Aurora, tudod, nekem erről a "benne van a fotonban az elektron" dologról mindig az az informatikai alaptézis jut eszembe, hogy a mikroprocesszor füsttel működik. Mert ugye ha egyszer kijön belőle a füst, azután már nem működik. :)
Az ugye számodra is világos, hogy ebből a szövegből Astrojan nem tanul semmit? Nem is érdekli, nehogy azt hidd. Ő annyit lát, hogy a féloldalnyi rizsájára -amit nem hiszel el- válaszul írtál neki egy egyoldalas rizsát, amit ő nem hisz el. A két rizsa közt a különbség az, hogy a második mögött képletek állnak, amik segítségével ki tudod számolni folyamatok eredményét, amiket aztán le is tudsz mérni, és a jó egyezésre tekintettel elfogadod. De ha nem volna jó egyezés, elvetnéd. Az övé mögött meg egy szimmetriaelv-szerűség áll, de mivel gyakorlati következmények nincsenek, számszerű bizonyítás vagy cáfolás lehetősége nincs. Innentől ez nem elmélet, hanem hittétel, vagy fixa idea.
De ezt persze Astrojan érti, mert a maga műszerész-beállítottságával a felpattintható elektronokat még el tudja képzelni, de hogy a képletek mire jók, azt már nem.
"Mikor erted meg vegre, hogy ez itt nem a relativisztikus térelméletek. Itt nincs reszecske keletkezes a semmibol, anyag nem vész el, nem keletkezik, csak atalakul."
Az is baj, hogy nem relativisztikus, és az is,hogy nem tér- vagyis mezőelmélet. Az anyagmegmaradás nem sérül, sem az energiamegmaradás. Ha részecskék eltünnek, és újak keletkeznek, azok csak kvantumállapotok átalakulását jelenti más kvantumállapotokba. De maga az anyag, vagy energia, nem tünik el és nem is keletkezik. Ez olyan, minthogy a megfeszített húr, amikor rezeg, a levegőnek adja át rezgési energiáját, és ez terjedő hangot jelent. A megfeszített húr rezgése csillapódik, míg a levegő hagnrezgése fokozódik. A részecskeállapotokat, vagyis az anyag gerjesztett állapotait is így kell elképzelni.
"De van. BENNE VAN A FOTONBAN az elektront es a pozitront felepito elemi reszecskek, egy fotonban 4db. A bizonyitek a parkeltes. A Te bizonyitekod micsoda? Marmint, hogy NINCS a fotonban ez a 4 elemi reszecske ???? Az a bizonyitekod, hogy még nem gondoltal rá? Vagy gondoltal de nem hiszed? Vagy mondtak, hogy a foton elemi reszecske? Honnan tudod, hogy nincs benne?"
Az elektromágneses mező és az elektron mező egymás mellett létezik. Az elektromágneses mező szépen rezeg, és a rezgési állapotai a kvantummechanika törvényei szerint kvantáltak, a kvantumok a fotonok. Ugyanezt teszi az elektron mező is, csak annak a rezgése alapvetően eltér az elektromágneses mező rezgéseitől, de ugyanúgy kvantált, és a kvantumai az elektronok (ez a mező a pozitront is tartalmazza). Igen, ám de amikor ezeket a kvantumokat megkapjuk, akkor mind az elektromágneses, mind az elektronmező időfüggetlen rezgési állapotait (vagyis módusait) kvantáltuk, ezek a kvantumok a fotonok és az elektronok, és a pozitronok. Ha csak ennyi lenne, akkor a fotonoknak és az elektronnak és a pozitronnak sohasem lenne köze egymáshoz, úgy élnének egymás mellett, mintha csak önmagukban léteznének.
Igen ám, de ott van az elektromágneses mező és az elektronmező kölcsönhatása, ami problémát jelent. Emiatt többé sem a foton, sem az elektron, illetve a pozitron nem lesz többé időfüggetlen kvantumállapotok, hanem az időben változhatnak: eltünhetnek illetve keletkezhetnek. Vagyis a köztük levő kölcsönhatás miatt az elektromágneses mező képes gerjeszteni az elektronmezőt is viszont. Ha az elektromágneses mező energiája átmenetileg csökken, akkor az elektronmezőé nő, ha az elektronmezőé csökken, akkor az elektromágnesesé nő. Ez az oszcillálás a mező kvantumai nyelvén jelenti azt, hogy a foton elektron-pozitron párt kelt, ami visszalakulhat fotonokká.
Amúgy a kovalens kötés elméletében is az elektronok atomok közötti kicserélődése is ezzel ekvivalens folyamat. Ha a molekulát alkotó atomok nem hatnának kölcsön, akkor az atomok vegyértékelektronjai az atomok körül alkotnának időfüggetlen elektronállapotot. Mivel az atomok elektronjai kölcsönhatnak egymással, az atomi vegyértékelektronok állapotai nem lesznek időfüggetlenek, hanem időben oszcilláló állapotok lesznek. Vagyis az atomok között a vegyértékelektronok átugrálnak, ez a kovalens kötés.
"A relativisztikus térelméletekben a részecskék keletkezhetnek és tünhetnek el"
Mikor erted meg vegre, hogy ez itt nem a relativisztikus térelméletek. Itt nincs reszecske keletkezes a semmibol, anyag nem vész el, nem keletkezik, csak atalakul.
"Nincs a fotonban elektron és pozitron" De van. BENNE VAN A FOTONBAN az elektront es a pozitront felepito elemi reszecskek, egy fotonban 4db. A bizonyitek a parkeltes. A Te bizonyitekod micsoda? Marmint, hogy NINCS a fotonban ez a 4 elemi reszecske ???? Az a bizonyitekod, hogy még nem gondoltal rá? Vagy gondoltal de nem hiszed? Vagy mondtak, hogy a foton elemi reszecske? Honnan tudod, hogy nincs benne?
"Az elektronnak az antirészecskéje a pozitron" Igen, ugy van. Meg a proton.
Nem tudnak annihilalodni? Valoban nem, mert a proton nem tud "felszállni" az elektronra, hogy annihilalodjon vele es foton keletkezzek, mert durvan eltero a frekvenciajuk/energiajuk.
A fotonra csak ugy tudnak felszallni, ha egyforma az energiajuk, keringesi frekvenciajuk. Ez az elektron-pozitron par eseten megvalosul, pontosan egyformak.
De konyorgok, ne mondd el hogy van a téremeletekben, mert nem erdekel, ha akarom olvasgatom a wikin vagy mashol, vagy majd kerdezlek ha szuksegem lesz ra:
Azt mondd meg hogyan lehet egyszer elektron-pozitron maskor meg proton-antiproton a fotonbol. Amikor szerinted egesz mas a proton felepitese meg a pozitron felepitese.
Es mind a ketto ugyanabbol a fotonbol keletkezik, a kulonbseg csak a foton energiaja.
"A fotonok nem álnak töltöt részecskékből"
Tudnal erre valamifele bizonyitekot? Ami bizonyitja, hogy NINCS benne toltes (paros). De nehogy azt mondd, hogy a foton elemi reszecske, mert elalelok.
"1. A foton bomlik elektronra es pozitronra. Vagy protonra es antiprotonra. Tehat, benne lehetnek a fotonban (mas formaban termeszetesen). A parkeltes eleg jo kiserlet?"
Nincs a fotonban elektron és pozitron. A párkeltés folyamata során a foton eltűnik, és utána elektron és pozitron keletkezik. Ez a foton és az elektron (illetve pozitron) kölcsönhatása miatt lehetséges. A foton energiája átadódik elektron-pozitron párnak a a foton-elektron kölcsönhatás miatt, de a foton eltűnik, míg elektron-pozitron pár keletkezik.
"2. A neutron bomlik protonra es elektronra. Tehat benne lehetnek a neutronban (akar teljesen hasonlo formaban). A neutronbomlas eleg jo kiserlet?"
Ebben az esetben neutron egy d kvarkja eltünik és keletkezik belőle egy u kvark, és egy W-bozon. A W-bozon is eltünik, és keltődik elektron és antineutrino. A neutron összeségében protonná, elektronná és antinuetrinóvá bomlik. De ebből nem következik, hogy a neutron a bomlástermékekből áll, mert ez nem igaz. Elektron egy atommag méretű térrészbe sem tuszkolható be, nem hogy egy neutron méretűbe.
Ilyen folyamatokban részecskék tünnek el, és újak keletkeznek. Vagyis a folyamat utáni részecskék nem alkatrészeik a folyamat előtti részecskéknek, mert a folyamat előtti részecskék azelőtt eltűntek, mielőtt a folyamat utániak létrejöhettek volna. Mindezeknek az átalakulásoknak olyanoknak kell lenniük, amik teljesítik az energia, impulzus, perdület, paritás, töltés, stb. megmaradási törvényeket. De itt a különböző fajta részecskék közötti kölcsönhatás miatt történnek ezek a részecske eltünések és keletkezések. A relativisztikus térelméletekben a részecskék keletkezhetnek és tünhetnek el.
" 3. Keressuk az antianyagot, kiserletezunk nagyon, hol lehet. Nincs meg, de nincs is olyan amilyet keresunk. Mert az elektron antianyaga a proton !! A proton is, meg termeszetesen a pozitron is! Ha nem erted elmagyarazom."
Az elektronnak az antirészecskéje a pozitron.
" A feny foton 2 elektromos toltessel rendelkezik. A szomszedos fotonok ezekkel a toltesekkel kapcsolodhatnak es rendezodhetnek egymashoz. Kiserlet: laser."
A fotonok Bose-részecskék. Itt populációinverziót hoznak létre, és emiatt az indukált emisszió dominánsabb lesz a spontán emisszió miatt. Létrejön egy koherens állapotban lévő elektromágneses sugárzás. A látható fény esetén ebben az állapotban nagy fotonszámra van szükség. A fotonokkal mivel bozonok, ezt teljesíteni lehet.
Őszintén szólva erről utoljára még a cikk megjelenése előtt beszélgettem hozzáértőkkel, egyrészt nem túl sok maradt meg (rég volt, agyam lukas), másrészt nem tudom, mi a "közvélekedés" a dologról.
Az elméleti hátteret tekintve ha jól tudom, a kérdés úgy merül fel, hogy miért is kéne az erős kölcsönhatásnak P,CP-tartónak lennie, elég, ha csak a "normál", T=0 vákuumállapot az, de elképzelhetőek mindenféle elvetemült topológiák, amik vákuumállapotai a fenti szimmetriákat sérthetik. De ezt ne vedd készpénznek, inkább olvas utána pl. Kharzeevnél: http://arxiv.org/abs/hep-ph/0406125v2.
Azt gondolom, hogy az atomot (értsd protonokat, elektronokat, az atommagot es osszessegeben a teljes atomot is) DVAG graviton sugarzas mukodteti, valamilyen erdekes modon folytonos kolcsonhatassal van az egyenesen halado graviton páros a toruszban korbejaro garvitonfél-toltes parossal. Nem tudom hogyan csinalja. Az energetikaba most nem mernek belemenni, de alapvetoen is lehetnek szemleletbeli tevedesek, akar az egesz neutrino mankós magyarazat, vegulis nem figyeljuk meg az izotopbomlasoknal a neutrino jelenletet, hanem csak gondoljuk, hogy ott kell lennie. Vagy nem.
Szoval a kerdesedre konkretan nem tudok valaszolni, ki kell talalni.
A béta bomlás folytonos energia spektrumát mivel magyarázod, ha nem a neutrínóval? Ha csak egy elektron lép ki a magból magányosan, akkor hogy lehet folytonos a megfigyelt spektrum?
Jó, hat a forras en vagyok. Kiserleti eredmenyek? Na nezzuk.
1. A foton bomlik elektronra es pozitronra. Vagy protonra es antiprotonra. Tehat, benne lehetnek a fotonban (mas formaban termeszetesen). A parkeltes eleg jo kiserlet?
2. A neutron bomlik protonra es elektronra. Tehat benne lehetnek a neutronban (akar teljesen hasonlo formaban). A neutronbomlas eleg jo kiserlet?
3. Keressuk az antianyagot, kiserletezunk nagyon, hol lehet. Nincs meg, de nincs is olyan amilyet keresunk. Mert az elektron antianyaga a proton !! A proton is, meg termeszetesen a pozitron is! Ha nem erted elmagyarazom.
4. A feny foton 2 elektromos toltessel rendelkezik. A szomszedos fotonok ezekkel a toltesekkel kapcsolodhatnak es rendezodhetnek egymashoz. Kiserlet: laser.
Most hirtelen ez a nehany, valoszinuleg ez is sok lesz Neked.
4-5 uj fogalmat, ühüm. Melyik az uj fogalom? Talan az elektron? Vagy a proton? Esetleg a torusz? A mostani kutatasok mas iranyuak, lasd Higgs bizony, hany szaz billio utkozesbol valogattak ki azt a nehanyat amibol most is izzadjak a mikro eredmenyuket?
A neutrinokat nem latni a bomlasokkor, a neutrino egy mankó, lehet, hogy ott van lehet, hogy nincs, az csak egy elmeleti szukseglet, de ha maskepp mukodik a vilag akkor nem kell neutrino. A graviton az energiaforras, az energiapuffer, itt nem kell neutrino. Talan.
Termeszetesen a stabil izotopokban nem bomlik a neutron, ott ugy stabilizalodik, hogy 2 protontorusz kozott van egy elektrontorusz es ez ragasztja ossze a magot, ez az eros kolcsonhatas. Azert eros mert NAGYON kozel van a protonokhoz a magelektron (a hejelektronokhoz kepest), mivel egy protontorusz nanocsovet burkol be egy (termeszetesen kisebb szamu) elektrontorusz nanocső.
Az elektronsugarzo izotopoknal tul sok az elektron a proton csövön es az elektronok ugy helyezkednek, hogy a szelen egyszercsak letúrnak egy elektront. Ez a beta bomlas.
A rendszer kifinomultan rugalmas, a termeszet nagyon egyszeru modszerekkel dolgozik, de Ti kulonbenis nagyon szeretttek borotvalkozni..
Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire megalapozott kísérletileg, hogy a kvark-gluon plazmában CP-szimmetriasértő buborékokat találtak? Ez azt jelenti, hogy a QCD módosításra szorul? Mert a QCD nem sérti a CP-szimmetriát?
"Ha azt veszem alapul, hogy még a neutron létezését se fogadod el.."
Nem tudom ertetted-e, ha egyaltalan olvastad mit irok a neutronrol.
A neutronnak velt/nevezett reszecske MINDIG egy paros, egy elektron toruszba pattintott proton torusz duo. Erdekes modon a neutron mindig egy protonra es egy elektronra bomlik. Az atommagban nem bomlik mert az elektron nem tud leesni az őt vezető, egymas mellett levo protontorusz vezetosínekről.
Ugy van Robikam, nem fedezték fel a Higgs bozontot es mivel még a spinjet sem tudjak ezert aztan nem tudni hogy felfedeztek e egyaltalan valamit ami megfeleltetheto lenne a Higgys bozontnak. Amennyiben 2-es lenne a billiard utkozesbol kivalogatott reszecskek spinje, akkor meg felfedeztek a gravitont. Ugye mungó ?
Édes öregem, a kísérletek sem mondták azt, hogy felfedezték a Higgs-bozont. Annyit állítottak, hogy megfigyeltek egy részecskét, ami a Standard Modell Higgs-bozonjával konzisztens. Ami ezen túlmegy, az egyelőre teória, vélemény, spekuláció.
"Ha bebizonyosodik kétséget kizáróan, hogy az LHC-ben tényleg a Higgs-bozont detektálták, akkor lesz annyi tisztesség benned, hogy elismered..."
Latom van annyi tisztesseg benned, hogy elismerted, SEMMI modon, valamint semmilyen ketseget kizaroan NEM BIZONYOSODOTT BE hogy megtalaltak volna a Higgs bozontot.
Mivel az álláspontom megvédése nekem fontos feladat, megprobálok magyarázatot adni:
Én ezeket kiszámoltam. Például az elektron az atommagnak elektrosztatikus téren való szóródása során kijön a Rutherford-szórásképlet. Ha elektron-elektron szóródást vizsgálsz, akkor a Rutherford-szóráshoz hasonló képlet jön ki, csak több tag van, az egyik interferenciatag. A
A QED kölcsönhatási Lagrange-sűrűsége:(elektronáram)*(foton négyesvektorpotenciálja) vagyis L=j(mu)*A(mu). Igen ám, de a négyesvektorpotenciált két részre lehet osztani: Asztat(mu)+Adin(mu), ahol Asztat(mu) vektorpotenciál sztatikus része, Adin(mu) a vektorpotenciál dinamikus, vagyis időben változó része.
Így L=j(mu)*Asztat(mu)+j(mu)*Adin(mu)
a sztatikus rész nem tartalmaz fotont, a dinamikus rész pedig igen.
