Ad neki ízt, illatot, meg színt is a meggyfa. De alighanem ez finomításkor el fog tűnni belőle. Én a finomított italba szoktam áztatni, a meggyfát, úgy mint a tölgyet. Arra vigyázz, hogy ha főzöd, a faanyagokat előtte szedd ki a cefréből, mert másképp metilt fogsz főzni a fából. Az vakságot okoz. Régen sokan megvakultak így.
Nem szeretném teleírni az oldalainkat, de jutott eszembe, hogy az ág aprítómmal, leszecskázom a meggy ágacskákat és így, biztosabb az aromák kinyerése.
Ebbe bepróbálkozom, úgy, hogy egy semlegesnek tűnő alszeszbe, úgy, mint ahogyan a whiskybe a pőrkőlt tölgyet, beáztatom, bajd főz, gyanítom, hogy slágergyanús lehet.
Érdekesnek érdekes, de mérgező. Jó-jó, tudom, hogy a párlatba a sók nem mennek át, de fogalmam sincs, hogy milyen mérgező anyag van a gyöngyvirágban. Ha só alakú, akkor elvileg oké lehet. ELVILEG. De mivan, ha az a méreg, ami benne van, nem is só, hanem gáz, illetve folyadék? Ki merné azt meginni? Én tuti hogy nem, így neked sem tudom javasolni. Én úgy vagyok vele, hogy olyan alapanyagokból kell csinálni a szeszt, amit szívesen meginnál, megennél, jó ízzel. De nem mérgekből, mert baj lehet.
Jobban utána kell ennek nézned, ha igazán akarod, mert járatlan a terület, ebben nem tudok tanácsot adni.
De ha elmondom, akkor már nem is titok.:-)) Nem-nem, ezt megcsinálom én, ami tegnap este eszembe jutott.
Ötletem azért van még. Azt tudtad, hogy a tealevél nagyon jó élesztő tápanyag? Minden van benne, ami az élesztő működéséhez szükséges. Az mondjuk abszolút nem biztos, hogy gazdaságos -e ilyet használni, cukorcefrébe, de működik. (nem próbáltam, múltkor a mézsörömhöz vadásztam alternatíva után, az élesztőnek tápanyagként mi is lenne jó, és akkor került a tealevél is a képbe, egy ötletet adva.)
:-)) Hát,,,vannak emberek, nem mondom. Az iparban szokták használni, a 24 órás kénsavas vízben való áztatást, gabonánál is, de elég híg oldatról van szó. Kihozatal növelő tényező. Valamennyit ezekszerint a híg sav oldata is átalakít. Én csak citromsavat használok, ph-t csökkenteni, igaz, drágább, de valahogy nem visz rá a lélek a kénsav használatára. Valahol azt írják, karcinogén gáz, vagy folyadék szabadul fel a kénsavas cefre lepárlásakor.
Fene tudja, igaz -e, vagy nem, de 1 kiló citromsav az 6-800 ft, a liter kénsav meg valami 300, nem sok kell citromsavból sem, meg párszor már előfordult, hogy kevergetés közben a szemembe, fülembe fröccsent a cefre, főzés közben, nem lehet elkerülni. A citromsavtól nem félek, azt simán kimosom, de a kénsav, még ha híg is, veszélyesebbnek gondolom.
Egyébként elnézést, tévedtem, a cellulóz savazásakor rögtön szőlőcukor keletkezik, nincs keményítő. Két éve éve még tudtam, most meg már nem. Lehet hogy túl sok fűpálinkát íttam, vagy épp hogy túl keveset?
:-)))) Nem hiszem, hogy bárki is "durvulni" akarna a gyeppel, meg a papírral. Cukorcefrébe gondolta amateur a gyepet.
Mondjuk én biztos nem innék olyat, így látatlanban sem. De azért oda kéne írni, hogy a Népszabadságot nem lehet becefrézni cukorcefrével, mert még valaki beledobja a cefrébe a hírlapot is, a gyep mellé.:-)))))
Még emlékszem, mikor az egyetemisták egy vonaton arról beszéltek, hogy a kollégiumban valakinek volt Népszabadságból főzött „pálinkája”...:) Kémikus volt, viccből megcsinálta.
Elképzelhető mindegyik magyarázat, nem tudom. Viszont ha egy nagy átverés lenne, akkor az a hozzászólásokból már csak kibukott volna, de a legtöbben pozitívan írnak.
Ha ez egy házi üzemanyag készítő fórum lenne, még meg is érteném, miért visszatérő a füből szeszt téma...
A fás szárakban, levelekben, füvekben cellulóz van, ami keményítővé alakítható, az pedig a szokott eljárással cukorrá. Tehát lehetséges! A cellulózt erős savas hatással lehet keményítővé bontani. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a cellulózt tömény kénsavban magas hőmérsékleten kezelik, amíg le nem bomlik keményítővé, aztán tömény lúggal visszaállítják semleges pH értékűvé.
Tehát ha valaki tömény savban (az akkumlátorsav nem elég erős!) akar otthon füveket és fadarabokat forralni, aztán meg lúgozni, annak sok sikert kívánok! Biztos vagyok benne, hogy egyáltalán nem veszélyes és anyagilag sem megterhelő az eljárás, a végeredmény pedig nagyon finom lehet.
Ö-m írja az 1563.-ban, amit linkeltél is, hogy ez az édes abrak 7-12% melaszt tartalmaz. A gyerek beleöntötte a kiló cukrot is, én láttam. Hogy minek főzi, meg minek tartja 67-73C-között, az tényleg fura. Lehet hogy simán hülye, azt hiszi ezt így kell, ha sima gabonát főz, abból márpedig whisky lesz és malátáról még csak nem is hallott. Vagy, lehet, hogy éppen nagyon is okos, mert az édes abrakban lehet van némi szárított maláta is és ezt kihasználja.(de a hőfokok nagyon nem jók, ez csak alfa, nem erjeszthető cukrokat gyárt) Aztán a whiskyfőzés szimulálása is benne van a pakliban, mármint a főtt gabona ízét akarja átvinni, az is lehet.
:-)) Akác virág azt írták jó, erről már olvastam valamelyik topicban. Szárítottat írták, ha jól emlékszem. Most ittam egy kis mézbort és hirtelen eszembe jutott valami, ami még jó lehet. Nem árulom el, mi is az, csak ha már készen van.:-)) Hadititok, de ilyenről még sehol nem olvastam, saját agyszülemény!
Mindenesetre az elején felsorolta a hozzávalókat, a cukrot említette, hogy kell bele, malátát/enzimet nem. Az meg nem kizárt, hogy fölöslegesen is megfőzi:)
Szia! Működhet, ha elég dudva van benne. A zöld szárak fűízt adnak, azt olvastam. Tehát inkább valamilyen virág lenne a jó, kevés zöld szárral. Szárított virágról is olvastam, az nem ad fűízt. Akár valamilyen herbáriás szárított virág, vagy gyümölcs elég lehet. Ha meg mégsem elég, mert mondjuk keveset tettünk bele, akkor ezzel a tápsóval még mindig menthető az erjedés. Azért tápsó, mert ez nem ad ízt.
Én mézsört készítettem a napokban, 10 litert, bár inkább mézbor lett, mert olyan az íze, mint a bornak, végülis nem lett rossz, de élesztőtápsó nélkül nem forrt volna ki, 7 nap után megakadt, félédesen. Pirítós volt az élesztőtápanyag az első 20 órában, utána kiszedtem, szűrtem. Nagyon jó kis sörös illata, íze volt eleinte, attól a pirítóstól, de aztán átment az íze borba, annyira sajnos már nem érezni, mint eleinte, azt a jó pirítós illatot. Az első héten pedig ontotta magából azt az illatot, csorgott a nyálam rendesen.
Legközelebb direkt az elején teszek bele tápsót, akkor hamarabb kiforr, és hátha több maradna a pirítós sörös ízéből-illatából. Vagy a kenyeret tovább bennhagyom, talán nem fertőződik el a cefre tőle. Még próbálkozok vele, egyenlőre ez kísérleti stádium.
Nézd meg a kotyogód tömítését is, engem már szivatott meg. Nagyon kis tömítetlenség elég neki, hogy a gázok elszökjenek anélkül, hogy a kotyogó megszólalna.
Most akkor, iszonyatos gyorsasággal tudatom az illetékesekkel, hogy én egy eccerű, ártalmatlan jampi vagyok, nem gumicsizmázok.
Itt esküszöm, hogy a levágott fűvel, bepróbálkozom a "tavasz illata" - mindent megér.(Mit bukhatok?)
Egyébként gondolkodtam az orgona virágával, vagy az akác virággal is, ha a méhek szeretik, mi miért ne szerethetnénk ?
Kérdeném, ha méhek ezeket preferálják (többek között), akkor miért ne lehetne ezzel valamit kezdenünk.
Vagy mondjuk a Vegyes virág méz helyett, vegyes virág pálinka vagy vadrózsa, illetve futórózsa pálinka. Anyukámnál a veres futórózsával, pl. Dunát rekeszthetnék, anyi van.
Amúgy gondoltam a gyöngyvirágra is, hiszen a méreg anyagok nem, de az illat anyagok átjuthatnak.
A gyöngyvirágból, elég sok van a kertemben, nem hiszem, hogy hektoliterek készíthetők, de az a 1-2 liter, próbaként megérheti.
Véleményezzetek, marhaságokat dobok fel, vagy érdemes bepróbálkozni ezekkel, vagy valamelyikkel ?
Minden "rendes" hozzászóló véleményére kíváncsi volnék!
Én se néztem végig. Annyi melasz nem lehetett abban a tápban, azt meg nem mutatták (vagy csak én nem láttam), hogy cukrot tenne a cefrébe, csak az asztalon volt ott az az egy csomaggal. Megaztán ha melaszos vagy cukros, akkor minek főzi? Ö-m receptjében is a cukor adja a szeszt, a melaszos táp csak az ízek miatt kell.
