Még nem végleges a döntésem erről a felakasztós módszerről. Egy kicsit én is vacilálok miatta mert elég sok helyen meg kell fúrni a csempézett falat a rögzítéséhez. Az is előfordulhat még, hogy a végén én is 4 lábra rakom a szekrényeket.
Az akasztó felszerelését már kitaláltam. A szekrénytest felső hátsó éle alá is és előre is a két oldalfal közé bekerül egy fektetett 10 cm széles bútorlap csík tiplikkel rögzítve. Ezen a csíkokon keresztül fogom a pultot rögzíteni alulról csavarral. A hátsó csík élébe és az oldalfalakba így már lehet facsavarral rögzíteni a felakasztót. 6-8 csavarral.
A műhelyemben van egy 6*2 m-es asztal rátolva a falra amin szoktam dolgozni. 100 cm magas. A fal mellett lévő dolgokért fel kell hasalnom az asztalra hogy elérjem. Helyszűke miatt a szép york asztalos satumat kénytelen voltam erre felszerelni. Még egy kis egyengetővel is nagyon fárasztó rajta dolgozni, mert túl magas. Viszont a szerelésekhez, nekem ez a kényelmes magasság.
A konyhában annyival változott a régebbi időkhöz képest a munka, hogy ma már kevesen gyúrnak otthon tésztát amihez nagy és alacsonyabb asztal a jó, hogy rá lehessen nehezedni a gyúrórúdra. A főzéshez, szeleteléshez jobb a magasabb munkalap.
A deszkából szélességet hasítunk, nem magasságot.:(
De nem jó az elképzelés. A lécet, ami a testen van miként rögzíted?
Az oldalak kannijába nem lesz jó.
Minden gyári rögzítőrendszer úgy van készítve, hogy a tetőbe kell csavarozni a testen levő elemet.
Szerintem ezzel a felfüggesztési rendszerrel nem kéne agyalni, meg kell venni egy gyári sínt a falra és rögzítőket a testeknek, azok állíthatók is- plusz írja a szerelési utasításba, hogy mekkora a terhelhetősége, stb.
"Az optimális munkapult-magasság az, ha az álló ember könyökben behajlított alsó karja alatt 15 cm-rel helyezkedik el a munkapult, mert így laza kéztartásban van a kézfejünk a munkapulton anélkül, hogy hajolnunk kéne."
Én a 1897-ben gyártott gyalupadot 90cm magasra állítottam pedig csak 174cm magas vagyok.
Itt nem a fél táblák gyalulása lényeg, hanem az, hogy ha tényleges terhelésre kerül a sor akkor egyből megérzi az ember, hogy mi az ami nem jó neki.
Egyébként a munkák max fele olyan ami "lapos" amikor valami felkerül az asztalra és már van "magassága is" ott már rögtön nem 85 ön dolgozik az ember.
Pl egy fiók alapból 10-20 magas.
A másik, hogy miért jobb sokszor az alacsonyabb asztal az pedig az, hogy nem mindig ugyanabból a szögből kell rálátnunk, vagy dolgoznunk a tárgyon. Jobban "mögé" lehet akár látni, akár manuálisan érni a dolgoknak.
A fürdőben a csapot pl. már én tetem föl, magasabbra, mint "szokták", és senki nem panaszkodik. A feleségem egy fejjel alacsonyabb, nekem még egy kicsit lehetne magasabb, de a 3 éves gyerek is tud már kezet mosni fellépővel. Bár a fürdőben hosszú tevékenység nem nagyon van egy mosdónál, jól esik, hogy nem kell lehajolnom annyira.
Lehet, hogy Te kipróbáltatnád, és valószínűleg igazad is van a magad szempontjai szerint, de engem nem vonz a féltáblák kézi gyalulása. Amúgy sokkal egyszerűbb pár évente egyszer-egyszer felállni valami dobogóra, mint állandóan görnyedezni feleslegesen az asztal előtt. Szerintem.
(asztalt és gépeket írtam, gyalupadról nem volt szó)
Nagyon más egy konyha meg a gyalulás kézigyaluval. A konyhát nekünk a sztenderd pultmagasságra csinálták, fél óra mosogatás után leszakad a derekam (188cm körül vagyok). Egy konyhában a legtöbb tevékenység olyan, hogy állva, egyenes derékkal jó csinálni (tésztát a géppel gyúratom, de a nagymamám pl. ölébe veszi a tálat, leül egy székre, és "összepofozgatja" a cuccot - öröm nézni). A gyalulás viszont tök más testhelyzetet igényel, meg általában egy műhelytevékenység, ahol pl. fűrészelés közben többet nézem adott esetben oldalról, mint felülről. Nem egy téma.
Aztán manapság hogyan aránylik a kettő egymáshoz.... ? Amúgy a fiam szokott tésztát gyúrni, de nem volt nála sem panasz a magasságra. (198cm magas... :P)
Nem ismerem. A demóját megnézve kicsit bonyolultabb ez mint amit én beraktam linken. Ez kezeli az élfólia színét is és hogy hova kell felrakni. Amit én linkeltem be az is tud valami hasonlót de azt egyenlőre nem értem hogy működik.
Még arra sem jöttem rá, hogy a fűrészlap vastagságot hol tudom beállítani a vágáshoz. Egyébként most lettem készen az összes bútorlap (váz, front, fiók, fenéklapok ) bevitelét a lapszabász programba szépen felcímkézve, és ekkor derült ki, hogy egy egész tábla fehér bútorlapot megspórolt nekem a program olyan jól rendezte el a darabokat. :) Viszont az is kiderült, hogy a front táblájából nem elég 1 tábla hanem 2 kell, mert sehogy sem jön ki egy táblából 1 db előlap ami átcsúszik a második táblára.
Az árkalkulációt is megcsináltam, még mindig beleférek éppen a 200.000-es keretbe. :) :) :)
"Nem tudom milyen magas vagy - és főleg a párod milyen magas - de a 880 nekem igen magasnak tűnik. Munkavégzéshez főleg."
Ez valami ősi beidegződés lehet. Mikor a konyhát csináltam, próbálgattam a magasságot és a 90cm volt a minimum ami még jónak látszott. Azóta rájöttem, hogy 95 jobb lett volna. A menyem alig több 170cm-nél, de sosem panaszolta, hogy nem éri fel. :)) A műhelyben az asztalt és a gépeket 102cm magasra csináltam, hogy ne kelljen lehajolni. 182cm magas vagyok, ami azért nem egy átlag feletti méret.
Azért mert csak a bútortest front oldalára teszek lábakat. A felakasztásnak az az előnye is megvan, hogy a bútor hátulja a falnál tökéletesen egy vonalban van. Kevesebb munka lenne 4 db lábbal szerelni, de nehezebb beállítani, mert mind a 4 lábat állítani kell.
"Nem ott rontottad a véleményem szerint. A képen nem látszik elégé, de a két munkalap elem találkozásánál látszik, hogy túl mélyre csináltad a bútor testét. A 600-as munkalap esetén ez általában 540 szokott lenni. Így a lefolyó víz nem az ajtókra folyik. Azt sem látom a képen, hogy a munkalap alsó oldalán van e vízvető horony ami megakadályozza hogy a víz befojjon a korpus főlé."
Igen ez így van.
Kicsit mély lett a korpusz.
Egyébként a szakemberek közt is megoszlik az, hogy milyen mélynek kell lennie a korpusznak.
Én 55 ös korpusszal szerelek, és ahol nem látszik a bútor oldala ott 54,5 cm a mélység és erre jön rá a hátfallemez.
Ahol látszik ott 55 cm, és kap egy 5 mm es falcot, így találkozik pl. a 54,5 ös fekvő elemekkel.
Az ikea egy időben (lehet, hogy most is...) úgy csinálta, hogy a pult eleje egyvonalba esett az ajtófronttal.
Szerintem ez bődületes hiba, pont azért amit te is írtál.
És igen a jobb minőségű munkapultoknál (mára alig maradt ilyen) volt egy vízorr kiképezve ott alul ahol a dekor találkozott az alsó takaró papírral. Mára ez szinte eltűnt ami szintén hiba, csak ez a gyártók részéről... Na ja költséghatékonyság a gyártásnál..
"Köszi. Elől a dupla tiplizés miért megszokott? A hátfal merevítő hatásának hiánya miatt?"
Azért jó ha így van mert stabilabban tart az a rész ami látszik, pontosabb az illesztése, szorulása egymáshoz, meg gondolom az eleje a bútornak jobban terhelt (pántok feszítése stb.).
