Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
A linken egy elég részletes történelmi film lista van, de java részük szerintem egyszeri halandónak Magyarisztánban "beszerezhetetlen" lehet. (Kivéve az amerikai filmcsodákat.)
Tudsz még olyan filmekről ami a népvándorlás idején játszódik,de nálunk nem vetítették /...de esetleg külföldi to....ent oldalról le lehet szedni,mint az Asparuhot is/...esetleg római időkből is érdekelne hasonló.
"A másik pedig Szokolu Mehmed pasa, aki 1565-től 1579-ig volt nagyvezír és három szultánt is szolgált ezen a poszton."
Délszláv származású renegát volt az ürge, de ezen nincs mit csodálkozni, mert ebben az időben az oszmán birodalom vezető katonai méltságainak vagy kétharmada délszláv vagy albán származású volt. De a fele egészen biztos.
További magyar vonatkozása a fickómak, hogy 1566-ban ténylegesen ő irányította Szigetvár ostromát.
Szülejmán ekkor már 72 éves volt és bár azt nem mondhatni, hogy szenilis lett volna, napi szinten már nem folyt bele az ostrom eseményeibe.
Érdekesebb nagyvezírek még a Nagy Szülejmán alatt:
Damád Rüsztem pasa, aki két ízben is betöltötte ezt a magas posztot. 1544-1553 és 1555-1561 között.
Egyébként a szultán veje volt és egy kifejezetten korrupt ember, aki többet ártott a birodalomnak, mint használt.
Magas pozícióját személyes vagyona összeharácsolására használta föl.
A másik pedig Szokolu Mehmed pasa, aki 1565-től 1579-ig volt nagyvezír és három szultánt is szolgált ezen a poszton.
Ugyebár ő volt az, aki az 1551 és 1552 évi magyarrszági hadjáratokon szerdár, azaz hadtestparancsnok volt.
Őt így nevezi Gárdonyi Géza az örökbecsű Egri csillagok c. regényben:
Szokolovics Mehemed, a beglerbég.
Merhogy 1552-ben, amikor Eger első oszmanli ostroma volt, ruméliai beglerbég volt a fickó.
Kara Ahmed pasa már csak hab a tortán. 1552-ben másodvezírként ő volt a legmagasabb rangú török parancsnok az Eger várát ostromló oszmánli hadseregben. 1553 és 1555 között nagyvezír. 1555.ben Szülejmán padisakk Hürrem és Damád Rüsztem mesterkedései hatására kivégezteti.
Szerethetik majd Oroszországban..) Komolyabban, nem a gyerekgyilkosságok voltak akkoriban a legjellemzőbbek, az átlag (?) amerikaiaknak talán még a fantáziájára is nehezen lehetne hatni azzal, amit nem éltek, nem élhettek át.
Arra is kíváncsi leszek, hogy a Szulejmánban vajon a többi nagyvezír alakja is ennyire cizelláltan lesz kidolgozva, mint Ibrahimé.
Valószínűleg nem, hiszen az a bizalmas, már-már baráti viszony, ami Szulejmánra és Ibrahimra volt jellemző, inkább kivételnek tekinthető az oszmán-török töriben.
Egyébként átfutva a Wikin a Szulejmán alatt hivatalban lévő török nagyvezírek listáját, egy érdekes magyar vonatkozást is találtam.
Hadim Szülejmán pasa, aki 1541-től 1544-ig volt nagyvezír, állítólag magyar származású eunuch volt.
Bár ezek a szerencsétlenek többnyire olyan fiatal korban el lettek szakítva a családjuktól, hogy nem sok mindenre emlékezhettek a hazájukból...
Azért az is érdekes, hogy Szulejmán mennyire emberi, már-már barátságos egyéniségnek van benne ábrázolva.
Pl. ahogy Ibrahimmal beszélget vagy Musztafa fiával játszik.
Majd kíváncsi leszek, hogy az hogy lesz előadva, amikor megöleti az akkor már nagyvezír Ibrahimot, aztán Musztafa fiát is, továbbá Kara Ahmed nagyvezírt meg még sok más hozzá viszonylag közel álló embert...
Ordas Iván zseniális bevezetője megért volna egy forgatókönyvet: "Rikoltó kürtök jelezték a vadászat végét. Ekkor Lajos, e néven a második, Isten kegyelméből Magyar-és Csehország királya, már részeg volt."
"Ugyanis őt kurvára nem érdekelte hogy mi lesz a magyar urakkal, területekkel. "
Mint az ország egyik legnagyobb birtokosát, azért talán mégis ... ;-)
Az nem is olyan biztos.
"Tőle inkább kitellett az esztelen, romboló, magyarellenes megnyilvánulás. Mint amilyen a követ megölése."
A török tévésektől még inkább kitelik - hisz valahogy csak meg kellett magyarázni az átlag török nézőnek, hogy egy ilyen kedves, igazságos, uralkodó, mint ez a mi derék Szülejmánunk mégis ugyan mi más okból törne rá egy másik ország amúgy teljesen ártatalan 15 éves királyára? :-D
Mer a harács kérés ugye jogos - ha lehet, akkor fizessenek most is! ;-)
"II. Lajos úgy tudtam fiatal (serdülő) volt, és nem egy középkorú ember, mint ahogy azt az előzetesben ábrázolják."
A rendezőaszisztens biztos "összekeverte" a portrékat - ez is gyaur, a másik meg eb! :-D
Nyugaton pl: az oszmán öröklési törvényeket is vérengzőnek mondták.
A hatalomra jutó szultán leölette a családja tagjait ezzel akadályozva meg egy véres és pusztító polgárháborút.
Nyugaton a keresztényi szeretet nevében nyugodtam írtották egymást, akár vallási, akár hatalmi indokból.
Nem volt baj hogy egy egy trónkövetelő országokat borított vérbe és pusztulásba, szemben az oszmán példával, ahol pár tucat családtag halála árán megmaradt az ország ereje.
Batunak is az egyik érve a követeinek a megölése volt (a kunokon kívül).
Itt is tipikus esztelen viselkedést látunk bemutatni.
Vagyis inkább egy nem magyar ember romboló magyarellenes tettét, aki nem törődik azzal hogy a tettét magyarokon torolják meg.
Érdekes egyébként hogy amikor a szultán (bármelyík) a Jedikulába csukatta a nyugati köve- teket, akkor a művelt nyugat (akihez pl: Brandenburgi György is számítota magát) tele szájjal ócsárolta a keleti barbár vérrengző szultánt, hogy mit tett egy sérthetetlen követtel.
Az Anonyma- Egy berlini nő c. filmet láttad ? Német-lengyel koprodukció,a ruszkik háborús "nőügyeiről"...mondjuk az,hogy németek csinálták a filmet...nem védem én a ruszkikat, de a németek se voltak különbek,meg ugye ha nem kezdik el az egészet....
"Az 1520. szeptember 22-én meghalt I. Szelim, utóda I. Szulejmán követet küldött Budára, Behrám csauszt, akit a magyar király fogságba vetett. Az ok valószínűleg az volt, hogy a magyar vezetők rádöbbentek: így is, úgy is háborút kell vívniuk, de békében nincs esélyük a győzelemre."
Tehát scak fogság, többet nem nagyon írnak. Erről pl: a Tomori büszke vezér című könyvben is van szó, megölésről nincs.
Lajos 20 éves volt mohács idején...választhattak volna hasonló korú szereplőt...én az első részbe néztem bele,de elég is volt ennyi. Se a filmjükkel,se a hódításaikkal nem kellene dicsekedniük...
