Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Azért az is érdekes, hogy Szulejmán mennyire emberi, már-már barátságos egyéniségnek van benne ábrázolva.
Pl. ahogy Ibrahimmal beszélget vagy Musztafa fiával játszik.
Majd kíváncsi leszek, hogy az hogy lesz előadva, amikor megöleti az akkor már nagyvezír Ibrahimot, aztán Musztafa fiát is, továbbá Kara Ahmed nagyvezírt meg még sok más hozzá viszonylag közel álló embert...
Ordas Iván zseniális bevezetője megért volna egy forgatókönyvet: "Rikoltó kürtök jelezték a vadászat végét. Ekkor Lajos, e néven a második, Isten kegyelméből Magyar-és Csehország királya, már részeg volt."
"Ugyanis őt kurvára nem érdekelte hogy mi lesz a magyar urakkal, területekkel. "
Mint az ország egyik legnagyobb birtokosát, azért talán mégis ... ;-)
Az nem is olyan biztos.
"Tőle inkább kitellett az esztelen, romboló, magyarellenes megnyilvánulás. Mint amilyen a követ megölése."
A török tévésektől még inkább kitelik - hisz valahogy csak meg kellett magyarázni az átlag török nézőnek, hogy egy ilyen kedves, igazságos, uralkodó, mint ez a mi derék Szülejmánunk mégis ugyan mi más okból törne rá egy másik ország amúgy teljesen ártatalan 15 éves királyára? :-D
Mer a harács kérés ugye jogos - ha lehet, akkor fizessenek most is! ;-)
"II. Lajos úgy tudtam fiatal (serdülő) volt, és nem egy középkorú ember, mint ahogy azt az előzetesben ábrázolják."
A rendezőaszisztens biztos "összekeverte" a portrékat - ez is gyaur, a másik meg eb! :-D
Nyugaton pl: az oszmán öröklési törvényeket is vérengzőnek mondták.
A hatalomra jutó szultán leölette a családja tagjait ezzel akadályozva meg egy véres és pusztító polgárháborút.
Nyugaton a keresztényi szeretet nevében nyugodtam írtották egymást, akár vallási, akár hatalmi indokból.
Nem volt baj hogy egy egy trónkövetelő országokat borított vérbe és pusztulásba, szemben az oszmán példával, ahol pár tucat családtag halála árán megmaradt az ország ereje.
Batunak is az egyik érve a követeinek a megölése volt (a kunokon kívül).
Itt is tipikus esztelen viselkedést látunk bemutatni.
Vagyis inkább egy nem magyar ember romboló magyarellenes tettét, aki nem törődik azzal hogy a tettét magyarokon torolják meg.
Érdekes egyébként hogy amikor a szultán (bármelyík) a Jedikulába csukatta a nyugati köve- teket, akkor a művelt nyugat (akihez pl: Brandenburgi György is számítota magát) tele szájjal ócsárolta a keleti barbár vérrengző szultánt, hogy mit tett egy sérthetetlen követtel.
Az Anonyma- Egy berlini nő c. filmet láttad ? Német-lengyel koprodukció,a ruszkik háborús "nőügyeiről"...mondjuk az,hogy németek csinálták a filmet...nem védem én a ruszkikat, de a németek se voltak különbek,meg ugye ha nem kezdik el az egészet....
"Az 1520. szeptember 22-én meghalt I. Szelim, utóda I. Szulejmán követet küldött Budára, Behrám csauszt, akit a magyar király fogságba vetett. Az ok valószínűleg az volt, hogy a magyar vezetők rádöbbentek: így is, úgy is háborút kell vívniuk, de békében nincs esélyük a győzelemre."
Tehát scak fogság, többet nem nagyon írnak. Erről pl: a Tomori büszke vezér című könyvben is van szó, megölésről nincs.
Lajos 20 éves volt mohács idején...választhattak volna hasonló korú szereplőt...én az első részbe néztem bele,de elég is volt ennyi. Se a filmjükkel,se a hódításaikkal nem kellene dicsekedniük...
Mint sorozat gyenge és közepes közt váltakozik. Csak nagyon is nagy vonalakban törekedik a korhűségre.
Nem nagyon hiszem hogy volt olyan szultán a történelemben aki fedetlen fejjel, turbán nélkül jelent volna meg nyilvánosan.
A turbánt csak halálakkor tekerték le, az volt a halotti szemfedő.
A másik hogy a hárem hölgyei nem hordtak európai típusu ruhákat. A sorozatban csak euró- pai ruhákban vannak.
Más rengeteg baromság is rontja az összképet. Tudjuk hogy a török íjak erősek voltak. Ez tény. Épp ezért percekig (mint ahogy az első részben láttuk) képtelenség volt felfeszített állapotban tartani.
A janicsárok ruházata sem korhű, a fejfedőről nem is beszélve. A kecse (kuka) fehér volt, elől kanállal. A csizmáik színe után különbözteték meg az (alakulatokat)ezredeket.
Ma egy kicsit többet nézegettem belőlük ,az öreg Barbár" sztem sokkal inkább közelít az akkori kor emberéhez /mármint kinézetre/ ,mint a mi Honfoglalásunk vezérei .Ha jól meggondolom akkor maga az egész film is eladható lenne magyar honfoglalásként...végül is sok a hasonlóság,meg asszem szomszédok is voltunk :))
Ha minden jól megy, akkor hétvégére lefordítom az első részt. Meglepően jó párbeszédek vannak benne. Még nem láttam egyébként én sem a filmet. Nem tűnik rossznak eddig.
...és az Asparuh-hoz esetleg.Kiváncsiságból leszedtem a trilógiát,persze csak eredeti nyelven.Egyszer végignézném,de csak úgy ha vmit értek is belőle :)
Szerintem csak akkor készítenek majd hozzá szinkront, ha valamelyik honi televízió bemutatja. Tekintve, hogy tavaly februárban mutatták be, és dvd/blueray változatban is kijött már, így talán nem kell erre túl sokat várni.
Egyébként, mint film nem annyira jó. A cselekményvezetés, forgatókönyv meg a hasonlók miatt. A nagyszabású, látványos csatajelenetekre és kiterjedt (bár értelemszerűen a hollywoodi szuperprodukciók szintjét el nem érő) CGI effektekre célozva jegyeztem meg, hogy nem rossz. Bár nem kell túl élesszeműnek lenni, hogy ott is számos pontatlanságot, hiteltelenséget figyeljünk meg, de mindezzel együtt szerintem jó, hogy "nemzeti" szempontú mítoszgyártásnak is tanúi lehetünk. :-)
