Biztosan jó az asztal is, de nekem a fotó és a rajta elkapott pillanat nagyon tetszik, nagyon aranyos a kisfiú, ahogy vágyakozva nézi a terepasztalt. Nem tudom, hogy van e valahol ilyen témájú fotóverseny, de ha van, érdemes lenne benevezni ezzel a fotóval.
Az általam leírtak teljes hitelességéért természetesen nem tudok felelőséget vállalni, hiszen ezek több mint száz évvel korábbi állapotokat tartalmaznak, azt pedig tapasztalhatjuk, hogy sok esetben a tíz-húsz évvel korábbi adatok esetében sem mindíg megbízhatóak a jelenleg közölt tájékoztatások.
Másrészt személyes élményekkel sem rendelkezem, miután csak 1935-ben születtem......:-)))
A mozdonyról már leírtátok, hogy 1906-ban gyártották, tehát ezt követően vontathatott Orient-express-t. Csakhogy az Atlasz által hozzátett kocsik az első szériához tartoztak, azaz 1883-tól közlekedtek. Azok a kocsik a 20. században már nem közlekedtek az Orientben, még akkor sem, ha nem selejtezték őket.
Az út Párizstól Konstantinápolyig kezdetben 81óra 40 percet vett igénybe, beleértve a hajóátkelést is Várnából a Feketetengereren keresztül. A Belgrádtól Bukaresten és Szófián át egészen konstantinápolyig, a mai Isztambulig vezető új vasúti pályaszakasz megnyitása után az utazás ideje 14 órával csökkent.
Az első világháború előtt Párizstól a Boszporuszig 306 frankba került a vonatozás és ezt még 80 frank pótdíj is növelte. Ez az összeg akkor igen magas volt, ezért csak igen jómódúak engedhették meg maguknak ezt az utazást.
Amikor I.Sándor bolgár uralkodó Darmstadtba utazott, szalon kocsiját az Orion expresszhez csatoltatta. A ranai maharadzsa is ezzel a luxusvonattal utazott, hét felesége kiséretében. Ferdinánd bolgár király is az Orient expresszel hagyta el Szófiát bukása után.
A hajóút után, az ún keleti vasúti pályán, a szerelvény a 101-114 sorozat egyik mozdonyából,egy postai csomagszállító kocsiból, két hálókocsiból egy étkező kocsiból és a CWIL egy poggyászkocsijából állt. Ez közlekedett Konstantinápolyig és vissza.
Az Orient expressz menetrend szerinti járatként, illetve Calais, Ostende és Berlin pályaudvarairól induló gyüjtővonattai révén a Nyugat-európaiak fokozott érdeklődésénsk örvendett.
Az elsó világháború azonban sajnos hirtelen véget vetett a gyors fejlődésnek.
A háború befejeződése után 1921.májusában indult újra az Orient expressz, ám a járat csak Bukarestig közlekedett. Csak 1932-től állt forgalomba a Simplon-Orient expressz, amely Münchenen és Bécsen át Isztambulig közlekedett.
194-ben a második világháború vetett véget a fényűző járat közlekedésének.
1883. június 5-én indult útnak az első (hálókocsis) szerelvény. Az út Münchenen, Bécsen, Budapesten és Bukaresten keresztül vezetett a romániaj Gyurgyevóba (rom.:Giorgiu). Itt az utasok egy komppal átkeltek a Duna túloldalára és a keleti vasút egy vonalával folytatták útjukat Ruszéből (korábban bolg.: Ruse) Várna és a Fekete tenger felé. Végül hajóval érték el Konstantinápolyt. Amikor 1888-ban Bulgáriában megszüntették az utólsó vágányhiányos szakaszt is, végre járható lett vonattal a teljes út Konstantinápolyig és ez lett az Orient expressz végállomása.
A München-Salzburg vonalon, kb. 1907 és 1925 között.
A bajor államvasút eredeti zöldjét 1910 körül a pfalzi barna-lila festés váltotta fel, majd 1925-ben a mozdony visszakapta zöld mázolatát. (Az Atlas mellékelt tájékoztató füzete szerint.)
A mondatot értem... a mögöttes tartalmat nem... értem, hogy az "anschluss" során átmenetileg német fennhatóság alá került az osztrák vasút. De tudomásom szerint az eszközpark nagy része nem lettek átfestve a DRG-szürkére (vagy rosszul tudom?).
Ha ez így, van akkor az eredeti DRG-nek tulajdonképpen nem volt ilyen mozdonya. Akkor miért ez az üdítő kivétel? Biztos tetszett a mozdony a németeknek... :) amiben egyébként egyet is értünk...
Nekem a 3. gép lett a megfelelő mert az első kettőnek rettenetesen állt az áramszedője ennek már tűréshatáron belül van, de látszik az összeszerelés román minősége míg az első még osztrák gyártmány volt.
Igen, a Westbahnon a 310-es és a 214-es volt a standard gyorsvonati mozdony, de mivel a 214-esből összesen 13 készült, nyilván a régebbi 310-eseket is intenziven használták.
> 241 A Est
Érdekes módon nem találtam leírást arra nézve, hogy hogyan is volt ezekkel a különféle Orientekkel Párizsban. Az 1.Vh. előtt az Orient természetesen a Gare de l'Est-ről indult. Nyilván később az Arlberg Orient is innét indult. A Simplon Orient viszont - közvetlen kocsikkal Calais-ból - a Gare de Lyonból indult, hiszen Dijon felé közlekedett. Ennek megfelelően szerintem a 241 A Est inkább az Arlberg Orientet vagy a megmaradt "régi Orientet" húzhatta, hiszen a Gare de Lyonból nyilván valamelyik PLM mozdony volt szolgálatban.
Az én Wagon-Lits könyvemben a szövegben nem találtam mozdony típus említést az Orient különböző változataihoz (más vonatnál néha említ), bár épp hogy csak átfutottam a francia szöveget.
Van egy fotó Ausztriában Bécs közelében az Arlberg-Orientről 1939-ben, a mozdonyt én nem ismerem fel pontosan, de olyan 310-es szerű.
A Simplon-Orientről 1947-ből van fotó a Chillon kastély mellett Ae4/7-essel.
A végén meg egy Orient-Express összeállítási rajz 1926-ból (VL = háló, VR = étkező):
241 A Est - fourgon 6 portes - VL type S1 - VL type S1 - VR type 2800 - VL type S1 - fourgon 6 portes
Ebből az "anslusssszos" krokodilból eddig a roco 2 pályaszámot adott ki az eggyiket kb 8-10 éve annak volt példa, hogy az ebayon 1200-1600 euróért ment el egy-egy példány és még az üres doboza is pillanatok alatt kelt el 99 euróért .
Míg a második pályaszámot idén adták ki kb. 650000 Ft-ért lehetett hozzájutni ez az előző kiadás árát is kissé letörte itt-ott még ez a kiadás fellelhető a boltokban .
Szerinem jó befektetés lesz később ez is csak nehezen beszerezhető darab lesz .
Szerencsére mind a két darabból magamnak mondhatok 1-1 példányt.
