Ez a topik legyen a társalgási fóruma azoknak, akiknek modellvasútak építésével, barkácsolásával kapcsolatos kérdései vannak, ilyen kérdésre választ tudnak adni illetve ilyen tevékenységnek a folyamatát, majd eredményeit kívánják bemutatni. Ide tartozik a terepasztal készítés minden része, a famunkától az utolsó részletek megvalósításáig. Ide tartozik a modellvasúti vontató- és vontatott járművek készítése és festése, gyári modellek "szuperelése", öregbítése. Ide tartozik a terepasztal tereptárgyainak, épületeinek, vasútforgalmi- és egyéb berendezéseinek a saját készítése, illetve a terepasztalon való elhelyezése. Ide tartozik a terepasztal villamos berendezéseinek a szerelése. Ide tartoznak az ilyen fajta munkához szükséges anyagok, szerszámok beszerzésével kapcsolatos kérdések, valamint a szakirodalom ismertetése, ilyen témájú honlapok újdonságainak bemutatása. Szándékaink szerint nem tartoznak ide a gyári modellek vásárlásával, gyűjtésével, minôségével és bemutatásával kapcsolatos kérdések. Nem téma a digitális vasútmodellezés sem, még saját építés szintjén sem, hiszen annak van jól működô saját fóruma.
"Ah! Ámerikába! csak ott tul a tengeren, ott van az élet! Ah! Ámerikába miért nem utazhatom én soha véled ott van az élet, a pénz, az öröm, s a kaland tere, küzdeni tér: tengve a drága kenyéren unalmasan itt nyavalyogni mit ér?"
Van mit átalakítani, javítani az MSE modellen ahhoz, hogy DV-s legyen belőle. Most éppen a tetőjáró deszkák (vagy minek hívják) kipótlásán van a sor. Kis sztirol csík, kapargászás, ragasztás, gittelés... Szerencsére a gyári kasztni sem egy precíz valami, így a javítás helye sem lesz feltűnő... :-)
Aztán folytattam a behúzottvégű Da kocsit is, az ajtók még nincsenek beragasztva, de akkuláda már van. Hála H0totyának.
Persze az akkuládán kell még gyönyöríteni (pontosítani) még, de kezdeménynek szerintem jó. Jobb sokkal, mint a Fugi.)
A feljáró lépcsőn még agyalnom, próbálkoznom kell.
Tisztelettel érdeklődnék, hogy idehaza hozzá lehet-e jutni a Peco Code 70 vágányzatához vagy az azzal megegyező méretű más gyártó termékéhez. Előre is köszönöm a segítségeteket!
Nem. Felrakod a matricát és amikor már a helyén van, és részben megkötött a ragasztó, akkor vágod meg a bordák mentén és utána egy csepp lágyítóval eldolgozod az éleket. Egy dologra kell figyelni, ha túl nagy a rés, akkor a matrica függőlegesen torzulhat.
Mármint úgy érted, hogy ragadás után a rés mentén felvágod és lágyító alkalmazása mellett behajtod a résbe? Igen, ez egy lehetőség. Kicsit tartottam ettől, mert előfordult, hogy a már megragadtnak gondolt matrica elcsúszott és összegyűrődött.
A másik kellemetlen tapasztalat az volt, hogy a MicroSol elvileg régi matricát is fel tud szedni, de ez - legalábbis ezekkel - nem működött. A felragadt, hibás matricát le kellett vakarni és több helyen a festék is lejött alóla.
Igen. Az első kocsi nagyjából az 1.vh. előtt készített állapotot mutatja, a második az utána készített sorozatot. Mindazonáltal nem tudom biztosra, hogy tényleg ezek voltak-e a különbségek, de ilyeneket lehet megfigyelni. A kerék tömör, nem küllős, a csapágyvezeték hajlított, nem egyenes és új, egy részes csapágyház van rajta.
Szerintem ez amiatt van, hogy a matrica a száradás alatt/után kicsit zsugorodik. Én is tapasztaltam ezt a jelenséget a teherkocsiknál, nem nagyon volt nekem olyan, hogy a mélyedés aljára rátapadt volna a matrica.
Életben nem is láttad, ezek a matricák annyira vékonyak, hogy csak hosszas keresés után, nagyító alatt találnád csak meg.
Nem mindenható dolog a tamponozás. Főleg nem egyedi daraboknál.
Az, hogy Te a sorozatban készített modelljeidet tamponozod, teljesen érthető, logikus, mert sokkal termelékenyebb és így gazdaságosabb módszer a szépsége mellett. De rezgaras esete kicsit más. Ott teljesen rendben van a matrica ebben a minőségben. A jó minőségű nyomtatóval tűéles feliratokat, vonalakat lehet készíteni, a jó fólia meg már gyakorlatilag láthatatlan egy lakkréteg után.
Szerintem ilyen nagyságrendi eltérés nem lehetett a MÁV és a DV között. Ha megnézed a képet, szemre nem tűnik olyan alacsonynak a főkeret magassága. Úgyhogy egy újabb rossz pont a modell gyártójának. Én meg kínlódhatok a kicsi, esetleg olvashatatlan feliratokkal...
(Egyébként jó, hogy írod, majd megnézem, hogy az Aa 1224-es kocsimnál mekkorára sikerült csinálnom. Mert azt csak szemre, fénykép alapján, az arányokból saccoltam.)
A konzol alatti hely esetében annyi van, hogy a mozgatáskor van egy kicsit több lehetőség, illetve ha egy picit hosszabb a matrica, mint a rendelkezésre álló hely, akkor lehet ez előny. Egyébként a betett fotón is látszik, hogy nem feliratoztak a konzol alá.
Arra azért kíváncsi lennék, hogy a főkeret I tartójának mekkora volt a magassága. A modellen 2 mm, ami nem tudom, hogy mennyire lesz elég a kétsoros feliratokhoz.
Azt hiszem, ennek a kitnek az a legnagyobb értéke, hogy van. Azért mégiscsak más, mint nulláról kezdeni...
"De lehet, hogy a matricázáskor is jól jön még majd a sík felület."
Na ez azért nem olyan biztos! Azt figyeltem meg a két tengelyes kocsiknál, ahol a főtartó beljebb van és emiatt mindig van ilyen tartókonzol, hogy azok alá sohasem feliratoztak. Ez természetes is, hiszen feltehetőleg sablonnal készültek a feliratok és a konzol alá nehéz lett volna berakni a sablont. De ha nem használtak sablont, akkor is nehéz lenne a konzol alatt betűket festeni.
Azok után, hogy megláttam egy jó minőségű képet az ominózus poggyászról, majdnem sírva fakadtam.
Az alap (az illesztési pontatlanságokon, durva felületeket is túl) még elnagyoltabb, mint gondoltam.
A főkeret oldala egyenetlen és ocsmány volt, a gittelés nem hozott jó eredményt. Így vettem egy 0,3 mm vastag, 2 mm széles PS Evergreen profilt, és ráragasztottam. A főkeret alsó öve így kicsit vékonyabb lett, de még így is jobb, mint ha a gyári felületet meghagytam volna.
Az egyik ilyet talán sikerült abszolválni: a kalauzfülke túllógó része alá volt támasztva meghajlított laposvasakkal:
A teljes visszahajtást nem modelleztem. A rendelkezésre álló szerszámaimmal nehéz lett volna a főkeretre hajló részt visszahajlítani. De lehet, hogy a matricázáskor is jól jön még majd a sík felület.
2 dolog kipipálva a bő fél tucatnyiból.
Ugyanis a tetőre vezető korlát más volt, mint a KkStB kocsiknál, ezt módosítani kell. Fel kell ragasztani a kutyaól ajtót, mert a gyári kialakítás ronda, és nem is lyukas. (Mentségükre legyen mondva, a KkStB kocsikon ez nem volt perforálva, így az út végén lehet, hogy döglött kutyákat szedtek csak ki - de legalább nem zavarták a vonatvezetőt.)
Az ajtókon a 2-2 db. fogantyút pótolni kell.
Az ajtók vezetőléceit is fel kell applikálni.
A harmonika átjáró fölé nem tettek gyárilag védőlemezt.
A gyári forgóvázon levő lépcsőket helyettesíteni kell. (A gyári forgóváz kerékrögzítési megoldása rettenetes volt.)
Szóval van bütykölnivaló egy olyan kitten, ami elvileg mindent tartalmaz, de a minősége és a kidolgozottsága alapján az ötödét sem éri az árának.
Ha az vigasztal, ilyen a valóságban is simán előfordul :-). Egy nagyobb csatt után nem biztos, hogy sikerül pontosan olyanra vissza "szobrászkodni" a járgányt ,ahogy eredetileg létezett.
Teljesen igazad van, ha a modell teljesen pontos, meg ráadásul van mit szerkeszteni rajta. Jelen esetben a kiindulási alapnál voltak olyan eltérések, amik miatt ez nem volt lehetséges, csak kompromisszumok jöhetnek szóba.
Illetve lehetett volna az eltérő kocsiszekrényt felszerkesztve rajzolgatni, de ez akkor meg sem fordult a fejemben, meg egyébként is voltak némi számítógépes problémáim.
Na, majd ha nekiállok a másik végét reszelni, akkor majd meglátjuk, mennyire hasonlít a két vég. Ha meg lesz is pici eltérés, akkor sem fogok a kardomba dőlni, mert egyszerre a két végét úgysem lehet nézni - szerencsére.
Én úgy szoktam az ilyet, hogy a CAD rajzot kinyomtatom papírra 1:1-ben és úgy vágom ki a vonal mentén. A nyomtatók meglepően pontosan nyomtatnak, ha jól be van a nyomtatás állítva (tipikus hiba, hogyha az ember nem figyel és nem tiltja le, akkor a nyomtató meghajtó-programja alapértelmezésben hozzáad egy keretet az oldalhoz, amitől kisebb lesz a nyomtatás!)
