Hát, azért a sérvműtét nem egészen úgy megy mint egy kör rendelése a sarki kricsmiben. Nincs minden kórház se technikailag, se szakmailag felkészülve a laparoszkópos műtétekhez. Elhiheted, ebben a pénzínséges időben több kórház is visszatér a hagyományos módszerhez, pénzt spórolni. Az hogy a betegnek mi a jobb, az másod, vagy sokadrangú dologgá vált, válik. Lényegesen drágább fajta műtét mint a hagyományos. De ezt TamásD is megírta korábban, ő benfentes az ügyben.
rég nem írtam, most visszaolvasva elkeserít, hogy rajtam kívül senkinek nem végeztek laparoscopos műtétet, 4-6 hetes lábadozásokról olvasok:-((((
Kedves jövőbeni sorstársak ne hagyjátok magatokat rábeszélni a hagyományos módszerekre. Még egyszer leírom, hogy engem egy csütörtöki napon műtöttek, és hétfőn már dolgoztam, igaz, nem fizikai munkát végzek, illetve rámenősen ragaszkodtam a laparoscopos eljáráshoz. Kb 2-3 héttel a műtét után már hegyre bringáztam.
A kímélet mindenképpen tartson jópár hétig. Én 6 hétig voltam táppénzen, addig gyakorlatilag semmit sem csináltam. Egyáltalán nem túlzás ha csak sétálgatsz, emelgetni tényleg nem szabad. Én mindig úgy csináltam, hogy csak addig mászkáltam, voltam talpon, amíg jól esett. Amikor már éreztem hogy fáradok, vagy nyomást, kis fájdalmat éreztem, akkor lehetőleg lefeküdtem egy kis időre. Ilyenkor minden kellemetlen érzés azonnal megszűnt.
Természetes, hogy néha rövid idejű fájdalom, vagy szúró érzés előjön. Ez meglesz később is. Gondolj bele, az idegszálak is el lettek vágva, azok ott rövidzárlatban vannak, néha érezhetsz apró pillanatnyi szúró fájdalamt. Ezek inkább kellemetlenek mint fájdalmasak. Persze ez szépen elmúlik majd. Néha esetleg az időjárásváltozásra érzékeny lehet a műtét helye, de ez is inkább csak kellemetlen, de nem tart hosszú ideig.
Utolsó kérdésedre nem tudom a pontos választ, ez már egyénektől is függ. Tény, hogy ne vad orgiákkal zökkenj vissza. :) A fokozatosság itt is jobb. Úgyis érzed ha valami fáj.
Nekem két hónapja derült ki, hogy lágyéksérvem van, jó volt akkor olvasgatni ezt a fórumot, sok infot kaptam, kicsit megnyugtatott. :) Azóta túlvagyok rajta, csütörtökön volt a műtét, szombat reggel már itthon voltam. Nem laparoscopos és nem is hálós lett, de nem is a régi Bassini-féle. Hackenbruch féle műtét volt, ez valami feszülésmentességet biztosító technika, ha jól tudom. Tényleg nem érzek semmi húzódást, feszülést. Műtét délután volt, másnap reggel már felkeltem, sétáltam, nem is fájt nagyon, ma a negyedik reggelen már nem is fájt a reggeli ágyból felkelés. Meg is lepődtem. :) Kicsit azért néha fáj, de gyorsan javul a dolog, ezek szerint laparoscop nélkül is lehet elég gyors javulást elérni.
Kiújulásról meg annyit tudok, hogy a sebész aki csinálta nekem, 15 éve csinálja ezzel a technikával, és azóta még senki nem jött vissza hozzá kiújult sérvvel. Ez elég jó hír. :) A vágás egyébként kb. 5 cm, már négy nap elteltével sem néz ki túl rosszul, ezek szerint még elég korán mentem, kicsi volt a sérv.
Kérdések is vannak, bár holnap varratszedésen biztos kapok választ, csak hátha elfelejtek valamit. Meddig kell ezt általában kímélni? Nagyon félek a kiújulástól, szóval egyelőre, csak itt a ház környékén sétálgatok, semmit nem emelek, meg óvatosan mozgok, lehet, hogy már túlzásba viszem. :))
Ugye úgy általában amíg nagyon nem fáj addig nincs baj? Szóval mozoghatok normálisan, persze nem futkosni akarok, csak állandóan megijedek minden pici kis fájdalomtól, amit hirtelen érzek, aztán abban a pillanatban el is tűnik.
Szexmentes időszaknak meddig kell tartania műtét után?
Azon az ágyon ahol én feküdtem a műtétemre várakozva, előttem egy idegenlégióból hazatért srác feküdt a szobatársak elmondása szerint. A gyereket már kiújult lágyéksérvvel műtötték, mert amekkora állat volt, első sérvműtétje után lehúzott még öt évet a légióban, a végén meg kijött neki újra. :))) Persze ez a faszi ejtőernyős-deszantos volt... úgyhogy ha ilyen igénybevételt öt évig elvisel a műtött has, szerintem egy kis sporttól nem lesz baja. :))
Én is ezen az úton indultam el. Szerintem is fontos a hasfal ereje, de a direkt hasizomedzésbe még nem mertem belevágni. A mostani állapotomban már viszonylag keveset zavar a heg, de azt azért meg kellett állapítanom, hogy a hasizom erősebb, összehúzódása vagy hosszasabb feszítése kellemetlen fájdalmas érzést okoz a műtéti tájékon. Egyenlőre megelégszem a fekvőtámasz hasfeszességre való hatásával (: Remélem később én is eljutok odáig, hogy bátran merjek emelni. Közben hallottam már olyan véleményt is, hogy a sérvműtét csak a versenyszinten okoz gondot, mert a versenysport az már tényleg sok egy műtött hasfalnak. Aztán persze olvastam valamelyik lapban, hogy pl. a focisták sorra visszatérnek ilyen műtétet követő 3 hónapon belül... ...legyen okos az ember. Szerintem, az óvatos 'érzés szerinti' kondizás lesz az én utam. Szerencsére nálam csak belső kényszer van, senki-semmi nem sürget:)
Shirko! Sokáig én is bizonytalan voltam a sporttal (2004-ben műtöttek a bal oldalon), aztán úgy gondoltam, finoman elkezdek kondizni. Először csak elég lazán kezdtem, inkább amolyan átmozgató jelleggel, annál is inkább, mert nagyobb megterhelés után fájdogált a seb, illetve gondolom maga a sérv helye. Aztán baromi óvatosan, de lehetett emelni az adagokat, belevágtam a hasizom-gyakorlatokba is és ma már különösebb félelem nélkül merem terhelni magam. Ami fontos, szerintem az az, hogy a szokásosnál is sokkal jobban kell figyelni a fokozatosság elvére, kisebb súlyokkal kell dolgozni, mint ahogyan azt megszoktad. Bizonyítékom persze nincs rá, de úgy képzelem, hogy minnél edzettebb-erősebb a hasfal, annál kisebb a valószínűsége, hogy kiújul, vagy a másik oldalon is kijön a sérv.
Köszönöm válaszod. Ha nem idegi eredetű, akkor mi lehet? Az a furcsa az egészben, hogy nem a vágás környékén, vagy alatta érzem a fájdalmat hanem lejjebb ,inkább a lábam között bennt. Nem egyenletes fájdalom, néha csak bizsereg, máskor felerősödik, van úgy hogy inkább égető érzés. Régebben csak akkor jelentkezett ha ültem, ma már minden helyzetben. De nem egész nap fáj, hanem vannak szünetek.Nem tudom hova fordulhatnék, ahol műtöttek nem nagyon akartak foglalkozni velem , pedig 1 évig jártam vissza ezzel a panasszal. Ráadásul azóta el is költöztem onnan.
Hahó. Ha "idegi" eredetű a dolog, akkor leginkább csak a B-vitamin komplexek segíthetnek (Milgamma, Polybé és társai). Ennyi év után azért furcsa, az ilyen átvágott idegfájdalmak idővel szűnnek. Én nem hiszem, hogy a másik oldal hozta volna elő, vagyis nem tartom valőszínűnek, hogy ha a bal oldalt megműtik, akkor a jobb nem fog fájni.
Szevusztok!
TamásD-től szeretnék kérdezni. 2002-ben volt egy jobboldali lágyéksérv műtétem, de nem sikerült valami jól, gyakori fájdalmaim voltak, azt állapították meg hogy idegszál került a varratba. Milgammát szedtem sokat, ettől tűrhetően javult, volt hogy napokig nem is éreztem. Idén tavasszal a bal oldalamon is keletkezett sérv. Szinte egyidőben a jobb oldalon ugyanúgy elkezdődtek a fájdalmak mint 2002-ben műtét után. A Milgammát most hiába szedem nem használ. Van esetleg valamilyen más gyógyszer ami segítene? Az új sérv okozhatta, hogy a régebbi műtött megint fájdalmas lett? Ha a balodalt is megműtik akkor talán helyre jön a jobboldal is?
Én sem sportolok, pedig úgy szolídan nem ártana valamit. Bár ki tudja. Az ios lehet hogy rosszabb lenne a helyzet és itt most nem a sérvre gondolok. Na, mindegy, ez az én problémám.
Hát, kicsit kétkedve fogadom a műtét után 1 hónappal cementet cipelni hírt. Jó, lehet hogy elbírja, de hogy viosszakerül a kórházba a kiszakadt sérvvel, az szinte biztos. MÉg így, majdnem 1 év, az első műtét után is bizony érzem ha nagyobbat emelek. Ez inkább a jobboldalira vonatkozik, ami amúgy is nagyobb volt.
Nem járok sporttal kapcsolatos fórumokra vagy topicokra, így ebben nem tudok tanácsot adni. Esetleg itt a neten kellene keresni olyan dokit, aki ezzel kapcsolatban tudna felvilágosítást adni. Az is lehet, hogy konkrét kérdéseidra DTamás is tudna válaszolni itt ebben a topicban, ő orvos.
Nekem ez az egyik problémám, hogy nem igazán jutok információhoz a lehetőségeimmel kapcsolatban. Nem vagyok egy sportoló alkat, de kondizás nélkül ez még rosszabb lenne. Most nem igazán merek súlyzóra gondolni sem, csak expanderezem. Azt hallottam az első év a kritikus, akkor nem ajánlott 'erősködni'. Persze az ember hall olyat is, hogy valaki a műtét után 1 hónappal már viszi a cementeszsákot...
Ismersz esetleg, olyan fórumot, ahol sport vonatkozásait is lehet a dolognak körbejárni. Terveztem, hogy keresek egy sportorvost, de beutaló kell, az plussz idő, stb., és fene tudja mire kapok választ egy rövid viziten.
Azt a 20 kilót én szabtam magamnak, nem mondta senki. De gondolom, valahol határt kell húzni. Volt hogy kicsit többet akartam, de akkor egy darabig jkobban éreztem hogy van valami, talán 1-2 percig fájt, de az is inkább kellemetlen volt mint fájdalmas. Ezért szabtam egy határt. A jövő hónaptól több teher hárul rám is, mert az egyik kollégám megy a kórházba, neki a golyóit formázzák újra. Heresérve van.
Én éppen az ez évi ötödik náthával és torokfájással bajlódok. A sok köhögés és tüszkölés is érezteti magát a vágás környékén.
Ahamm... akkor én mit türelmetlenkedem a 2 hónapommal? Végső soron hasonlóan vagyok mint Te, mostmár inkább csak tudok róla, sem mint gondot okozna. Bár én még ténylegesen semmi 'érdemi' megeröltetést nem végeztem, amennyire lehet kerülöm is. Persze két TFT-t már vittem egyszerre, meg PC-t is emeltem, de ezek még bőven 20 kg alatt vannak, és semmilyen hatást nem váltottak ki. Külön örülök, hogy az állástól is inkább a hátam fáj mint a seb környéke.
Amit tudok biztosan, az a SOTE I. és II. Klinika, a többit nem tudom. Hasfali sérvet is operálnak elméletileg laparoscoppal, annyiból húzós, hogy nagy és speciális drága háló kell hozzá. A köldöksérv átmenet, mert itt leggyakrabban kicsi a sérvkapu, vagyis kis metszésből, néhány öltéssel össze lehet húzni, vagy legfeljebb rátesz az ember egy hálót, de ennél a laparoscopnak műtétnek kevesebb előnye van a nyitottal szemben, mint a többinél.
Eleinte én is mindig rosszra gondoltam, majdnem orvoshoz rohantam. De rájöttem, bizony ezzel együtt kell élni, teljesen sosem fog az ember megfeledkezni róla. Legfeljebb ideig óráig. Valami mindig van amitől pár naponta eszembe jut. Ha máskor nem, hát fürdéskor. Nomeg akkor is ha egy nehezebb valamit kell megemelni. Mindig óvatosan, lassan teszem. Ha érzem hogy nehezebb mint gondoltam, akkor nem birkózok vele. Vagy ha valami ahhoz a részhez ér, ösztönösen úgy intézem, hogy semmi se érjen hozzá. Ilyen például, mikor a bringát tolom be a kapun, aztán hátranyúlok hogy becsukjam. Ilyenkor a kormány általában elfordul balra és éppen a vágás környékéhez érne. Ilyenkor minid olyan érzésem van, hogy a kormány beleszúródik az alhasamba. Tudom, ez hülyeség, de valahogy mindig ez ugrik be. Ugyanúgy, mint amikor valami más ér oda. Cak nekem mindkét oldal ilyen. :(
Mikor húzom a zoknit, akkor is érzem, hogy nem úgy hajlik mint műtét előtt. Nem fáj vagy ilyesmi, hanem érzem hogy nem hajlik úgy, mintha hájam lenne ott. :)
Azért remélem a későbbiekben azok an pok lesznek túlnyomó többségben, amiken egyáltalán nem veszem észre. Bár nekem az se jó, mert amikor mégis észreveszem, majd rögtön rosszra gondolok :-)
Atolvasva a topicot nem talaltam valaszt kerdeseimre. Kerlek segitsetek. Budapesten hol vegeznek laparoszkopos servmutetet? A koldokservet egyaltalan mutik laparoszkopos modszerrel, mert errol ellentmondasos dolgokat olvastam.
Egy kicsit mindig érezni fogod a műtét helyét. Lesznek napok, amikor jobban, de olyan is, amikor egyáltalán nem veszel észre semmit. Egy strapásabb nap után bizony jól esik az elnyújtózkodás.
Sziasztok!
Túl vagyok már 11 munkanapon, és szerencsére egyre jobb erőben érzem magam.
Már (igaz lightosan), de megkezdtem a kondizást is.
Remélem mostmár tényleg vissza tudok állni a normál kerékvágásba.
A seb és környéke még érezteti jelenlétét, de ez inkább csak viszketésféle, de nem fájdalom, és a ruházat "mozgása" okozza szerintem.
Szóval ez is része valószínüleg a gyógyulásnak.
Üdv.!
Shirko
Ja, elfelejtettem. Szóval attól is függ a seb mérete, hogy milyen módszerrel csinálják. A laparoszkópos változatnál ha jól emlékszek, akkor 3 lyukat csinálnak a hasfalon, azon keresztül nyúlkálnak be a műszerekkel. Nekem a hagyományos módszerrel csinálták. 10,5 centisek a vágások. Szép szimmetrikusak. :) Egyszer azt mondta valaki, a vágás mérete attól függ, mekkora a sebész keze. :) Válaszd ki a le4gkisebb kezű sebészt. :) Persze ezt csak viccnek szántam. A lényeg az, hogy jól megcsinálják. A páciens pedig tartsa be amit az orvosa mond.
A műtétet évekig is el lehet húzni, de nincs értelme. Egyre nagyobb lesz a sérv, ezzel együtt nő a komplikáció veszélye. Nomeg nem mindegy hogy mekkora lesz a kiszakad rész. Minél nagyobb, annál lassabb lesz a gyógyulás és annál gyengébb is lesz az összeforrt szövet.
Végül egy fontos dolog. Igaz hogy nem tűnik túl veszélyesnek, de lehetnek súlyos következményei, vagy éppen halál is ha el van hanyagolva. Ugyanis egy nagyobb erőlködéskor kizáródhat a sérv, ami azt jelenti, hogy a sérvkapun átnyomult "belsőségek" nem kapnak megfelelő vérellátást, ami miatt az súlyosan sérül, vagy elhal. Általában azt mondják kizáródott sérvet 3 órán belül műteni kell, különben életveszélyes állapot alakulhat ki.
Én azt mondom, minél előbb csináltasd meg, nincs értelme az időt húzni.
Igen,hála az égnek én csak "lent" vagyok Al Capone a "sebhelyes arcú" :)
A húzós érzés szerintem sérv nélkül is viszonylag sűrűn előfordulhat komolyabb terhelésnél, vagy az alsó hasizmok célzott edzésénél. Jó lenne találni valami fórumot ahol van sportorvos is, kíváncsi lennék, mit mond például a hasizomedzéssel kapcsolatban. Csökkenti a kiújulás veszélyét vagy éppen ellenkezőleg. stb.
Én két évig húztam az apám élete végéig. Na ne ijedj meg, nem ebbe halt bele. Mindenesetre kb. 30 év alatt nem bírta rászánni magát a műtétre. A végén elég kriminális méretű sérve volt. Ha nincs komoly okod rá (pl. megélhetés) ne halaszdgasd, én is megbántam. (igaz a gyógyulási szakasz elején a műtétet is megbántam:) ) Valószínüleg ha kisebb sérvvel megyek kisebb a vágás is (írtak itt 5-7 centit, az enyém 12 cm) és a gyógyulásom is gyorsabb.
Na igen, más lenne a helyzet ha az ember pofáján lenne ilyen vágás. :) AZ már húzósabb lenne. Nade mindenkinek tisztában kellene lennie hogy egy műtét nyomai nem tüntethetők el teljesen. A plasztikai műtét más dolog, de ott is marad(hatnak) nyomok.
A nagyobb időjárás-változást azéert lehet hogy majd érzed te is. De fájni nekem sem fáj, inkább néha erősebb nyomást, vagy húzást érzek, ami pár óra múlva elmúlik.
