Alapításkori gondolatok!
Úgy gondoltam, és ez egyre többekben is megfogalmazódott, hogy Budafok - Téténynek szüksége lenne egy valódi, gyűjtő, befogadó, pozitív szemléletű törzsasztalra, ahol mindennapjaink apró-cseprő ügyei mellett megbeszélhetjük a közélet eseményeit éppúgy, mint megismerkedhetünk kerületünk értékeivel, helytörténetével, hagyományaival, kultúrájával, de beszélhetünk a város alakulásáról, fejlődéséről és neuralgikus témáinkról, így környezetünk állapotáról, teendőinkről. Mindez egy hosszú mondatba foglalva, persze nem fért bele a topic címbe, de elsősorban ezeket gondolom, javaslom itt napirendre venni és ezzel kapcsolatban álló embereket meghívni, és persze sok mindenki mást, kerületieket, vagy akik csak érdeklődnek utánunk, korábban itt laktak, emlékeik vannak.
Szeretném tehát, ha beindulna itt egy igazi fórum, nem feltétlenül napi hozzászólások százaival, vagy csevegéssel, de néhány aktuális, fajsúlyos vagy kevésbé, de sokakat foglalkoztató ügy áttekintésével és folyamatosan helyi kulturális, történeti értékeink bemutatásával. Utóbbi szempontból is nagy kincsestár kerületünk és messze nincs kihasználva, bemutatva a már feltárt sok érték, anyag.
Persze várom a javaslatokat, az észrevételeket, merre menjünk, és azok csatlakozását, akik eddig is nézegették a kerületi vonatkozású topicokat, de belépni, hozzászólni nem akartak.
Moderációval kapcsolatos kérdéseknek a helye:
http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9186758 itt található!
főleg a Diósárok területén hajdanában bányászott
zöldes anyagot, az ún. fuller-földet (vagy bentonitot,
de hallottam már montmorillitnek is)
sokrétűen hasznosította (hasznosítja) az ipar:
/ez tulajdonképpen egy nagyon kövér* agyag/
-derítő- (vagy csapó) földként a rajta átengedett
benzin tisztítására
-textiliparban gyapjuk zsírtalanításra
-mélyépítésben:
pl. helyszínen készített vasbeton cölöpöknél,
köpenycső nélküli fúrásnál ún. bentonitos zaggyal
töltik fel a furatot, így akadályozva meg a talajvízzel
való telítődését
-szappangyártásban
stb.
amennyire jól emlékszem, mivel e fuller réteg igen
vékony réteget képez (átlagosan fél méter), így
bányászása igen körülményes volt
/kúszva kellett a dúcolt fekvőjáratokban kikaparni
az agyagot/
csatornázatlan budatétényi családi házaknál gyakran
éri meglepetés a szikkasztóját (!) kiszippantani kívánó
gyanútlan új tulajdonost, hisz ha szerencséje van, akkor
a negyedjére forduló szippantós autónál a jobb érzésű
szomszédok leállítják a szorgalmas delikvenst, s megköszönik,
neki hogy a környék összes ”emésztőjét” tehermentesítette…
(az üresen maradt járatokat, ahol a vörösfenyő cölöpök
idővel elkorhadtak az önkormányzat annak idején feltöltötte
betonnal, már ahol nem roskadt meg előtte a dúcolat nélkül
maradt fuller réteg miatt a talaj,
igen ám de ez a beton réteg nem engedi át az elszikkasztani
kívánt(!) trutyit, ezért szépen összeérnek a környék ”emésztői”)
(*): nagyon kövér a geológiában annyit tesz, hogy
az ún. plasztikus indexe, amely a talaj kohézióját
/vagyis szemcséi közötti összetartó erejét/ jellemzi:
magas értékű, cca. 30 feletti
ördögszem Nem is olyan messze ettől a " kutatóároktól" a hajdani pincénkben még un. fullerföld csíkokat is találtunk.
A régi Budatétényiek akik a pincéket vájták ill a követ vágták ha ilyen rétegre találtak azt mondták, hogy "szappanföldet" találtak, ugyanis ez még habzik is egy kicsit.
Ez most nem a Mikulás virgács, hanem a metszés után kiválogatott szebb vesszőkből kötött bokréta a tanulni és termelni vágyó ifjúságnak.
Najsebva
Ezt le kell majd gyugni a földbe és ha szerencséd van akkor 3 év mulva kiderül mit kaptál. Oltani nem kell.
Van még egy olyan is amit szinte gondozni sem kell megfelelő magas savtartalma is van.
Fogyasztása után a poroltó legyen a kezed ügyében.
A neve izabella.
Végül is ezeket meg is lehetne kostolni mielőtt döntenél a telepítésükről.
MÁS!
Az ICQ új vertiója letölthető href="http://www.icq.hu"> innen a magyar nyelvű veb ről
sajnos egyik sem:
mint ahogy a homlokzati felirat tanúsága is mutatja:
T R A U P M A N N
ezen 1903-ban épült, hajdani fűszerüzlet és vendéglő
volt: Baross Gábor-telep 6. háza!!!
(zárójelben itt a barossi épületek sorrendje:
1. Kégli ház, szintén a XII. utcában /1903/
(itt lakott a 20-as évektől Nagy Ferenc, a Baross Gábor-
telep Polgári körének társelnöke)
2-5. Weisz-féle mintaházak /1903/
(Weisz Gyula XI. kerületi ügyvéd felparcelláztatta területen)
6. Traupmann ház)
e jövőre 100 éves épületre a tervek szerint 2003-ban
a következő feliratú emléktábla kerül:
”Ezen házat Traupmann Béla építette 1903-ban,
a település 6. házaként fűszerüzlet és vendéglő céljára”
egy kis családfa:
az építtető: Traupmann Béla /1874-1930.okt.†/ vendéglős a
fent említett Barossi Polgári körnek volt a vezetőségi tagja,
édesapja: Traupmann András /1830/ megyei főmérnök,
egyetlen leánya: Valéria, Baross Gábor-telep és Budatétény
egészségügyi védőnője
Valéria férje, Győző bácsi édesapja:
vitéz kakaslomniczi Felker Lajos békéscsabai gyógyszerész...
a 30-as években, a vendéglőépület teraszán, baráti összejöveteleken
Győző bácsi táncleckéket adott a környék fiataljainak
az üzletet 1947-ben államosították,
majd 35 éven át a Földműves Szövetkezet helyiségeként,
műszaki cikkeket és ruházati termékeket árusítottak benne,
végre az épületet a család: 1983-ban visszaigényelte...
(ezek az információk Győző bácsi szombati helytörténeti
délutánján hangzottak el, a továbbiakkal még jövök...)
Üdv.
Horváth Jánost ok nélkül ne bántsátok, ő sem a Big brother még, elég ha nekem szóltok, én zakatolok az ügyben majd, mármint a Kereszt utcai és más ügyekben.
Szölő telepítés témában javaslom Sárkány Pétert, majd külön megadom elérhetőségét. Nekem anno adott pár tucat vesszőt és néhány működik is.
A földieper pazar volt, bár én jobban szeretem az extenzív módszereket, nálunk közepes és apró a termés de sok, jócskán főztünk lekvárt abból is.
Győző bácsi kapcsán azt hiszem elértettem a vendéglőt, nem Straubman volt?
Fennsík ügyben tovább zakatolunk, ma nyilatkozom du. a Kék bolygóban a Kossuth környezetvédelmi rövidke műsorában. A mai MN cikk kissé félrement, a Nemzeti Parkot kárhoztatja, akik pedig mindent megtesznek a védelemért, az átminősítés ellen, ma találkozom az igazgató úrral is.
most csak gyorsan:
E G Y P R O G R A M A J Á N L A T:
ma este fél nyolckor az ELTE Nagytétényi úti
kollégiumának olvasótermében tart előadást:
az Egyházi építészetről,
a teológiai mellett építészmérnöki végzettségű:
Lányi Béla SVD misszióstestvér
(a budatétényi új Názáret Missziósház prefektusa)
minden érdeklődőt szeretettel várnak!
gondolom elhangzik majd az ősztől indítani tervezett:
a legérdekesebb egyházi épületeket megtekinteni
szándékozó városnéző sétákra történő beharangozó
felhívás is...
(najsebvának amiért Kondor atyával ”überelte”
/elnézést a nem ide illő ultis kifejezésért/ az általam
”favorizált” /ezért is pardon/ Zsoldos-Szakos verbita-
exverbita tajvani-misszionárius párt:
GRATULÁLOK !!!
elismerem ő lehet ”a világszerte legismertebb, ma is élő
és bőszen munkálkodó magyar verbita szerzetes”...
...persze ”csak” nyugaton!!! :)
DE NEM KELETEN!!!
:)
(ahol ugye ott van Kína a maga 1,259 milliárdnyi lakosával,
Indiában is már többen vannak 1 milliárdnál...)
A Kereszt u. - Árpád u. sarkán híres dolgok készülődnek. A valamikor katolikus óvodának szánt épületet felújítják, és a Városüzemeltetés költözik oda, ha jól tudom, ez eddig rendben is van.
Csakhohy az, hogy éjjelente mind több cserép, tégla, vagy akár több méteres pallók is eltűnhetnek, ez már nem teljesen tiszta.
A másik oldalon egy "vállalkozó" sajátosan sok cukorral foglallkozó pincészete található.
Ott pedig két napja egy kb két méter átmérőjű olajfolt éktelenkedik. A kerítés mögött senki, a gyerekek pedig példát kapnak környezeti nevelésből, és gazdasági racionalitásból.
Hol van ilyenkor a szociális bolti témában, és kampány során szakértő Horváth János Úr?
(Önk. Környezetvédelmi Bizottság)
Vagy ő is csupán alibi "szakértő" lenne?
"Köves-vacak" témában: A Kápolna utca - Tőke utca találkozásánál a múlt héten feltörték az utat és csináltak egy baromi mély árkot (valami gázvezeték lehet). Az árokból kitermelt színtiszta mészkőhegyet egyelőre otthagyták, én meg vasárnap kimentem guberálni. Nagyon laza szerkezetű mészkövek vannak ott, a kupac nagy része nem is kő, csak por, viszont gyönyörű vakító fehér. És ami a legklasszabb, hogy a kövek tele vannak csiga, kagyló és egyéb kövületekkel, nagyon jó állapotban és nagyon szépen kibonthatóan. Saját fiúcsemetém a szomszéd kis barátjával egész délután régészeset játszott, élvezték, hogy ezek a maradványok még a dinoszauruszoknál is régebbiek.
kerub,
csak most szúrta ki a szemem, hogy te budatétényi "köves, vacak" talajt emlegetsz. Hoppá! Rózsavölgy ezzel szemben merő anyag (állítólag valami budai márga, ha jól emlékszem), követ itt nem találni.
Kedves kerub és ppapa!
Köszönöm szépen a részletes válaszokat. Kérdésem eléggé általánosan fogalmaztam meg, most -félig utólag- elmesélném, hogy az egyik cél a csemegézés, a szőlő másik részét azonban nem esszük meg, nem is csinálunk belőle bort, hanem.... Szóval a csemegeszőlő mellett keresek még valami szeptember végi-október eleji érésű, inkább borszőlő-fajtát. Lehetőleg olyat, amelyiknek minél nagyobb a savtartalma - bár a rendelkezésre álló rettentő agyagos talajon túl nagy savakra nem számítok. A szőlő egy része a kerítés mellé kerülne (~ 20-30 tő), másik része egy déli fekvésű, magasra kiemelt terasz tartófala mellé (6~8 tő) és lenne egy ház oldalához támaszkodó lugas is.
Egyébként a piacon kapható, túlterhelt tőkékről, éretlenül leszedett saszláéert nem vagyok oda, viszont ppapához hasonlóan már országosan elismert szaktekintély, a somlói Fekete Béla is ajánlotta nekem a fajtát, mint kiváló csemege és borszőlő kompromisszumot.
Természetesen sok mindent ki tudok olvasni az egyre másra megjelenő szak- és kevésbé szakkönyvekből, de szerintem mindig fontosak az évtizedes, helyi tapasztalatok. Ja, még valami: érdekelne esetleg valami régi, Budafokon őshonos de ma már jobbára eltűnt fajta is. Mit termeltek itt annak idején, a filoxéra-vész előtt? Rizlinget, Budai zöldet, furmintot?
Szóval a szőlészeti tudás nulla, a lelkesedés végtelen. Be fogok számolni a tapasztalatokról...
kerub,
a virgács az a lenyesett venyige lenne? Azt még oltani is kellene, ugye?
Az attól függ! A ház körül lesz-e, hány tőkéről lenne szó, csak csemegeszőlőt akartok, és még sok szempont. Persze ezeket ráérünk még őszig megbeszélni, és én szívesen segítek, noha nem vagyok szakmabeli, csak lelkes amatőr, aki nagyon szereti a szőlőt, nemcsak a termését és a borát, hanem magát a növényt is. Mindenesetre azt már most mondanám, hogy az egyik legfontosabb tényező a jó talajelőkészítés, hiszen a szőlő akár 50-60 évig is vidáman elvan, nem mindegy, hogy milyen földbe kerül. A kinézett területet tessék szakszerűen megforgatni, tápanyaggal ellátni, őszig még le is ülepedik. Ez már fél siker.
A fajta kiválasztásához pedig el kellene menni a szüretig többször a borosok tangazdaságába, biztos szívesen látnák az érdeklődő kezdőt. Ott huszonvalahány fajta fejlődését lehet figyelemmel kísérni, hasznos tippeket is adnak, gondolom.
A magam részéről most elsőre csak néhány fajtára hívnám fel a figyelmed. A világ legkorábban (már akár július végén) érő szőlője a Csabagyöngye, finom is az íze, de csak ott érdemes telepíteni, ahol a darazsak támadásától meg lehet védeni a fürtöket. Mondjuk egy házikertben tüllhálóval. Különben a darazsak mindent megesznek.
A Szőlőskertek királynője augusztus közepe táján érik, bőségesen. A bogyója kissé érzékeny, de az íze nagyon finom, muskotályos, nagy lugasokat is ki lehet alakítani belőle.
Nagyon tetszetős a nagy fürtű, nagy szemű Cardinal (ez az a hatalmas fürtű, akár a kilót is meghaladó súlyú hamvas kék szőlő, sajnos eléggé hajlamos a rothadásra, inkább a mediterrán vidékekre való) augusztus végétől.
De ha bombabiztos megoldást akartok minden szempontból, akkor a Saszlát választjátok. Szinte csak jó tulajdonsága van, jó a termőképessége, elég ellenálló a lombozata és a fürtje is, vékony a héja, finom az íze, és meglehetősen sokáig a tőkén tartható minden baj nélkül, ráadásul még a bora is kellemes. Ez az a fajta, amit a piacokon augusztus végétől, szeptember elejétől akár szeptember végéig is látni, a ládákban váltakozva berakva a piros és a fehér fajtákat.
Az egyik kedvencem a Mathiász Jánosné muskotály szeptember első felétől, csodálatos, finom muskotályos íze van, ropogós, de nem mindig pirosodik rendesen minden bogyó.
Aztán jöhet még az egyik legismertebb fajta, a Hamburgi muskotály október elejétől, az is nagyon finom szőlő, szépen is terem, de már érzékenyebb, mint a Saszla, meg hát az időjárás már nem mindig kedvez neki.
Megjegyzem, hogy a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője és a Mathiász Jánosné muskotály (még szép) is a híres szőlőnemesítő Mathiász János teremtménye. A többi említett fajta külföldi eredetű.
Elsőre ennyi lenne az ajánlatom.
Hohóóó, villa, az egyéb finomságok közül még idekívánkozik a szakajtónyi fölséges földieper megemlítése is. El is határoztam, hogy a hallott instrukciók alapján fogjuk nyár végén újratelepíteni az epresünket, annyira hatásos volt az elénk tárt példa.
A szombati találkozó hála a sor s kegyének nem lett az eső áldozata.
Felker Győző barátom a megromlott látása miatt sem topikoló társunk, de a kerület multjának nagy kutatója és dokumentátora.
Hangfelvételei, fotói, filmanyagai több hónapos csemegézésre adnának lehetőséget a magunkfajta műkedvelő érdeklődőnek.
Külön említést érdemel a Mechanikai Művek történetének feldolgozása.
Én ha a gyár jelenlegi vezetésének tagja lennék ott nyomnám a csengőt a Győző kapuján és erősen érdeklődnék az anyag ára iránt.
Remélem egyszer kapunk rá engedélyt, hogy valami izelítőt egyszer közzétehessünk.
A köves vacak talajban Budatétényben nálunk a csemege-szőlők közül az Afuz Ali, és a Mina Roza di Vacca bevált.
(Nem is tudom, hogy kell írni ezeket a neveket.)
A Hamburgi muskotály, mint borszőlő is bevált, de leginkább azt is csemegézzük.
Metszéskor, ha emlékeztetsz rá ( tudod Kerub öreg és feledékeny) akkor csinálok, egy virgácsot az itt felsoroltakból .
Végül is ez az ígéret mindenkire vonatkozik, aki érintett a témában.
Ezzel besétáltunk zygota vadászterületére, csodálom, hogy nem ment bele azóta részletesebben.
A fennsik fórum összefoglalója már olvasható a honlapon - www.zoldjovo.hu - fotókkal, ill. további fórumokon is gyűrűzik. Megint nagy fába vágtuk a fejszénket, főleg ami a törökbálinti területet illeti, de nem adjuk fel egyhamar. Némi sajtó és tudósi akciózás jön még.
Szombaton közben megvolt a rég tervezett, vendéglátónkra tekintettel félig zártkörű helytörténeti topic találkozó Győző bácsiéknál az egykor (több mint 50 éve) volt Taubmann vendéglő kerthelységében, a régi hangulatokat felidézve - Győző bácsi mellett Garbóci Laci, kerub, zygota, ppapa, mikmaq, dobka, villa, továbbá egy 1979-es monostorapáti töppedt szőlőből készült bor, egy üveg tavalyi fennsíki csipkebogyóbor, kiváló vörösborok , és ízletes tojásos gombapörkölt, sajtok, és egyéb finomságok között. Jellemzően ezeket helyeztem előtérbe a szellemi, helytörténeti javakkal szemben, amelyekben pedig ugyancsak jócskán volt részünk, a budatétényi villákon való képletes végigsétálás, a kőbányászat csínjai, a régiek felemlegetése és Győző bácsi néhány dokumentuma és ásványtára megtekintése mellett. A következő megint egy budatétényi villa séta, vagy az ugyancsak felhozott határkő séta lehetne.
Voltam ősszel egy környezetvédelmi előadáson, ahol a vadgeztenyefák védelméről volt szó. Az ea. a MTA szervezésében történt. Az MTA Növényvédelmi kutatóintézete feromoncsapdás ill. fainjektálásos megoldást fejlesztett ki. Az utóbbinál az injektorokat ("gyógyszeresfiolából" kiálló tű) 15 cm-enkent fa tövében körbe szúrjuk. A hatóanyag 20 perc alatt felszívódik. Ez lenne a kezelés. A permetezésnél egyszerűbb, gyorsabb, veszélytelenebb megoldás. Az ára lehet hogy...
A feromoncsapdás megoldással a kártevők rajzását lehet követni, a pontos időzítésű beavatkozás szükségessége miatt.
info: Dr. Szőcs Gabor, Dr.Tóth Miklós, Imrei Zoltán
3769729, ill. h2371tot@ella.hu; Szidonya István: szidonya@axelero.hu
A vadgesztenyefákat az aknázómoly károsítja. A Péter-Pál utcai fasor érdekében mi is tettünk lépéseket az önkormányzatnál, ahol azt a választ kaptuk, hogy a főváros az illetékes a kártevőmentesítésben és évente egyszer el is végzi a szükséges permetezést. Lehet, hogy azért a főváros az illetékes, mert ez a fasor védett. A permetezés egyébként igen drága. Amit mi tehetünk, az a lehullott avar elégetése. Igen elégetése, mert a kártevő a lehullott levelekben tud legjobban áttelelni. Természetesen az avarégetés szabályainak betartásával kell ezt megtenni.
Kedves ppapa,
a közeljövőben én is szeretnék néhány tő szőlőt 'telepíteni'. Nincs véletlenül valami jótanácsod, hogy milyen fajtával érdemes próbálkozni kies vidékünkön?
Jolly Joker,
amikor először mentem, előtte többen szóltak, hogy mindenképpen keressem fel Lajos atyát, aki nagyon kedvesen fogadott, személyesen mutatta meg a háza alagsorban lévő kiállítást, több magyar nyelvű, de odakint kiadott könyvet kaptam tőle, valamint ingyen és bérmentve felajánlott számomra egy komplett lakást fatimai vizitációm három napjára.
Pár év múlva feleségemmel egy hosszabb autós-sátras körút keretében mentünk Fatimába. Gondoltam, a sok vadkempingezés után jól fog jönni egy kulturált szállás, ezért pofátlanul megint bekopogtam hozzá. Sajnos azonban ekkor főszezon volt s bár újfent örömmel üdvözölt minket, amikor szerényen kérdeztem, mit javasol, hol lehetne megszállni, akkor a templom melletti, kiváló sátorhelyekre irányított minket:)))
[Az mellesleg nem az én napom volt. 'Bánatomban' ugyanis este dupla adag, jóféle hazai sólet-konzervet fogyasztottam, ami éjszaka és másnap iszonyatosan elbánt velem]
Szóval a fenti kalandok alapján úgy képzeltem, hogy vele minden magyar zarándokcsoport összefut, s mivel tényleg afféle mindenesként tevékenykedik ott, valószínüleg rengeteg külföldi is ismeri őt.
Nagyban híve vagyok annak, hogy vonattal menjünk be a városba, az elővárosi vasút-rendszer terve nagyon tetszik. De azért jelenleg még elég lehangoló a mostani vasúti kocsikban berobogni a Délibe, azon még a dezodor se nagyon segít. Talán majd a MÁV új Siemens vonatai jobb helyzetet teremtenek, meg hát az, hogy végre-valahára meg is valósuljon a terv.
A napokban olvastam valahol, hogy foglalkoznak olyasmi elképzeléssel is, hogy a budai és a józsefvárosi pályaudvarokat közvetlen "földalatti" vonallal kössék össze. Vagy ez csak valami félreértés? Tud erről valaki valami konkrétumot? Itt persze főként a "vasutasokat" kérdezném.
Igen, bámulatos az a tettrekészség, az az akarat, ami Márk Gergelyt mozgatja. Ma reggel is már 6 órakor kint voltak a kertben, nagyjából este 6-ig, 7-ig a rózsák körül tevékenykednek. Hálásak lehetünk azért a több, mint három hangulatos óráért, amit a neves nemesítő ránk szánt.
Említésre érdemes (még mikmaq várt bővebb beszámolója előtt is), hogy Márk Gergely kertjében csak magyar nemesítésű rózsákat tart, a választékot a tavalyi katalógusa alapján a honlapunkon is megtekinthetitek.
De már a környékükön is megjelent a változás. Tőlük néhány száz méterre néhány méter magasan feltöltöttek egy hatalmas területet, amit az M1-M7 közös szakaszáról is jól lehet látni, valami nagyszabású "projekt" látszik alakulóban lenni. A talajvíz mindenesettre már emelkedett a rózsaketben a feltöltés hatására.
Köszönet mikmaqnak, hogy megszervezte a rózsakerti látogatást.
A fák permetezését sajnos ki kellett zárnunk, mivel a belső udvarban voltak, az udvart a bástya és a körbeépítések miatt semmilyen járművel nem lehet megközelíteni, kézzel permetezni 15-20 méter magas fákat pedig lehetetlen. Ősszel szeretném pótolni kevésbé érzékeny fákkal a kertet, nekem a legszimpatikusabb a fűz, de nem értek hozzá. Ha valaki tud olyat, aminek a levelét nem kell ősszel naponta összeszedni, azaz a kert tiszta marad, szívesen várnám az ötletét.
Ha az ember normalisan akar bejutni a varosba, akkor vagy este 7 utan, vagy reggel 7 elott probalkozzon (azaz 7kor induljon, vagy 7re legyen mar ott ahol akar)
Ahol mindig van parkolo: a vasuti toltes toveben, a fehervari utrol jobbra lefordulva. Ez akkor jo, ha az ember sokat akar rohangalni, es Del-Budan fokent. Ezzel nem a legnagyobb csucsidoben, amikor meg normalisan be lehet ide jutni mukodik. (reggeli csucs kivetelevel barmikor)
Regebben (4-5 eve) gond nelkul volt parkolasi lehetoseg a Korteren, ma ez sokkal rosszabb.
Osszegezve: reggeli csucsban kerub-taktika (campona/bfok belvarostol vonat, vagy 47es vili) azonkivul pedig a korter-petofi kornyeken letenni az autot, es busszal/villamossal tovabbhaladni.
Nem rossz otlet amugy a 103-as busz sem, a lagymanyosin jo a forgalom, es a nepligetnel ott a metro.
Mostansag eleg nagy dugok lesznek az utfelbontas miatt, mindenki szokjon at a 6os vilire szerintem...
A politikai helyzet most olyan, hogy aki nem ígér legalább 1 metróvonalat az ne is induljon főpolgármesterségért.
Láttuk a parlamenti választásokat Budapest vonatkozásában, megvannak veszve evvel a metróval a pesti emberek.
Sikerült egyes politikusoknak teljesen beetetni a népet evvel a metróval.
Szükséges lenne a metró, és valóban minél több, de talán csak miután már valami javulást is sikerülne végre a felszíni közlekedésen is felmutatni, mert az egyre csak romlik...
