Nagada I: "Kis méretű, helyi jellegű, falusi kultúra, melyben társadalmi rétegződésnek csak csekély nyomai lelhetők fel."
Ennek volt vége i.e.3500-ban. Kb. innen kezdett kinőni valami birodalomszerűség. A 800 évet a 3500-2700 időtávra értem. Azelőtt kár is azt mondani, hogy egyesült és művelt birodalom lett volna. Az írás is később terjedt el. Ezért írtam, hogy i.e.3500 előtt nincs egységes Egyiptom. Nem csak a nevében, de az egész filozófiáját tekintve sem.
Próbállak ráébreszteni arra, hogy az sem sokkal nagyobb konstruktivitás, hogy egyebet sem hagoztatsz, mint azt, hogy mi mindent nem tudsz elképzelni. Magánügy.
Mit akartál a katedrálisokkal? Mert azon "elegánsan" átgördültél.
Elgondolkodtatni azon, hogy az egyiptomiak miért nem építenek még ma is piramisokat. De látom, bonyolultnak bizonyult :D
A neolit Egyiptomban nehezen datálható, mert a radiokarbon (C14) meghatározáshoz szükséges szerves maradványok a legritkább leletek közé tartoznak. Az eddig talált legrégebbi települést kábi kultúrának nevezik (el-Kab falu mellett), mikrolitikus technikájával még a késő mezolithoz tartozik, kora kb. i. e. 8000-6000 év. Az óegyiptomi Neheb (vagy Nekheb, ma el-Kab), eszköztára a mikrolitnak nevezett kultúrszint, azaz egészen kicsiny és finom, mezolitikus eszközöket gyártottak. Ez a középső kőkor legvége. Az ezt nem sokkal követő kultúráknál már bizonyítható a földművelés, mely az újkőkor sajátos fejleménye. Ezek az érett neolit eszközkultúrájával rendelkeztek, háziállatokat tartottak, kőkapákkal művelték a földet. A badari és taszai kultúrák (egyesek szerint e kettő lényegében ugyanaz, és badari jellegű lelőhelyekről beszélnek) rendkívül magas művészi színvonalú tárgyai már a kőrézkor (calcholithikum, vagy más periodizáció szerint késői csiszolt kőkor) termékei. Rendkívül gyors fejlődés figyelhető meg, hiszen az első (badari) körülbelül az i. e. VI. évezredre tehető. Mint ilyen, egyidős a Faiyum-A, a Jerikó II., és a haszúnai kultúrákkal.
A badari emberek halottaikat zsugorított, ősi testhelyzetben temették el, s mellé helyezték mindazokat a személyes holmikat, melyeket a túlvilági életben hasznosítani tudott.
A sírmellékletek minden helyen azonos jellegűek, a feltárók nem találtak olyan sírhelyet, mely kitűnt volna azzal, hogy a többinél akár csak valamennyivel gazdagabb mellékletű lett volna. Ezt azzal magyarázták, hogy az ősközösség tulajdonviszonyai nagyrészt még fennálltak, valamint nem volt sem választott, sem öröklődő irányító réteg.
Egyébként maga a halotti kelengye léte is azt mutatja, hogy az ősközösségi társadalom ekkor már felbomlóban volt. Hogy milyen fokon, nem tudni, de a halottakkal kizárólag magántulajdont képező tárgyakat temettek el, így jelenhettek meg először a közvetlen használati eszközök, ruházat, majd pedig a nem közvetlen használati tárgyak, melyek az ingó vagyon létét bizonyítják.
Valószínűleg a föld előzetes megmunkálása nélkül, közvetlenül a nedves talajba vetettek, s mivel sarlót nem találtak, gyökerestül kitépve arathatták az érett kalászosokat (ezt nevezik ékes magyar nyelven nyűvésnek). Ez persze nem túl hatékony, de kisszámú népességet jól elláthat. A terményt sekély gödrökben tárolták.
A badari kultúra mintegy előképeként jelenik meg a későbbi jellegzetes egyiptomi kultúrának. Ők dolgozták ki azt a finom ornamentikát, mely a későbbiekben oly jellemző lesz Egyiptomra, náluk található meg először az állatkultusz, mely Egyiptomban egészen a Ptolemaioszok koráig, sőt a keresztény-bizánci korig élő hagyomány maradt. A már domesztikált állatok kutya, kecske, tehén, juh éppoly fontosak, mint a vadállatok oroszlán, sakál, krokodil, víziló. Jellegzetes módon nem szerepelnek e totemisztikus imádatban részesülők között az élelem céljából vadászható állatok. A badari kultúrában jelentek meg azok a hajítófegyverek, melyek még az Újbirodalom korában is kedveltek a különböző bumerángok. A badari bumeráng a világ legrégebbi ismert ilyen fegyvere.
Egyéb faeszközöket is használtak, valamint csontból is dolgoztak. A ruházat, ékszerek, fonott kosarak és egyéb háztartási eszközök gyártásában magas művészi színvonalat értek el. Már szőttek és fontak is. Szerszámaik közül a kitűnően csiszolt kőbalta, az íj és a nyíl, az agyagedények említendők, mely utóbbiakat korong nélkül készítették el, és rendszeres, elmaradhatatlan sírmellékletekké váltak.
Az egyiptomi kultúrák következő lépcsőfokának tekinthető taszai (kb. i. e. 3500-ig), majd a Nagada I. és II. (más közelebbről francia terminológiával amratien és gerzéen kultúrák, 3600-3300, ill. 3400-3100)*, sőt ezekhez számolható a dinasztikus időkbe nyúló Nagada III-nak nevezett is. E helyek ugyan mind felső-egyiptomiak, de máshol is előtalálható jellegzetes település, mint Merimde Beni Szalam (Alsó-Egyiptom), El-Faiyum (Középső-Egyiptom), stb. A mai El-Faiyum oázis környékén akkor még mélyföld volt, s a badarihoz igen hasonló népesség élt itt. Neolit típusú szerszámaikkal földet műveltek, eszköztárukhoz a csiszolt kőbalta, kétoldalt retusos nyílhegyek, korong alakú buzogányok, bumerángok, csontszigonyok, árak és chopperek tartoztak.
Egyiptom az egyik legrégibb ismert írásbeliséggel rendelkező terület, az írás megjelenése természetesen elsődleges fontosságú adatokkal szolgál.
Innen ismertek a leghosszabb egybefüggő, illetve részben egybefüggő listák királyok neveivel, uralkodásuk idejével, évenként számba véve azt.
Ezek az Évkönyvek, melyek ma is a legfontosabb kronológiai források. E királylisták legalább az i. e. 3100-as évekig visszavezetnek.
a "néhány falu és kézművesség" már az i.e. 5000 körül virágzó civilizációkra is jellemző volt, a Naquada kultúra pedig... idesüss!
"During the last predynastic phase, the Naqada culture began using written symbols that eventually were developed into a full system of hieroglyphs for writing the ancient Egyptian language.[19]"
"Azon "csodálkozok", hogy 800 év alatt eljutottak az agyagművészettől a Nagy Piramisig"
milyen 800 év??
<By about 5500 BC, small tribes living in the Nile valley had developed into a series of cultures demonstrating firm control of agriculture and animal husbandry, and identifiable by their pottery and personal items, such as combs, bracelets, and beads. The largest of these early cultures in upper (Southern) Egypt was the Badari, which probably originated in the Western Desert; it was known for its high quality ceramics, stone tools, and its use of copper.[12]>
Azon "csodálkozok", hogy 800 év alatt eljutottak az agyagművészettől a Nagy Piramisig, aztán az azóta eltelt 5000 évben ez még soha senkinek nem sikerült. Lehet, hogy akarat sem volt rá, de tény, hogy a későbbi uralkodók beérték kisebb piramisokkal is. De hagyjuk inkább, mert totál nulla konstruktivitás van részedről, nincs értelme vitatkozni.
Mit akartál a katedrálisokkal? Mert azon "elegánsan" átgördültél.
A harmadik éppen az a levéltöredék, mely Hufu 27.. életévére datálja a piramis befejezésének(?) munkálatait, ami már önmagában a Hufunak tulajdonítás ellen szól. Mert ugye, egy hétéves gyereknek miféle érdemei indokolják a legnagyobb nyughely megépítését?
Hufu 23 évig uralkodott, ebből adódik, hogy a hatalomra kerülésekor kiadta a parancsot a piramis építésére. A másik, hogy a tényként kezelt 20 éves építési időre, nincs bizonyíték. Sznofru piramisának alsó része 3 évig készült, erre írásos bizonyítékok vannak, és ebből számolták ki a 20 évet, ami koránt sem biztos, lehetett több is. De a 20 év is teljesen elég a piramis építéséhez.
"Ahhoz, hogy húsz év alatt felépüljön a piramis, 1212 kőfejtő, 1360 kőszállító és 680 kőrakó emberre van szükség. Ennyi munkaerő egy fáraónak simán a rendelkezésére állhatott."
Az nem kielégítő bizonyíték, hogy találtak egy nevet a piramisban.
Arra bizonyíték, hogy az Hufu piramisa volt. Zahi Hawass szerint valódi. Te tényleg többet tudsz nála a témában?
Hufu esetében csak a név található, ami az építésen kívül felújításra is utalhatott.
Hufu piramisa, az van a feliraton. Te megint hozzáköltöd, hogy valami légből kapott felújítással függ össze, amit te találtál ki.
A te szemre való számításodról csak annyit, hogy amikor én a saját szememmel láttam Hadriánusz falának maradványait, szemre én is jóval korosabbnak láttam, mint ami valójában. Mégis, tudtam, hogy nem a szememnek van igaza.
A jelenlegismert legősibb íráslelet 3500 éves, ha a 17-20 ezer éves sziklavésetektől eltekintünk.
A nagy piramis megépítése és az írásbeliség megjelenése között van közel ezer év.
Ez alatt az idő alatt, az egyiptomi társadalom azon rétege, amely kivételezett helyzetben volt, tehát az elit, nyilván elfoglalta magát valamivel, ahogy tették ezt például a középkor tudós papjai is (európa, mezo-amerika). Ez vezetett a csillagászati megfigyelésekhez, a matematika felvirágzásához és az építészet, mint gyakorlati tudomány megismeréséhez.
Az egyiptomi képírás az ismeretek rögzítésének és átadásának egy formája. Semmivel nem alantasabb, mint pl. a 26 betűből álló angol írás, latin betűs ABC-je.
De a képírás csak először jelentett teljes fogalmakat, hamar tovább fejlődött és szótag írás, valamint betű írás lett belőle.
Sajnos!
Ugyanis míg a fogalom írás univerzális, tehát a jelkészlet megtanulásával ugyanúgy értelmezheti német, magyar, kínai vagy bantu, addig a szótag, vagy betű íráshoz már az archaikus nyelv ismerete is szükséges.
Matek.
A rhind papirusz tartalmazza, hogyan kel kiszámolni egy csonka háromszög területét, vagy egy gúla, netán egy csonka gúla térfogatát. Ismerték a törtek foglalmát, alkalmazták is azokat és első fokú egyismeretlenes egyenleteket is meg tudtak oldani. Ismerték a PI-t és ki is tudták számolni, ismerték a derékszöget, és úgy általában a szögeket is. Mindezt dokumentumok szerint, tehát az ismeretanyaguk ennél csak bőségesebb lehetett.
Ha az alexandriai könyvtár nem semmisült volna meg, akkor ma többet tudnánk arról, hogy mit tudtak ők. Nyilván nem keveset, hiszen a sok léhűtő között mindig akadt, akit érdekelt a tudomány, a csillagászat, a filozófia, stb. Ez az ismeretanyag halmozódott az írásbeliséggel 8-900 éven át.
Ne abból indulj ki, hogy ők valami primitív, szellemi fogyatékos szerencsétlenek voltak, és máris nem találod annyira "érdekesnek", hogy fél évezred alatt vitték valamire.
Nekem csak annyi a furcsa, hogy nem volt túl bőséges tapasztalatszerzés, gyakorlatilag az összes megmaradt nagy piramis két évszázad alatt épült. Amik tönkrementek, azok is max 1-el előtte. És ha figyelembe vesszük, hogy némelyik húsz évig is épült, akkor eleve nem beszélhetünk nagy számosságról.
"Nem lépett az emberiség sehova. A civilizáció az emberiséggel egyidős, földrajzi helyenként itt gyorsabb, ott lassabb folyamat amely ma is tart. "
Nyilván nincs egy vonal, amit átléptek, hanem folyamat volt, de mivel semmi bizonyíték nincs arra nézve, hogy i.e.3500 előtt bármilyen egységes, magasan művelt kultúra lett volna, sőt az egységes írás is csak i.e.3000 környékén jött létre.
Emiatt találom "érdekesnek", hogy gyakorlatilag van képírásod, valamilyen kezdetleges matematikád és 200 évre rá felépítesz ilyen gigászi építményeket. Még mindig azt mondom, hogy nem tartom lehetetlennek, csak ha így volt, akkor mindenképpen maximálisan megsüvegelendő teljesítmény volt.
"Persze, matematikai és mérnöki tudásokról beszélsz ie.2600-ban, amikor épp csak átlépett az emberiség a civilizáció korába."
Nem lépett az emberiség sehova. A civilizáció az emberiséggel egyidős, földrajzi helyenként itt gyorsabb, ott lassabb folyamat amely ma is tart. A fejlődést befolyásolta a társadalomszerkezet, a vallás és a helyi körülmények. Ma is léteznek törzsek, kultúrák akik számára nem létezik írásbeliség, pedig mi már a holdon is jártunk, a jégember ugyanakkor öt és fél ezer évvel ezelőtt, jól kimunkált lábbelit viselt, réz baltája, messzire ható fegyvere (íj) volt és tűzszerszámai.
Az óegyiptomi kultúra sajátos jellegű volt, az ősközösségi társadalmakra jellemző vonásokkal (a gabonát a közösség állította elő és közraktárakban tárolták, a textília kigyártása is sokáig állami monopólium volt, ahogy a kereskedelem is. Pénzük nem volt, de létezett virtuális értékmérő, ugyanakkor volt szervezett katonaság, rendőrség, sőt, iskolarendszer is. Voltak bíróságok, itélőszékek, ismert volt a magántulajdon intézménye, a nők jogai a férfiakéval egyenértékűek voltak, és a közösségi érdekérvényesítés is szerephez jutott, pl. sztrájk formájában)
"Ezt írják a Nagy Piramisról:
"Az alap 2,1 cm-es hibahatáron belül tökéletesen vízszintes, mai ismereteink szerint az eredeti oldalhosszak 4 cm-en belül azonosak voltak a négy oldalon. "
"Ma, ötezer évvel a feltételezett építés után ha egy tíz méteres élhosszúságú ház 4cm-s egyezést mutat, az már rendben van. "
Na és? Egy ház nem dől össze ekkora eltérés esetén, egy nagy kiterjedésű piramis viszont, amely lényegében kötőanyag nélkül, kövekből épült, összedőlhet, ha már a kiinduló feltételek nem elég ideálisak. Így sincs piramis, amely tökéletesre sikeredett volna. Valaimi baja mindegyiknek van, az viszont biztos, hogy a régebbieknek több volt a hibájuk. Ezek nagyobb része ma már csak kőhalom.
Hafré piramisa:
"A szarkofágot jókora gránittömbök veszik körül. A belsejében Belzoni és egy Pieri nevű francia látogatója földet és csontokat talált, amelyekről úgy vélte, hogy emberi maradványok, és Londonba küldte őket vizsgálatra. Kiderült, hogy egy bika csontjai voltak a szarkofágban."
Menkauré piramisa:
"A kamra teljes egészében vörös gránitból készült, mennyezete boltívet imitál. Az ívet a valójában sátortető alakzatban ráhelyezett nyolc fedőkő alsó felébe mélyítették. Maga a kamra téglalap alaprajzú, a falai díszítetlenek. Vyse és Perring 1837-ben egy palotahomlokzat-díszítésű, fekete bazalt szarkofágot talált a kamrában."
A tört falú piramis:
"Az építtető Sznofru volt, a IV. dinasztia első uralkodója. Adatok vannak arra vonatkozóan, hogy székhelyét Dzsed Sznofruból a 15. uralkodási évében tette át a mai Dahsúr mellé, ezért feltehető, hogy ezt a piramist csak akkor kezdték építeni. Egy egykorú palatöredék felirata szerint az építményt körülbelül háromévalattépítették fel, mivel az alsó húsz méteres része, ami a teljes térfogat 2/3 része, kétéves munka után kész volt."
"A tört falú piramist sosem használták temetkezésre."
Sznofru:
"a piramisépítkezéseit ismerjük. Zahi Hawass szerint összesen négy, más szerzők szerint három piramist épített."
"Két piramisa található Dahsúr mellett: a Tört falú piramis és a Vörös piramis. A negyedik, nevéhez kapcsolt piramis esetében nem eldönthető, hogy teljes egészében az ő nevéhez fűződik-e, vagy csak az építés valamelyik szakaszában vette át."
Persze, matematikai és mérnöki tudásokról beszélsz ie.2600-ban, amikor épp csak átlépett az emberiség a civilizáció korába.
Ezt írják a Nagy Piramisról:
"Az alap 2,1 cm-es hibahatáron belül tökéletesen vízszintes, mai ismereteink szerint az eredeti oldalhosszak 4 cm-en belül azonosak voltak a négy oldalon. "
Ma, ötezer évvel a feltételezett építés után ha egy tíz méteres élhosszúságú ház 4cm-s egyezést mutat, az már rendben van.
No ezzel igen nagy öngólt rúgtál. Szinte mindegyik nagyobb katedrálist évszázadokon keresztül építettek, bővítettek. Egyik nagy sem épült meg 20 év alatt. És mennyi követ tartalmaznak? A piramishoz képest nagyon keveset... És bizony épültek a kereszténység elejétől kezdve a 18.századig (Ezt is 35 évig építették, lehet hogy keresték az alexandriai elhamvadt terveket :) ). Lehet, hogy utána is, mindegyikről nincs tudomásom. Szép, elnyújtott folyamat volt, messze nem hasonló az ötezer évvel ezelőtt megjelent "civilizált" ember után 3-400 évvel megépített néhány piramissal, ami után soha, egyetlen hasonló méretű sem épült.
Mikorra datálod az "akkoriban"-t? Ui, a Szfinxet is teljesen belepte a homok, nem is egyszer. Először - az ismert sztélé szerint - IV. Thotmesz ásatta ki 1380 körül.
Az elsivatagosodás jóval korábbra tehető, kb. i.e. 6-8 000 évekre.
"Afrikában egyébként ma sem kizárólag pálmafák nőnek, pedig Afrika és vele Egyiptom is eléggé elsivatagosodott az elmúlt bő 4 ezer év alatt."
Igaz, de nem Egyiptomban. A hajóépítéshez többnyire cédrust használtak.
"Miért ne lehetett volna felhasználni? Tették is. Katamarán jelleggel összekötöttek két-két hajót és azok között helyezték el az oszlop-szerű márványtömböket, valamint a burkolatnak szánt mészkövet."
Ezzel a módszerrel dupla mennyiségű hajó kellett, amit 20 éven át minden nap minden (munkaidő) percében használtak. Így az egyéb áruszállítás teljesen megbénult volna.
"Keveset tudsz."
Ezzel semmi újat nem mondtál... Vigasztal, hogy nem vagyok egyedül, az egyiptológusok ismeretei is éppoly hiányosak. Többnyire találgatnak e vitatott, s a megelőző korokat illetően. Alig van írásos anyag, s a tárgyi emlékek sem árulnak el túl sokat.
Így lehetséges, hogy Zahi Hawass egyenesen három piramis építését + egy befejezését tulajdonítja Sznufrunak, amiből kettő a Nagy piramis méreteivel vetekszik. Minek egy fáraónak három - amiből kettő hatalmas - piramis? (Tört és Vörös piramis)
"Ezek a dolgok úgy mentek, hogy a félbemaradt építkezéseket a következő fáraó finanszírozta, ha éppen akarta. Mert volt olyan is, hogy úgy maradt a projekt."
Csakhogy a levéltöredék szerint Hufu a sajátját fejezte be 27 évesen. (Erre utal a felirat is.)
"Ezek a piramisok, bár a közkeletű felfogás szerint síremlékek, nyughelyek voltak, valójában más célokat szolgáltak. Legalábbis szerintem. Ezt arra alapozom, hogy tudomásom szerint a mintegy 130 egyiptomi piramis egyikében sem találtak fáraót. Továbbá, hogy pl. a nagy piramis tartalmaz legalább: egy pince kamrát, egy felsőbb kamrát (királynő kamrája), egy még felsőbbet (király kamrája) és egy hatalmas galériát, eleddig ismeretlen rendeltetéssel, valamint 4 kürtőt. Ez sírhelynek talán kicsit túl komplex, annak tükrében meg pláne, hogy a 3 kamra és a galéria kiépítése mennyire megnehezítette és megdrágította a kivitelezést"
Azt gondolom, hogy fején találtad a szöget! Az a komplexum, mely egy stílust és időtállóságot(!) képvisel és számos épületből áll minden bizonnyal egy átfogó terv szerint épült, s nem a fáraók egyéni kívánságai szerint.
"Nevetséges, hogy a király kamrája a maga pőreségében áll, holott, csak kifesteni kelett volna, ami nyilván belefért volna az időbe."
A kamrákat, folyosókat csak jóval később kezdték el díszíteni, feliratokkal ellátni. Bár a felvetésed jogos. Írni már akkor is tudtak...
"Elképzelhető, hogy ezek a piramisok treasury-k - afféle kincstárok - voltak, vagy legalábbis, annak készültek, de az is lehet, hogy tájékozódási pontokként is funkcionáltak, a csúcsukon lévő fényes piramidonnal, amely éjszaka, holdfénynél is világított a sötétben és sok tíz kilométerről látni lehetett őket."
Ahhoz kicsit költséges épületek. S minek két "torony" egymás mellé, s minek a harmadik kisebb? (Menkauré)
Valószínűbb, hogy szakrális helyek lehettek, de méreteik ezt sem indokolják. Időtállóságuk alapján valamilyen információ hordozói lehetnek, amit nem csak maguk, hanem az utókornak szántak.
"Az sem kizárt, hogy a folyamatban lévő építkezési munkálatok során átmenetileg felszabaduló emberi erőforrások foglalkoztatása is cél volt, ugyanis nem csak piramisokat építettek akkoriban, de templomokat, középületeket, lakóházakat és közműveket is."
Én kizárom ezt a lehetőséget, mert fölöslegesen egyetlen társadalom (uralkodó) sem költötte az ország pénzét, nem pazarolta ilyesmire az élő munkaerőt.
"Akkor talán ennyit arról, hogy nem voltak előzmények, csak a semmiből előugrott egy nagy piramis, még csak nem is dőlt össze..."
Mint a linkbeli képeken is jól látható, csak néhány készült a Nagy piramis technológiájával, a többiek ezektől eltérőek, s nem is álltak ellen az időnek, még az ezer évvel később épültek sem, szinte mindegyik egy romhalmaz.
"Tudtommal nem találtunk egyetlen olyan számítást sem, amely legalább megjósolta volna, hogy ha nekiállnak és húsz évig faragnak-csiszolnak, abból mennyi lesz a helyére tett végeredmény és mennyi pl. a selejt. Hogy ez utóbbival mi a fenét tudnak csinálni. Hogy mi van, ha a jól megmatekolt egymást követő kőhúzóknál elszakad a kötél. Hogy mi van akkor, ha vihar van a Níluson és elsüllyed a gránitot hordozó hajó?"
Ne viccelj.
Az egyiptomiak mást sem csináltak, csak építkeztek. Csak Thébában egymást érték a templomok, és ezt értsd szinte szó szerint.
A matematikai tudásuk megvolt a dologhoz, mérnöki ismereteik is voltak és kellő gyakorlatuk, tapasztalatuk is.
Balgaság azt képzelni, hogy úgy álltak volna neki, hogy ne tudták volna a dolog költségvonzatát és időbeliségét.
Az is nyilvánvaló, hogy a gondokra, időközben felmerülő problémákra is hagytak elégséges időt.
"Nekem elképzelésem sincs arra, hogy miből gondolták azt előre -és ezt kulcsnak érzem az egész gondolatmenet megértéséhez- hogy képesek lesznek ekkora építményt felhúzni "
Nem gondolták, tudták, hogy képesek rá. Ennek megvolt az előzménye a két kisebb piramis és a több még kisebb valóságában.
"Pálmafából nem lehet hajót építeni, más meg nem terem a sivatagban."
Nem volt ott akkoriban semmiféle sivatag. Ajánlom becses figyelmedbe az ország nevét, Egyiptomot, amely nem jelent mást, mint azt, hogy fekete föld. Afrikában egyébként ma sem kizárólag pálmafák nőnek, pedig Afrika és vele egyiptom is eléggé elsivatagosodott az elmúlt bő 4 ezer év alatt.
"Hajókat is építettek, de egy ilyen volumenű építkezéshez a meglévő flottát nem lehetett felhasználni,"
Miért ne lehetett volna felhasználni? Tették is. Katamarán jelleggel összekötöttek két-két hajót és azok között helyezték el az oszlop-szerű márványtömböket, valamint a burkolatnak szánt mészkövet.
"Mert nem tudható előre, milyen hosszú lesz az élete, elő udja-e teremteni az anyagiakat az építkezéshez. "
Keveset tudsz. Ezek a dolgok úgy mentek, hogy a félbemaradt építkezéseket a következő fáraó finanszírozta, ha éppen akarta. Mert volt olyan is, hogy úgy maradt a projekt.
Ezek a piramisok, bár a közkeletű felfogás szerint síremlékek, nyughelyek voltak, valójában más célokat szolgáltak. Legalábbis szerintem. Ezt arra alapozom, hogy tudomásom szerint a mintegy 130 egyiptomi piramis egyikében sem találtak fáraót. Továbbá, hogy pl. a nagy piramis tartalmaz legalább: egy pince kamrát, egy felsőbb kamrát (királynő kamrája), egy még felsőbbet (király kamrája) és egy hatalmas galériát, eleddig ismeretlen rendeltetéssel, valamint 4 kürtőt. Ez sírhelynek talán kicsit túl komplex, annak tükrében meg pláne, hogy a 3 kamra és a galéria kiépítése mennyire megnehezítette és megdrágította a kivitelezést.
Nevetséges, hogy a király kamrája a maga pőreségében áll, holott, csak kifesteni kelett volna, ami nyilván belefért volna az időbe. Arról nem is beszélve, hogy a festést, díszítést mindig építés közben végezték, hogy meglegyen a szükséges megvilágítás. Itt erről szó sincs. A kamra, bár nyughelynek hatalmas, mégis tök sivár és üres.
A szarkofágnak kikiáltott vörös márvány doboz is fedlap nélkül árválkodik benne, holott, a fedlapot is illett volna még az építés alatt odahelyezni (ahogy ezt tették a "szarkofággal"), mert utólag bajos lett volna a keskeny folyosókon odavergődni vele.
Elképzelhető, hogy ezek a piramisok treasury-k - afféle kincstárok - voltak, vagy legalábbis, annak készültek, de az is lehet, hogy tájékozódási pontokként is funkcionáltak, a csúcsukon lévő fényes piramidonnal, amely éjszaka, holdfénynél is világított a sötétben és sok tíz kilométerről látni lehetett őket.
Elvégre hol is van a nagy piramis? Egy másik, nála kisebb mellett, az pedig szintén egy még kisebb mellett foglal helyet, pontosan ugyanabban a szögben, ahogy a másik kettő.
Az sem kizárt, hogy a folyamatban lévő építkezési munkálatok során átmenetileg felszabaduló emberi erőforrások foglalkoztatása is cél volt, ugyanis nem csak piramisokat építettek akkoriban, de templomokat, középületeket, lakóházakat és közműveket is.
