Égetésnél egy bithez kb. 1-5 msec idő kell. Egy morzejel 20 WPM-nél 60 msec, ha minden igaz. Mikor az N1MM-ben morzeadásnál hallhatóan biceg az adás és tipikusan valahol megnyúlik egy jel vagy egy szünet, az már minimum a 10 msec-es nagyságrendben /lehet, bár a fül érzékeny eszköz. Ez az EPROM-ok normál égetési idejének sokszorosa.
Persze ez csak a valószínű helyzet, ellenőrizni kell mindent, hogy a gyakorlatban igaz-e, beleértve az égető felépítését, pl. hogy van-e benne az ilyen bajok kiküszöbölésére egy egyszerű monostabil áramkör (nem olvastam ilyet, csak kézenfekvő). PC-s párhuzamos port használata esetén a probléma ebben áll, én erről beszéltem, vagyis ez a megoldás ma már kövület. Egy nyomtató meghajtása teljesen más.
2000 környékén írtam EPP-s kommunikációt PC és mikrokontrolleres eszköz közé (az egy kétirányú, hardverből támogatott protokoll a párhuzamos porton, ahogy az ECP is), amikor az USB még gyerekcipőben járt (és egy kicsit lassabban működött... messze nem érte el az 1 Mbps-t, az EPP viszont jóval túlhaladta), és a gyártók közti eltérésekkel is sok volt a gond, de ez csak most jutott eszembe.
USB-s eszköznél általában mikrokontrollerről beszélünk - az a korrekt megoldás, ha időzíteni is kell jeleket, és a kisebb chipek nem is feltétlenül drágábbak a jó néhány darab logikai kapu-IC együttes áránál.
Azt se felejtsétek el, hogy a kínai klónok sok esetben gyengébb paraméterűek mint a lemásolt márkás.
Sőt! Már ott tartanak, hogy a saját jó márkáikat is hamisítják!!! Védjegyekkel dekorált, "eredeti" Xiaomi memória kártyák kutyagumit sem érnek. Egy eredeti márkás programozó sem 24 dodó....A feladatainak 95%-ára viszont biztos jó.
OBD2 olvasóval jártam így. Egy 100 dolláros amcsi klónja 25 dodó volt. Csak azt az egyetlen autótípust nem tudja kezelni, amiért vettem. Kértem kölcsön eredetit, talán elektronmikroszkóppal lehetne meglátni melyik az utánzat. Meg amikor rádugom a verdára......
Nekem van konkrét tapasztalatom, több is: az egyik, hogy az EPROM-égetést pontos időzítésekkel kell végezni, különben nem égnek be a bitek vagy akár tönkre is mehetnek. A másik, hogy pontos időzítések a modern (általános) operációs rendszereken, mint amilyen a Windows és a Linux is lassan három évtizede, nincsenek - ha gondolod, részletesen el is tudom mesélni, hogy miért. Ez a perifériák feladata, de azon az égetőn csak logikai kapuk vannak, vagyis az ütemezés kívülről jön.
Azért voltam óvatos, mert régebben mindig előkerültek emberek, akik iszonyú régi PC-kkel iszonyú régi I/O kártyákkal, akár DOS alatt végeztek egy-két feladatot különböző okokból, amire a fentiek nem voltak érvényesek. Az említett időzítések szoktak ilyenek lenni, ill. pl. a soros vonalat meghajtó IC-k változása, mikor bevezették bennük a bufferelést, és attól kezdve a handshake-lábakkal már csak emiatt sem lehetett úgy kommunikálni, mint azelőtt.
Persze a mai gépek már nagyon gyorsak, így _általában_ akár egy morzeadást is le lehet adni egy felhasználói programból szépen, ütemezetten, ami relatíve nagyon lassú tevékenység, de megbízni ebben nem lehet, mert váratlanul lelassulhat, biceghet stb.
Mivel egy ma kapható eszköztől elvárható, hogy a mai számítógépekkel működjön, érdekes lehet, hogy mivel gondolták meghajtani azt az égetőt (én USB-kábelt is láttam a képen, csak azt nem, hová csatlakozna), de most nem tudok jobban utánanézni. Szövegelni könnyebb. : -)
Fogalmam sincs mert nem építeni akarok hanem vásárolni - per def egy működő cuccot, azért kérdeztem kinek van tapasztalata. Csak annyit akarok tőle hogy bedugni és használni. Volt már nekem magyar EPROM égetőm szintén printer portra, abban se volt semmi ész, mindent a PC intézett.
Hát, el tudnék képzelni redundanciákat, ellenőrzőösszegeket és hasonló megoldásokat külön memória helyett, amikről kiszámolható, mennyire biztonságosak, de csak tudták, mit csinálnak.
Hasonlót csinált egy ICOM 706MKIIG is. Sokáig 2m FM-re használhatták, bármelyik másik üzemmódot kiválasztva nem lehetett FM-be visszatenni. Full reset, mindent elfelejtett de 100%-osan helyreállt. Vesztenivaló nem volt, a vételár tekintetében akkor is jól jártam volna, ha a két opciós szűrőt kiveszem, a rádiót meg kukázom.
Sok évnyi hibátlan működés után fogta magát egy K3 rádió, és olyan jelenséget produkált, hogy SSB-n 3 kHz-es sávszélességet vagy annál kevesebbet beállítva rajta megnémult, lenémított. A helyzetet árnyalta, hogy akadt olyan gombnyomás, amire ideiglenesen kinyílt; olyankor zajt ugyan produkált, de hol LSB-n, hol USB-n a zaj nagyon keskenysávú, csőszerű volt, állomást nem lehetett hallani. Nem volt egyértelmű, hogy végül is rossz-e az SSB szűrő és környéke, akadt még egy-két hallható furcsaság is.
Alapos szétnézés a menüben, a szűrők kivétele, áthelyezése (5 foglalat is van nekik), kikapcsolásuk a menüből és hasonló próbálkozások nem segítettek, maradt az alapjelenség: SSB-n 3 kHz alá állítva a szűrőt elnémult a rádió vevője. Mivel így már egyértelműen gyanús volt, hogy szoftveres a probléma, gyári alaphelyzetbe állítottam a rádiót, mire a jelenség azonnal elmúlt. Beállítgattam, amit szükséges volt - közben tanultam ezt-azt a rádió kezeléséről is -, és most megint tökéletes. Ilyen is megesik...
Amcsi forrásban olvastam azt (a hecker) elképzelést, hogy a sávot tulajdonképpen fel lehet osztani 3 kHz-es SSB csatornákra is (pontosabban 3.33333 kHz), hasonlóan ahogy aztán a repsávban történt a 25 kHz 8.333 kHz felosztásában. CB esetén van az USB, van az egyel magasabb (+10kHz) csatornán az LSB, aztán a kettő közt egy harmadik ami használható lenne a másik kettő zavarása nélkül. Persze gyakorlatban győzött a praktikum, egyrészt a rádióamatőr készülékek használata amivel bármilyen frekire rá lehet állni akár USB akár LSB módban, másrészt az idő megoldotta úgy, hogy CB sávokon is csökkent a forgalom és több mint elegendő a hagyományos kiosztás, sőt úgy tűnik hogy a közép 40-re irányul a használat. Amatőr sávokon (szvsz) ma semmi nem indokolja a tradíción kívül az USB/LSB használatot, ami amúgy is csak egy hangfrekvenciás sávfordítás kérdése és nem feltétlenül kell nagyfrekvenciásan megvalósítani.
A CB-n volt egy prózai fizikai ok amiért az SSB-n elsődlegesen az USB-t használták. Az akkori korai rádiók USB-ben sokkal frekistabilabbak voltak mint LSB-n. Elég megnézni egy korabeli WKS100, Palomar 5 v. 600 rádiót. Az LSB-hez jobban el kellett húzni a sávkvarcot, így instabilabb volt. Még a Stalkerek, Grantok is ilyenek.
