Szia! Nem azt írtam, hogy nem tetszett, mert igenis szórakoztatott a könyv, nem bántam meg, hogy elolvastam, talán csak a túlzott elvárásaim voltak vele szemben. Nagyon megérintenek a szegény sorsú emberekről szóló írások, (ezért is szeretem pl. Móriczot) csak elsőre pont két olyan könyvet olvastam Wass-tól, amiben szinte ugyanaz a történet köszönt vissza, hogy mi lett az erdélyi magyarok sorsa Trianon után, majd az országrész visszacsatolásakor, és amikor az oroszok bejöttek... stb... Megértem, hogy az írót mélyen érintette ez, engem is, mint ahogy sok hazafit, de amikor más szereplőkkel olvastam egymás után ugyanazt, akkor akármilyen jól le volt írva a történet, kicsit megijedtem, hogy minden könyve erről szól? De ez csak kezdő Wass-olvasóként volt, azóta -mint írtam is- olvastam más jellegű könyveket is, ezért megnyugodtam. Most tartok egy kis szünetet, olvasok mástól is könyveket, de a jelenlegi után visszatérek Wass-hoz. :)
Szerintem nagyon jó könyv, mármint a Funtineli, szerinted nem rossz, tudok olyanról, aki el kezdte olvasni, de abbahagyta, annyira nem tetszett neki. Van akinek a regényei tetszenek, másnak a versei, harmadiknak a mesék, mondák, megint másvalaki csak olvasni szereti és nem tetszik, ha előadják. Nem vagyunk egyformák!
De hát a könyv is valójában erről szól. Nuca boszorkány mivolta miatt gyakorlatilag megdelejezi a férfiakat, akik nem tudnak neki ellenállni. Valóban szó sincs szerelemről, csak az ösztönről, utána pedig a bosszúról. Ez nem egy romantikus lányregény.
"Ez utóbbi eddig a kedvencem, talán azért, mert ebben nem köszönnek vissza a sok helyen előforduló sztereotípiák."
Detto. Pont akkoriban olvastam, amikor ment a heves polémia a sztereotípiákról, és be is akaram ide írni, hogy lám Rápolthy Jenő karaktere igencsak defektes, annak ellenére, hogy magyar úr :)
Nekem sem tetszett a Funtineliben ez az öncélú szexualitás, de talán Nuca gyermekének az elvesztése magyarázatot adhat erre a bosszú-ámokfutásra. Nem rossz könyv egyébként, de nem is voltam tőle elájulva, talán a túlzott elvárások miatt. Eddig a Tizenhárom almafát és a folytatását olvastam ki, valamint az Átoksori kísérteteket, és a Farkasvermet. Ez utóbbi eddig a kedvencem, talán azért, mert ebben nem köszönnek vissza a sok helyen előforduló sztereotípiák. Még nem tudom ezután mit olvassak Wass-tól.
6684 Természetesen a szexszel semmi gond. Tündérpárommal, négy fal között bármi megengedett. ;) De csakis ott. Szerelem, szeretet, lélek nélkül viszont... had ne mondjam. Wassnál meg csak ilyennel találkoztam, legalábbis a Funtineliben. A művet ez határozza meg, teljesen áthatja.
Érdekes, az "Adjátok vissza a hegyeimet"ben nem. Olyan szép, ahogy leírja, hogy Anikóval hogy jönnek össze, ott nagyon poétikusan írja le az egészet. Még azt is.
A szexualitás ilyen ábrázolásával van probléma. Mintha lélek nem is volna. Mintha mindenki annyira rabja volna a szexualitásának, mintha legalábbis állat volna. Szerelem? Á! Arról nincs szó. Még szeretetről sem. Csak a nyers, állati szexualitásról. Ez így túlfűtött, durva, lehangoló, depresszív.
Én nem gondolom, hogy a szexualitás ábrázolásával probléma lenne. Az élet része az is, sőt, megmutatják Wass emberi (férfi) mivoltát, ezáltal hozzám közelebb kerül.
A török nyelvvel és népzenével viszont valóban nagyon sok közös vonásunk van, a megszállást is úgy tartják számon, hogy egységben éltek a legnyugatabbra élő török néppel, két török törzs egyesüléseként tanítják azt a 150 évet.
Igen, a meséi nagyon szépek, és a novellái. De szétesnek a hosszabb lélegzetű művek. Ha csak a funtinelit olvastam volna, ami szintén inkább szép kis epizódok laza szerkezete, akkor biztosan nem vennék a kezembe mégegyet. De a novellák és a mesék...!
Általánosságban írtam, annyiféle támadást olvastam, hogy milyen 0 az irodalmi értéke a Wass könyveknek... :) Tudod, számotokra ezek a vélemények már ismertek, én meg most szembesültem ezzel az egész jelenséggel. Ahogy írtam, ezek a vélemények ellenére jelentetem ki, hogy nekem tetszenek Wass írásai, legalábbis amit eddig olvastam, ezek pedig egy fél könyv, és a meséi. A stílusát ezekből azért nagyjából le tudtam szűrni, ezért is voltam bátor megrendelni egy sor könyvet látatlanba. Szórakoztató, lélekemelő, tanulságos, nekem ennyi elég garancia.
"Olyan véleményeket is olvastam, amik után már-már szégyenlem bevallani, de nekem tetszik Wass stílusa,"
Ezt azért Te sem gondolhatod komolyan!:) Kinek az "atyaúristennek" a véleményét olvashattad, hogy utána szégyelled, ha Neked más a véleményed..? Nagyon nagy hódolója lehetsz akkor az illetőnek! :)
Üdv. Abszolút kezdőként írok ebbe a most felfedezett topikba. Magamról annyit, hogy kb. 1000 könyvem van, tehát imádok olvasni. Kedvenc írókat elég nehéz felsorolni, mert sok van, talán Stefan Zweig, Balzac és Zola, de hozzá hangulat kell. Magyarok közül eddig Márai, Móricz és újabban Raffy Ádám, de szeretem Passuth történelmi regényeit is. A napokban kaptam egy barátomtól kölcsön a Tizenhárom almafa c. Wass könyvet, és egyből megtetszett. Olyannyira, hogy két napja szinte már az összes fellelhető információt elolvastam a szerzőről, és azóta legalább 10 könyvét meg is rendeltem, amiknek a megérkezését már nagyon várom. Eléggé ellentmondásos véleményekkel találkoztam mindenfelé, azt tapasztalom, hogy nagyon megosztja mind az író személyisége, mind a műveinek a színvonala az olvasóközönséget. Sokféle véleményt, elemzést olvastam, és amennyire időm engedi, ezt a topikot is visszaolvasom, bár ez szinte reménytelen vállalkozás... Olyan véleményeket is olvastam, amik után már-már szégyenlem bevallani, de nekem tetszik Wass stílusa, pedig elég kényes ízlésem van, és sokat várok el egy szerzőtől. Tetszik a hazaszeretete, embersége, és nem zavar, ha időnként kioktató, szájbarágó. Nem zavar továbbá, hogy a saját szemszögéből mutatja be nekünk Erdélyt, annak társadalmi berendezkedését, hiszen arisztokrata írókból nincs sok, aki hitelesen tehetné meg ezt. Mindig is kedveltem az úgynevezett "így látták" könyveket is, ahol a másik szemszögéből, kvázi első kézből szerezhettünk információkat. Természetesen nem tudom még megítélni, azaz helyes értékítéletet alkotni a wass-i életműről, lévén szó, mindössze egy fél könyvnél tartok, de részemről a pozitív diszkrimináció már adott. Később majd beszámolok az élményeimről, ahogy előbbre jutok a könyvek között, de addig is maradok e-topik hűséges olvasója. :)