Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
Ez a "termék ergonómia" nagyon komolyan hangzik :) Beüljek helyetted?:) Talán még el tudom mondani, hogy hány fület tegyenek a szatyorra hogy ergonomikus legyen :))
Ez biztos?:) Mert a közlekedési és a Duna-part fórumra se jöttetek. (De a szoboravatón láttam a kamerásotokat.) Na nem úgy mint ha látnám valaha is az adást, mert a Radiantról azóta sincs semmi hír. Kezdem feladni a reményt, hogy valaha nekem itthon még kábel elérésem lesz.
Üdv:
Zugi
Ha jól emlékszem, az egyik topiktársunk még néhány éve is kitette ott magát a veszélyeknek. Én voltam. Sőt, még idén is benne voltam valamikor nyár elején. Idén augusztusban történt meg legelőször, hogy odamentem fürödni - és nem volt gusztusom belemenni. Már a nyár folyamán is mocskosabb lett, vagy én lettem finnyásabb.
A Budafoki Arcképcsarnok tudomásom szerint lényegesen több személyiséget kívánt-kíván bemutatni. A rendelkezésre álló hely szűkössége korlátozta most a képtár terjedelmét. Már így is csak a könyvespolcok fölött jutott hely a képeknek. De legalább az érdeklődők messzebbről is észreveszik eleink arcmását.
Amúgy szép érdeklődés kísérte a kiállítás megnyitását, még kerületünk kedves díszpolgára (feleségével együtt) is megtisztelte jelenlétével az eseményt.
Elolvastam még egyszer a 76-ba beidézett tudósítást, de ott nincs szó arról, hogy most a fürdés lenne megcélozva. Sajnos talán már örökre elveszett a lehetősége. Legalább is belátható időn belül elképzelhetetlen az, hogy a Duna vize fürdésre alkalmas tisztaságú legyen. 20 évvel ezelőtt a merészebbek (és a felelőtlenek) szép számban fürdőztek a Kastély előtti Dunaparton. Meg fogom keresni az akkori fotókat és bemásolom ennek bizonyságául. Ha jól emlékszem, az egyik topiktársunk még néhány éve is kitette ott magát a veszélyeknek. De a fővárosi szennyvizek valamikori teljes (vagy nagyjából teljes) tisztítása után akár kellemes változás jöhet, ez azonban még odébb van.
Példának lehetne emlegetni a Rajnát, ahol a korábban teljesen holt folyóban újabban állítólag még nemesebb halakat is lehet fogni, ami arra utal, hogy azért lehet tenni valamit, ha van arra való akarat, no meg iszonyatosan sok pénz. De miért ne lehetne ez nálunk is? Ne legyünk kishitűek!
A képek tanúsága szerint ma a környékünkön jártál, akár még találkozhattunk is volna, ha itthon lettem volna.:))
A hely, ahonnan a panoráma-képet készítetted, a volt Árpád mozi előtti terecske, a másik képen ábrázolt Fehérhegy utcai lépcsősor tetején. A hátad mögött - ahol most a faház van - állt a mozi, amely egyike volt a szánkózós hozzászólásomban emlegetett két mozinak. A másik mozi - az Attila - a panoráma közepén a 9-es gödör melletti autóparkoló helyén állt. Tehát olyan távolságban voltak egymástól, hogy még kellemesen át lehetett érni az egyik helyről a másikra a következő filmre, ha valaki egy este akarta mindkét budafoki filmet megnézni.
Az jut még eszembe a mozikról, hogy annak idején esetenként artistaműsor is volt a híradó és a nagyfilm mellett.
A lenti mozi nagyon mutatós darab volt, erkéllyel, oldalpáholyokkal, szóval minden volt ott, ami egy (film)színházhoz dukált.
A képes topicban kitettem négy remek archív képet Rephyx-től, és egy pár újkeletű saját képet.
Tettem volna még egy Budafok belvárosi 180 fokos panorámát is, de annyira lassú a tar.hu, hogy még a 7435 x 1208-as brutáldurva felbontásról képernyő szélességűre butított változatot sem tudtam felgyötörni. Ennek alapján egyre határozottabb meggyőződésem, hogy ezt a topicot nem lenne célszerű túl sok képpel elárasztani, mert időnként a képtár szerver lassúsága megakadályozhatja a topic ésszerű sebességgel való letöltését.
A linkre azért kattintsatok rá és nézzétek meg a képeket.
Ne is kérdezd, nem épp a kedvencem. Eddigi teljesítménye alapján kinézem belőle, hogy 2x2 sávos utat szeretne látni a Rózsavölgyben a 41-es vágányai helyén.
Ötletnek nem rossz, csak van egy nagy bibi (ezt a Szpariban kajakosként lehúzott 12 év után elsö kézbeli tapasztalatból mondhatom). Mégpedig a víz rettenetes szennyezettsége. Sajnálatos módon a Duna északról folyik délre, s a föváros déli partszakaszán a föváros teljes szennyvize, meg kiömlö csatornahulladéka megjelenik. Ha nem akarsz börbetegséget kapni, nem ajánlom a fürdést a Budafok-Nagytétényi Dunaszakaszon, de a Hárosi öbölben sem.
További kiegészítés: Zárthelyi dolgozatot szerveznek a Budapesti Műszaki és Gazdasagátudmányi Egyetemen az Aud. Max. teremben "Termék-Ergonómia" tárgyból, november 15-én este hat órától. (Vajon ha inkább a fórumra megyek, ír nekem egy felmentést a külügyi államtitkár? Legalább egyszer valami hasznát is látnám!)
Diákhitelfórumot szerveznek november 15-én este hat órától a XXII. kerületi Magdolna utca 22.-ben. Eddig mintegy ötvenezren igényeltek diákhitelt; a koncepció május óta folyamatosan változik. A fórum vendégei: Németh Zsolt külügyi államtitkár, Madarász László, a Postabank elnöke, Csillag Tamás, a Diákhitelközpont igazgatója.
"De pl. 1998-ban országszerte hatalmas károkat okozott a hó, emlékezzünk csak vissza a frissen felálló kormánynak mennyi problémája lett egyből a természeti elemekkel."
Avagy a '87-es vicc: Elvtársak, mi felkészültünk a télre, de be kell vallanunk, hóval nem számoltunk... Emlékszem én is, hogy egy nyíregyházi haveromat T-72-essel ásták ki, viszont az se jó tél mikor két nap alatt leesik egy rendes téli mennyiség, a maradék három hónapban meg nyakig latyakban járunk. Mellesleg a múlt héten Szabolcsban már havazott, úgyhogy van remény!
Jó volt olvasni a szánkózós történeteket. Ahhoz fűződnek nekem is a legszebb gyerekkori emlékeim. IC-nek igaza van, sajnos akkoriban még volt hó. Bár azért mostanában is akadt, csak tavaly meg tavalyelőtt volt egy kis hiány belőle. De pl. 1998-ban országszerte hatalmas károkat okozott a hó, emlékezzünk csak vissza a frissen felálló kormánynak mennyi problémája lett egyből a természeti elemekkel.
Szerintem Budafokon a szánkózás a domborzati tényezői miatt elég népszerű volt mindig is a gyerekek körében. Én legtöbbet a Tompa utcában szánkóztam, ami szerencse nem is volt veszélyes, mert elvétve jár erre autó, de népszerű volt környékünkön a Baross utca, Barkács utca, és bizonyos időszakokban a Vihar utca egészen a fölső szakaszától, ami aztán már igazo az extrém sportok kategóriájába tartozott. Na ott kiskoromban nekem meg sem engedték, az annyira meredek és 2 beláthatatlan éles kanyar is nehezítette a pályát. Nem beszélve ha lefagyott az kész életveszély volt.
Szánkózásunkra egyedüli veszélyt az aktív és egyes gyerekutáló öregek okozták, akik nem voltak restek lehamuzni, rosszabb esetben egy fél láda sóshomokot rászórni a teljes útfelületre, noha ők csak a járdán közlekedtek máskülönben, de most a sok gyerek láttán hírtelen belső késztetésük volt a teljes útfelület megtisztítását a hótól, evvel megakadályozni a gyerekek felelőtlen boldogságát.
Amúgy valóban hatalmas társasági lét volt egy egy hóesés után. Annyi volt a gyerek felénk is a szánkózópályákon, hogy sorba kellett állni a csúszásoknál. És különösen jó összekovácsoló erőként hatott a társaságra, amikor megjelent egy hókotróautó. Olyankor Pál utcai fiúk féle életérzésünk támadt, és felállítottuk a szánkóinkat barikádot képezve, majd a közeeldő kocsira hógolyózápor indult:) Sokszor eredményes is volt, és a vezető visszafordult és kihagyta azt az utcát. Lehet hogy csak jószándékú volt a vezető? Nem tudni, de mi folytathattuk a szánkózást.
Még annyi jutott eszembe hogy sokszor segítettük szánkónkkal a helyi lakosokat, és sokszor húztuk fel nekik a bevásárlószatyraikat a csúszós hegyodalra, na meg nálunk is kérték sokan a segítségünket az elakadt kocsik kiszabadításához, amiknél sokan némi apróval meg is hálálták a munkánkat:)
Remélem lesz hó idén is, és ha már nem is aktívan szánkózom, de én nagyon örülnék neki legalább egy jót nosztalgiázásért!:)
Üdv:
Zugi
Október végén a Tóth József utca ill. a Kereszt utca sarkán lévő könyvtárban budafoki arcképcsarnok kiállítás nyílt. Erről már írtunk, de leközölném az ott kiállítottak rövid ismertetőjét. A képek a könyvtárban továbbra is megtekinthetőek, és az itt közölt személyek arcképei díszítik az egyik olvasótermet:
Budafoki arcképcsarnok
"Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
Csak elfajult kor hős elődöket:
A lelkes eljár ősei sírlakjához,
S gyújt régi fénynél új szövétneket.
A ha jelennek halványul sugára
A régi láng ragyogjon le honára-." /Garay János/
1. Savoyai Jenő herceg (1663-1736) Győzedelmes hadvezér, műpártoló, mecénás, Promontor település alapítója, az elsőként érkező sváb őseink betelepítője.
2. Mária Terézia (1717-1780) Magyar királynő, Promontor település kegyura, a Szent Lipót templom építésének támogatója, a második sváb betelepítés szorgalmazója
3. Padányi Bíró Márton (1693-1762) Veszprémi rk. megyéspüspök, főispán, a királynő kancellárja, v.b.t.t., a Szent Péter és Szent Pál kápolna, valamint a Szent Lipót templom felszentelője, a promontori lelkipásztori hely plébánia rangra emelője.
4. Térey Pál honvéd huszárőrnagy (1831-1883) Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc hős katonája, gazdálkodó, szakíró, a francia becsületrend lovagkeresztjének tulajdonosa, az "Academie Nationale" tagja, a Ferenc József-rend lovagja, a Buda-Pesti Honvédegylet tagja, promontori birtokos
5. Törley József (1858-1907) A hazai pezsgőgyártás egyik legnagyobb és legsikeresebb alakja, a promontori pezsgő-birodalom megalapítója ,a község egyik jelentős mecénása.
6. Tóth József (1847-1921) Magyar királyi tanfelügyelő, aki nagyon sokat tett Promontor-Budafok iskolaügyeiért, a község díszpolgára.
7. Handl György (1853-1920) Budafok község bírája 1911-1916 között, egyik fő érdeme az a szavazás útján hozott határozat, mely biztosította, hogy Rózsavölgyben ne lehessen ipari üzemeket telepíteni.
8. Pettenkoffer Sándor (1868-1946) A 2001-ben centenáriumát ünneplő budafoki borászati iskola első tanára, majd igazgatója, a szakma egyik elismert szaktekintélye.
9. Heller Iván (1857-1926) Budafoki apátplébános, az iskolaszék elnöke, aki nagyon sokat tett a német ajkú községben a magyar nyelv meghonosításáért.
10. Mihalik Sándor (1869-1940) Polgári iskolai igazgató, Budafok település első igényű helytörténésze.
11. Záborszky Nándor (1883-1952) Az 1926-ban várossá vált Budafok első polgármestere, akinek áldásos munkássága alatt érte el a településünk legnagyobb fejlődését.
12. Somogyi (Anna) Nusi (1884-1963) Színésznő, szubrett és komika, kitűnő táncos primadonna, számos nagyszerű színpadi alakítása és több filmszerepe volt, hosszú évtizedekig Budafokon, az Adlersteinen, saját villájában élt.
13. Greszl Ferenc (1903-1987) Rk. lelkész, a II. világháború után kitelepített nagykovácsi híveivel együtt önként Németországba távozott, ahol nyugdíjba vonulását követően több könyvet írt Budafok történetéről.
14. vitéz Esze Jenő mk. Honvéd ezredes (1908-2001) A hárosi törzzsel felálló 2. Páncélos utász zászlóalj parancsnokaként hősiesen végigharcolta a II. világháborút, melynek során többször megsebesült, majd a harcok befejezése után katonáit - a megmaradt hadfelszereléssel együtt - hazavezett, a bolsevizmus alatt meghurcolták és csak 1990 után rehabilitálták.
A kiállítás anyagát összeállította Bartos Mihály és Garbóci László
Készült a Savolyai Jenő Asztaltársaság támogatásával 2001-ben.
November 15-én csütörtökön 18 órakor a Fidesz, a Magdolna utcai székházában fórumot szervez a Diákhitelről.
Úgy gondolom, hogy mindenkinek van ismerőse, akit érdekelhet, sőt érint is közvetlenül is a dolog.
Nem is beszélve a topik tanulóifjúságáról.
Örömmel jelentem, hogy végre elkészült a Tábor utca is, így már kevesebb szmötyi fog leömleni a Vörösmarthyn keresztül a Nagytétényire.
Ugyanakkor:
Villa! Segítenél nekem a Fővárosnál elintézni a Háros utca elején valamilyen várakozási tilalmat elintézni? Ugyanis kész életveszély a dolog. Egyik oldalon a kereskedelmi egységek, a másikon a kocsma. A járda - nagyon helyesen - lezárva a gépkocsik elől. Így aztán olyan útszűkület keletkezik a parkoló kocsiktól, hogy teljes az életveszély ezen a szakaszon.
Addig is, amíg villa visszaérkezik, ide másolom a Dunapart-fórumra vonatkozó cikket a Magyar Nemzet Online-ból, Haraszti Gyula tollából:
Pihenőövezetet terveznek a Duna-partra
Szabadidős és sporttevékenységre is alkalmas pihenőövezetet kíván létrehozni a XXII. kerületi önkormányzat a dél-budai Duna-parton. Az elképzelések szerint egy „új Római-part” alakulhatna ki a fejlesztések megvalósításával. A terület rendezését egyelőre akadályozza az illegális szemétlerakók és az ipartelepek környezetszennyezése.
Dél-Buda kilenc kilométernyi partszakaszának állapotáról és rehabilitációjának lehetőségeiről tartott fórumot a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület a Budatétényi Művelődési Központban.
Az eseményen megvitatták a XXII. kerület szabályozási tervét megalapozó városfejlesztési koncepciót, amelyben egy Római-parthoz hasonlatos, sportolásra és pihenésre alkalmas védett Duna-parti terület kialakítását célozzák meg a városrész vezetői. A tervek szerint a dél-budai Alsó-Duna-part teljes hosszában a hatos úttól a Hosszúhegyi-patak torkolatáig kialakított zöld zóna szabadidős és sportterületeinek központja, a nagytétényi Kastélypark utca környéke lenne. A közeli Kis-Háros-sziget melletti parti sávra csónakok, az alatta elhelyezkedő területre jachtok és villanymotoros kishajók kikötője kerülhet. Ehhez azonban el kell tüntetni a jelenlegi szeméthalmokat és ipartelepeket a városrészt szegélyező partszakaszról.
Szabolcs Attila polgármester kijelentette: az önkormányzat mindent megtesz a fejlesztések végrehajtása érdekében. Reményeik szerint sikerül felszámolni az illegális szemétlerakásokat, és megszüntetni az ipari tevékenységet a parton. Ezután a jelenleg erdős, illetve zöld felületekkel fedett területrészek megtartásával és fejlesztésével csodálatos szabadidőpark hozható létre a Duna-parton.
A budapesti központi szennyvíztisztító telep létrejöttével, és a dél-budai főgyűjtő víztisztításának megoldásával a folyó vízminősége is nagymértékben javulhat majd – jelentette ki Tolcsvai Rózsa, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség osztályvezetője.
Papanek László, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vízkár-elhárítási osztályának csoportvezetője arra hívta fel a folyóparti Duna-telep ingatlantulajdonosainak és az önkormányzat illetékeseinek figyelmét, hogy a terület további beépítését kormányrendelet tiltja, mivel hullámtérnek számít. A Duna-telepre csak a főváros árvízvédelmi rendelkezései által engedélyezett létesítmények helyezhetők el.
A Népszabadság Online-ban nem találtam meg a cikket.
Ez igaz, gondoltam is rá, be is írtam eredetileg, csak belekeveredtem abba hogy mit is akarok mondani, és inkább kitöröltem mindent a legszükségesebb rész kivételével. :) Talán egy vadfogó háló felállítása a lejtő aljában segítene
"Akkortájt a gyerekek tucatjai szánkóztak ilyenkor együtt, nem volt délután, este televízió..."
Volt viszont hó. :( Mikor én kicsi voltam, akkor is nagy szánkó-partik voltak (Remete u., helyi erőknek Eperszem u.), sőt autó-kitoló partik, sokszor álltunk lesben egy-egy veszélyes helyen, várva az elakadó autót, ami menetrendszerűen meg is érkezett - akkor rávetettük magunkat és kitoltuk a hócsapdából. Szerintem nem annyira a szánkózhatnék vagy az alkalmas terület veszett ki a kerületből, mint a hó. (Na ezt például jobban csinálták a kommunizmusban, akkor még rendes telek voltak! :) )
Tegnap kaptam egy körlevelet egy Papp Tibortól, aki a kerületi honlapokat szemlézi, és gyűjti a //budafok-teteny.lap.hu cimen, az általam ismertek is rajta vannak, némi korszerűsítést igényelnek, nézzétek meg.
Sajna a helyzet nem sokat javult, néhány tányért megpörgettem, most megyek át az LMCS (Levegő Munkacsoport) közgyűlésre, utána vissza a kerületbe, majd jövök.
A tábla azért lenne szükséges, mivel fentről már csak akkor látható a hegy meredeksége teljes pompájában, amikor már rajta van az illető, amikor már nagyon nehéz a kitérés. Lent persze fel lehet mérni a helyzetet, de fent ez nem olyan egyértelmű.
Aki pedig a tábla figyelmeztetése ellenére nekibuzdul, lelke rajta.
Tehát én nem csak egyszerű, szokásos táblát tennék ki, hanem egy magyarázó kiegészítést is. Az általában el szokta gondolkodtatni a jónépet, hogy érdemes-e megpróbálni.
Amúgy az eddigi rossz útnak is csak a nagyon bátrak, a túl magabiztosak vágtak neki hóban-jégen.
Az előbbi kérdésed kapcsán eszembe jutott, hogy 40-50 évvel ezelőtt télen a Kálváriahegy szinte csak szánkópálya volt, abból is a keményebb, veszélyesebb fajta. A szülők tudtával nem is volt szabad ott csúszkálni. A friss hóesés után még csak-csak épen le lehetett érni a hegy aljára, de amikor kezdett síkosodni a pálya, már kész életveszély volt. De azért akkor is voltak srácok, akik megpróbálták. Jó havas időben egészen a templom elé ki lehetett jutni egy komoly farolás után. Általában este merészkedett ki a bátor ifjúság, amikor már az amúgy is gyér forgalom elült a Péter-Pál utcában. Egy-két gyerek azért mindig állt a Kálvária aljában, hogy az esetleges forgalomra figyelmeztessen, de ez inkább a járműveknek volt figyelmeztetés, mivel a szánkóval nemigen lehetett csak úgy hipp-hopp megállni.
A másik komoly pálya a Plébánia utca volt, ha végigmész rajta, elképzelheted, hogy hogy lehetett ott söpörni. De ott azért volt időnként forgalom, a Káluszon viszont hóban-fagyban nem.
De, ha már belejöttem, még annyit, hogy a környékünkön a szolidabbak az Árpád utcán szánkóztak, ott is inkább késő délután, este felé. A Peres utca vonalától a Kereszt utcáig volt a pálya, de jó esetben még tovább is lehetett csusszanni. Volt úgy, hogy annyi srác gyűlt össze, hogy sorba kellett állni, hogy kellő távolság után indulhasson az ember.
Akkortájt a gyerekek tucatjai szánkóztak ilyenkor együtt, nem volt délután, este televízió, egy héten két-két film ment Budafok két mozijában, maradt a szabadban való társas együttlét. És érdekes módon törődtek is egymással a gyerekek, például az Árpád utca több mellékutcájában is szánkáztak és jó pálya esetén ki is tudtak farolni az Árpád utcára és ott folytatni. Ilyenkor mindig volt valaki az utcák aljában, hogy figyelmeztessen, ha netán arra tévedt volna egy kocsi. Valahogy kialakult a közösségi szellem.
A Kamaraerdő pályáiról most nem beszélek, viszont volt egy jó lejtő még a 80-as években is a Mechanikai Művek felé bekanyarodva bal kéz felől a műúttal párhuzamosan. Mostanra pont a pálya közepén keresztül húzták a kerítést, lőttek a dolognak. Pedig ott aztán nem volt zavaró forgalom, viszonylag könnyen el lehetett érni. Jó volt.
Örülök, hogy tetszik a Kálváriahegy új burkolata. Na már most, hogy meddig lesz jó, az majd kiderül, mert nem nagyon tudok hasonló útkövezésről. De. Amikor kitették a köveket még a burkolás előtt, utánaérdeklődtem, hogy miért nem a régi jó kockakő lesz? Az volt a szakértői válasz, hogy új kockakövet már nem lehet sehol beszerezni, a régiek meg nagyon kopottak, már egyszerű nedves időben is erősen csúsznak. Ez tény, mert bárhol ki lehet próbálni, ahol olyan régi, kopott kövek vannak. Az aszfaltra meg állítólag azért nem gondoltak, mert a nagy meredekség miatt félő a gyűrődése.
És eljutottunk a fogós kérdéshez, hogy mi lesz télen, havas, jeges időben? A legegyszerűbb válasz az, hogy el kell kerülni télen a Kálváriahegy utcát. Már a Tóth József utcán is nehéz a haladás friss hóesés után. Jártam már úgy, hogy a Totira befordulás után észlelvén a feljutni nem tudó, de próbáló és ott ide-oda csúszkáló kocsik sorát, csak az Antal (József Attila) utcán keresztül sikerült feljutnom a hegyre. Téli gumikkal! Tehát a Kálváriahegyen meg sem szabad próbálni!!!
Javasolni is kellene télire egy figyelmeztető táblát fent is, lent is.
Ppapa azert en tartok az uj burkolattol, nagyon szep, profinak nez ki, remelem az ido probajat kiallja, es nem kell 1-2 even belul javitani. Viszont tul jo, nagyon nagy szaguldozasokat lehet csapni rajta. Ez meg nem is baj, fekezni is lehet, viszont telen, ha lefagy, nagy csuszkalasok lesznek lefele....
Van par archiv kepem, pl a Budairol, majd megprobalom beszkenneltetni oket, es akkor fel tudjuk ide tenni oket.
