Mivel már szóba hoztam, próbáltam összeszedni az akkor szállásaimat, és az egyik bakui egy jó, tágas és olcsó apartman volt, a Nizami Streeten, a Nabat Asurbeyova és a Erza Guliyev utcák között, de a Booking most nem mutatja (tel +994553003206, ha nem battam). Bár eléggé akadozott a net, lementem a portára, ahol pedig jól működött, mondták, nyugodtan üljek be a pultba, a recepciós helyére, nyugodtan be is ültem. Egyik kezemben a tablet, a másikban a sör, amikor épp érkezett egy iráni család. Esküszöm, akkor sem lepődtek volna meg jobban, ha nagy kedvencük, Trump, a Donald, amerikai elnök fogadja őket: bűnös fehér ember a pultban, Allahra! Hova repítették őket a gonosz dzsinnek? A velük levő fiatalember rám meredt és ha van nála egy handzsár, én már nem élek, az idős házaspár pedig a butélia sörre guvadt, amit udvariasan meg is emelintettem feléjük, welcome. Hát, ha meg nem fogja őket a recepciós fiú, még most is szaladnak.
Nem hiszem, csak bepróbálkozik. Ha a neten kérsz valami, bárhol is, a hülye nyugatiaknak szóló árat mondják. Megvan már a szállásod? Mi úgy jöttünk össze, hogy ő volt a szálláshoz a transzfer. De a szállást nem ajánlom, jó volt, jó helyen is, de 5. emelet, lift nincs. És sörözés után sincs.
A múzeum kívülről jó. Ha utazgatsz bárhová, elmész mellette. A belépő meg többszöröse a normálnak.
Tény, a Yanar Dag egy vicc: van egy kis domb, annak az alján kb. 5 méter hosszan ég valami láng, mint amikor avart égetnek az árok szélén, csak ennek kisebb a füstje. Mert talán kevesebb az avar?De legalább ehhez van belépő. Nem lennék meglepve, ha ez is a városi gázról menne, mint a tűztemplom.
A sárvulkánokról úgysem lehet senkit sem lebeszélni, mert mégiscsak sárvulkánok (a legmagasabb vulkán talán megüti a 4 métert is, de nem vittem centit) a Gobustan-is sziklarajzok nekem bejöttek, és nagyon élveztem a félszigeten azt a „felfedező” túrát.
Akor ez az épület csak kívűlről érdekes, ugye? Mert amit épp leírtál baromira nem érdekel. A belépő árát akkor meg elesszük majd ) Kultúra ide vagy oda.:)
Mentségemre legyen mondva, hogy amikor vele voltam, közel sem ilyen volt a listája. Másrészt szépen leültünk, elővettem a sajátomat, azokat hozzácsaptuk és az árat meg lealkudtuk. A városon belül persze semmi sem kellett, az időtakarékosság miatt Gobustanba is vele mentünk -a busz jóval hosszabb és onnan gyalogolni is kell, nemkeveset-, gyakorlatilag két nap alatt a félszigetet jártuk be, olyan helyekkel is, amiket ő sem ismert mert én találtam valahol a neten. Most megpróbáltam megkeresni, de amikor kitiltottak, úgy begurultam rájuk, hogy valószínűleg kidobtam az egészet. De kérdezzetek rá a pasira, ő rettentő boldog volt, hogy számára is ismeretlen helyeket is fel tudott fedezni.
Az Alijev Center pedig elég vicces, én megnéztem, hogy nektek ne kelljen, ideírom hát:
Míg Magyarországon az építészet-szobrászat megpróbál megfelelni Viktorunk provinciális (jó, legyen konzervatív) ízlésének, itt a Nagyfőnök vagy érti a modern művészetet, vagy nem szól bele. Ennek kapcsán Baku számos épülete vagy csak simán elegáns, vagy kifejezetten extravagánsan modern, és ez utóbbinak egyik szép példája az Aliyev Center. A szinte egy szögletes sarkot, egy egyenes vonalat nem mutató, lágyan hajlított struktúrájú épület kívül-belül valóban fenséges és lenyűgöző.
Nem úgy, mint a benne levő tárgyak, amelyek Aliyev életét és kapcsolódó rekvizitumait mutatják be. A vaskos árú belépőjeggyel látogatható publikus részeken –négy emelet a nyolcból- kaptak helyet az életét bemutató fotók, a kitüntetései, a hivatali autói, és például két öltönye is: egyikben hétköznap feszített, a másik valami alkalmi ruhadarab. Ezt látva elégedetten nyugtáztam saját bölcsességemet, amikor nyugdíjba vonulásom alkalmával mégsem vágtam ki az addigra megmaradt egy szem öltönyömet –bár akkor arra gondoltam, jó lesz ez majd a temetésre, mármint a sajátomra-, így ha majd emlékmúzeumom létesül, ki lehet állítani és alá lehet írni: ebben rohadtul utált feszengeni Pó Apó, amikor épp deluxe üzemmódban működött.
A múzeum egyik emeletén sorakoznak azok a dísztárgyak, amiket politikusoktól, híres emberektől kapott. Vázák, teáskészletek, festmények és mindenféle mütyűrök széles választékban, egyik-másik kifejezetten jeles darab, míg akadnak olyanok is, amik simán elmentek volna egy esztergályos szaki nyugdíjba vonulási ünnepségén, a brigádtól. Ebben a kategóriában külön tetszett néhány pohár, amihez valószínűleg úgy juthatott, hogy egy munkaebéden ivott belőle, aztán mivel nagyon forgatta, meg nézegette, azt mondták a házigazdák, na jól van, nem bánom, hazaviheted.
És kapott puskát is, kardot is. Nézegetjük, honnan-mit, de magyar ajándékozó nem szerepel a felhozatalban. De álljunk csak meg! Hát a balta? A baltás gyilkosé? Csak nem vitték vissza a Tesco-ba? Ugyan hol lehet?
Itt lebzsel egy őr, mondom a feleségemnek, megkérdezem hát. Nem is tudsz azeriül –fitymál ő. Igen ám, de tudok oroszul! Safarov baltája hol?
Safarov tomahawk dgye, he?
Ugye milyen egyszerű? De valamiért mégsem kérdeztem meg.
Szerintem az nem. Sheki nem egynapos kirandulas Bakubol, es Xinalig sem lenne az, vagy legalabb is ugy nem sok ertelmuk van. Nekem ez meg sem fordult a fejemben.
COOP, a belvárosban még QR kódos lehetőség is van a városnézésre, mi önállóan mentünk mindenhovã, élveztük az olcsó tömegközlekedés (Metro, busz, marsrutka) minden percét. Tengerpart, Yanar dag, Gobustan ės iszapvulkánok távolsági busszal és a bekötőúttól ezer ēves Mercedes taxival. Az akkor 8 éves fiam szeme csillogott a boldogságtól. Azóta is ezt az utunkat tartja a legélménydúsabbnak (ketten voltunk). Aktív a couchsurfing közösség is. Az utca embere segítőkész, fiatalabbak beszélnek angolul. Külvárosi piacok valamelyikét ki ne hagyjátok.
Mert szerintem Bakun belul kb fekesleges a kiseret, plane ennyiert, Shekibe pedig felultok egy buszra ami odavisz, ott pedig mar siman elerheto minden gyalog is.
Gyumri óvárosában is vannak érdekességek. Mi is nehezen fedeztük fel a 32 levő földrengés ellenére maradt pár régi ház. Amikor 18 éve jártunk ott nekünk se tetszett a város, de néhány éve nagyon megszeredtük. A bevásárlás is olcsóbb mint Jerevánban. Jó olasz, libanoni és szír étterem is van a városban. Tavasztól Gyumriba is jár a Ryanair, mivel eltörölték az örmények schengeni vízumkényszerét. A Gyumri shiráki reptérről egyenlőre két útvonalon fog járni a Ryanair Athén és a bajorországi Memmingen lesz a két úticél.
A jereváni zvárnotci reptérről se sok légijárattal indít a Ryanair (Berlin, Milánó, Róma és Thesszaloniki). Gondolom később majd fognak ezen változtatni. Most Bejrútban hallottam, hogy lehet lesz Jereván-Bejrút is a Ryanairnek.
Csak a saját véleményemet mondom, lehet, hogy tévedek, azon túlmenően nagyon aranyosak és barátságosak az örmények, csodás a táj és még csodásabbak az ősi keresztény templomok, de egy teljes hét Örményországra soknak tűnik. Persze, aki hosszú hegyi túrákat tervez vagy le akar menni az Arevik Nemzeti Parkba, annak nem.
A Szeván tó környékén nem sok hotel láttunk, igaz, nem is kerestünk ott szállást. Ettünk a parti étteremben, az nem volt nagyon olcsó. No de újév-napi ebéd volt, zenével, tánccal! Autópálya vezet Jerevánba, hamar a fővárosba lehet érni.
Jerevánban a Mashtots Hotelben aludtunk, 30 euró körül volt két személyre reggelivel (booking.com) Meg voltunk elégedve. Új, modern, kellemes, tiszta kis szálloda egy belvárosi panel alsó szintjén kialakítva. Előtte ingyen lehet parkolni, a szűkös, dzsumbujos, kopott szocreál mikrokörnyezet ellenére jó volt. Aztán odébb a belvárosi főutcák már szépek. Tényleg a centrumban van, a sétáló utca, a főterek, a Kaszkád... minden közel található.
Visszafelé Gyumri-ban éjszakáztunk, azt nem javaslom se megnézni, se ott aludni, hiába a második legnagyobb város. Nekünk muszáj volt, mert arra tértünk vissza Grúziába.
Á,mi nem bérelünk kocsit...azt max Lanzarotén tettük🤣.Annyira nem vagyunk vagányak. Az örmény célpontok közül ajánlanál valahol éjszakát is eltölteni? Mert terv az a Jerevánból csillagtúrázás...kivéve ha valami indokolja a kitérőt.Szevan tónál aludnék szívesen pl.