszont igen, azokat a rövid rajongás után kelletlen birtoklás, majd megkönnyebbülést okozó értékesítés követte. (Kivéve a HAMO DB 515-ösét: az sem a modellépítés csúcsa - pl. 1:100-as, noha motorkocsi -, de a két alternatívája közül a Lima még gyengébb, a Kato pedig ritka, és ezért költséges.)
Az a fémlemezből sajtolt régi vágányrendszerük ráadásul vén korára semmivel nem biztosított jobb áramszedést, mint az elaggott Piko "kalapsínes". Elfáradt az anyaga, kikezdte itt-ott a korrózió, nem fogták össze a lemezek: élvezhetetlenné silányult.
Aztán számomra szinte érthetelen kultusz övezi az egészen 1990-ig gyártott, formára és kidolgozásra a '60-as években meghaladt fémmodelleket. Esztétikai értékük minimális, használatban sem sokat ér az alapanyag, mégis, nem maradnak az eladó nyakán.
De ez így a jó, kedveljék: ám nekem nem kell. Van más, az ízlésemhez közelebb álló. És nem érzem emiatt igénytelennek vagy a német (Märklin) modellezőknél alábbvalónak magam. Jól elférünk egymás mellett. :-)
A Märklin (és "felhasználói) esetében is szerintem első sorban a leginkább az angoloknál ismert hagyománytisztelet a mozgatórugó. Furcsa módon míg a különféle gyártók fejlődésére jellemző volt, hogy lassan de biztosan fejlesztgettek, a Märklin a végsőkig kitartott a teljesen különutas politikája mellett.
A középérintkezők kérdése fogas: valószínűleg némileg jobb a gépek áramszedése, de szerintem elég nagy hátrány, ha egy gépben 4 helyett csak 2 tengely hajtott (a csúszka miatt), a hajtottakra emiatt tapadógyűrűt kell rakni (nekem személy szerint mindig bajom volt a tapadógyűrűkkel, fölösleges rossznak tartom őket), vagy ha a világítással szerelt kocsik gördülési ellenállására rárakodik az áramszedéshez szükséges csúszkák ellenállása.
Ugyancsak a végsőkig kitartott, és jelentős hátrányt szedett össze az otromba ("üzembiztos") felsővezeték-rendszerrel (lásd a mellékelt cikk fotóit). Azaz csak szedett volna össze hátrányt, ha a német vásárló a Märklin vonathoz nem kizárólag Märklin felsővezetéket lenne hajlandó vásárolni (mert ugyebár az Epson nyomtató is minden bizonnyal felrobban, ha a HP-tól vesz bele papírt).
Vagy itt van pl. a kerékgeometria kérdése: a Märklin foggal-körömmel kitartott a 30 éves DC-kocsikat is kenterbe verő nagyobb nyomkarimák és nagyobb tűrések mellett. Merthogy a kerékgeometria majdnem akkora kérdés, mint az AC/DC rendszer, sőt. A DC-kerekes kocsik döcögnek AC-pályán, az AC-kerekeket hiába szigetelem, mert ugyancsak döcögni fognak DC pályán. Világos utalás ez arra, hogy a Märklin különutas, és nem is volt hajlandó közeledni a DC-világhoz. (Ami egyébként nem baj, inkább csak "ilyen", és kész :)
A mellékelt terepasztal-képek valóban csodálatosak, örülnék, ha tized ilyen szép munkát tudnék végezni. De nem szabad elfelejteni, hogy amit látunk, abból Märklin:
- a gördülőállomány (és szerintem egy átlagos gyártó gőzöse esetében a koszolás többet dob a látványon, mint a gyártók közti különbségek);
- a felsővezeték-rendszer (szerintem ez nem csak szerintem gáz :)
- és a sínrendszer (amit - valljunk meg, érintkezősortól függetlenül - ver egy Tillig Elite, Rocoline, vagy bármilyen 2,1mm-es DC rendszer, mondjuk a Geoline-t leszámítva).
Egy neked való szöveg, sok-sok éve jelent meg a német fórumon. Nem könnyű lefordítani...
"Sein linker Schuh ist nicht geputzt - oder ist er in Hundekot getreten? Seine Hose ist nicht gebügelt. Das Jackett seines geliehenen Konfirmandenanzugs von C & A ist eine Nummer zu klein. Die Krawatte wirkt deplaziert; das Hemd scheint er seit drei Tagen zu tragen. Die Gesichtszüge entgleisen - ebenso wie die Lok, die ihm im nächsten Moment von der Schiene rutschen wird.
Kein Zweifel - dieser Mann ist vom Gleichstrom gezeichnet!
Wird er im nächsten Augenblick in die Vitrine torkeln, in der zahllose würdelose Billigfabrikate ausgestellt werden? Wir erkennen: Er ist ein Mann ohne Visionen, ohne Wechselstrom, ohne Zukunft - kurz: ein Tölpel!
Welch ein Unterschied zu dem Herrn im Vormonatsheft! Seine klugen, warmherzigen Gesichtszüge weisen ihn als einen Repräsentanten gediegener Unternehmenskultur aus; sein tadellos geschnittener, perfekt sitzender Anzug verrät Stil und Sinn für Geschmack. In seinen Augen lodert das Feuer des geborenen Innovators; hinter der kühnen Denkerstirn funkeln die Ideen, die das neue Jahrtausend prägen werden; seine feingliedrigen Hände, die im Notfall auch immer wieder selbst mit anpacken, sind der Ausweis des Kulturmenschen und des tatkräftigen Arbeitsmannes zugleich."
Ezzel összhangban (igaz, nem H0-ás, hanem 0-ás tapasztalat):
Még 2001-ben egy tíznapos kiállításon napi 8 órában járattam Marklin-szerelvényt (1938-as gőzmozdonnyal) háromsínes pályán, illetve PV-szerelvényt (Előre mozdonnyal) műanyagtalpú kétsínes PV-pályán. A PV síneket illetve mozdonykerekeket naponta legalább háromszor kellett tisztítani, hogy rendesen menjen, a Marklint elég volt minden nap reggel (de azt is inkább csak megszokásból).
Van egy gondosan összerakott 20-30-40 éves gyűjteményed (a lényeg azon van, hogy mikor kezdted: régen). Felszámolnád csak úgy? Aligha. Persze nem is kell, bár nekem nem tetszik sem a tüskesor látványa, sem a súrlódó áramszedők fémes hangja.
Egyébként azért hadd javasoljam, hogy inkább így írd: "a németek, svájciak és más nyugatnémet modellezőknek egy része a mai napig ragaszkodik a hagyományos Marklin H0-ás rendszerhez".
Ahogy láttam kinti üzletek kínálatát több német és osztrák városban, (az itthoni helyzettel szemben) tényleg szinte mindenhol ott volt a Märklin, de ahogy természetes is: a sima kétsínes gyártók többségben voltak.
Nem feltétlen mérvadó szám*, de a német eBayen kb. azonos mennyiségben kínálnak egyen- és váltóáramú járműveket.
*Ebbe aztán bármit belemagyarázhatunk: épp azért sok a Märklin, mert most akar mindenki megszabadulni tőle. :-)
Itt állandóan a kerekek és sínek tisztítása az egyik leggyakoribb téma.
Persze, hiszen ha megakad, akkor megakad. Nem tudok neki szólni, hogy menj odébb egy picit ott lesz áram :))) Az alapprobléma a kalapsínes, és "huplis" sínek használata az olcsóság végett. Sajnos ezek nem alkalmasak - de olcsók. A másik gond a váltók szív része. Na ott tényleg lehetnek bajok, de erre itt a fórumban is volt sok megoldás.
Szerintem a Maerklin-nél is lehet gond, ha koszos a sín. Egyébként tényleg nem értem miért ragaszkodnak ennyire a 3 sínhez. Látok ebben némi (sok) tradíciót is... Egy viszonylag jól megépített pályán (höhö - saját tapasztalat is) egész véletlenül nekem sem lettek gondjaim a 2 sínes rendszerben a 2 tengelyes mozdonyokkal sem...Öröm nézni őket.
A jobb kontaktus valóban hosszu ideig komoly előnye volt a Märklin rendszernek, de ma már semmi jelentősége sincs. A két sínes rendszer is megbízható. Csak tisztességesen kell összeépíteni."
Nem kivánok vitatkozni, miután el(ismerem) kiemelkedő tapsztalataidat, de azért ezt az állításodat bizonyos fokig cáfolja - ahogy már említettem - hogy a németek, svájciak és más Nyugatnémet modellezők a mai napig ragaszkodnak a hagyományos Marklin H0-ás rendszerhez.
Másrészt látható, hogy gumicsontként itt állandó téma a nálunk szinte kizárólagosan alkalmazott két sínes rendszernél rendszeresen felmerülő kontakt hiba. Itt állandóan a kerekek és sínek tisztítása az egyik leggyakoribb téma.
