A panteizmusból kiindulva, minden ami van, az isten részét képezi. A szelleme és az anyaga egyaránt. Amikor az anyag magában hordozza a róla szóló összes információt, az egyesítve van addig, amíg egy tapasztalója szét nem választja. Ebből a szétválasztásból születik a tudása. A teremtés egyszeri aktus volt, ami a tudással formattálható újra, ami "újrateremtésnek" számít az ember szempontjából. A gondolat teremtő ereje azt jelenti, hogy már meg van hozzá az összes „LEGO” kockád, amiből azt csinálhatsz, amire képes vagy. :)
"hogyan lehetett volna szellemi, ha az anyag "hozta létre" a szellemet?"
A szellemet és a tudatot lehet másként definiálni. Ha a tudatot élőlényekhez kötöttnek tekintjük, a szellemet, viszont elválasztjuk az anyagtól, kötelék nélkülinek vesszük, akkor lehetnek egyidejűleg is.
addig nem volt Univerzum, ameddig élet, sőt! tudat ki nem alakult benne?!!”
/Szerintem/ Univerzumok a világmindenségben, mindig voltak, vannak, lesznek. Azonban csak azok tudnak róla, akik tudattal is rendelkeznek ahhoz, hogy tudomást szerezzenek róla. A tudat nem egy anyagtól független fenomén, hanem az anyagból felbukkanó jelenség, egy fenomén, aminek köszönhető a tapasztalás. A jelenség azt jelenti, hogy térben és időben megjelenő, majd eltűnő dolog, ami magyarázatra, megértésre szorul. Nyilvánvalóan csak azok számára lehet magyarázni, érthtővé tenni valamit, akik tudattal, intelligenciával rendelkeznek a magyarázat megértéséhez. A végtelen világmindenségben nem végtelen az intelligens, értelmes lények száma. Ezért azok az intelligens lények, akik térben és időben jókor vannak jó helyen, megtapasztalhatnak egy univerzumot, egy unikális jelenséget, ami számukra magyarázatra szorul. Erre szolgál az intelligenciájuk, hogy megértsék ezt az unikális jelenséget. Ha vannak olyan intelligensek, és nem pusztítják el önmagukat az előtt, hogy megértsék a jelenséget, már célba érnek. A cél nem más, mit a tudat maximális felhasználása annak érdekében, hogy megismerjük önmagunkat. :-)
