Voltam részese tolatásnak Gyíkkal. Kiskörösön ki kellett sorozni egy betojott cseh kocsit a belgrádi vonatból, mivel nem volt ott a tartalék, a Gyík maga tolatott (nagy élmény volt, sietett, a három kocsival úgy gyorsult, mint a metró :-)) De ettől még a Gyík nem tolatógép.
Szerintem egyáltalán nem lehetetlen! A berlini hálózat villamosítása után a hasonló BR74-es családhoz tartozó gépek másodrendű szolgálatba kerültek, ebbe bőven belefér egy kisebb állomás tolatási kiszolgálása. Bár a futókerék egyáltalán nem követelmény a tolató gépeknél, mivel kisebb sebességgel üzemeltek, de a teli futókerék még jellemző is, mivel ennek nagyobb tömege kedvezőbb a gyakori váltókon való áthaladáskor (esetleg váltófelvágáskor). Szinte bármivel tolattak az állomás nagysága és a rendelkezésre álló géppark függvényében, a régi BR 53 jellegű gépektől a BR64, 86 ... 52-ig, stb.
A tolatógépen nem futókerék nélküliek szoktak lenni? És a lényeg a kis kerékátmérő, ugye? Legalábbis a külső jegyek alapján, nyilván van egy csomó, laikus számára nem feltűnő technikai részlet...
Ezeknek a paramétereknek kell elvileg megfelelnie, egy gőzmozdonynak, ha tolató szolgálatot kell ellátnia, a neten ezt találtam erről, (hátha mást is érdekel a téma)
Alkalmazási terület ahol a szertartályos gőzmozdonyok általánosan elterjedtek, a tolató és iparvágány-kiszolgáló feladatok ellátása volt. Itt nem követelik meg a nagy hatótávolságot (így nagy üzemanyag-készleteket), viszont fontos a mindkét menetirányba való jó kilátás, a mindkét irányba való azonos menettulajdonságok, valamint a könnyű és gyors irányváltás.
A szertartályos gőzmozdonyok szerkezete alapvetően nem tér el szerkocsis társaikétól. A futómű kialakításánál törekedtek arra, hogy mindkét irányba azonos futási tulajdonságokat érjenek el, ezért a tengelyelrendezésük általában szimmetrikus volt, illetve nagyobb sebességek eléréséhez elöl és hátul is egy vagy két, a mozdony jó megvezetését biztosító futótengelyt alkalmaztak.
Mivel a szenet általában kézi tüzeléssel juttatták a tűzszekrénybe, ezért a széntartályt (vagy szénférőt, illetve szénputtonyt) a mozdony vezetőállása mögött helyzeték el
A vízkészletet leggyakrabban a mozdony hosszkazánja mentén két oldalt kialakított tartályokban helyezték el, melyeket alul közlekedőcső kötött össze. Ezek magasságát úgy szabták meg, hogy felette a mozdonyvezető a pályát megfigyelhesse. Ezeken kívül gyakran alkalmazták a mozdony keretlemezei között elhelyezett víztartály-kialakítást, mely a keret merevítésében is részt vehetett.
Tolató mozdonyoknál előfordult hogy a mozdony kezeléséhez szükséges eszközöket az állókazán-ajtófal mindkét oldalán elhelyezték, így a mozdonyt mindkét oldalról lehetett vezetni.
Néztem videókat, ahol csak az oszlopok vannak imitálva és a sínre merőleges szálak, lehet, hogy sokan ezt gagyinak tartják de szerintem se rossz megoldás... Ez a felsővezeték egy nagyon kényes téma, talán tökéletes megoldás nincs is rá, be kell látnom :) Van a fórumon esetleg Sopron vagy környékbeli? Mert bár a makettezéshez értek (koszolás, járművek feljavítása egyebek...) De a terepasztal építésében teljesen amatőr, nem hiszem, hogy egyedül össze tudnék rakni egy asztalt, pláne egy olyat amilyet szeretnék! Jó lenne ha akadna majd valaki aki a környéken lakik és egyes építési fázisokban segíteni tudna majd :)
Az a baj, hogy ha a köztes vezetékeket elhagyod nem biztos, hogy kivitelezhető pláne mivel az élethűségre törekszel. A köztes szálak ugyanis a tartók és pár helyen azzal van kifeszítve a vezeték. Vagy megépíted az egészet vagy csak az oszlopokat teszed ki, az sem rossz megoldás szerintem. Egyébként a gyári vezetéket sötétre festve jobban néz ki, nem tűnik olyan vastagnak.
Megint csak rengeteget agyaltam a témán, és úgy döntöttem ha mégis kiépítem a felsővezetéket azt hajszálvékony réz drótból fogom tenni, gyári oszlopok felhasználásával, de egyedi vezetékekkel. Mert amik a boltban kaphatók nekem iszonyat vaskosnak tűnnek és nem a vezetékek illúzióját keltik, hanem egy rendezetlen össze-vissza kuszaság benyomását, legalább is bennem. A lényege a dolognak az lesz, hogy két rézdrót fog egymás felett futni párhuzamosan a sin felett. A köztes merevítő szálakat elhagyom, mert szerintem az kivitelezhetetlen is lenne, meg csak még pluszba a látást akadályozó tényező lenne. Ha lehetséges akkor a kerámia szigetelések imitálva lesznek, ha nem akkor nem. Véleményem szerint egy vékonyabb felsővezeték imitáció sokkal valósághűbb benyomást kelt még akkor is ha egyes "sallangok" hiányoznak is majd róla. De igazatok van abban, hogy mielőtt a teljes verziónak nekifognék, készítek egy rövid szakaszt, és megnézem valóban szép, kivitelezhető és stabil megoldás-e a valóságban is.
Nekem ezek vannak.Mind MÁV-os, V. korszakos.Már kapható a termes első- és másodosztály is,(52061 és 52071) ezek sajnos nekem átcsúsznak jövőre.
Megtévesztő volt,mert V.korszak Máv-Start-ként voltak hirdetve először a legújabbak (a két termes és étkező),és szerintem a kettő üti egymást.Tudomásom szerint a Startos az VI.korszak.
-Tehervonatokba a kocsikat az F.20.sz. Elegytovábbítási Utasításban előírt sorrendben és csoportosítással kell besorozni.
-11.6.1. A 7500 kg-nál kisebb saját tömegű üres kocsikat a vonat utolsó negyedébe kell besorozni. 11.6.2. Tolató vonatoknál az egyazon állomásra rendelt kocsikat egy csoportban kell a vonatokba besorozni, hacsak az ilyen módon történő besorozást valamely járműre előírt különleges besorozási feltétel nem akadályozza. Vonatkoznak ezek a szabályok a középállomáson felvett kocsikra is.
-11.9.1. Nem személyszállító vonat első, valamint utolsó kocsijaként (jelzőkocsi) jól működő légfékkel felszerelt kocsit kell besorozni. Ezen kívül a vonat első és utolsó tíz kocsija között legalább egy-egy kézifékkel (rögzítőfékkel) ellátott kocsinak kell lenni. Abban az esetben, ha besorozott kocsik egyikén sincs kézi-, vagy rögzítőfék, akkor az E.2. sz. Fékutasítás 5.2.25.4. pontjában előírtak szerint kell eljárni.
De ha bővebben érdekel Szívesen átküldöm e-mailben az F.20 és F.2 utasításokat azokban minden bent van.
Egy kis adatgyűjtéshez szeretném a tisztelt kollégák segítségét kérni.
Adottak ugyebár az A.C.M.E. által gyártott CAF kocsik, amiknek az első 52000-52070 katalógusszámú szériája még koherensen MÁV-Start festésű volt. Viszont az utóbbi időben kiadott 52001-52071 és 52002-52072 sorozat esetében már teljes a káosz a gyártó honlapján, ebből következően a legtöbb web áruházban is.
A kérdésem arra vonatkozna, hogy aki birtokol, az utóbbi két szériából kocsit lenne olyan kedves leírni a katalógusszámhoz tartozó pályaszámot, illetve hogy a kocsi melyik festési variánshoz (H-START logó nélkül, gyári állapot, stb.) tartozik?
"az is lehet hogy felújítom és berakom valahová és néha ránézek. :)"
Én biztos ezt tenném. A leírásból nekem úgy tűnik, hogy az "eszmei" értéke ennek jóval több, mint amit a "piacon" adnának érte.
A használt terepasztalok általában ritkán érnek annyit, mint amennyit beleöltek. A sorsuk legtöbbjüknek az, hogy szétbontják őket és az anyagot felhasználják egy másik asztalhoz. Ezt viszont csak akkor teszik, ha az anyagok újak, azaz felhasználhatók egy berendezéshez, ami legalább 5 évig még jó lesz.
Konkrétan:
a.) a járműveket biztos, hogy drágábban lehet eladni, mint magát az asztalt. A Láng börzén az e69-est árulták 6500 Ft-ért is. Hogy eladták-e, azt nem tudom, mert én nem adtam érte annyit. A többi mozdonynak is valahol itt van az ára, a kocsik pedig 2-3 ezer forintot érnek (a jobb állapotban lévő négytengelyesek talán kicsit többet).
b.) Az asztal: itt talán a trafók érhetnek a legtöbbet, a többi az a kategória, amire pl. olyat lehet írni, hogy "ha valaki elviszi a járműveket egyben, az asztalt megkapja ingyen".
Okés majd lehet ellátogatok arraflé, bár az kicsit kiesik az én csapásvonalamból, nekem ami nagyon tetszik most az a Semmering-i vasút pl: a Mürzzuschlag-i állomás, ott van működő fordítókorong is stb
Ha van időd, szaladj el Salzburgba, az ottani vasútmodellező klubba! Remélem már újra megnyitottak. Ott gyönyörű megoldásokat láthatsz osztrák fő- és mellékvonali pályákhoz. Bécsből "átdob" a RailJet, de vigyázz, nehogy kiraboljanak rajta, mint engem nyáron...:-(
Ha mégsem tudsz elmenni, akkor hamarosan lesz egy film róluk a VMTV-n.
A saját véleményem az, hogy árakat ne kérdezz inkább. A régi "kalapsínek" dobozban kaphatóak, a váltók lehetnek 1000Ft körül a többi ahogy éppen sikerül. Az épületek 1500-3000Ft között lehetnek ha hibátlanok és ragasztó folt mentesen vannak összerakva (a képről nem látni, pár törés-hiba látszik csak). Alapvetően nézd meg a hozzászólásod alatti képet, az egy mai terepasztal, mai anyagokból összerakva, így néz ki. Szóval egy régebbi asztalt nehezebb értékesíteni. Ha szép emlékek fűznek hozzá akkor inkább azt javasolnám tartsd meg, kicsit rendbehozva és néha futtassátok meg a modelleket rajta, többet ér mint pár forint. A lényeget pedig e94 linkje kiválóan összefoglalja.
Pont ma beszéltem egy sráccal, aki egy régi készletét megtalálta a padláson: lehetne vele kezdeni valamit címszóval. Nagyon megörültem mert pont olyan szett ami nekem is volt, egy jugoszláv Mehano készlet, mozdony, teherkocsik, oválpálya. Mennyit érhet ez volt az első kérdése. Mert, hogy régi, és anno drágán vették. Az én készletemet a Skála Metróban vettük annak idején, sok húsvéti spórolt pénz és némi szülői segítség árán, és ráadásul el is romlott, ki is kellett cserélni egy hét után, így még drágábbnak tűnt a játék... Szóval javítani kellene a készleten, de mennyit érhet? A válasz nem olyan szép : ilyen szettet vettem már jófogásról 5000Ft-ért, a gyerekek használják azóta is megelégedéssel. De láttam már hirdetve 15 ezerért is (hirdetve, nem eladva). Tehát nagyon hirdető függő. Attól, hogy régi még nem értékes, régen is ugyanilyen drága hobbi volt a vasútmodellezés mint most (szerintem). A rosszabb hír ettől viszont az, hogy ezek nem ritkák. Régen mindenki ezt tudta megvenni, mindenkinek ilyen volt - mert nem lehetett mást kapni. Ettől még nem rosszak vagy értéktelenek, csak a pénzbeli értéküket nem jó mérce a maiakhoz viszonyítani. Hátha segítettem.
Az öreg TT-s modellekkel azért óvatosan, mert sok lehet köztük a roncs. Ez persze inkább az itthoni beszerzésekre jellemző, köszönhetően a börzés/vaterás mentalitásnak.
A németeknél sokkal nagyobb becsben tartják a régi, ndk-s modelleket, illetve sokkal nagyobb a választék. Ettől függetlenül akadhat olyan, ami javításra szorul. Ha nincs erre kapacitásod, tudok ajánlani egy jól felszerelt szervizt, ahol csakis eredeti alkatrészekkel pótolják, javítják a régi mozdonyokat is.
A sínekkel kapcsolatosan már-már hitvita mélységű az eszmecsere, mert sokan azon a párton állunk, hogy a régi, rozsdás, vagy felületkopott anyag a kukába való, de mindenki számára ismert tényező a pénztárca-faktor. Az biztos, hogy a rosszul karbantartott sín elsősorban a modelleket teszi tönkre.
Gyerekkoromban építettünk egy terepasztalt édesapámmal, aztán az idő múlásával el lett rakva, mozdonyok, kocsit be lettek csomagolva. Meg is feledkeztem róla volt róla szó hogy esetleg felújítjuk aztán majd a "gyereknek" jó lesz de valamiért mindig kitolódott ez a dolog.
A héten megkeresett a szomszédom, hogy eladom e a terepasztalt mindenestül neki mert a gyerekének szeretné.
Megígértem hogy utána nézek az áraknak, mert jó régóta nem foglalkoztam vele, és mondok neki valamit rá.
Nem biztos hogy eladnám mert sok munka fekszik benne szüleimnek meg sok pénze is, de kíváncsi lennék mit ér ez így most.
Ebben szeretném a segítségeteket kérni,hogy mit érhet?
Az autópályán machboxal is lehet játszani, a házakban van világítás, a reptéren is a bányában. egyszerre 2 szerelvényt lehet irányítani, a sorompó is működött.töltök fel képeket, hogy lássátok miről van szó!
Majd közzéteszem itt a fórumon a történéseket, szerintem nyár fele kezdek majd bele az asztal megvalósításába, addig gyűjtöm az infókat meg a terepasztalra való felszereléseket, mozdony, kocsi stb
Szerintem a gőzgépek közűl ez lenne alkalmas tolatómozdonynak? szerintetek? 
Ez a részlet nagyon tetszik nekem, valami ilyesmit képzeltem el én is a terepasztalom "nyílt" vonalának. Közvetlen az állomás előtti részének. 