Kerülöm az Ytongot, mert ha nem adnak vagógépet vele, akkor nehéz szabdalni flexxel.
Hosszú falak repednek is, pedig cserefa ékekkel úgy megékeltük őket, hogy pengtek.
Elvileg pe kéne építeni dillatációs hézagokat és ha keretszerkezet az épület, akkor az oszlopkra kéne tenni egy 2.5mm vastag lemezporfilt az fal inditásánál, ami hagyja mozogni a falat.
Ha nincs törve, repedve az öntvény sehol akkor ez a gép nagyon megéri majd valakinek. Én is lecsapnék rá, ha volna elég helyem a műhelyben, de sajna nincs.
5 éve építtettem egy ifjúsági szálláshely kategóriájú épületet. 250 m2 alapterület, földszint + tetőtér. Gondoltuk, a válaszfalak legyenek YTONG-ból, mert az pontos, nem kell vakolni.
Meg is beszéltük ezt a kőművesekkel. Amikor eljutottunk a válaszfalig, megyek az építkezésre és látom, hogy az 5 méter hosszú válaszfal olyan, mint egy íj, van benne min. 3-4 cm. Közelebb érve a gyanú beigazolódott. Nézem, az ytong téglák hol itt, hogy ott sarokkal kiállnak a sorból. A téglák között 1 cm habarcs.
Mondom a "mesternek":
- Laci bácsi, ez mért ilyen?
- Ó, jó ez így, majd legyaluljuk.
- Dehát ez ytong, ezek a téglák mm pontosak, 2-3 mm habarccsal kellene rakni, most az sem lesz elég!
- Ó, az hülyeség, ennyi kell neki, nézze csak, 50 éve építek házakat, én tudom!
Na ennek az lett az eredménye, hogy vakolni kellett az ytong falakat. Utána a vakolat hálósan megrepedt (pár napos korára).
A 2x2 m-es fürdőszobában 2 cm-es függőhiba, vagy a derékszöghöz képest pár cm eltérés simán összejött. Az ajtóknak kihagyott résekről pár hete beraktam ide fotót.
Aztán a kőműves meg volt sértve, amikkor visszatartottunk a munkadíjból a + vakolóanyagra, meg az üvegszálas tapétára, ami elvileg nem is kellett volna, meg purhabra, amiből 3x annyi kellett, mint normálisan.
És akkor még nem számoltam a 7 cm széles takaróléceket, mert az 5 cm-es rés az ajtók körül legtöbbször megvolt.
A szomorú igazán az, hogy évek alatt elég sok kisebb céget láttam dolgozni EU pályázatos építkezéseken és a fentinél rosszabbakat is láttam. Ritkán jobbat is.
Van pár olyan fejlesztés, ami még mindig nem ért el a kőmérgesekhez az elmúlt két-háromezer évben... Ilyen csodás és korszerű találmány a madzag és a cövek... Pedig ezeknek a segítségével már ki lehet jelölni a pontos (!) derékszöget és az egyenest. Egy darab kavicsot vagy csavart hozzáadva már a függőleges is menne, s ha ehhez még hozzáadja az ember a 'slagos' vízmértéket és a mérőszalagot, akkor már minden adott a pontos munkavégzéshez. De hát sokkal egyszerűbb a vinklihez igazítani négy madzagot, ami tíz méteren vagy derékszöget ad, vagy pedig nem, mint normálisan megszerkeszteni négy merőlegest...
Ha győzöd árammal, és ki is tudod használni, akkor még a szükséges felújítással együtt is megéri. Feltéve ha nincs valami rejtett hibája. Hiányzó alkatrész, repedt öntvény stb. Biztosan van rajta 4kW körüli motor plusz a behúzó. Bár láttam már ilyet 2,2 kW os motorral is. Ott erre futotta a hálózat, a tulaj azt mondta hogy nem kell 4-5 mm fogásokat venni és használható.
Elkezdett nagyon csikorogni a szalagcsiszolóm. Elmúlt 3 éves, elérte az avulási határidőt.Szétszedtem megnézni, lehet e valamit kezdeni vele. Összességében kellemesen csalódtam. A bélés a szokásos kínai, de a műanyag ház és a motor elég korrektnek tűnik. Az egész belsőn látszik, hogy porszívó nélkül vagy a saját porzsákját használva elég jól megtölti porral saját magát. A csapágyak kínai minőségűek, lemez porvédővel. A motorcsapágyak cseréje könnyen ment. A motor tengelyén a kihajtásnál látható az első alapvető probléma, az áttétel teljesen száraz.
A fotó nem sikerült, de a tányérkerék tengelyén látható kis dudor az összes kenőanyag, amit a környékről sikerült összekaparni.
Némi minőségi zsírral összerakva egész jónak tűnő hangja lett. A kihajtó tengely külső 638-as csapágyán furán benyomódott a külső porvédő.
A csapágy jó oldala
És a rossz HPIM 4333
Na itt volt
a másik kínai barbatrükk. A csapágy támasztását, és ezzel együtt a tányérkerék hézagolását ezzel a tányérszerű alátéttel oldották meg.
A külső rész a csapágy porvédőlemezén, a belső meg a bordásszíj agyrészén támaszkodva hézagol! Ugyanazon csapágy külső álló és belső forgó részén egy alkatrész.
Itt a tányérkát kihagyva 8-as hézagolóval állítottam be a holtjátékot. Láss csodát! Megszűnt az újkorától hallható sivító hang, teljesen kultúráltan jár. Hátravan még a szalagot meghajtó tengely csapágyazása. Kicsit szoros az illesztés, óvatos kopácsolásra nem mozdul. A pillekönnyű műanyag nem hiszem hogy erősebb csapásokat kibírna, így csak a kenőanyag pótlása után két gumi porvédő a javítás.
Csapágycseréhez ki kell tépni a golyókosarat, kiszórni a golyókat és kihúzni a tengelyt. Már csak az első szalagvezető van hátra. Ez sima siklócsapágy, szintén kissé száraz. A tengelyen látszik a kopás. A lemezházban ügyes kis dudor akadályozza meg a tengely elfordulását. Ezt kireszelve és 1/3 részben elfordítva már ismét sima felületen futnak a perselyek. Itt is kenőanyag pótlás, aztán próba. Sokkal jobb a hangja mint akár újkorában, ezt az egészet hamarabb is megcsinálhattam volna.
Az üveg eme tulajdonságát ismerem. A tapolcai üveggyárban van felakasztva egy hatalmas, több száz kilós üvegcsepp egy drótkötélre. Amikor felakasztották akkor még kocka volt. Ez egy látványos kísérlet volt annak idején, hogy hogyan képes deformálódni az üveg a saját súlya alatt. Állítólag tíz év alatt képes volt a hatalmas kocka átváltozni cseppformájúra. Én már csak a csepp formájában láttam.
És az is tudtad hogy a víz oldja az üveget? Nagyon kicsit de oldja, így akárhányszor iszol üveg pohárból, mindig kerül a szervezetedbe egypár üveg molekula. De mivel rettentően kicsi ezért kárt nem tud okozni a szervezetben.
Nálam előfordult patronnál is a bosh gépemen. Nem is egyszer. Az ok az, hogy a tokmány rögzítője egy tüske, amit benyomva rögzíti a tokmányt és ez a tüske kinyomódik a rögzítő helyzetből, ha túl erősen szorítom meg a patront. Nagyon utálom emiatt azt a fajta tokmány rögzítést.
A rebir tudtommal professzinális gépeket csinál, ipari felhasználásra, de nem olyan nagy cég mint például a dewalt. Az a nagyobbik gyalu amit néztél az tényleg elég brutális darab, ami egyébként ácsgyalu, gerendák gyors gyalulására készítették.
Egy pár padláson már megfordultam. Láttam, hogy milyen munkára képes egy profi, magára adó ács. Sajnos az ilyen nagyon kevés. Sőt egyre kevesebb. A fiam most építkezett, ne tudd meg, milyen nehezen talált olyan ácsot aki normálisan dolgozik.
A legtöbb tetőszerkezet amit láttam sokszorosan túl volt méretezve indokolatlanul. Egy 4*5 méteres kicsike házikó sátortetős tetőszerkezetét miért kell 20*20-as gerendákból elkészíteni úgy hogy még fedélszéket is csináltak. Ez a megrendelő lehúzása rovat inkább, mert sok mester annyiért vállalja el a munkát amennyibe az anyag kerül. Így megéri neki sok anyagot beépítenie.
Amikor építkeztem, akkor megvettem az ácsmunkákról szóló szakkönyveket. Alaposan tanulmányoztam, majd bekérezkedtem olyan építkezésekre ahol "szakemberek" éppen építettek valamit, hogy tapasztalatot is szerezzek. Kb 40-50 építkezésen voltam, "tanulmány úton". Ekkor döntöttem el, hogy ha lehet akkor ne bízzam magam a "szakemberek" tudására, mert láttam, hogy milyen kontár munkákra képesek. A hőszigetelésről meg sokuknak fogalmuk sem volt. Például láttam olyat, hogy egy 10*10-es gerendát feles átlapolással csapoltak, majd egy 60-as szöggel rögzítették. Így az átlapolásból csak 1 cm hosszan kinyúló szeg a másik szarufában szerinted mennyit tarthat? A centit nem használták sokan, csak úgy szemre vágtak. Az ácskapcsokat is rosszul használták páran, szétrepesztve vele a szarufát. Na az ilyen "mekmesterekből" én nem kérek.
Kb 10 éve hívtam egy szakit húzza le a betont a konyhámba. Szemmel láthatóan görbe volt a deszkája . Kérdeztem ezzel akarja e lehúzni mert ha igen két zsák csemperagasztóval többet veszek. Nem értette a fekete humort .
Talán, nem tudom. A CMT marószárból kinézem, hogy méretpontos. A többi 8-as kés nem rázódik ki, de most megyek a edzőterem, meglássuk óvatosabb fogással mi történik.
Akkor nem lehet más, mint hogy méreteltérés miatt nem szorítja meg a patron eléggé ezt a marót, hiába húzod meg jól. Gondolom századokról van szó, így nem tudom mit tehetnél... Esetleg a maró szárát megfújni finom homokkal, hogy érdesebb legyen. Talán már az is segítene.
Az utóbbi időbe több olyan olcsó marószerszámot vettem piacon, amik nem kisebbek, hanem pont annyival nagyobbak voltak, hogy nem bírtam beledugni a 8-as patronba.
Akkor már csak az kellene, hogy a kőművesek is ilyen pontosan dolgozzanak :)
Pedig már vannak (nem is méregdrága űrtechnikai) mérőeszközeik - ami igencsak segítené őket a pontos munkában, anélkül, hogy világraszóló nagymesterek lennének. Ha használnák - illetve ha a főnökeik előírná a használatukat.
Tudom, azt mondják erre, hogy: "Lézeres mérőt - ezeknek? A nevüket sem tudják még kiolvasni sem... nem hogy leírni".
Ez sajnos az elmélet. Így kellene persze lennie biztosan, ezt aláírom.
Az utóbbi 10 évben végigasszisztáltam néhány kisebb-nagyobb tető készítését és nem egészen ezt láttam megvalósulni.
Ennek olyan oka is lehet, hogy egy "csapatban" mondjuk van 1-2 ács meg 10 nem ács. A nem szakemberek egy idő után kb eltanulják a fontosabb dolgokat, oszt így megy a munka.
Nagy fogás alatt azt értem, hogy egyszerre sok anyagot. A rajzon is látható szintkülönbséget 8mm-re számoltam, 3-4 mm fogásokkal csökkentettem az átmérőt.
Nagyon látványos a szintkülönbség?
Több mm-ről beszélek, ld. lentebb. Amikor kilazítottam a patront, a marókés visszaesett koppig, pedig eleve úgy raktam bele.
Ez lenne a munkadarab, a fabicaj kerékagyai lesznek belőle. A nagyobb átmérő 60mm, a kisebb 35, ez fog illeszkedni a "faküllő" közepébe fúrt 35-ös furatba, csak hogy egyszerű legyen.
No ehhez találtam ki ezt az ollószerű maró bizbaszt. Alul van egy 6-os csap, ami a kerékagy közepébe illeszkedik, e körül forog az egész miskulancia. Az olló nyitása adja az átmérőt.
A tervekhez képest ilyen háromsebességes váltó szíjtárcsákat tudtam marni :-D Na jó, 3db azért sikerült, de azt hiszem kettő kuka lett.
Én már nem emlékszem milyen a tritonon a mélységütközés (3 nút kimarása után ment rögtön asztal alá), gondolom a cmt-n is hasonló. Én inkább arra gyanakodnék, az mászott el. Ha a patronon belül annyira meglazul egy ilyen szár hogy mélységében becsúszik, akkor ott baj lenne - szerintem. Főleg nagy fordulaton, gondolom nem egyes fokozaton pörgetsz egy ilyen spirálmarót.
A "minden menetnél" az:
- egy nútot jelent, több lépésben szélesítve és ott látszik a szintkülönbség?
- vagy x különálló nútot martál - elvileg - ugyanabban a mélységben és méréssel hoztad ki a különbséget?
