Ez meg már unalmas, hogy a kékemberünk a gyorscsatlakozót fikázza, holott nem annak van baja, hisz nem az melegszik, hanem a vezeték. Én is tömegével látom a kupakos, összecsavart, forraszt kötéssel ugyanezt, gondolom Ti ugyanígy még többet. Van kismegszakítóm is, amit előző cégnél én oltottam el, lazán volt belefogva a vezeték. Ezt egy rugós kötőelem speciel ki tudja küszöbölni és követi azt a minimális alakváltozást is, amit a forrasztott kötés nem.
3 napja adatam le szereldébe, de lámpában egy hibás kapcsoló simán lángolt (érdekes, mert utólag nem látszik az égésnyom, ez nem tudom miképpen jött össze), aztán míg kihúztam a dugaljból addig csettegett a kábel és végigégett jó 10 centit. Utána hagytam még, hogy elalszik-e vagy sem (mi gyengeárammal többynire olyan kábellel dolgozunk, aminek a köpenyét meggyújtani sem tudod), aztán eloltottam jól. És nem verte le a megszakítót, semmit. Legtöbb cuccnál ez van, rossz kontakt, egy bizti viszont kilowattokat el bír, no ha most a csatlakozási pont/vezeték ennyivel melegszik, akkor el bírod képzelni.
A vezetékek égését 99%-ban egy rossz kontakt okozza és nem a vezeték túlterhelése. És igen, akár a csövön belülre is benyúlik a szigetelés olvadása. És ha ott olvad össze, kismegszakító lemegy, user vissza sem tudja kapcsolni. Mester kiérkezik, leveszi a dugaljat, aztán keres pár kötődobozt, felvág pár tapétát, kicseréli a vezetéket (ha szerencséje van és kitudja).
Jó lenne ha mutatnátok egy olyan képet, amin a vezeték a rossz kontaktus miatt több mint tíz centi hosszan lecsupaszolódott, és-vagy összeolvadt.
Már csak azért is, mert a dobozban azért illik legalább 10 cm vezetéknek lenni, mondjuk egy kecses hurokban...
Zárlat esetén meg továbbra is a kismegszakító az aminek le kell oldania.
Szóval ha nem fabódéban, fadobozba szerelsz akkor nem fog kigyulladni semmi a lángoló vezetékektől- mert nincsenek is ilyenek.
Elhiszem hogy a villanyszerelés nem gyerekjáték, de a megalapozatlan ijesztgetés meg hiteltelenné tesz. (Ja és nem kívülálló vagyok, hanem szakmabeli...)
"Gondolom ezt cserélnem kell 36 Wattos hagyományos előtétre. Jól gondolom? :)"
Jól gondolod, cserélned kell!
"Illetve elvi síkon, ha beszerelek egy 55 Wattos hagyományos előtétet, akkor azzal üzemelni fog a 36 Wattos fénycső, vagy üzemelni fog, de rövidebb élettartammal"
Ezt is jól gondolod. A nagyobb előtét a kelleténél nagyobb árammal küldi a fénycsövet ami ettől jobban világít, de sokkal hamarabb tönkre megy.
Ezekhez mindig a megfelelő előtétet kell használni.
Villanyszerelési analfabétaként a segítségeteket szeretném kérni. Van otthon kettő darab lámpatestünk, amik 4 csapos GE10q foglalattal vannak felszerelve, s 2D típusú perecégővel üzemelnek. Az izzók elég régi darabok és gyenge a fényerejük, így kísérleti jelleggel vettem egy darab 38 Wattos izzót, ilyet:
Beraktam a lámpatestbe, de az új fénycső csak lassú kihagyásokkal villogott. A Sylvania FS-11 4-65W fénycsőgyújtó helyére tettem be új 6-80W gyújtót, mert először azt hittem, hogy az nem elég neki, de a villódzás nem múlt el.
Mivel a villanyszereléshez nem konyítok, felmerült bennem, hogy mi van akkor, ha maga a lámpatest nem kompatibilis valamiért a 38 Wattos fénycsővel, így leszereltem egy takarólemezt és láss csodát a fénycső előtét elém tárult (FENG LAI – 20 Watt).
Gondolom ezt cserélnem kell 36 Wattos hagyományos előtétre. Jól gondolom? :)
Illetve elvi síkon, ha beszerelek egy 55 Wattos hagyományos előtétet, akkor azzal üzemelni fog a 36 Wattos fénycső, vagy üzemelni fog, de rövidebb élettartammal, mert magasabb teljesítményű az előtétem?
Gondolom igazságügyi szakértőkkel is tartod a kapcsolatot és ők megerősítettek abban, hogy csak és kizárólag a kötéseknél lehet gond. A vezeték nagy távolságra képes elvinni a hőt, a gyengülő szigetelésből kifolyólag meg létrejöhet szivárgó áram két vezeték vagy akár több között ami végül egy zárlatot eredményez. A csőben ha olyan a rendszer meg a meleg igen szépen beszorul így a vezetékek jelentős részen képesek összeolvadni.
Volt már olyan esetem, ahol egy felülvizsgálatnál a szigetelési ellenállás értéke nagyon rossz volt és annak okának kiderítése közben derült ki hogy az egyik helységben lévő kötődoboztól a mellette lévő helységben lévő másik dobozig a vezetékek egy csomóba melegedtek össze, a kötődobozban is szépen össze melegedtek. Egy valami segített komplett szerelés az adott szakaszon és részben vezeték cserék a dobozóktól a következő dobozig, vagy szerelvényig. Pedig csak három elektromos olajradiátort raktak egy dugalja és a dugaljon semmi sem volt látható szemre. Sőt a dugalj kötésénél sem csak a kötődoboztól elmenő vezetékek melegedtek mert már ott sok volt az összeadódott terhelés a 2,5 vezetéknek.
És jellemzően a konnektroknál fellépő hibák:
- rossz csatlakozási konstrukció nem lehet normálisan meghúzni a csavart ezzel rögzíteni a vezetékek
- vékonyabb a vezeték mint amivel terhelik de a kontaktusok rendben vannak
- a szerkezet csavarodik ezért a dugvilla és a kialakított lemez között nincs jó kontaktus, vagy eleve a konstrukció miatt nincs
öt éve kialakított viszonylag terjedelmesebb (3F) házam kismegszakítóin a házelosztóban érdemes végigmenni és csavarhúzóval ellenőrizni/ráhúzni a kötésekre?
"Egy nem rezonáns antennának nem lesz az életben jó az SWR-e, hacsak nem használsz antenna hangoló berendezést."
Nem mindig kell külön hangoló doboz, vannak olyan kábel-antenna illesztési módok, amelyekkel szinte bármilyen (megfelelően nagy méretű) fém tárgyon el lehet érni jó SWR értéket, attól függetlenül, hogy az adott frekvencián rezonál-e vagy sem. Ilyen pl a gamma illesztés, vagy amikor pl egy negyedhullámú hurokban megkeressük az 50 ohmos pontot. Persze erre is lehet mondani, hogy ez mind egyfajta "mesterséges hangoló", de hát vannak olyan antenna típusok, amelyekre kizárólag így lehet kábelt csatlakoztatni.
A mostani koaxiális antennára valóban lehetséges közvetlenül is csatlakozni, hiszen talpponti impedanciája (ha jól emlékszem) 60 ohm körül van, ami egy 50 ohmos rendszerben már egész elfogadható SWR értéket jelent.
Abban viszont már nem vagyok biztos, hogy az antenna hossza (tehát rezonanciája) ugyanott lesz optimális, ahol az SWR értéke is. De megkérdezem a rádióamatőr topicban.
Egy nem rezonáns antennának nem lesz az életben jó az SWR-e, hacsak nem használsz antenna hangoló berendezést. Tehát ha az SWR rendben van az antenna is rezonáns lesz. Az SWR, tehát egy adott rendszerben frekvenciafüggő.
Nem tudom, hangoltál-e már ki rendes antennát és használtál-e valaha SWR mérőt, akkor tudnád, hogy ebben az esetben a legoptimálisabb hosszt be tudtad volna állítani vele a sugárzó elemnél.
Egyébként jól láttad, mert léteznek olyan antennák is, amelyeknél az alsó rész helyett valóban ott egy vízszintes fémlemez van, vagy több vízszintes/ferde szál, de akkor ezt az antennát nem tudtam volna elrejteni egy falra erősített vékonyka vezetékcsatornában :)
Az SWR mérő nem az antenna frekvenciáját méri, hanem azt, hogy mennyire jól illeszkedik egymáshoz a rádióberendezés, a kábel és az antenna impedanciája, tehát pl 50Ω rádió -> 50Ω kábel -> 50Ω antenna esetén az SWR érték optimális, tehát itt azt mérjük/állítgatjuk, hogy az antenna és a rádió között lehetőleg nulla legyen a jelveszteség. Tehát az SWR mérővel nem a rezonanciát mérjük, hanem az impeancia-illesztések hatékonyságát vizsgáljuk.
Az antenna rezonanciájának megméréséhez egy széles sávban változtatható frekvenciájú rádióadót kell rákapcsolni és figyelni, hogy melyik frekvencián ad/rezonál) legerősebben (azon a frekvencián a leghatékonyabb az antenna). Ezt mérő műszer pl a GDO (grid dip oscillator).
Az SWR érték és a rezonancia egymástól független dolgok: lehet egy pontosan rezonáló antennán is vacak SWR értéket mérni és ez fordítva is igaz: lehet egy szarul behangolt antennán is tökéletes swr értéket kihozni.
Abban teljesen igazad van, hogy ha erre a kis vevőantennára rákötöttem volna egy rádióadót, akkor pontosan belőhettem volna a rezonanciáját 433,92 MHz-re ÉS az SWR értékét is pont 50 ohmra, de egyrészt ilyen sokat szöszmötölni már nincs kedvem ingyen :) másrészt az sem tudom, hogy a kis Satel vevőnek hány ohmos a bemenete, tehát hiába lövöm be lelkesen az SWR-t hajszálpontosan 50 ohmra, ha közben a rádió egész más impedanciát szeretne.
A távkapcsolótól elvárt megnövelt hatótávolság kb 40-50 méter volt (udvari riasztó ki/bekapcs), ezt még így, tökéletlen antennával is kacagva teljesíti.
A múlt heti antennáról jutott eszembe, hogy mivel úgyis épp egy rádiós távkapcsoló távolság-feltuningolását csinálom (a projekt hivatalos neve: "almost good 433MHz coaxial antenna" :) ezért összeütök egy képet, hogy hogyan készül egy ilyen marhabonyolult koaxiális antenna.
Persze a koax kábel szigetelt belső ere valószínűleg nem pont 16,5 centinél rezonál 433,92000 MHz-en, de ahogy szoktam mondani: a semminél SOKKAL jobb :)
Rossz szerelésnél igen, de rossz ajzatnál a jó szereléssel is szopni lehet, vagy nincs is "jó" szerelés. Vezeték sem a zárlat miatt ég végig, hanem kontakthiba, de zárlattal is kibír annyit fűteni, amitől begyullad a köpeny.
Bocs, de ha nem értesz hozzá, de beleszólsz, az még nem olyan nagy baj, de ha nem értesz hozzá, beleszólsz, és valaki olyan írására azt írod hogy baromság aki egyébként ért hozzá, az már gáz. Főleg hogy ezzel még akár lelkesíted is a laikusokat a szemét megvásárlására.
A gagyi dugalj érintkezője rendszerint eleve gyengébb anyagból készül. Ezt fejelik meg csökkentett érintkező keresztmetszettel, nem kielégítő kötési ponttal, gyenge feszítőrugóval. Ezek közül ha csak egy lenne igaz, az is melegedéshez vezet. A melegedést pedig a réz viszi tovább, és gyönyörűen leolvad a szigetelés a vezetékről akár 10 cm hosszan is, még akkor is ha 10-es Mkh. És bizony ez sokszor meghaladja a dobozban hozzáférhető vezetékrészt, ami már eleve csere. (ha nem MM, mert akkor nem csere hanem szívás) És bizony olyan is előfordul hogy az egészre csak akkor derül fény, amikor már ég a lakás, vagy amikor összeolvadnak a vezetékek és nem lehet visszakapcsolni a kismegszakítót.
Tessék végre tudomásul venni hogy a villanyszerelés egy szakma. Aki hobbizni akar, faragjon fát, az maximum az ujjába kerül.
