Múltkor olvastam oxyfa, vagy császárfa néven futó dolgot. Elvileg nem invazív, 6 év alatt vastag, magas, hengeres törzset nevel és tarvágás után többször is újranő. Persze munka is van vele. Első években gyomlálni kell, öntözni, a leveleit, hónalj hajtásait vagdosni. Igaz hogy azért ez csak egy puha fa, de talán megéri.
Amennyire emlékszem a 90-es évek elején elég feltűnő volt ahogy Erdély egy része lekopaszodott. Évente 2-3 alkalommal jártunk el arra és úgy emlékszem a Marosvásárhely - Kolozsvár közötti út mentén volt ez a leginkább feltűnő. Erdős dombokból kopasz dombok lettek. (és maradtak azóta is szerintem, bár mostanában én nem járok már)
Hát ez is egy logikus felfogása a dolgoknak. De én azért még azt sem mondanám, hogy a bútorlap annyira olcsó, mint anyag. Legutóbb 5 ezer ft/nm2 ár alatt vettem táblásított lucfenyőt. Az igazán nem sokkal drágább, mint egy bútorlap.
No, mindegy a világ úgyis arra megy amerre akar.
Volt egy ismerősöm, akinek az apósom teljesen ingyen megcsinált nászajándékba egy komplett konyhabútort tiszta fenyőből.
Nem telt el 2 év és az asszonyka hatására elkótyavetyélték a cuccot és vettek helyette hitelből egy bútorlap rettenetet. Mert az divatos.Ilyen is van.
Egy évben 10-20 éjszakára lenne csukva, ha vendég van a háznál. Nappalit választja el a konyhától.
Ennyi időre a zajszigetelés nem érdekes , csak egy privát szféra megteremtése lenne a cél . (ha reggel én már felkelek ne érezze magát kellemetlenül a vendég, hogy kávéfőzés közben őt is láthatom , nekem is jól esne, még ha fel is ébredek a "zajra")
Ez jól hangzik. Erős kínai mágnes esetleg, mint "rögzítő"? Mivel neki derékszögben tűnik el a térből, egyszerűen meg lehet csinálni ezt a harmonika ajtót.
Nálunk van terület bőven, müveletlen, az eső is esik, csak be kéne ületetni egy gyorsan növő fával, pl. a tekeredő fűz, gyertyán, nyir, és 15év múlva annyi celuloid lenne, hogy nem győznék apritani, ebből készül a biomasszának való celuloid, de forgácslapnak jobb is mint fenyő.
Nálunk a megyébe van pár ületetvény. Az a gond vele, hogy nagyon agresszív. Nehéz kiirtani. Persze megfelelő gépekkel ki lehet szántani akármit. EU is ad rá pénzt.
A legolcsóbb 55000.- köbmétere, de mondhatom, hogy hibamenteset nem lehet tőlük venni, még válogatva sem. Gyakorlatilag mind gombafertőzött. De ezek nem román anyagok, hanem ukrán és szlovák.
Én csináltam ilyet, csak négy lap harmonikázta magát össze 160 centiről.
Pántnak én mindenképpen zongorapántot ajánlanék, nem tesz jót az embernek, ha a pántok lelógósodnak, és összevissza harmonikázik a cucc, meg az sem, amíg a különálló pántokat belövi. Az női munka (csinálja a kurva anyja). Szóval tokhoz is, meg a lapok közé is azt tettem.
Mivel az enyém nagyon széles volt, ezért én alulra a legutolsó lap sarkára tettem egy görgőt, ami két golyóscsapágyon tartotta a súlyt.
Felülre pedig egy sima csap került, ami a tok felső keresztdeszkájába vágott horonyban futott, és nem engedte azt, hogy össze vissza lengjenek az ajtótáblák.
Szerintem neked alulra nem kell semmi, felülre is elég lesz egy ilyen megvezetés. Megvezető horonynak tettem egy alu U profilt, ezt besüllyesztettem a faanyagba. A csapot csinálhatod úgy, hogy egy 10x10mm-es rúdanyagot oldalról átfúrsz egy ötös fúróval, és áttolod rajta az ötös hengeres csapanyagot. Beleragasztod, vagy megütöd oldalról, hogy beszoruljon. Aztán ennek a fémbigyusznak fészket vésel az ajtólap felső élébe. Két plusz luk rajta, süllyesztve, és becsavarozhatod.
Még annyit, hogy én a lapok szélébe is raktam olyan rögzítőt, amit a kétszárnyú ajtónál használnak a kilincs nélküli ajtó rögzítésére. Alulra és felülre is, de nem az él felől, hanem a lapoldal felől lehetett használni. Így minden lap rögzítve volt teljesen.
Ez talán egy ajtónál kényelmetlen lenne, valami patent kéne oda, amit csak a lap megnyomásával/meghúzásával lehetne be-ki kapcsolni.
Az olyan jóféle anyag, mint ami nálatok van, itt is ilyen drága, vagy még drágább. Persze az ittenire rárakódik a szállítás és több kereskedő haszna is. De a globalizáció így is hat: látják ott, mibe kerül máshol az anyag. És ahhoz igazodnak.
Igy azt is hasznosítják , amit ezelőtt 30-40 évvel még nem tudtak. (gallyak tuskók )
Felénk is van egy egy kisebb fenyves , de ezeket rendesen vágják szálra , rakják vagonba. Ezeket biztos nem darálják , mert akkor helyben megtennék a gazdaságos szállítás érdekében .
Romániában olcsóbb volt a faanyag mint nálunk , ezért a gazdasági érdek azt mondta, hogy onnan olcsóbb beszerezni. most , hogy ott is drágább lett nem fognak annyit kitermelni.
Mint végfelhasználó minket ez nem vigasztal , mert nekünk is meg kell fizetni a drágább faanyagot , vegyük azt bármilyen célra.
Mennyi most Magyarországon 1 m3 fenyő fűrészáru épületfának ? Pár éve már nem vettem .
Azt tudom , hogy a tűzifa értéke is 1,5x-ére emelkedett 2-3 év alatt . 1 mázsa akác 3700-3800 forint.
megnézem vásárláskor, hogy milyen tartozékokkal adják a Metabot.
Felsőmaróból kezdek inkább a Makita felé hajlani, mert közben beszéltem faipari ismerőssel és ő is azt javasolta inkább.
Raidx:
Kínai alatt az olcsó noname eszközökre gondoltam. A Makita asztalba szerelését első ránézésre gondolom problémásabbnak, mert nem láttam a talpán úgy lyukakat mint a Boschon.
Aztán láttam egy műsort a tévében ahol mutatták ahogyan böszme célgépekkel gyakorlatilag ledarálják a komplett erdőt. Szörnyű hülyeségnek tűnik.
Jó pár éve már egyszer eldöntöttem, hogy soha többé nem veszek pénzért bútorlapból készült bútort.
Én itt azért higgadtságot javasolnék a radikális nézetek kapcsán - és itt srudolf kollégához is szólok.
Ugyanis az nem pont úgy van, hogy ezek a gyárak ész nélkül darálnák a bútor-minőségű, első osztályú fa-anyagot - ugyanis ott sem szarvasmarhák ülnek az igazgatói tanácsban.
Én a két szememmel láttam a sebes-i gyár "udvarát" - ami egy méretes rendező-pályaudvarra hasonlít inkább és ahol vagy 100-200 vagonnyi anyag várt feldolgozásra, hegyekben.
No, kérlek, az minden volt, csak nem bútor-minőségű anyag. Gyakorlatilag olyan 10-20 cm átmérőjű, de nagyon girbe-gurba ágak tették ki a készlet javát, amiről messziről látszott, hogy kifejezetten (asztalosipari szemmel nézve) úgymond "erdei hulladékból" tornyosultak a fa-hegyek.
Persze, ahogy srudolf kolléga mondja, ezekből még lehetett volna fakanalat, fogpiszkálót, vagy gyufát gyártani.... de kérdés, hogy mi éri meg jobban?
Mert azért azt se felejtsük el, hogy a bútorlapnak köszönhető a bútoripar "demokratizálódása" - vagyis az, hogy minden háztartásba jusson bútor - még a legkevésbé tehetősekhez is (pl. pályakezdő fiatalokhoz, alacsony jövedelmű családokhoz, stb.).
Ugyanezt valódi tömör-anyagból aligha lehetett volna elérni a teljes lakosság szintjén - mint ahogy régebben (főleg az új) bútor igencsak a tehetősebbek kiváltsága volt csak.
Megint más kérdés, hogy amikor a bútorlapot kárhoztatjuk, ne tévesszük össze a silány, tróger minőségű, magától széthulló bútor-konstrukciót - magával az alapanyag milyenségével. Tömörből is lehet szemét bútort gyártan - mint ahogy lapból is lehet évtizedekig tartósat.
Mert kérdem én: mennyivel van előrébb az a család, ha a marhanagy, hálószobai ruhásszekrénye táblásított, elős osztályú tömörböl van - egy kisebb vagyonért - szemben azzal, ha ugyanaz egy korrektül elkészített bútorlap- konstrukció az a szekrény?
Itt most tegyük félre a feelinget, meg ilyesmit - mert ruhák-ingek-gatyák-bugyik tárolásáról van szó, nem poézisről.
Semmi sem kötelező. Ha valaki arra gerjed, hogy az ő házában márpedig kizárólag csak tömörből készüljön minden - és elég gazdag ahhoz, hogy ezt meg is fizesse - akkor ezt is megteheti. Még Amerikából importált fa-anyagot is hoznak neki... csak fizesse meg.
Aki viszont azt a pénzt inkább másra költené (pl. gyerekek iskoláztatására, vagy más hülyeségre) - annak is van alternatívája, jelesen a lap-bútor.
Hangsúly: a szemét módon elkészített lap-bútornak köze sincs ahhoz, hogy bútorlapból készült. Aki ilyet gyárt, az tömörből is ugyanilyen szemetet adna ki a kezéből.
Szomorú tendencia, csak nehogy itt Budapesten és környékén is ez legyen. Itt azért sok helyről lehet még fát venni, bár nem mindig könnyű, ha nem fenyő kell. A Zatikról pl azt hallottam, hogy felhagy a fatelep jellegű működéssel és átmegy barkácsvonalra. Lesznek hobbilécek, lambéria meg ilyenek, de 1-2 collos faanyag nem. Legalábbis a budakalásziról ezt mondták, a ferihegyinél nem tudom, mi a helyzet.
Ja, pont így képzeltem el én is ahogyan írod., hogy hulladékvból készül. Aztán láttam egy műsort a tévében ahol mutatták ahogyan böszme célgépekkel gyakorlatilag ledarálják a komplett erdőt. Szörnyű hülyeségnek tűnik.
Jó pár éve már egyszer eldöntöttem, hogy soha többé nem veszek pénzért bútorlapból készült bútort. (szerintem amúgy a forgácslapok minősége is romlott sokat az idők során )
Akkor átálltam a mindenféle fenyő bútorokra, de mivel igazából sosem futotta minőséget venni ezért ma is van egy pár nyeklő nyakló bútorom amit úgy gyártottak le fenyőből hogy bele lehessen tenni egy 40x10x200 papírdobozba.
Csak a néhai apósomtól származó dolgokban van anyag. Tulképpen ezek a dolgok vezettek oda, hogy magam akarok bútort csinálni.
Ezzel a rendszerrel, amit belinkeltem meg lehet oldani, kell egy rejtett sarok, ami kifordul 18o fokot, ott van opciókét.
A székelykapu és a kopjafa tölgyből van, az még akad az erdőben.
De volt egy kisipar még pár éve is, helyi fenyőt dolgoztak fel és nagyrészét a munkáknak exportálták, most mind a németeknél ácsolnak, egy osztrák miatt, akit hagynak garázdálkodni. A fenyőt hagyod nőni 5o évig és lesz belőle egy szép bútor vagy ablak, nem vágod ki a 15 évest és csinálsz belőle használhatatlan forgácslapot, amit eladsz a kínainak, hogy készitsen belőlle valami szart, amit majd a tengereken visszahoznak a román boltokba és megprobálják elcsapni prémiumként.
A forgácslap gyártása hozzátartozott a faiparhoz, ott használták fel azt amit már nem volt érdemes lepréselni briketnek- (veszem a 3oo méter tüzifát évente, hogy fűtsék a műhelyt télen). Ennek volt egy logikája, ami jól müködik máshól 2oo éve.
A gáterbe ottmaradt a candra (azzal fűt a kemencébe a pék) és a fűrészpór. Ezt lepréselték briketnek és fűtötték vele a száritókat vagy eladták, ha már nem gyözték csinálni, elvitte a forgácslapgyár.
A gáterből átkerült az leszárított anyag a fafeldolgozókba. Ott 1o köbméter fűrészárú feldolgozása után keletkezik minimum 2.5 köbméter hullás. A hullásból készitetek éllécet, aztán széket, aztán szerszámnyelet és apró használati tárgyakat, aztán gyufát és így tovább. Utánna forgácslapot.
Most az egész ipart alól kihúzták a szőnyeget, az erdőből egyenesen a forgácslapgyárba megy a rönk.
olyat nem ismerek, ami jól müködik (azaz nem szorúl meg amikor ki-be csukod) és egyszerű.
Ehhez hasonót készitettem, de Sisco gyártmányú vasalattal, standard falcos ajtóba be lehet építeni. A nutot a síneknek nemtomhogy lehet belehúzni egy felszerelt tokba. Ennek nem kell alsó sín. Azt, hogy mivel lehet bemarni a felso sint nem tudom. Mindig a tokcsapba húzzuk, amikor nincs még összeenyvezve.
Ha felcsavarozod a falcba bemarás nélkül, akkor a lapok tetejét falc nélkül kell készitsd és elmaszkolod a sínt.
Az altarnetívája egy prémium harmonikaajtó vasalat beépített szekrényre, de a sínek mérete elég nagy és csak az ajtóbérlesbe tudnád beépiteni.
drága, 9oo lej volt köbmétere kb. 2 éve, most ez 16oo lej.
Épült még egy Sweihoffer üzem Rétyen (van egy Sebesen és egy Radauton), az mindet felvásáról, rönkbe, de bármit és azonnal kifizeti.
Azóta löttek az asztalosságnak Székelyföldön.
A kitermelt fa nem járja meg a gátert. Nekem két beszállitom maradt meg... az egyik gyimesi, a másik sófalvi.
12ooLejbe veszem az épületfát, nagy tételbe és nehezen vágják ki, többet keresnek a deszkán és eladják a regátiaknak.- azok is minden szemetet elvisznek. Natur fenyőből nem csinálunk évek óta semmit.
Ötlet kell? Hát ahogy nézem, pont emlegetik a menetesszárat, abból olyan frankón meg lehet csinálni, hogy még 10 év múlva se fog nyikorogni. Ha megnézed a bútorboltban a nagyon nagy gardróbajtókat, azok mind mind menetesszárral vannak összehúzatva. Arra még figyelj, hogy az ajtó kinyitáskor teljesen harmonikázzon rá a szomszédos falfelületre, hogy tűnjön el az útból teljesen. Ehhez a csúszkáló oldalnak ki kell emelkednie a csúszkálásos síkból.
Pedig gondoltam ha már a lehetőséged megvan rá hogy évente egy negyedet bár szorítsál azon a menetes száron.... 😂I!yen ötletekből születnek a nagy találmányok. Volt nekem is hogy ,,feltaláltam,, valamit aztán a neten olvastam hogy ezt már az ezerhatszázas években már használták.
Ez úgy nézne ki, hogy az egyik ajtófélfa oldalába tennék valamilyen pántot , erre egy kb 44 cm-es bútorlap ide egy zongora pánt szerű pánt következne , ismét egy 44 cm-es bútorlap, ami meg lenne vezetve a felső falcban egy valamilyen csúszkával , hogy az ajtó síkjából ne mozduljon ki nyitáskor illetve záráskor.( A két szemben lévő falc távolsága 88 cm. )
Ez egyfajta harmonika ajtó lenne csak 2 taggal .
Szeretnék tőletek ötleteket kérni , hogy erre az ötletre milyen megvalósítási lehetőségek lennének ?
Elsősorban a tokhoz rögzített pánt típusára gondolok , illetve a felső csúszka lehetőségére. ( nem igazán ismerem ezeket a lehetőségeket. (gondolok például arra is , ha nyitva van az ajtó , nyitás közben a súlypont eltolódik a csúszka síkjától ez nem okozhat-e problémát? )
