Illúzióromboló. Ekkora amatőrséget elkövetni egy ilyen projektben... még a pozdorjacsavarnál is megnézem, hogy philips vagy pozidrive és azt is hogy pont passzol-é, vagy kisebb nagyobb kell.
Szerintem simán befér oda, néztem én is, de befér, talán kicsit meg kell hajlítani a nyakát. Dugókulcs semmiképpen.
A gömbfejű csak addig kell amíg betekeri, utána előkapni a sima hajlított ibuszkulcs-szárat és azzal ráhúzni. Na az az utált imbusz pont ilyen helyre van kitalálva. Ügyesen észrevetted.
1 henger 1 tengelyfordulat alatt ugyanazt csinálja akkor csak nem püff püff püff hallatszik, hanem pűfpüfpüfpüfpüfpüfpüfpüf. Látszik, hogy nem vagyok autóreszelő.
Pedig igaza van, a V12nél csak azért lassabb a szelepek váltakozása alapjáraton, mert alacsony lehet az alapjárat, hiszen több henger végez munkát, igy nem olyan nagy a szögsebesség ingadozás.
A V12nél nem ritkábban van munkaütem, hanem épphogy több munkaütem van, egy főtengelyfordulatra minden henger ugyanugy megcsinálja a dolgát, mint a sor4-nél vagy sor6nál vagy bárhol.
600rpm alapjárat, 10fordulat/sec, minden hengerben minden második fordulatra történik munkavégzés, tehát 5Hz körüli ciklussal mozognak a szepelek, az azért gyors.
Ez tényleg nem semmi. Nem néztem folyamatosan, nem tudom mit szúrtál ki. De megcsinálták szolenoiddal is a v12-őt.
A v12-nél az a jó, hogy a szelepek nem mozognak olyan veszett ütemben mint egy 4 hengeresnél. Lehet látni alapjáraton, hogy milyen sokáig marad mozdulatlanul.
Az egy hengeres motor csak akkor képes magától elindulni, ha szerencsés pozícióban ált meg, minden más esetben kézzel kell kezdő lendületet adni neki. Az öt hengeres viszont bármikor képes elindulni, mert bármilyen állásban is állt meg, az ötből valamelyik henger mindig megfelelő irányban van az indításhoz.
Sekszpír szavaival élve: ez a csoda motor sok hűhó semmiért :)
Ezen dugattyúk élettartama precíz mechanika és kenés nélkül mindössze néhány óra, ha meg profin megoldod a kenést (szimeringek, olajszivattyú, stb), akkor meg van egy olyan drága villanymotorod, ami tízszer annyiba kerül (és hússzor akkora) mint egy ugyanerre képes hagyományos villanymotor.
És akkor még nem beszéltünk a hosszú útvonalon behúzó szolenoidok rettenetesen szar munka-hatásfokától... munka közben valószínűleg forrósodnak mint állat, mert a felvett energiának talán csak tizede alakul ténylegesen mozgássá, a többi hővé alakul.
Ez a csodamotor egyvalamire jó: a láttára hozzánemértő laikusok eltátják a szájukat :) ilyesmiket szoktak pl nullpont energiás örökmozgóként eladni jó pénzért tudatlan balekoknak.
Két házam van, és a nagyobbik volt előbb. Hozzá építettem egy kisebbet, és a nagy ház meglévő mérőhelyétől jöttem át a padláson a kis ház elosztójához (biztosíték táblájához) 5X2,5-es MBCU kábellel.
Két fázist vittem át a háromból, plusz a nullát meg a földet.
Én meg arra gondoltam, ha úgyis felújítják a házat, akkor már érdemes egyszer úgy megcsinálni, hogy egy életre szóló biztonságos használatot nyújtson. Ilyen értelemben 20 ezer nem (lehet) tétel. De akkor legyen végig homogén, egészen a konnektorokig. Részmegoldásnak javasoltam később a vastagabb nulla vezetéket.
(De ha megoldható akkor legyen 2,5-es mindenhol. Abból baj nem lehet.)
Másik villanyszerelő keresése pedig semmire sem biztosíték.:) Ahogyan írod, felhígult a szakma, sokan úgy hiszik, hogy az a jó, ahogyan ő meg tudja oldani.
Nem vagyok villanyszerelő, (így nagyképű sem lehetek, de ez nem neked szól) de már nekem is sok, hogy szinte hetente ugyanazzal a kérdéssel bombázzák a fórumot. Persze, erről a kérdező nem tehet, mert neki ez egy új lehetőség, de azoknak, akik rendszeres látogatói a fórumnak, olyan, mintha időcsapdába kerülnének. Az viszont miért baj, ha azt mondom, ne foglalkozzon vele, hanem hívjon szakembert.
Én úgy csináltam, hogy bementem 2,5-el az új ház elosztójáig, és onnan 1,5-el mentem tovább. De én tudom magamról, hogy ez elegendő a család létszámhoz és az igényekhez. A "kolléga" erről nem nyilatkozott.
Ezt probaltam en is magyarazni, hogy ha vesni kell akkor a koltsegekben minimalis lesz a vezetek ar-differencia.
> Akkor meg nem mindegy, hogy 20 ezerrel többe kerül a vezeték?
Van akinek mindegy, van akinek nem. Van aki szerint ordogtol valo egynel tobb FI relet szerelni, van aki szerint nem. Van aki szerint egy rack szekreny otthonra csak arra jo hogy menozz a haverok elott, van aki szerint nem ;)
> Én sem arra gondoltam, hogy saját kezűleg akarja megcsinálni
Akkor viszont nem ertelek. Teljesen nyilvanvalo volt hogy belefutott egy "lusta" kollegaba, aki vitte volna a gerincet mert az tuti jo lesz, pontosan erre kerdezett ra. A helyes valasz erre - szerintem - hogy keressen masik villanyszerelot. Amennyire en meg tudom itelni elegge "felhigult" a szakma, akarki aki latott mar gegecsovet meg vezeteket azt hiszi magarol hogy villanyszerelo, vegfelhasznalokent nem art az ovatossag.
Nem a mondandoddal volt a baj hanem a stilussal (szerintem)
Most nem azért, de azt is mondta, hogy egy nagy felújítás kezdődik, és nem számít mekkora lesz a por a vésés miatt. Akkor meg nem mindegy, hogy 20 ezerrel többe kerül a vezeték?
Én sem arra gondoltam, hogy saját kezűleg akarja megcsinálni. Egyszer kell jól megcsinálni, és egy életen át nem lesz vele gondja.
Az eredeti kerdes is arra vonatkozott hogy egy villanyszerelo mondta neki hogy ... Meg sem fordult a fejemben hogy sajat maga akarna csinalni, viszonylag egyertelmu volt hogy a villanyszerelot akarja ellenorizni (nagyon helyesen mint kiderult)
Miért, csak féltem, nehogy mellé fogjon! A villanyszerelés nem gyerekjáték, mégha sokan egyszerűnek is tartják! Bízza szakemberre! Eleve ez a mikros kérdése is arra utalt, hogy félre érti.
Én csak annyit szólnék bele, hogy ha 1,5%-os max. feszültségesésre játszunk, akkor 16A-en 1,5mm2-es vezeték max. 18m lehet, azaz 9m-re lehet a kismegszakítótól a dugalj. 3%-nál értelemszerűen a duplája. Meg egy B16-os kismegszakító 20A-nél elvileg elmegy akár 10 percig is, úgyhogy nem olyan hülyeség 2,5mm2-es vezetéket húzni dugaljnak szerintem.
Tudom, hogy szívás, mert nem mindegyik gyártónál ér rendesen bele a csavar az anyába, így nemegyszer megszakad a menet, vagy éppen cserélni kell hosszabbra, ami eleve szívás, mert ilyen csavart a csavarboltban nem kapni.
figyuma, asszem egyidoben szocializalodtunk a netiketten, en is el szoktam olvasni a forumokat mielott hozaszolok, de ettol fuggetlenul nem tetszik amikor bunko modon leoltanak egy laikust szakmai forumon azert mert nem ert a szakmahoz vagy nincs kedve/energiaja egy haboru es beke mennyisegu hozzaszolast elolvasni mikor csak felujitani akar egy hazat.
A hentes először meg fog ütközni a kérdésen, aztán amikor felfogta, hogy egy teljesen tájékozatlan emberrel van dolga, akkor vissza fog kérdezni, hogy mihez kéne? Ha most azt a választ kapja, hogy enni, akkor mérges lesz... De ha megmondják neki, hogy flekkenhez lenne a vendégeknek, akkor tudni fogja, melyiket adja hozzá...:)
Éppen ezért írtam neki, hogy cserélje ki a mikrosütőjét, mert nálam is volt ilyen probléma. Én visszavittem a boltba, persze mondták, hogy cseréltessek biztosítékot. Erre mondtam nekik, hogy nem ez az első mikrosütőm, de ez az első, ami leveri. Nyilván nem volt beépítve induláskori védelem. Igaz, nem is volt egy márkás darab... Szóval segíteni próbáltam a kérdezőnek, de tekintve hogy -amint magad is írod- 71 000 hozzászólás van már, de ebből kb. a fele arról szól, amit az új fórumtárs kérdezett...:)
Ez az információ nem információ. Nem mond semmit. Nem derül ki, hogy milyen áram igényre lehet számítani.
Csúcsra szinte semmit sem tervezünk, mert értelmetlen.
A 1,5-ös vezeték így első nekifutásra megfelelő volna. De ha gondolod, a nullát húzasd be 2,5-el.
De mondom, ez csak egy átlagos feltételezés részemről.
A konnektorokhoz is 1,5-ös vezeték való. Alapvetően nem a szerelés miatt, hanem a terhelhetőség miatt. Aminek nagyobb az áramigénye, azt fixen szokás bekötni a stabil csatlakozás végett.
Hentesnek kb. ez a dolga. Mi meg hobbizunk. Bár én elviselem az olyan válaszokat is, mert attól halad a világ. Amúgy meg a római utazósat simán átolvastam.
Igaz, de mire hivatkozva lett a 1,5mm re 13A? a gyártóknak is kellene szólni, mert nem mindegyiknek van ilyen. A 2,5mm-el dugaljat szerelni szívás! A 2,5mm gerinc és 1,5mm leágra meg no comment...
igen tenyleg olyan. minden hentes hetvenezer fele hust tart, illetve abban a pillanatban ahogy belepsz a boltba elkuld anyadba hogy ne foglalkozz hussal.
masreszt ahogy emlitettem lehet ezt ugy is eloadni hogy szerencsetlen kerdezo ne erezze ugy hogy eppen a foldbe tiporjak...
Erre azt tudom mondani, hogy a regisztrációs tájékoztatóban is bele van foglalva, hogy hozzászólás előtt ajánlatos tájékozódás képpen visszaolvasni, nehogy ugyan azt a kérdést tegyük fel minden héten.
Kb. olyan ez, amikor az ember bemegy a henteshez és megkérdezi, hogy milyen húst tartanak.
ha a csakvillanyszereloknek.hu forumarol beszelnenk akkor igazad lenne, de ez az index forum. Parszaz hozzaszolast at lehet olvasni de egyreszt picit nagyra hizott mar ez a forum, masreszt annyira nincs egyetertes gyakorlatilag *semmilyen* kerdesben hogy barkit csak megjobban osszezavar ez. Az mar csak hab a tortan hogy igencsak taplo a forum alaphangja es azonnal leoltanak barki szerencsetlent aki ideteved. (tisztelet a kivetelnek termeszetesen)
Szoval lehet RTFM valaszt adni, csak nem art ha annak ertelme is van.
Erdemes lenne tobb helyrol arajanlatot / velemenyt kerned. Amennyire en tudom manapsag az a divat hogy konnektorokat 2,5-es, vilagitast 1,5-es rezvezetekkel kabaleznek, illetve megfelelo szamu fuggetlen kort alakitanak ki, a varhato fogyasztoknak megfelelo vedelemmel.
Ha a villanyszerelod egy gerincet akar kihuzni es arrol osztani akkor szerintem keress masikat.
Ha egyebkent vesni, csatornazni is kell akkor a vezetek ar kulonbseg lesz a legkisebb tetel a dologban.
(az pedig hogy a 2,5-es vezeteket azert nem huzunk mert "nehez" belehajtogatni a dobozba boduletes baromsag, ha ez a biztonsagos es elvart akkor igenis meg kell csinalni. meg mielott a fel forum belemallna emiatt elarulom hogy csinaltam eppen eleg ilyet, kb a masodik utan ra lehet jonni a technikajara, semmikeppen nem mondanam tul neheznek. sokkal nehezebb feladat pl egy raklap terkovet kezzel megemelni, az valoban nehez)
Igen, vagy legalábbis törekedjen rá. Amúgy ha az előtte lévő pár 100 sem kérdezett volna alapvetőt, akkor nem lenne ennyi hsz sem és átláthatóbb lenne, de hát tök egyszerű ez minden csoportban, hogy 24 órás segélyszolgálat az egész és idejár kérdezni, de ha meg kellene mozdulni, akkor inkább vicsorog, mert mit képzelünk magunkról.
A 1,5-es lehet, hogy 16A-t "bír" de a biztosítója max 13A lehet! A dugaljak maximális terhelhetősége (a jobb daraboké legalábbis) 16A, ha ezt ki akarod használni nem jó a 1,5-es vezeték.
-szerintem!-
PS.: Tudom, hogy az elmúlt 20 évben mindenki 16A-re biztosította a 1,5-es vezetéket!
Első oszlopot nézd. Ez az, mennyit bír egy vezeték tartósan, "akármilyen" hosszon. Mint látod már a másfeles 16-ot "tud", tehát ha 16os kismegszakítók védik a kört, és nincs benne, csak mindehol 1.5 vezeték, akkor baj nem lehet, mert öszesen tudsz 16ot kivenni.
Ami egy 25ös rendszernél már a kétharmada az összesnek, és igen megátalkodott fogyasztó, amit konnektorba kell dugni és 16nál többet zabál.
(hegesztőtrafó..de az azért lakásban nem jellemző..;)
Én inkább a minnél TÖBB körre szétosztásban gondokodnék, és inkább menjen el arra 2db 1.5ös, mint 1 db közös 2.5ös. Esetleg nagyon hosszu szakaszra 2.5ös, a kisebb feszültségesés miatt.
Ez a nagyon sokmindent felfűzünk egy körre a lusta villanyszerelő melója, aki nem gondolkodik, végigtol gyorsban egy vastag kanócot, rálógat midnent, csáo.
Azt is látod a táblázatból, lefelé a konnektorokhoz véképp nincs sok értelme a 2.5nek, egy nehéz szerelni, kettő 16nál többet nem fogsz rendszeresen felvenni egy darab dugaljból.Az egy agyatlan rendszer, ahol "mindenhova 2.5 és akkor hű" nem egy jól átgondolt, működő, takarékos.
Aztán persze megint leveregetne így is, hiszen az egy darab vastagot is csak 16os védi elől, és ha aaz összes nagyfogyasztó ott van egy körön, minek van a 25ös bejövő.
A legtöbb régi lakásnak egyébként pont ez a baja, anno úgy szerelték a villanyt, feltettek az óra után egy, max két olvadót, és kapjon áramot minden. Sorban szépen egymás után felfűzve. Az akkori ki fogyasztókhoz ez megfelelő filozófia volt.
Most meg sorban égnek szét ezek a cuccok, általában az elején, ahol a legtöbb midnen terheli, mert ma egy lapostévé vagy hajszírító eszik annyit, mint akkoriban egy porszívó.
Nem tudhatod milyen hosszú braunniki haja, mennyire képes multitaszkingban nyomni a főzést-mosást-takarítást, és hát simán lehet. Ugye mosógép-mosogatógép, kávéfőző, olajsütő, szárítógép, porszívó, namármost, történetesen ezek a cuccok, egy nem átlagos helyen simán működnek egyszerre, hardcore multitaszking indítással, minden hétvégén. Nála ez lehet, hogy nem is átlagos, hanem alap szint, mert átlagosnál még a sütőt is rákapcsolja.
Tudtommal azért alakult ez a forum, hogy segítsenek az emberek egymásnak, tanácsot adjanak egymásnak. Nem azt mondtam, hogy én fogom megcsinálni a villanyszerelést, de szerettem volna megérteni, hogy mit miért akar a villanyszerelő, mert nem mindegy hogy 30é veszek 100méter vezetéket vagy 55ezeré.
Még jó hogy vannak olyan emberek akik mindenhez értenek...
Ideális esetben a kötődobozokban nem is létesül kötés,csak átmenődoboz lenne a szerepük.A kötések az elosztó táblában létesülnének.
Persze ez nagyobb,vagy több kisebb védőcsövet igényel,ill az elosztó táblánál a kiállás miatt nagyobb elosztó ház kell.
Nálam a panelban is csak ott van kötve,kivéve a szobai konnektorok,azok fűzve,szobánként.Sosem volt 3A-nél több egy szoba árama. Az alu 1.5mm2 tökéletesen teszi a dolgát.Csak a fürdőszoba van 2,5mm2-el huzalozva.
Persze laikuséknál a szobai konnektor megléte azt jelenti hogy dugjunk bele olajradiátort,hősugárzót,stb-t, ész nélkül, ott jogos a 2,5mm2.
Ezekkel is az a probléma, hogy órákon keresztül üzemelnek,nem úgy mint egy 2KW-os hajszárító, ami azért 10percnél tovább nem üzemel.(hajhossz függvénye).
Igaz láttam olyat hogy a kisasszony a szárító állványra függesztett, belógatott hajszárítóval fűtötte elő a fürdőszobát. :-(
Hajrá. A 2,5-ös addig okés amíg a konnektorokba nem kell bekötni, ugyanis egy kicsit nehéz lesz, és a dobozokba is nehezebb betekergetni. Inkább használjatok mélyített dobozokat vagy nagyobbakat. De soha sehol semelyiket ne vakoljátok síkba, ne gletteljétek le és ne is tapétázzátok be majd 26 réteg festékkel se fessétek át. Fedőt leszedni, festeni tapétázni, fedőt kézben szintén, majd amikor kész, a lyukra rátenni és nem fog zavarni senkit.
Egy 1976ban épült családi házról van szó. A vezetékek csak a falban vannak, védőcső nélkül. Szóval már amúgy is érett lenne a vezetékcsere. A ház most teljes felújításon menne át, úgyhogy most lenne rá alkalom és lehetőség, hogy nem számít a vésés meg a sok por :)
Sajnos nem nagyon értek a villanyszereléshez, de a jelenlegi ház ahol lakom ott néha leveri a mikró a biztosítékot, mosógép meg mosogatógép nem mehet egyszerre, az előtte lévő házban ahol laktam ott meg végigégtek a vezetékek a falban. Ezek hatására szeretném újrakábelezni a házat. Ha mindenhol 2.5es kábel lenne az nagy gond lenne? Mert akkor nem is vennék 1.5eset sehova.
Ez az egész koncepció szerintem rossz. Ha leszűkíti 1,5-re akkor annyira is kell biztosítania. A 2,5-es max a feszültségesés miatt kellhetne ha nagy a távolság, de az egy házban ritkán áll elő.
Nem, szerintem amúgy a 2,5-es nem túlzás, én minden konnektor áramkörét végig azzal vezetékeztem.
Szerintem lassan el kellene felejteni ezt az elindulok egy "gerinccel" és amíg tart a drót mindent arról kötök koncepciót. Értelmesen áramkörökre kell bontani a házat és annak megfelelően vezetékezni.
Sziasztok. Olyan kérdésem lenne, hogy beszéltem egy villanyszerelővel, aki azt mondta, hogy a gerincet 2.5-es vezetékkel kell végigvinni és a konnektoroknál fogja leszűkíteni 1.5-esre ahol kell.
Nem túlzás szerintetek végig 2.5-essel vinni? Árban elég nagy a különbség a 1.5 és a 2.5 között.
A K1-es pontról induló vezetéket kövesd a motor belsejébe addig a pontig, ahol kettéágazik a két tekercs felé és ott válaszd ketté a két tekercset (ha lehetséges), hogy külön kivezetésük legyen. És amikor már mindkét tekercs mindkét vége ki van vezetve a motorból (belül nincsenek egymással összekötve), akkor már lehet irányt váltogatni.
Zöld/sárga elnevezés ügyben van azért némi félreértés, bocsánat.
A fogalom hivatalos neve (angolul) protective conductor, a hivatalos magyar fordítása védővezető.
A PE az nem a vezető, PE a jelzője a vezetőnek, azzal a megnevezés az mondjuk a PE célú vezető, azaz PE vezető lehetne, de a lényeg az, hogy a funkciót már nem szabad a nevéből visszanyelvészkedni. Mint ahogy a 2364-200:2002 utoljára magyarul, aztán meg jelenleg az IEC szótára megjegyzésében ezt írta/írja:
2364: Védővezető (jele: PE) (dőlt betűvel) A PE rövidítés az tulajdonképpen a protective earth conductor védőföldelő vezető kifejezés rövidítése, de így jelölik az összes, kizárólag hibaáram vezetésére szánt védővezetőt...
IEC 50: Protective conductor (identification: PE)
Note In an electrical installation, the conductor identified PE is normally also considered as protective earthing conductor.
Itt nem a külön melegvízcsapos angolok számítanak, hanem a Milkát legeltető svájciak, az IEC ott van.
A magyar szakirodalom is használja a védőföld megnevezest. Egy szo mint száz szerintem amig ugyanazt értjük alatta engem nem zavar. Amugy az angolok a mai napig protected earth -nak hivjak. A ground test ertelemben hasznaljak gyengearamu korokben.
A meglévő előtétet/trafót/, LED-hez tartozó trafóra/tápegységre/ kell cserélni, mert az eredeti trafó, a halogének terhelőáramára hajlandó normálisan üzemelni. (elektronikus előtét lehet?)
Sajnos. De angoloknál van más kifejezés is, a ground, amit mi szinté föld-nek monduk. (ground level, földszint) A PE, mint earth, ahogy írod, biztos, hogy a kezdeti időkből maradt úgy, ma már tuti valami save line, save wire, sőt protective wire, PW lenne szerintem. De hát ezek a mai napig tradicionálisan odagyöpösödtek a duplavízcsaphoz is...
Ha gyári egyfázisú akkor ott nincs 3 tekercs csak kettő. Ki kellene mérni melyik ellenállása a kisebb és az a főfázis tekercs, a nagyobb ellenállású a segédfázis.
Annyira nem értek hozzá és most átgondolni sincs időm alaposabban, de talán mivel egyfázisú nem szimmetrikus a tekercselése és a W1W2 tekercs gyenge főfázisnak.
Elképzelhető, hogy ezért nem a nullát kéne áthelyezni, hanem a kondenzátort, úgy, ahogy a rajzon is szerepel.
Sziasztok, Villanytűzhely bekötése előtt akadtam meg. Használt tűzhelyet úgy kaptunk, hogy csak egy villásdugó van rajta, illetve a kábelezés a sütő és a tűzhely között. Olyan ábra, amin a fázisok, null és védőföld lenne nincs rajta. De már a bekötési pontokat sem lelem, hol kell keresni?
Van esetleg valami specifikum sütők bekötésénél, vagy a háromfázisú készülékeknél szokásos szabályok alapján megy ez is?
Nincs valakinek szakmai német szótára? Igazából villanyszereléssel kapcsolatos szavak kellenének épületvillamossághoz, iskolában anno tanították, csak angolosként nem jött be a dolog, most meg munka van.
Igaz tető alatt van, de azok a vízmentességet biztosító gumibetétek elég érdekesen állnak, azokat nem árt megigazítani, hogy minél kevésbé gyűjtsék össze a vizet, ha úgy alakul. A fölösleges zöldsárga vezetéket meg leszigetelve a dobozba behajtani célszerű.
laikusnak miért adsz ilyen tanácsot?gondolod ha az alapok nincsenek meg akkor fog tudni multiméterrel mérni? Főleg ha még áram alatt is lesz a cucc.részemről befejeztem
Valószínűleg az lenne, hogy működne. Azért a legbiztosabb, ha multiméterrel vagy szemrevételezéssel megnézed (vagy valaki), hogy a dugaljakban és a kapcsolónál tényleg az van-e bekötve, aminek kell. A védőérintkezőket úgyis meg illik mérni be vannak-e kötve megfelelően, és nem árt a bekötéseket is utánahúzni, ha csavarosak.
most még nincs ott áram azt tudjátok ugye?a csatlakozónál 1-1 kábelt levágtak a munkások mikor csinálták.tegyük fel ha a 3 csati kapna 1-1 kábelt magyarul bekötnénk az áramot szín szerint. akkor mi lenne?a dobozba 2 konnektor és egy világítás van odavezetve. a felső csőbe a világítás az alsó csőbe a másik konnektor kábele van. akkor sem jó amit én mondok?
igen ez szép meg egyszerűnek hangzik de ez egy szakma ráadásul az áram veszélyes..az tuti nem fogja neked ezt a bogot elmagyarázni mit hova köss mert ha megtalálnak a drót végén mint passzív szén akkor ki lesz a felelős?
Ránézésre valóban csak a betáp hiányzik. A zs azért nincsen bekötve, mert az egysarkú kapcsolóhoz elég lett volna kéteres kábel a kapcsolt szálnak, de ez ugye 3 eres. Ennek a bekötetlensége nem függ attól, hogy a lámpa igényel földelést vagy sem, azt direktben a zs vezetékeket tartalmazó csokiról kapja. A kapcsolótól visszatérő kékre egy kis fekete vagy barna szigetelőszalag nem árt, hogy később nehogy véletlen valaki a kékek közé kösse, meg egyébként is fázis jelenik meg rajta felkapcsolt állapotban.
Villanyszerelő csinálta és voltak itt munkások azok csípőfogóval elvágták a csatlakozónál úgy h volt benne áram, nem voltam itthon és abba nem voltam biztos hogy kell e földelés a kapcsolónak mert így csak a csatikba vissza kell a nullát a fázis és a földelést dugni a helyére.
az nem csoki de mindegy az első mondatot is olvasd végig.illetve egy kérdés ha lövésed nincs az egészről miért akarod te megcsinálni azt ha valakit agyonvág vagy leég lehet filozofálni?
Akkor jól gondoltam hogy csak betápot kell adnom a csatikba utána gondolkodtam hogy a próba lámpának is csak fázisa és nullája van és "védővezetője" nincsen.
ott a kötőelem se jó ha jól látom ez nem t ráhajthatós ami a nem tömőr vezetékhez való.melyik lesz a kapcsolt fázis?nem kéne inkább egy villanyszerelő?de.. .
Sziasztok segítséget szeretnék kérni hogy a kapcsoló födelése ami egyedül áll azt be kell e kötni valahova vagy pedig nem mert az áram az nincs még ott azt külön viszem oda és úgy akarom kötni hogy a hogy színt a színre fázist a fázishoz 0át a 0ához földelést a földeléshez mert a hülye munkások elvágdosták csak a helyük van meg a csatikba
A védőföld nyársát, ha meglocsolják, sokkal jobb lesz a vezetés, de ez nem egyedül a víz miatt van, hanem amiatt, hogy így lesz jobban vezető "oldat" a föld.
Az mondjuk egy egészen más kérdés, hogy a mérés előtt meglocsolni az nagyjából teljesen megegyezik a BTK csalás kategóriájával.
Biztos hogy víz/ködoltó/ volt. Nyilván egy hirtelen tűznél a személyzet fut és lekapcsol, de ha az olvadófém lángot , meleget, kap esetleg hamarabb inditja a vizet
Nem egy vizsgálat ment figyelő személyzet nélkül, tehát a lekapcsolás késhetett is
Képzeljétek egy éjszaka nem tudtam aludni. Azt hittem nagyon elmaradtam a technikától.
Tegnap egy okos riporter villanyszekrényekről beszélt. Hogy a Viktorunk Herenden vagy közelében volt egy gyáravatón vagy effélén és ott villanyszekrényeket gyártanak. Na fene ennyire elmaradott vagyok. Azután ma reggelre kiderült, hogy csak sima mérőszekrényekről, pontosabban elektromos fogyasztásmérők szekrényeinek gyártásáról van/volt szó.
A mellékelt leírásban tényleg kétféle rajz van és egy kalap alá veszi a MTN299200/MTN299201/MTN299202 és egy kalap alá az MTN299203/MTN299204/MTN299205 termékeket.
Közben itthon az albérletben kipróbáltam a szerelvényt. Ahogy az várható volt a jobb oldali érintkezős rész a csatlakozása, összegányolva a jelenlegi UPC-s rendszerrel még kép is van, de csak bizonyos esetekben, pl. az RTL Klub HD már nem jön be, az M1,M2, M4 HD igen. Nem a legoptimálisabb a kábelezés, abból gazdálkodtam, ami itthon volt, de van kép, ellenben a GIRA aljzattal az RTL Klub HD-ben is hiba nélkül vehető. A háznál csillagpontban vannak lehúzva a koax kábelek (RG6-T80), ott DIGI lesz.
A GIRA 4dB csillapíthat, a MERTEN 2 és 1dB frekvenciatartománytól függően.
Kelle-e bármilyen betétet módosítanom, vagy jó lesz a 299203-as?
Kismegszakítók, vagy jelöli a gyártó és akkor a szerint vagy nem és ahogy éppen jól esik. A FI-nél is ez a helyzet. De igen általában 1-es láb a be a 2-es láb a ki.
"a rajz szerint kétféle verzió van, ez a harmadik..."
A következő kétféle verzió létezik:
1: MTN299203
2: MTN299204
3: MTN299205
- a 203-as csillagpontos elosztáshoz való (vég-lezáró ellenállás van benne) és egy koax kábelről választja szét a rádió és a TV adókat
- a 204-es szintén egy koax kábelről választja külön a rádió és a TV adókat, de erről az aljzatról tovább lehet vinni a kábelt további antenna aljzatok felé
- a 205-ös hátulján külön bemenet van a rádió és külön a TV antennakábel számára
Az antenna alzatokban / elosztókban kondenzátorok is elő szoknak fordulni, márpedig a kondenzátoron nem megy át az az egyenáram, amivel a multiméter mérni próbál. Úgyhogy nagyfrekvenciás áramkör esetén olcsó multiméterrel nem érdemes erőlködni.
... tehát hiába esek neki egy multiméterrel, ez semmit nem fog mutatni, míg jelet nem kap? Köszönöm! Sajnos még így is van benne egy csavar. Csak a jobb oldalon látszik némi csatlakozó, persze a rajz szerint kétféle verzió van, ez a harmadik... MERTEN MTN299203
Kapacitív kicsatolású, tehát ohmos, galvanikus kapcsolat nincs...kivéve a műholdas kimenetűeket, mert ott az LNB tápfeszültséget fel kell küldeni a parabolához.
Urak! Olyan előfordulhat, hogy egy TV/R aljzat alapesetben szakadást mutat? A MERTEN végponti (csillagpontos) csatlakozónál nincs kontakt a koax tüske és a kábel középső vezetője között. Elég kicsi a csillapítása, mivel végpontként is használható. Csak bemenete van, nem fűzhető tovább. Nyilván. Egy másik GIRA szerelvény simán mérhető, ott van kontakt ilyen esetben is.
Az a terem egy teszt/próbaterem volt ahol többek között melegedési vizsgálatokat is végeztek középfeszültségű készülékeken. Olyan tűzre nem emlékszem, nem is volt, ahol azok az oltók működésbe léptek volna
Valami nagy tartály volt a pincében, vagy az udvaron/?/ ami nyomás alatt volt mindig
Köszi. Erre tippeltem volna. Kérdés az, mennyit bír egy ilyen kütyü. Mert ha mondjuk 10 évet kibírna, akkor jó. De ugye azt meg nem lehet tudni, milyen minőségű az elektronikája. Obi...
Ha abban a teremben tűz keletkezik, akkor ott nagy gebasznak kell lennie és olymindegy mivel oltanak :) Valószínűleg a víz egy tartályból zuhanhat le mint a színházban, csak itt a tűz eléget valami kallantyút és lespriccel mindent érintés nélkül, külső vízvezeték-hálózattól függetlenül.
A szolgáltató 1A-pluszért 32A-felett elkér jogszabály szerint 3600 + AFA-t, ha eddig 1F volt és lesz 3F akkor a mérőhelyet át kell alakítani aminek a költsége igen sok mindentől, függ és ez a része szabadáras. Helyi regisztrált szerelőket kell keresni akik megmondják ő mennyiért csinálná meg.
A bejövő hálózat nem képes biztosítani a 32A akkor a szolgáltató annak költségét elkéri, az igény beadása után kiadott gazdasági és műszaki tájékoztatóban benne lesz az ő általuk kért költség.
Ha minden részét egyszerre akarod üzemeltetni, akkor egymaga is felvehet 32 Amper körül. De mivel ez nem túl jellemző, úgy 16 Amperre lehet kalkulálni átlagban, ha két nagyobb főzőlap, vagy a sütő plusz egy főzőlap üzemel. A jelenlegi 16 Amperrről is el lehet vele bíbelődni valószínűleg, de ha két egység egyszerre el is megy rajta, akkor nem sok minden mehet azon kívül a lakásban, ha egy, akkor maximum egy másik nagyfogyasztó, meg esetleg az apróbbak. 32 Amperig elvileg ingyenes a bővítés, ha egyébként fennállnak a feltételei, de ezt az áramszolgáltatónál kell megtudakolni.
Sziasztok! Remélem tud valaki segíteni. Tavasszal szeretnénk újravezetékeltetni az egész lakást.
+villanytűzhelyet szeretnénk, most gáztűzhely van, mert a jelenlegi rendszer nem birná a villanytűzhelyet. Jelenleg 16 A van a lakásban. Mi ennek a menete? Mekkora amper szükséges egy villanytűzhelyhez? Bocsi ha hülyén fogalmazok de teljesen laikus vagyok ehhez.
Érdeklődni szeretnék hogy alapból megjár a 30-32 A? És ha kell még plusz pl 3x 16 A ,az mekkora plusz költséggel jár? Egy kb 50 m2 lakásról van szó.teljesen újra lenne vezetékelve.
A lényeget értetted, azaz lapos volt a villája, nem hengeres. Akkor ezek szerint rosszat vettem, földeltet földeletlen helyett. Köszi a választ. Egyébként zenész vagyok...
Már az elején nem értem azt a lapos háromszögeset mi lehet. Dobj fel fotót.
Viszont a végén azt hiszem megfejtettem. Van egy sima asztali kislámpád amibe 40w-os lámpa mehet. Ennek a dugvillájára rátoltad a fotelt, lényeg szétnyekkent.
Leírásod szerint 2 vezeték van a kábelben, azaz ha ez a gyári, akkor annyinak is kell lennie (kettős szigetelésű, nincs benne zöldsárga, nem is kell)
Szétszeded, lecsupaszítod, elrontani se tudod, mert egyik vezeték ide-másik oda és összerakod. De ha bölcsész/politikusz/színész/könyvelő/programozó/fizikatanár vagy, inkább keress egy 12 éves kölköt, seperc alatt megcsinálja.
Bocsánat a nagyon amatőr kérdésért, különösen, ha már ezerszer téma volt, - próbáltam rákeresni, de elsőre nem találtam választ - és mivel láma vagyok a témában, még a szakszavakat sem nagyon tudom:
Egy asztali lámpánk lapos háromszög alakú villásdugójának az egyik szára kitört, ne kérdezzétek, hogyan és miért, kitört. A lámpát megmentendő vettem egy szerelhető dugaljat, a helyzetet ecsetelő leírásom alapján ezt kaptam: http://www.polymixbt.hu/termek.php?product=gao-0201h-lengos-dugalj-hatso-kivezetesu, aminek igen tömör leírása szerint, ha jól olvastam el, a testet kellene középre bekötni, a másik két vezetéket pedig a két szélére. Sajnos voltam olyan oktalan, hogy előbb vásároltam, aztán nézelődtem, mert levágva a lámpa drótjáról a villásdugó-torzót, abban három helyett csak két vezetéket találtam, egy barnát (ha jól csalódom, ez a fázis), és egy kéket (ez pedig a nulla, ha minden igaz), sárgának/zöldnek hírét-hamvát nem találtam.
Az elektromossághoz nagyon nem konyító józan paraszti logikám szerint ezt két vezetéket a két szélére kéne kötni, de vajon tényleg jól van ez így? Vagy pedig nagyon nincsen, hozzá ne nyúljak, hanem vegyek egy földeletlen dugaljat? A lámpába max. 40 wattos izzó mehet, ha ez számít valamit.
Az a saját jogon szigetelős dolog a desztilláltra vonatkozott szerintem. A vezetőképes részecskéket szokásos számban tartalmazó víz sokkal jobban vezet, mint a desztillált, de ez nem jelenti azt, hogy jó vezető volna, csak mondjuk a levegőnél, a száraz agyagnál, a száraz fánál, vagy a száraz bőrnél sokkal jobb. Részben ez okozza ezt az általános félreértést, hogy jól vezet, meg az, hogy sokszor nagy keresztmetszetben áll rendelkezésre, vagy kis hosszban (vastagságban). Attól persze, hogy nem vezet jól még okozhat áramütést jórészt a fenti okokból kifolyólag. Kitölti az átmeneti ellenállásnál a levegő helyét, áthidalja/vezetőképessé teszi a máskülönben szigetelő anyagot.
Ebből látszik, hogy fontos az anyagismeret, mert egy olyan anyag, ami áramütést okozhat az még nem biztos, hogy alkalmas földelésnek...
Teljesen jól látod. Nem tudom ki osztogatja a minuszokat, de teljesen független a tartalomtól, személyemnek szól. Talán valahol igazam lett, ahol nem kellett volna... :-)
Amerre én lakok, ott még a csapból folyó víz is 24 német keménységi fokú. Valamikor régen mértem az ellenállását. Nem emlékszem az értékre, de nagyon nagy értéket mutatott az ellenállásmérő.
Különben kár megkérdőjelezni a tényeket. Veszel egy pohár vizet és és beledugod a műszered két két kivezetését és leolvasod az eredményt és elhiszed, amit látsz.
Valamikor régen azt tanultam, hogy az emberi szervezet ellenállása kb. 70 kOhm, ami rohamosan csökken az áramütés esetén (lehet, hogy rosszul emlékszem).
Egyébként már csak az is gyanús kéne legyen, hogy az ember is jórészt vízből van, keresztmetszete is jó nagy, az ellenállása mégis több száz Ohm még a bőrfelület nélkül is.
A víz valóban nem olyan jó vezető, mint az a köztudatban elterjedt. Még a nem túl tiszta kútvízből sem fog egy vékony vízoszlop a megfelelő földelési érték közelébe érni. Esetleg még ahhoz sem lesz elegendő az áram rajta keresztül, hogy a FI leodjon testzárlat esetén. Átlagos vízből egy 1 méter hosszú 1 cm2 keresztmetszetű "vezeték" nagyságrendileg 100 kOhm fölötti értéket produkál, tehát már egy collos műanyagközcsavarban elhelyezkedő vízhenger is kOhmos nagyságrendű ellenállással rendelkezhet.
Ez persze nem jelenti, hogy a nedves testfelületen kialakuló vékonyka vízréteg nem tudja lerontani a bőr ellenállását kellően, előkészítve azt egy áramütésre. Ebben még az is szerepet játszhat, hogy a bőrfelület biztosít neki ionokat a minél jobb vezetéshez.
Ma leteszteltem úgy, hogy egy izzót kötöttem be a nulla és a nem létező föld vezeték közé egy multiméter kiséretében. Ahogy odaérintettem az izzót, egyből eltűnt a 80 volt.
Biztos ami biztos alapon vagy teszek egy szondát a fi relé elé, vagy viszek az ominózus konektorhoz földelést. Bár egy villanyszerelő ismi szerint a hidrofor leföldelődik a vizen keresztül a kútba.
Használt már ilyen mennyezeti lámpát valaki? Most láttam az obiban, és kinézetre tetszik, de nem tudom mennyire használható és tartós. Azt sem tudom, hogy cserélhető-e benne a led rész, ha tönkremenne. Vagy esetleg tudtok valami hasonló lámpát?
Asszem a földelés hivatalosan a földelő elektródákra (szondákra), az azokat összekötő vezetékekre, meg a hozzájuk való bekötést szolgáló vezetékekre vonatkozó fogalomkör.
Biztosítanod kell, hogy egyetlen tetszőlegesen kiválasztott vezetékpár esetében se legyen túlfeszültség. fázis-nulla, nulla-föld, fázis-föld.
Olvass el egy jobb nevű gyártó alkalmazási segédletét, ott mindent megtalálsz!
Rajzold le nekünk, hogyan van a földelés bekötve a lakás elosztójába. Jelöld a keresztmetszeteket is a vezetőknél. A védendő fogyasztók vezetékhosszon mért távolságát is tüntesd fel a lakás elosztótól. A bejövő koax/telefon kábelt is rajzold bele. Írd le, van -e EPH kialakítva. Így picit könnyebb lesz segíteni.
A levezető a lakáselosztóban van, a villanyóra után, a fí-reléből leágaztatott fázisra van kötve, a nullára nincs kötve, csak a fázis és a föld közé a fí után.
Tehát ha működésbe lép akkor a fí relé és a villanyóra megszakítója is le tudja oldani.
A nullára minek a túlfeszvédő? Az elvileg közösítve van a földdel nem?
Nyilván azért, mert nincs is bekötve a föld valójában ott, ahol vizsgálod. Van ugyan egy vezetéked, de az egy szimpla vezeték, nem megy semmilyen földelő szondára, csak úgy van. Ezért jelez a fáziskereső rajta, ezért mérsz a nulla és a képzeletbeli földed között 80 V-ot. Ha valóban föld lenne, azaz a földelő vezetéknek kikiáltott vezetéked egy földelőszondához csatlakozna, akkor nem jönne rajta létre idegen feszültség, és nem jelezne a fáziskeresőd.
(Amúgy a fáziskereső csak tájékoztató szereppel bír, -nem hiteles eszköz-, csínján kell bánni a használatával, mert be tud vinni a málnásba.)
Bocsánat, én szeretnék eloszlatni egy másik félreértést.
A FI-relének nem kell földelés, de mégis kell. :)
Olyan értelemben, hogy az érintésvédelmi funkcióra a szabványok mindig is megkövetelték, hogy a hiba bekövetkeztétől számított igen rövid időn belül a testzárlatos készülék betáplálása szűnjön meg. Ez meg csak védővezetővel működik.
A FI-relét ugyan az egész világ használja az érintésvédelem meghibásodása vagy a fázisvezetők véletlen megérintése esetén másodlagos védelemként, amihez nyilván nem kell védővezető, de, mint a kedves fórumtárs meg is jegyezte, ennek egy rövid áramütés az ára. Valamint a kulcsszó a másodlagos (szabvány a kiegészítő szót használja). A véletlen érintés elleni elsődleges védelem a dobozba rakás, stb.
Arra gondoltam, hogy pl. a tv-m egy ilyen túlfeszültség védett elosztóba van bedugva. Ha az úgy üzemel, hogy ha túlfesz van, akkor a föld felé továbbítja azt, akkor akár meg is lehet a hiba oka, amiért a fi relé leold. Hisz ott létrejön a kapcsolat a föld felé. Csak nem tudom, így működik-e a túlfesz védő elosztó.
Pongyolán megfogalmazva a FI relé az áramot figyeli, a feszültség kevésbé érdekli. A túlfeszültség védelemhez nem sok köze van, bár adott esetben persze elvileg leoldhat, például ha akkora a túlfeszültség, hogy mondjuk áthúz valahol utána a fázis, de nem az üzemi nullára.
Ezek a túlfeszültség védő elosztók hogyan működnek? A föld felé tövábbítja a túlfeszültséget? Fi relével kapcsoltaban jutott eszembe, hiszen így okozhat túlfeszültség leoldást, ha így működik. De nem tudom, így működik-e a túlfszültség védő.
Ha szabályosan szerelsz akkor, például egy helyiség ellátásához az elosztójában kialakítod szabályosan az N,PE síneket és onnantól úgy szerelsz TN-S -ként.
Logikailag lehetne mindent a PEN-re fűzni, de TN-S -nél nem "elegáns" és nem is szabályos.
PEN vezetőt leágaztathatsz a sínről, de csak ha a minimum keresztmetszete megvan.
A PEN sínt szerintem szigetelten kell szerelned hiszen a PEN-en jelentős áram folyik, az EPH miatt az összes fémrész össze van kötve így ha nem szigetelten szereled az EPH vezetőn üzemszerűen áram folyna, ami a PEN és az EPH impedanciájából következően oszlana meg közöttük.
Természetesen az alsó sín az, de teljes hosszában?
A TN-C-S rendszer így azt jelenti hogy a PEN sínre teljes hosszában értve bárhonnan (jelen esetben bármely mezőből) leágaztathatok bármilyen keresztmetszetben PE-t, N-t, ill további PEN vezetőt, ugyanakkor N sínt ,és PE sínt is létesíthetek?
A N,PE sínt elhagyva, az azokra menő vezetékeket is ráköthetem a PEN-re? Mert ugyebár akkor mi értelme van a két sín lekötésének?
A PEN sínt szigetelten kell rögzítenem,vagy fém tartóra is helyezhetem?
Minél többet olvasok utána annál bizonytalanabb vagyok. :-(
A nulla és a fázis közé kötöd a levezetőt majd a nulla és a föld közé az összegző szikraközt. Ha rám hallgatsz akkor olyat veszel amiben mindkettő benne van egy aljzatban amiben a betét cserélhető. A levezetőt a lakás elosztójába tedd és vedd komolyan a földelő vezetőre előírt minimális keresztmetszetet és az előtét biztosítót ami nem árt ha olvadó.
Építs ki rendes földelést, földelt hálózatot és szabályosan alakítsd ki különben nem hogy nem véd de még bajt is csinálhat!
Viszont hadd ne csipkedje már azt aki megérint egy hibás készüléket, hanem még az elött kapcsoljon le. Erre gondoltam amikor a föld szükségességét irtam
Az nem másik kérdés, hanem pont arra van kitalálva, hogy ha felborul a fázis-nulla áramegyensúly és ez 30mA-t eléri, akkor működésbe lép. Ehhez elég, ha egy ember vagy állat megérinti a fázist. Ezért Életvédelmi relé a neve.
Vigyél onnan, de konektortol konektorig nem szabályos/szabványos a földelés kötözgetése.
Kötődobozban közösiteni a földeléseket vagy közvetlenül a földelősinre vinni az elosztóba, igy tuti egy potenciálon lesznek és ha kiesik az a konnektor valamiért, nem szűnik meg a földelés
Van egy másik konektor ahol be van kötve a föld. Ott megmértem szakadásvizsgálóval a nulla és a föld közötti állapotot. Sípolt a multiméter, valószínűleg össze van kötve a nulla a földdel...
Lehet azt csinálom, hogy innen viszek földelést a földeletlen konektorhoz.
Épp ezen gondolkodtam én is, hogy ha nincs földelés akkor is le kellene oldani a fi relének, ha pl. sz én irányomba jön az áram.:-) Elvileg a fi relé olyan gyors, hogy csípést sem kellene éreznem vagy igen?
Egy látszólagos indukált feszültséget mutat a fáziscerka. Ha a földelő vezeték le lenne földelve, ezt az indukálódott feszültséget levezetné, rövidre zárná a föld felé.
Lényeges szempont, hogy a védővezetőt (földelés) nem szabad átvezetni az áramváltón, hiszen akkor az azon visszatérő árammal együtt már nincs különbség. Ezért az igen elterjedt TN-C-S rendszereknél a védővezető és a nullavezető összekötése (föld nullázása) csakis a FI relé előtt megengedett, utána szigorúan tilos, azaz onnantól a fázis (L), nulla (N) és föld (PE) vezetékeket csakis elkülönítve, egyértelműen megjelölve kell vezetni.[3][4]Korszerűbb FI relé típusok már hibaként érzékelik a relé utáni szabálytalan nullázást is, aminek eredményeként azonnal leoldanak és visszakapcsolásuk nem is lehetséges a hibás kötés kijavitásáig.
A bekötés sem bonyolult. A földelést végigvittem egy az egyben. A fázis és a nulla bemegy egy ganz kapcsolóba, onnan a fi relébe. A fi reléből a fázis még átmegy egy 6A-s kismegszakítón ezután a dobozon lévő konektorba, a nulla az meg a fi reléből egyenesen megy a dobozon lévő konektorba.
A konektorra amire rákapcsolom ezt az egészet(doboz fi relével, kismegszakítóval), nincs bekötve földelés. Ha a konektornál a csatlakozás nélkül mérem, nem világít a fáziscerka. Amint bedugom a dugaljat a konektorba, és a másik végén a doboznál lévő konektornál megérintem a földelést, már világít is a ceruza. Sőt, ha a dugaljtól nézve az első csokinál megszakítom a földelést, akkor is világít a fázisceruza, holott már nem is csatlakozik csak a föld nélküli konektorhoz. Eszem megáll, ilyet még nem láttam. Ezt követően azt hittem ,hogy zárlatos a vezeték és azért világít a fáziscerka. Szakadásvizsgálóval kimértem a vezetéket de semmi, nem ér össze. Egyébbként nem kókányolás történt, szabályosan csőbe vezetve, csokikkal, bekötődobozzal készítettem.
Fázisceruza amugy nem mindig mérvadó, mint a multiméter sem, de bizonyára ebben az esetben igen
FI relének meg azért kell a földelés, hogy ha a fázis a föld felé folyik/testzárlat, akkor már nagyon kis áramnál, 30mA, lekapcsoljon. Ha nincs föld, nem kapcsol le
Hogy a te jelenségedet mi okozza, távgyógyitani nem lehet
Ahogy irják, hivjál villanyszerelő, a villany nem játék
Egy házi vízművet szeretnék bekötni, de nincs földelt konektor. Ez egy régebbi ház, és ehhez a konektorhoz nem hozták el a földelést.
Mivel földelt konektor van a falban(úgy voltam vele, biztos van föld de nincs), én a konektor után kiépítettem egy fi relé+6A kismegszakító dobozt. Maradhat így ahogy van, vagy mindenféleképpen földelt csatlakozás kellene?
Egy érdekes jelenségre lettem még figyelmes. Ha a földeléshez hozzáérintem a fázisceruzát, halványan világít, ill. a nulla és a föld között 80-100V feszültséget mutat a multiméter.
Mindkét utóbbi javaslatban szereplő verzió megfelel. Ha kapsz megfelelő hosszúságban, akkor a direkt a dobozba való a legjobb, de reisserrel is működik a dolog. Abból viszont a hármas az, aminek a fején át lehet akasztani a szerelvényt, és nem repeszti szét a dobozban a menetes részt. Minél mélyebben fog a csavar annál jobb, de vigyázni kell, ahol kábel, vezeték jön be a csavar helye mögött, nehogy túl hosszú legyen és beleérjen.
Én reiser csavart használok, az süllyesztett fejű. Hengeres fejű nemigen fér el, a kereteken sokszor csak 1 mm körüli könnyítés van a csavar feje felett.
Miért is? 30mA -ig tökéletes egy 30mA-es AVK ha e fölött old le na az nem elfogadható, ha az értékének jelentősen nagyobb 35mA felett az már hibás az értékre de önmagában nem jelenthető ki hogy hibás ha több egymás utáni mérésnél e felett old le na az más hibás de az is amelyik nem képes egy sávon belül működni több mérésnél (pld 17, 76, 34, 20, 32, 18, 45 öt mérünk) az rossz és nem használható fel.
A karmantyú egy kicsit más jelent, ezek körmök. A gyengeáramú szerelvényeket tetszőleges módon megfogathatod, ahogyan megfelelő tartásuk lesz, és ahogy neked kényelmes. Valószínűleg a dobozokba csavarozás a legelőnyösebb.
Köszönöm! A dugalj meg a nyomógomb szerelvénynek van karmantyúja, csak az informatikainak, meg az RTV koaxnak nincs... Ha a doboz és a kábelezés lehetővé teszi, akkor megfoghatom a sarkokban is a keretet, nem?
Nyugodtan építhetsz rájuk. Csavarhúzóval ki lehet szabadítani a dobozok meneteit, és oda megfelelő hosszúságú 3-as csavarral be lehet csavarozni a cókmókot. A rendszeresen kihúzgálós dugaljakat is elbírják a dobozok, ha normálisak. Ha ez valamiért nem találtatik megfelelőnek (kiszakad megforog ilyesmi) a doboz aljába lehet fúrni lyukat 6-os dübelnek és jó hosszú 3,5-es 4-es körüli csavarral oda becsavarni a keretet.
- milyen csavart használjak abban az esetben, ha a szerelvénynek nincsenek saját csavaros karmantyúi, és a leírás is azzal kezdi, hogy rögzítsem a keretet a dobozba a betét nélkül először? Oké, hogy van a műanyag dobozon oldalt két menet, de az simán le lett vakolva, ki tudja milyen mélyen. Erre nem építenék. Schneider MERTEN TV/R csatlakozó, csillagponti végpontokhoz. Csavart nem mellékeltek, a fedlaphoz is csak a saját rögzítője van két méretben.
Mondjuk egy derült égből érkező villámcsapás hogy tetszik?
Az FI dóga, hogy lekapcsoljon, ha a te hálózatodban a fázis és a nulla között differencia van. Tökmindegy hogyan keletkezik, elmegy, vagy valahonnan máshonnan hozzájön áram, megszakítja a körödet. Ez életvédelmi cucc, ügyes szerkentyű, rém egyszerű, logikus, mindenkinek ajánlom.
szóval ha a szomszédom baromságot csinál, vagy nem mindennapi eszközt használ akkor nálam illetve az utcában lévő, azon az egy trafon lévő családiházak életvédelmi reléi megszólalnak?
Mondjuk, ha van a delikvensünknél egy földkábel amit megrágott a lóbogár, és a szomszédban meg klasszik módon levaskaróztak egy betonkeverőt, és még sós vízzel körbe is locsolták, az nem okozhat meglepetéseket? Vagy ott is lóbogaras földkábel megy?
Egy építkezésen nem nagyon tudok elképzelni más dolgot. Fúrógép? Körfűrész? Legközelebb amikor kimegy a FI-je, menjen mán át és nézze meg éppen mit hogyan mivel ügyködtek.
Ahhhaaaaa :) Köszönöm! A relé ma is jól viselkedik, nincs is építkezés a közelben. Ha berakok másik fi relét, figyelni fogok, hogy A-s legyen. (Ha kettőt rakok be, akkor annak elvileg nem kéne leoldania, ha ilyen zavar, ha leold, akkor nem az.)
Az egyébként meglehet, hogy az építkezésen termelnek valami zavarjelet. Egészen sokféle eszköz képes ilyesmire, ha nincsen rajta megfelelő zavarszűrés (pl a nagyfrekvenciás szaggatással működő teljesítményszabályzók), de hogy mi az a mérték, ami egy hibaáram védőkapcsolót összezavarni képes az adott esetben nem tudom.
Olyasmiről lehet itt szó, hogy ha a fázison mondjuk megjelenik egy 50 Hz-től jelentősen eltérő zavarjel, akkor a vezetékrendszered és az esetleges fogyasztók (akár a be sem kapcsoltak is) kobór kapacításai és induktivitásai egészen más impedanciát képviselnek, mint normálisan. A kapacitás impedanciája nagyfrekvenciákon egészen kicsi, az induktivitásé pedig egyenáramnál az. Ha ezek a kapacitások induktivitások a föld vagy test felé lépnek föl, akkor ilyen egyen vagy nagy frekvenciás áramösszetevőt nagy részben egyenesen a föld felé továbbítanak anélkül, hogy a nullán visszafolyna.
Ezt egy bizonyos intenzitás felett, ha elég ideig van jelen egy szokványos elektromechanikus FI (egyébként helyesen, mert az is) hibaáramnak érzékeli és leold.
Persze ezt részben most ötöltem ki, lehet, hogy nem teljesen állja meg a helyét.
A két Fi relés megoldásról még annyit, hogy ha mindkettő leold, akkor az már elég biztosan nem az ő hibájuk, hanem vagy ilyesmi zavar, vagy a belső hálózaton van gond.
Arra is rá véltem rájönni, hogy két FI relé hatványozottan növeli a biztonságot, hiszen ha egynek a véletlenszerű meghibásodási valószínűsége valamely időtartamon belül X (és itt nem a téves leoldásra gondolok, hanem arra, hogy nem old le amikor kéne), akkor ugyanennek a bekövetkezte két ÁVK-val védett szakaszon Xnégyzet. Nyilván nem olyanra vonatkozik ez, amikor valami konkrét kiváltó tényező miatt összeégnek vagy átívelnek az érintkezőik, vagy hasonló.
A lökőáram zárlat bekövetkezésének pillanatában fellépő áramlökés, ami csak rövid ideig tart. A reaktanciák miatt jelentkezik elsősorban, hasonlóan a fenti anomáliákhoz. A Fi-re gyakorolt hatásait szintén csak tippelni tudom.
ebben a relációban nem lettem okosabb a guglival sajnos.
Ennyit találtam:
Előfordulhat, hogy az egyenáram és a váltakozó áram egyszerre lehet jelen ugyanazon áramkörben. Ezt az áramot váltakozó áramú összetevőt tartalmazó egyenáramnak nevezzük, illetve feszültségre vonatkoztatva váltakozó feszültségű összetevőt tartalmazó egyenfeszültségnek nevezzük.
És hogy hálózati zavar. De hogy mi okozhatja, azt nem.
Ezt is találtam:
Azokon a helyeken, ahol az egyenáramú alkalmazásokból eredő hibaáramokra is számítani lehet, illetve a folyamatos áramellátás követelménye miatt fontos a jó lökőáram-állóság, ott a nagyobb tudású, bonyolultabb felépítésű, jobb hibatűrésű FI reléket kell alkalmazni. Azaz ilyenkor már nem elég az alap AC típus használata, hanem feladattól függően kell a további típusok közül választani.
Lökőáram a hálózaton keletkező zárlat? Erre végképp nemtaláltam értelmes dolgot a guglival! De erre következtetek.
Ezt találtam, ez alapján el tudom képzelni, hogy bizonyos zavarok egyes - jól működő - fi reléket is le tudnak verni:
A FI relék típusai: "A" típusú - Az egyre gyakrabban alkalmazott félvezető, szabályozó elektronikák zavaró hatásait megfelelően kezelő életvédelmi relé. A hibamentes működés garantált egyenáramú összetevők jelenléte esetén is. - Ilyet érdemes venni! Jele: "AC" típusú - Csak tisztán szinuszos váltakozó áramú körben alkalmazható. Ez a legelterjedtebb, de ma már "A" jelzésűt érdemes venni. AC típusú relén található jelzés: "S" - Szelektív védőkapcsoló, mely időkésleltetéssel van ellátva. Ezt csak akkor érdemes használni, ha e mögött nem késleltetett relé(k) is van(nak). Nagyobb rendszerekben szokás használni, lakásban nem. "Si" típusú - megnövelt zavarvédelemmel ellátott A típusú relé, azaz jól viseli a nagyfrekvenciás zavarokat, egyenáramú összetevők, tranziensek, alacsony hőmérséklet.
Nincs igazából nagy véleményem a külföldről átvett szabványokról, mert ott engedékenyek, ahol én nem akarnám, és ott szigorúak, ahol én nem akarnám. :D
Ami a PEN-t illeti, tanulságos végignézni a szabványokat.
- A 86-os 172-es is úgy fogalmazott, hogy ha külön van védő- és nullavezető kapcsa, akkor kell a védővezető kapocsra (sínre) kötni. Tehát elvileg lehetett egy tuskóról a nullákat is indítani. De akkor a magyar reflex a külön sín volt, mert a nullázás vagy nem nullázás még nyitottabb kérdés volt.
- A 95-ös azt mondta, hogy külön sínek kellenek.
- A 2007-es azt mondta, hogy külön sínek lehetnek.
- A 2012-es meg még jobban maszatolja.
Ez egy fejlődés, csak az igekötő kérdéses hozzá. Tovább- vagy vissza-. :D
A humor az, hogy egyszer voltam egy országos szakmai gyűlésen, ahol azt mondták, hogy az MSZ 1585 változási igényét azzal verték vissza, hogy nem lehet egy jelentős szabvány állandó változtatásával a munkavégzőket megzavarni. :D
Ha megint leold én ilyen esetben elmennék a és vennék egy 6000 Ft-os ÁVK-t és beraknám a mostani elé. Aztán a legközelebbi alkalommal figyelném, hogy mindketten oldanak-e vagy csak a régi. Ha csak az utóbbi, akkor azt kivenném, az újat benn hagynám és ha onnantól nincs leoldás akkor a régit lehet nézegetni, mit miért csinálhatott. Ha viszont együtt nem volna több indokolatlannak látszó leoldás, akkor meg maradhatnának ketten, ha valamelyik elérzéketlenedne a másik legalább még véd.
A harmadik szobában mint általában a magyar ember,....... ugye amit nem tiltanak azt szabadnak véli(-heti). Magam részéről nem gond ha furcsa színnel találkozom, a voltmérő,és vagy próbalámpa egyértelművé teszi hogy mi micsoda. Persze bosszantana ha a színek ad hoc váltakoznának,de ha rendszer van benne....... Egyszer egy tulaj előre dolgozott,be volt húzva a vezeték a védőcsőbe,nekem a feladat a kötések elkészítése volt.Egy kötésnél gondba voltam mert fehér vezeték érkezett a kötődobozba,de mint kiderült barna vezetékként indult.Mondtam cseréljük ki! Először tagadta hogy toldva van,majd állította hogy mégis,de alaposan összekötötte,és vállal minden felelősséget csak csináljam.... Ekkor csuktam le (először) a szerszámos láda fedelét, "-Na most végeztünk!!! " mondtam. Szomorú is volt hogy a tákolásával húztuk be a 2,5-es feketét és kéket,folytonosan kötéstől kötésig. Bár épületvillamosság szerelő a szakmám,de ennél a munkánál akasztottam végleg szögre a behúzószalagot.
Az általam készített többmezős szekrényekben a színjelölés mellett számokat is használok. Minden vezetékszakasznak egyedi számozása van, ami rögtön utal a tervben található oldalszámra is. Nagyon praktikus mikor száz oldalt vagy többet kell fel lapozni. Volt olyan projekt ahol holland,német,és általam készített (magyar) kapcsolószekrény volt egymás mellett. Beüzemeléskor mindháromban módosításokat kellett végeznem.Még csak véletlenül sem vágtak össze a színjelölések,a fekete (fázis) a kék,ill a zöld/sárga kivételével.Nem okozott problémát pedig volt különböző feszültség és áramnem bőven.
A PEN sín és róla való leágazások kialakítására gondolok,nem a PEN definíciójára. Ugyanis több variáció ismeretes,úgy mint hogy a PEN-ről leágazhatok közvetlen nullával,de akkor létesíteni kell földsínt,vagy leágazok a védővezetőkkel,de akkor nulla sínt kell létesítenem. Ieágazhatok a PEN-ről külön föld ill nulla sínre is.(magam így létesítem ). Mikor kell melyiket alkalmazni és miért? Vajon van-e összefüggés a régen alkalmazott nullbontó (amit ha felszereltek soha senki sem bontotta meg többé) ha mégis akkor miért?) és a PEN-ről való leágazás között?
És ha igazam van, és külső ok miatt kapcsol le, akkor megőrülök :)
Jön majd villanyszerelő, mikor lesz ideje, de most épp nem tudom minek, mert most semmi gond... Nem változtattam semmit, minden be van dugva, működik. Ilyenkor mit csinál egy villanyszrelő? :) 20 külön kör van, kismegszakítókkal, minden szirszarnak külön kör. Ki tudnám szakaszolni, ha csinálná rendszeresen, de nem csinálja :/ :)
Most villant be, hogy volt már olyan néhányszor a múltban, hogy az egész környéken áramszünet volt, és mikor visszajött az áram, akkor nekem a fi relét is fel kellett nyomni. (Az utcai világításból vettem észre, hogy visszajött az áram.)
Elvileg nem, gyakorlatilag megoldható, ha valaki adja hozzá a nevét...
Köszönöm az előző választ, ezt nem tudtam, hogy gyalogos forgalom felett mennyinek kell lenni, most csinálom, kb 4,5m-en van a futorit sapka teteje, akkor gondolom jó lesz, azt sem tudtam, hogy meddig nem kell kikötni, nekem 90centi van kb a tető fölött, kb 1,3 van benne a falban.
Próbáltam mindenre odafigyelni, nem vagyok szakember.
köszönöm a gyors választ, folytatom a 10-es vezetékek behúzásával, hogy ez mekkora....... :O
Olyan magasnak kell lenni a t.tartónak hogy kielégitse a csatlakozó vezeték minimum magasság követelményt Út felett 5,5m Gyalogosforgalom felett 4m Oldalfalra csatlakozva 3m 1,5m felett kikötve
Mért/méretlen áram csövei között nem kell távolságot tartani
Amit hozzászóltam, az a szabvány szövege. A fórumon az az egyik szoba, ahol arról beszélünk, mi a szabvány, a másik szoba az, hogy a szabvány hülyeség-e, és a harmadik az, hogy ki miben tér el. Hogy ki mit enged meg magának színekben, azt mindenki döntse el, vállalva ezzel a bármilyen valószínűtlen esetek bekövetkeztéből származó következményeket (amiket teljesen értelmetlen most előre elemezni, hogy miért nem fordulhatnak elő, mert Murphy szerint úgyis elő fog fordulni :D ).
Egyébként a régi magyar szabvány szigorúbb volt, akkor nem lehetett fázisvezetőnél: színjelölésre a zöld, a sárga, a vörös, a szürke, a fehér, a világoskék és a zöld/sárga színek egyike sem alkalmazható Ennek ellenére én fehéret használtam az alternatívok között. :D Bonyolultabb esetekben, mint pld a vezérlőszekrény, a vezetékre húzható számokat használtam.
Nem tudom, mire gondolsz a PEN sínnél, de az az egy biztos, hogy a színjelölések, mint már írtam, nem az 54-es kötetben vannak leírva. :)
Elvileg jó állapotban van a hálózat, néhány éves, eddig csak egy kismegszakító adta meg magát, lekapcsolt kisebb áramra is.
Ma tökéletes a fi relé (vagyis nem kapcsolgat le). Esik az eső, ezért nem építkeznek a szomszédban. Mosógép, fűtés, mikro, vizforraló megy. Hmmm.. Várok...
Azért mondom, hogy tovább tarthat a behatárolás, mert nem biztos, hogy a konnektorból kihúzogatás elegendő a hiba egzakt behatárolásához. Lehet, hogy a kötéseket is szét kell szedni a dobozokban.
Moyógépre is gyanakodtam, egyszer akkor ment le a relé, mikor ment. Aztán mikor nem ment, akkor is. Máskor a kazán ment. Máskor meg a vízforraló. Megint máskor meg mind egyszerre, és semmi :) Persze, működjön a fi relé, de ha mondjuk olyan hibája lenne, hogy 30mA-alatt is leold, akkor inkább azt cserélném, mint vadásznék :) Persze lehet, hogy úgy nem is tud meghibásodni, csak úgy, hogy nem old le/nem marad fent. Na, majd beszámolok.
A zöldsárga,és a kék szín egyértelmű milyen potenciált jelent.Azért egy szakember nem esik kétségbe ha egy pl:2eres kábel kék színű vezetéke fekete vezetékkel van összekötve.Valószínű hogy a fázis jön vissza egy kapcsolóról,ami a fekete érpáron ment ki. :-)
Én úgy gondolom épületben a fázisvezetőket bármilyen színnel húzhatja,ha annak az áramkör azonosítása a cél.Például a három fázis fázisonkénti azonosítása. Egy fázisnál is lehet mód más színnel jelölni a vezetőket,de potenciálkülönbséget csak színnel nem különíthet el,ráadásul az külön is kell szerelni. Ha valaki a színeket használja azonosításra,az elosztó fedelében jelölni kellene a szín sémát.
Érdekes lehet például a nulla és a FI relé utáni nulla színbeni elkülönítése.A sötétkék és a világoskék már használva a nulla és a vezérelt nulla azonosításra.Ráadásul elég relatív lehet hogy kék vagy kékebb.
Én kapcsolószekrényeket szerelek, a szivárvány színeit használhatom potenciál jelzésre,azonosításra,ajánlott színek sincsenek,(kivéve a fázisvezetőket,a nulla és a föld potenciál színei) a lényeg hogy szekrényen belül egységes legyen,ill dokumentálva legyen.
Viszont nézegetve az ajánlott szabvány kivonatot (MSZ HD 60364-5-54:2012) ismét nem nyert értelmet számomra a PEN sín,hogy miért van,mi a lényege.
Biztos jó. De kipróbáltam egy másikat is és ugyan azt produkálta.
Szerinted nem befolyásolja, hogy hány wattos izzó van benne? Én azt hittem ha kisebb watt számúval használom akkor az ugyan ugy működik. De nem. A 400 wattossal izzóval remekül működik ezért nem lehet rossz a lámpa.
Könnyen lehet. Most már látom attól, hogy egy cikk valamely szabvány elnevezésével kezdődik, a benne található információk máshonnan is származhatnak. Szoknom kell ezt a közeget.
Szerintem meg az a legrosszabb, ha a FI lenne a rossz. :( Az azt jelentené, hogy nem végezte a funkcióját úgy ahogy kellett volna. Sokkal jobb, ha kiderül, egy földkábelt átrágott a lóbogár, a kínai nintendo tápegység a bűnös, vagy mondjuk a villanybojler fűtőszála.
400 wattos fémhalogén lámpáim vannak. Ebbe szeretnék csak 150 wattos izzókat használni, de nem működik, nem gyujtja be az izzókat. Kicseréltem benne a kondit, egy olyan lámpából amivel működik mert az csak 200 wattos. szóval a 400 wattos lámpa a 200 wattos kondijával sem gyujtja be. Miért?
Szerintem nem egy nagy összeg, tegyél be egy másikat, és várjál. Ha az újjal is leold, akkor már egy fokkal okosabb lettél és kezdheted a sziszifuszi kikapcsolósdit ami eltarthat egy hónapig is.
Hát az lenne a legjobb, ha a fi relé lenne a hibás, bár nem tudom, meg tud-e úgy hibásodni, hogy csak nap közben rossz, este hattól reggel nyolcig, máskor de. 12-ig jó, azután szórakozik egy sort, majd estére kitombolja magát és elmegy pihenni :)
Nem rapszodikus az ilyesmi sosem, csak legyen meg a 30mA-t meghaladó csillagegyüttállás. Ha megvan a bűnös ok, ugye "azonnal" kiváltható a FI leoldatás.
Betonkeverő van, de nem az én hálózatomról megy :) Remélhetőleg :) Szóval akkor nem tudnak olyan zavart kelteni, amire így reagálna a fi relé. (Mittudom én, feszültség esés, akármilyen elektromos zavar.) Világos, hogy a fi relé nem így működik, meg nem is erre való, de gondoltam hátha okozhatja, és nem kell szellemekre vadásznom..
Sziasztok! Létezik olyan, hogy a fi relé egy szomszéd építkezés miatt kapcsol le nálam? :o
Van, hogy percenként háromszor csinálja, azután órákig semmi, jellemzően délelőtt, délután kapcsolgat le, este meg minden rendben... Nem tudtam más összefüggést találni. Van, hogy megy a cirkó, és akkor ,de miután felnyomom, megy rendesen minden tovább.
Már nem ügyvédezek. Mint vevőnek, neki volt ügyvédje. 27.-én megyek Győrbe. Addig megtudom a költségeket. Ha van, akkor előtte találkozásunkkor kifizettetem vele.
Nem. Így vettem rég,a fene sem tudja, (tudta) hogy ideiglenes. Nemrég cseréltek órát. Ott sincs erre utalás. Nem kell foglalózni, már kifizette a vételárat a földhivatalban széljegyként bejegyezve az új tulajdonos. Az óra átírásra nem került még sor, mert én külföldön voltam és 300 kilométerre van tőlem. A múlt héten jöttem haza és most írtam nekik, hogy megyek és rendezzük.
Igazán, ha költség felmerül, majd kifizetik. Meg egyébként sem gondolom, hogy egy ökör ára lenne.
Csak arra gondoltam, hogy leszereltetem az órát, utána valamiért nem sikerül a földkábeles tervük és reklamálnak, hogy ők kiépített mérőhellyel vették.
Vagy csak tiszta lapot akar magának, és nem akar semmit oda ami bármilyen költséget is jelenthetne. De előbb foglalóztasd le vele minimum egy új áramhelylétesítésnyi árával, nehogy egy esetleges visszatáncolás miatt jól kicsesszél magaddal.
Épp írogatunk ezügyben. Azt írja, hogy ideiglenes a mérőhely. Annyiba kerülne az állandósítás, mint az új kiépítés. 230 V 80 A van most. A mérőhelyi adatlapon ideiglenességről egy sor sincs.
Az áram az biztos kell, mert van az erdőben egy 80 nm ház, fúrottkút, műköves műhely.
Szerintem az van mögötte, hogy nem tart rá igényt. Akkor meg szereltesd le az órát. A vezeték szerintem maradhat. Majd az oszlopon kiveszik a bisztiket.
A csengők jellemzően törpefeszültségűek, így annak előállításához transzformátor szükséges. A csengőt működtető gombot,kapcsolót jellemzően a szekunder oldalra illik (kell) kötni. Sosem merült fel az ellenkezője. A látogatót így aligha éri életveszélyes áramütés,akkor sem ha nyalogatja a csengő gombot.
Eladtam egy erdőt, ahol ki van építve, használatban van a hálózati áram. 3 fázis.
Egyeztetek a vevővel, hogy ekkor, meg ekkor találkozzunk a villanyóra átíratás miatt.
Megdöbbenésemre azt írta vissza, hogy szereltessem le az órát. Majd földkábelen beviteti. Az olcsóbb.
A vevő villanyszerelő végzettségű. Tudom, hogy nem a szakmájában dolgozik, de nem laikus!
Mi van emögött?
Mint laikus azt gondolom, hogy az jó nagy summa. Fázisonként fizetni, terveztetni, meg mit tudom én milyen eljárási, kivitelezési költségek adódnak. Nem olcsóbb a meglévő órát átíratni?
Tudja valaki, hogy a csengők üzemeltetési feszültségével kapcsolatos előírásokat hol lehet fellelni?
Még egy kérdés. A szürke vezeték alapból fázisvezető színjelölése, ugye? Ha nullának akarja valaki használni legalábbis kék szalaggal jelölni illene a végeit, nem? Mi erre az előírás?
Akkor ezt is eleg jol atgondoltak annak idejen (hacsak nem 200m hosszu az utcafront :)
Egyebkent igen, csinalj oda egy kukatarolot, az altalaban illik a keriteskepbe. Alternativa hogy nem 3m-el viszed bejjebb a telekhatartol a keritest hanem csak 1,5-2m-el - utcatol fuggoen - igy meg lehet parhuzamosan parkolni es nem lesz olyan nagy az ugras a keritesben. Esetleg az oszlop/kukatarolo egyik oldalan csinalod meg a beugrast a masik oldalon nem, igy kevesebb kocsi fer el de jol tud kinezni (nalam is igy van megoldva)
Igazából mindegy hol az oszlop, a telek sarkában vidd kijjebb a keritést -ahogy tfe_tng ajánlotta- és legalább lesz kukatárolód/szerszámosbódéd. A kábelt meg lehet oldalirányban is ásni, nem csak merőlegesen az úttestre.
Vettem egy 1984-es családi házat, most nézem át alaposabban... a kötődobozokban hajlékony MTK kábeleket találtam, csövezés nélkül falban elvezetve, összesodorva. :-/
Nem vagyok elragadtatva, bár a keresztmetszetekkel nincsen baj.
Első intézkedésként újrakötném WAGOval a dobozokat, de már nem emlékszem, melyikkel ajánlott.
WAGO Compact 221-et találtam a neten sodrotthoz, de gondoltam megkérdezem a rutinos csókákat, mi a bevált.
Addig is olvasgatok vissza a fórumon, hátha rábukkanok.
Aztán jön majd a teljesítmény bővítés is, mert 1F 25A nem valami sok, persze nem tudom, mit szól majd az ELMÜ a faszekrényhez. (BP.)
Ha a telek sarkan van az oszlop akkor csak ott kiugrasztanam a keritest hogy 1m-re legyen az oszloptol es nem foglalkoznek vele. Ha nem akkor otletem sincs... :S
Mk1 külterületi üdülő telek ,a helyi rendelet nem szabályozza hogy az új villany bekötés földben vagy levegőben történhet.Villanyoszlop pont a telkünk előtt,már már megreszkírozom a kijelentést ,hogy ha pontosan kiméretnénk a területet,lehet telek határon belül lenne :-)
Mivel az utca szűk, mi 3 méterrel beljebb visszük a kerítést,hogy legyen előttünk parkoló.
Elmütől ma kint volt a szaki vázlatot készíteni ,de közölte felejtsük el,mert az órát telek határtól max. egy méterig lehet vinni földben levegőben egyaránt.
Egyébként egy azóta már csak villamos hálózatokat tervező ismerős ajánlata a maga kellően hasonlatos példája alapján a 3x16 Amper, és az egyiket leágaztatva vezéreltre kérni, tehát az nem növelné az adott fázist külön.
Belátom, így kényelmesebb is szétszórni a köröket, meg kevesebbe is kerül. Aztán ha asszony lever belőle, majd meglátjuk, mi legyen... :)
Lehet, hogy nem vagyok tisztában a fórum íratlan szabályaival, és ne is vegyétek bunkóságnak vagy hálátlanságnak (főleg ne te vedd magadra, Teaway! :), de ennyi volt megválaszolható a kérdésemből?
Mert tudom, hogy kell egy reg. szerelő az egész bővítéshez, és kérdezhetem őt, de nem hagyatkoznék rá 100%-ban, legyen az bárki rnd ember.
Ha BP XI ker.-hez tudtok javasolni ELMŰnél regisztrált villanyászt, aki ezt vállalja, nekem az is jó, de az ELMŰ listáját utoljára hagynám.
Majd felkeresem a helyi illetékes regisztrált szerelőt itt a közelben, csak nagyjából képben akartam lenni mi a helyzet.
De érdekes, mert a közelben volt egy ház, ahol levágták a vezetéket, mert nem fizették. Oda tényleg telekhatárra kitették a dobozt és földkábelt kaptak bejövőnek az oszlopról.
Míg másik helyen szintén nem fizették az áramot, levágták a kábelt de most új tulaja lett és újra beköttették ők is a villanyt, de nekik nem kellett kirakni telekhatárra, hanem bevésték a falba a dobozt és új légkábelt kaptak bejövőnek.
Akkor nem tudom mitől függ, hogy melyik módszert alkalmazzák.
Tudja valaki, hogy magánháznál a csengőre miféle szabály vonatkozik jelenleg családi háznál a közterületről elérhető csengőnyomó esetén?
Van egy olyan opció, hogy törpefeszültség mehet ki a kapcsolóra, találkoztam nullaszakításos technikával is, egyesek a fázist is simán kivezetik. Melyiket lehet, illetve milyen feltételekkel?
Igen, sajnos jól tudod. Bár hallani olyant is, hogy új létesítés esetén maradt a 15m ingyen, de nem 100% az infó. Bővítés esetén viszont mindent fizettet.
Köszönöm a választ, a légkábel ami bejön az oszlopról ránézésre 10-es alu kábelnek tűnik, a szűk keresztmetszet most az óra után lévő kábel az első kötődobozig, ami max 3 m lehet.
Tudtommal a rendelet nem változik, de ha légkábeles a hálózat a szolgáltatás bekötése is légkábeles de ha valaki ragaszkodik a földkábelhez az már fizetős, ezt a nemrég elfogadott új üzletszabályzatok alapján teszi meg a szolgáltató.
Érdeklődni szeretnék, hogy e-on területen ha teljesítmény növelést szeretnénk kérni 16 amperről 32-re, persze amikor a lakás hálózata is megfelelő lesz hozzá, akkor lehet-e használni a már meglévő fa villanyóra dobozt vagy köteleznek a szabványos műanyag doboz használatára? Mert kb 2-3 m szakaszon kellene kicserélni a mostani óra után lévő vezetéket vastagabbra, a falban lévő védőcső keresztmetszete elég lenne a vastagabb vezetékhez.
Mert ugye ha nem muszály, akkor nem vésnénk szét a falat, meg gondolom nem két forint az új doboz sem.
Vagy még arra gondoltam, hogy veszek egy lakáselosztót C sínnel és akkor a bejövő 4-es vezetéket rákötném WDU 6-os sorkapocsra, míg a többi elmenő WDU 4-esről menne tovább és a másik ágát áthidalnám vezetékkel.
Mindez átmenetileg lenne így, míg le nem cserélik a mostani áramszolgáltatós kismegszakítót 32 amperesre, mert akkor le lennének cserélve kismegszakítókra a WDU sorkapcsok.
Mivel most nem sok értelmét látom a dolognak, hogy vegyek kismegszakítókat, amiket úgyis le kell cserélni nagyobb teljesítményűre, amint meglesz a teljesítmény növelés.
Egy háromfázisú FI relét kell alkalmazni, ha a villanyóránál a nullavezető nincs rögtön háromfelé osztva, hanem egy közös sínre van kötve a ház összes nullája. (Ha közös nullázásnál, 3 egyfázisú relét szerelnénk be, azok a második fogyasztó bekapcsolásakor leoldanának.) 3 db egyfázisú FI relé alkalmazásának előnye, hogy ha pl. egyik relé leold, akkor a másik két fázison levő eszközök még kapnak áramot.
ha már kifizetted a melót az gond, ha nem akkor magyarázd el nekik hogy hol kössék át és hogyan
Nem hinném egy villanyászrol sem hogy valamely kötődobozban egyesiti a világitást a dugaljakat
Alaphelyzetben elég egy ÁVK/Fi a bejövő mért fővezetékre, de adott esetben több is alkalmazható, pl. emletenként vagy beltér, szabadtér, jakuzzi, gőzkabin
Én direkt mondtam az illetőnek, hogy nem az számít, ha kell 100m-el több vezeték/cső/stb.
Legyen jó a rendszer... Mindenből többet vettem, a jobb minőségű kismegszakítókat, a minőségibb dobozokat, stb.
Ha jobban értenék hozzá, megcsináltam volna én... Sajnos nem értek annyira hozzá, viszont szeretnék tudni/megtudni egy-két dolgot, hogy mit, hogyan lenne célszerűbb/jobb beköttetni, ha azt sem úgy akarja csinálni a szerelő...
Jaa, igen, az elosztónál megoldható lenne szerintem... De mivel én nem értek annyira hozzá, így nem én terveztem meg... Azt mondták, így jó lesz...
Viszont így utólag kiderült, hogy a Fi-relé - Kismegszakító dolgot nem egészen tisztán csinálná/vagy nem jól értettem, amit mondott...
Ezért kérdezem, hogy elég fázisonként, vagy áramkörönként kell a Fi-relé??? Szeretnék tisztában lenni vele, és a jobb módon beköttetni (ha nem úgy akarná csinálni)...
Sajnos igen... Nem én csináltam, vagyis nem én terveztem meg, és már csak úgy tudnánk különválasztani, ha kiszedjük az egészet, majd újrahúzzuk a csöveket, vezetékeket...
áram-védőkapcsoló (RCD) alkalmazásával kiegészítő védelmet kell biztosítani – a képzetlen személyek által használt és általános használatra szánt legfeljebb 20 A névleges áramú csatlakozóaljzatok számára
- 2. kör - gázkazán külön vezetékpárra, ha valami lenyomná a biztit, és nem vagyunk otthon, a fűtés nem állna le (ha csak nem a 3. fázist nyomja le, de azon a részen elvileg nem lesz olyan, ami menne, amikor nem vagyunk otthon, mint pl. hűtő, fagyasztó - ezek a 2. fázison lesznek)
Jobb ez így, vagy nem sok értelme van, maradjon az első változat???
Még egy kérdés... Az áramkörökre külön-külön tegyünk Fi-relét, vagy elég/megfelel, ha fázisonként teszünk Fi-t? Van valami előnye/hátránya egyik/másik megoldásnak?
Na most két (több) butaság is lehet a terveimben, amit már én is látok. Egyrészt, hogy most épp egy egyfázisú indukcióst néztünk ki (vagy 2×16), de ez később lehet 3 fázisú, szóval tán készülni lenne érdemes erre (más potenciális 3-fázisút nem tudok elképzelni lakásba...).
Másrészt meg a 1.5kW-os bojlerkát 10A-es éjszakaival lehet táplálni? Itt talán több tartalék kellhet?
Emeletes tégla társasban kell ELMŰ bővítést kérnem a megszaporodó fogyasztók miatt. Elvileg a felszállók már fel vannak újítva, szóval onnantól kell piszkáltatnom.
Méretezéshez kérnék tanácsot.
Jelenleg 1x25A nem vezérelt van bekötve.
A következő nagyfogyasztók lesznek:
ind. főzőlap (7,2 kW-os)
mosógép
mosogatógép
villanysütő
légkondi (kisebb elég lesz, 2,5 kW talán)
bojler (elvileg 1,5 kW-os)
Ezen túl a szokásos kisebbek, világítás 5 helyiségbe,
A bojlerhez, ha lehet, vezéreltet kérnék. (Azért "ha lehet", mert nem tudom, társasházban mit engednek akár a lakóközösség, akár az ELMŰ. Szerk: Másik emeleten látok egy lakáshoz több órát, elektronikus fogyasztásmérőt, szóval gondolom lehet.)
Azt olvastam, hogy terveztetni akkor kell, ha egy fázison 32A fölé mennék igénnyel. Terveztetés alatt se tudom, pontosan mit értettek, azt is tisztázhatnánk, de nálam elkerülhető.
Én úgy gondoltam, hogy L1 25-->32, L2 16 + 10 vez.-re kérném bővíteni, ez két fázis, bár ha jól sejtem, így nem tipikus, inkább 3 egyenletesebben terhelt fázist szoktak tervezni. Mi az irányadó ilyenkor? És számít-e egyáltalán?
Mert ha jól vettem ki a leírásból, Amperenként számolják a bővítést, az, hogy hány fázist használok, nem számít.
Valamit az előfizetési díjat módosítja a fázisszám?
Majd aztán ha ez meglesz, a lakáselosztót is kicserélném. Erről majd később, nem akarok túl sokat kérdezni egy kommentben.
Viszont a szövegkörnyezet úgy szólt, hogy ezekre a dugaljakra van téve, amazokra nincs téve, erre írtam, hogy minden dugaljra kötelező a FI relé.
És hogy a másik kiegészítést is lereagáljam, ezt írta a kérdező: "felújítás miatt teljes lakás átvezetékelés + korszerűsítés" ahol ugye mi az előírás...
Szerintem ő a beírásodat úgy értelmezte, vagy ezen alternatív értelmezési lehetőségre kívánt rámutatni , hogy minden dugaszolóaljat elé külön FI-relé kell.
Én meg úgy, hogy minden dugaszolóaljat FI-relé által kell, hogy védve legyen.
Az ok energiatakarékosság. A fénycső igényel egy feszültséget, a hálózati feszültség többi része a fojtóra jut. Két sorbakapcsolt fénycsőnél nyilván kevesebb esik a fojtóra, tehát a fojtó vesztesége ezen üzemben kisebb.
Melyik régre gondolsz? Mert éppen előkerült a polc hátuljáról a 80-ban írt fénycsöves könyv, volt fojtó 2RF-15, -20, -24, -30, -40, -65, -80 típusjelekkel (nyilván a számok a wattok).
Hőszivattyú beszerelése előtt állunk, de a villanyszerelés része elég zötyögősen halad, ebben kérnék segítséget.
A hőszivattyú egy fázisú, 32A-t tud maximálisan felvenni. A házban 3x25A van jelenleg nappali és vezérelt mérőn, a vezérelt mérőt nem használjuk, semmi sincs rákötve. Van egy hőszivattyús bojlerünk, amit szintén H tarifára tervezünk kötni, ennek a max áramfelvétele 6,3A. Kialakítottuk a helyet a H tarifás mérőnek is, ott jelenleg egy üres szekrény van. A 3x25A-t levezettük a pincébe a nappali mérőből egy elektromos kazánhoz, emellé kerülne a hőszivattyú beltérije.
Melyik lenne a legoptimálisabb megoldás? A vezérelt mérőn bővíteni az egyik fázist 32A-re és azt átkérni H tarifára a másik fázisra bekötni a bojlert? Itt kell H tarifa engedélyezetés
Beszereltetni a harmadik H tarifás mérőt, egy fázisú 40A-rel, hogy mindkét fogyasztót elbírja? Itt is engedélyeztetni kell a H tarifát.
Vezetékezni így is-úgy is kell.
Vagy kössük ki teljesen az elektromos kazánt és kössük nappali áramra a hőszivattyút a kazán helyett és hagyjuk a bojlert is nappali áramon? Itt már bennvannak a vezetékek, így ez a költség minimalizálódik. Viszont itt is bővíteni kell az egyik fázist.. Kb 3000Ft-tal lenne több a havi villanyszámlánk nappali árammal.
Ár-érték-munkadíj-hosszútávú megtérülés tekintetében melyik megoldást válasszuk?
Terhelés nélkül minden Fi relé fentmarad :), nem számít melyik kismegszakítót felnyomva csap le, nem annál a fogyasztónál van a gubanc, a lényeg a terhelés. A földelés köröket kikötve, majd bizti fel, azután ha terhelést kap a fi relé, egyenként visszakötni a földelést, és amelyiknél lecsap, ott a probléma.
Hazamegyek sötét, fűtés nuku. Ha simán vissza akarom nyomni nem marad a helyén. Ha cirkó kismegszakítóján áramtalanítok, akkor rögtön helyén marad. Utána cirkó kismegszakító visszakapcsolásra se old le. Viszont a cirkó kismegszakítója felújításkor nem lett kicserélve (egyedül ez maradt a régi rendszerből) lehet hogy ott gubanc?
Szünetmentes táp, fojtós fénycső, indukciós rezsó, szárítógép és legutóbbi időben a cirkó szivattyúja nyomja le időnként. Nem mindig. Volt olyan bedugtam a indukciós rezsót, csatt. UPS csatt. Szárítógép csatt. De a legidegesítőbb hogy cirkó is lenyomja az utóbbi időben.
Természetesen. Lehet hogy jobb is. Nálunk a 3 fázisú Fi relé a nagyobb induktivitású fogyasztók hatására hajlamos leoldani. Villanyászok kötötték be, semmi sufni tuning nem volt.
Igen azt a módszert is használtuk de... viszont megtaláltam azokat akiket kerestem, még nem kapható pár hét a kint lesz a boltokban... remélem van olyan jó mint ahogy mondták.
Kábel egy erét leblankolni, sima behúzószálba befűzni, visszahajt, szigszalag, kész. Persze nem egyoldalról húzni eszetlenül, meg valami sikosítót adni neki. Gégecsövet ki kell feszíteni és mozgatni.
Kezd a vége felé érni a projekt (felújítás miatt teljes lakás átvezetékelés + korszerűsítés)...
Viszont a kismegszakítók és Fi relék bekötésekor a mester bizonyos áramkörökre csak Fi relét, máshová csak kismegszakítót javasolt.
Ezen én kissé fennakadtam... Ugye a villanyóra után kell a Fi relé, majd utána a kismegszakító... Vagy nem jól tudom???
Fürdő + villanytűzhely + mosókonyha mindenképp Fi relével védve. Viszont szerintem a többire se lenne felesleges (konyha + hálók és nappali + garázs és kinti konnektorok).
Hipersil trafót tekercseltem régen az Atommagkutatóban, ott a primer és szekunder között lévő árnyékoló volt aluból, arra forrasztottunk réz földelő kivezetést. Centire adták a hozzávaló forraszanyagot :)
MÜ illetve gége csőbe de a sima behúzószál meg a szigszallag helyett keresnék valami más megoldást... nézegettem de még nem találtam jobb megoldást, van egy új behúzószál amiről hallottam de még nem találtam meg...
Nemegyszer találkoztam aluval tekercselt transzformátorral,(általában orosz készülék) ahol csodálkoztam az alumínium forrasztáson.Kiolvasztani sikerült,de vissza forrasztani kevésbé. Valami katalógusban láttam forraszanyagot aluhoz de nagyon drága volt.
Hello, kábelbehúzásra kinek mi a legjobb módszere, a szigszalagozás nagyon nagy szívás mindig beleszakad meg nagyon sok idő megy el vele... a harisnya drága meg gyorsan tönkremegy nem szólva hogy az is le tud csúszni és azt is szigszalagozni kell...
Igen erre. A paszta szükséges alu esetén, légmentessé kell tenni a kötést, a korrodálás elkerülése miatt. A sorkapocs is megoldás lehet ideiglenesen, amíg nem újítod fel az elektromos hálózatodat.
A "bedugóst" csak akkor használd ha fém tiszta az újra csupaszított huzal. Ha revés,fekete,ráolvadt a szigetelés,vagy repedezett a huzal felülete,és nincs tartalék a kötődobozba, inkább tisztítsd meg(pl: kaparással) és csavaros lemezes sorkapocsba javasolnám bekötni.(átmenetileg!!!)
És egy szakember számára ez az eszköz milyen forma bekötést igényel?
Az áramforrás egy DC tápegység, amelynek a negatív potenciálja le van kötve a földre,vagy testre (kinek milyen megnevezés tetszik).
A pozitív sarok menne először a kismegszakítóra,onnan a fogyasztóra.A páratlan oldalra a negatív szimbólum,a páros oldalra a pozitív szimbólum van rajzolva.
Reá van rajzolva a kismegszakító séma is,ami szintén irányadó lenne.
Vajon ki hogyan értelmezi,vagy olyan eszköz kellene ahol a pozitív sarok van felül,és a negatív alul???
Persze épület villamosságnál nem igazán találkozunk eme kismegszakítóval.
Sok esetben a betáptól indulnak el, így az lehet fentről, lentről oldalról is. A lényeg szerintem az átláthatóság és egyértelműség a szakemberek számára.
De a költséghatékony egyfázisú lakáselosztókban úgy jön ki a lépés, hogy fentről be a FI-be, onnan meg lentről fel a kismegszakokba, ráadásul ez még a FI-től balra is esik, "visszafelé".
Bár már okafogyott a téma ,de a kontaktoroknál, megszakítóknál a páratlan számozású kapocs a betáplálási irány.Ez nem jelenti azt hogy fordítva nem működhet a készülék,de eredendően irányadó a bekötés mikéntje.
Mindazonáltal elvárás is hogy az eszközökön fentről lefelé haladunk az áramkörben,az az a felső pontokon várható a betáplálás.
Eddig csak DC áramköri berendezésnél találkoztam azzal hogy kérdéses volt a bekötés,ill ellentmondásos.
hmmm, most hívtak telefonon, hogy ismét nem nyitja a kaput rendesen, ugyanúgy mindkét szárnnyal gondok vannak, mint eddig. .az előző szaki 2009-ben telepítette és fél éve döglött be, most szóltak egy hete hogy csináljam meg. na majd hétvégén elmegyek méricskélni, addig várniuk kell... Köszi mindenkinek a tanácsokat, ötleteket!
Én a rajzból kiindulva úgy látom, hogy azért nem ment a panel nélküli próba, mert a kondenzátor szerepe nem volt tervezve. Ugyanis a kondi mindkét irányban fontos, mivel esetenként a zárás és a nyitás irányában is ez adja az éppen nem táplált motortekercset, mint segédfázist. Tehát: kijön a fázis az OP csatin, (nulla mindig ott van), bemegy a fő fázistekercsre, ami a nyitást hajtja, illetve a kondin keresztül a másik tekercsre, mint segédfázis...Ugyanez fordítva is igaz, ha CL üzem van.
A próba akkor jó, ha a nulla középen, a fázis valamelyik betápon és a kondin keresztül szintén a fázisról adunk "delejt" a másik irány betápjára.
Én, ennek ellenére, a "Power" trimmerek beállításával is foglalkoznék, hátha megváltozott a kapu mechanikai állapota és emiatt erőlködni látszanak az irányok...
Ha a közös a 0 és az egyik oldal fázis, ide kötöm a 230 V feszt, a két oldal pedig egy kondenzátoron keresztül van összekötve, így nem indult el a motor, kipróbáltam (próbáltam szimulálni a panel bekötést). Amúgy este úgy hagytam ott a szettet, hogy ez előző hsz.-ben leírtak szerint működött a kapunyitás, vagy hússzor kipróbáltam. Bár nem valami bizalomgerjesztő volt a motorok ereje.
Igen, a bekötéseket néztem először. Ezt a szettet nem én telepítettem, hanem megkértek, hogy nézzem meg, miért nem működik (elmondásuk szerint kb fél éve nem jó). A telepítő kolléga a tápját a garázsból hozta egy 3x1 kábel segítségével, amelyre egy villásdugót szerelt, első probléma meg is volt, a bekötés nem volt fázishelyes. a másik probléma nem tudom mi okból, de így történt: a két motor közösei meg voltak cserélve (bal motor közöse a jobb motor csatlakozójába és fordítva, persze a panelen lehet, hogy össze vannak kötve a közösök a nullával, így mindegy is lehet).
Amit mértem, mondom újra: Üzem közben, azaz kapu mozgás közben rámértem a közös és a jobb közé, itt volt kb. 150 V, a közös és a bal között pedig ugyanekkor 70 V közelében volt a feszültség, ugyanekkor a jobb és a bal kapocs között pedig 220 V körüli feszültség volt. Nekem így az jött le, mintha a paneltól a jobb és a bal kapná a 220 V feszültséget, irány szerint felváltva a nulla és a fázis (csak akkor mire a közös? Amikor a villamos gépeket tanultuk, tanították /Kiss Gábor tanár úr/, én hiányoztam :-D ).
A problémát az okozhatja, hogy a közösön nulla kéne legyen a másik két kivezetésen pedig a kapcsolt fázisok, de egyszerre csak az egyik kaphat fázist. Nálad a közös lebeg a másik két kivezetésre kapcsolt fázis nulla pár között. Láttam már motort ilyenfajta hibás bekötés miatt idétlenkedni és tönkremenni. A motor egyik irányú teszteléséhez a közös pont és az egyik irányhoz tartozó fázisra kell 230 Voltot adni. Előtte nem árt megmérni az ellenállásviszonyokat is. Ez nem szaktanács...
Ha a közös a nulla és fázis az egyik irányba, akkor ott 230V van és nem érdekel mi van a másik üres vezetéken
Mindegy hova kötöd a nullát vagy a fázist, bár gyanitom, hogy a közösre szokás a nullát kötni
Azt nem tudom hogy a motor szerkezetben van-e végállás kapcsoló, tehát vigyázz hogy ne KI állásban működtesd a KI vezérlést, bár egy pillanatra nem fogja tönkretenni
Ha adott egy ikerház fele, használatbavételi engedéllyel, lakhatásival mindennel, de nem igazán van villamos tervem. Akkor a mérőórától bejövő kábel fizikai helyét megváltoztathatom, vagy az csak az ELMŰ teheti? 2 méterrel odébb szeretném, ha bejönne a házba.
A dobozban marad, ha behajtogatjuk sem egy utolsó szempont.
Legrand cariva villanykapcsolója rugós, oda mehet a sodort simán úgy ahogy van, a duplakonnektoruk ellenben klasszikus csavaros... ott miért nincs rugós verzió? Van ennek valami oka?
Adott egy kapunyitó szett. Twister vezérlés, TITAN motorok. A motorok gyengén működnek, bizonytalanul. Szerettem volna kipróbálni a motorokat közvetlen 230V hajtással, oda-vissza, vezérlést kihagyva. a motornak van 3 csatlakozása: bal - közös - jobb. A jobb és a bal kapocs között van egy db 8 mF kondenzátor. Még sötétedés előtt tudtam mérni a közös és a jobb, bal csatik közti feszültséget, nagyjából közös és egyik, másik kapocs közt 150 és 70 V feszültség volt (gondolom, irány szerint), a kondin pedig 220V volt így összesen.
Kérdésem: mely kapcsokra kössem a próbához a 230 V-ot, valamint ezen belül a fázist és a nullát?
Abban nincs, csak a sodrott könnyebben húzható, jobb a mechanikai ellenálló képessége (nem nyúlik meg behúzáskor), mivel hajlékony több könyökön lehet áthúzni, tömör nem kell érvégekkel bajlódni, a dobozban marad ha behajtogatjuk, rugós szerelvényekben használható. Kb röviden ennyi.
teljesítmény szempontjából 50Hz-en nincs különbség. Ezt a szerelőd tudja is, és ő dönti el, hova kell sodrott és hova merev. De kérhetsz mindenhova sodrottat, max jó drága lesz, mert drágább a vezeték + drágább a kötés kialakítás is, mert se sodorgatni nem tudja, se olcsó wago nem mehet rá, sorkapocsba is bajosabb, mert érvéghüvelyezni kell
Biztos kérdezték már korábban, csak most nincs lehetőségem visszaolvasni az összes hozzászólást, de teljesítmény szempontjából van bármilyen különbség a sodrott vagy tömör vezetékek használata között?
Hát nincs érdeklődés. A sorolósínes utolsó gondod nem értem. Annak pont az a lényege, hogy "rövidzár" legyen, nem? Jobb mint U alakú átkötésekkel szórakozni.
Az órától a betáp előbb FI-re megy, annak van egy kimenete, onnan meg át a kismegszakra. A kismegszak túlterhelésre kapcsol ki, alapvetően nem is életvédelmi cucc, hanem hálózatvédelmi. Működés szempontjából tökmindegy melyik oldalára kötik be, de a sorolósínes a legegyszerűbb, alulra.
A kismegszak utáni kör mindenképpen feszültségmentes lesz kikapcsoláskor és ez a lényeg. mindegy melyik felén van bekötve a fázis, ha kikapcsol és nem megy át rajta az áram, akkor nem megy. Mi baja lehet a tekercsnek és a bimetállnak? Ha azt kell szerelni, akkor 1-el korábbi helyen kell kikapcsolni (villanyóra). Innen meg nincs tovább, mert plombálva van. Na azt mindenképpen úgy kellene bekötni ahogy írtad. A villanykapcsolókat is mindig úgy kötöm, a konnektorokban is baloldalra teszem a fázist, ahogy a hátulján is jelzik.
Vagy te hogyan csinálod?
Fi-re felül van bekötés, onnan vezetékkel lentről felkötnéd az első kismegszakba amiről továbbsorolod? Az első kismegszakban lenne a soroló bekötése és egy rézvezeték is egyszerre? A kismegszakoknak így az általad írt bekötése lenne, és alulra esne a kimenetük. Ezzel akkor baloldalra is kerülhetne a FI, mert sorolósínnel ugye csakis jobbra tehető, ami megint egy picit unortodoxnak tűnik.
Én hülyeségnek tartanám azt, hogy érvéghüvelyes vezetéket nem lehet bekötni a WAGO 221/222-es sorozatába. Akkora hülyeségnek tartottam, hogy fel is hívtam a WAGO-t, és egy mérnökkel is megvitattuk a dolgot, ő is azt mondta, hogy semmilyen tiltás vagy korlátozás nincs erre vonatkozóan.
Nem értem ez, hogy születhetett meg bárki fejében is?
Látom, nincs nagy érdeklődés a téma iránt. Hát egy kicsit bővebben: - láttál-e már olyan villamostervet, ahol a kismegszakítóra nem az 1-es pontra van bekötve a betáp? - láttál-e már olyan rajzot, ahol a lekapcsolás után a mozgó érintkezőn rajt marad a feszültség? - normálisnak a tartod-e, ha a lekapcsolás után a kismegszakítóban feszültség alatt marad a bimetál és a rövidzárra működő behúzótekercs?
Térjünk rá a FI-relére. Itt nem írom le, szerertném, ha gondolkodnátok és Ti vonnátok le a következtetést, mi történik, ha a számozástól eltérően kötitek be a védelmet?
Valószinű láttatok alsó (betáp) bekötésű FI-relét, ami után minden nehézség nélkül felülre tehetitek a sorolósínt. Pl. ilyenek is vannak a Schrack-nak. Végül, miért nem célszerű az, ha alúl van a sorolósín? Lerakódik benne a por, megáll a lecsapódott pára, ami rövidzárt okoz.
Hello, pár hónapja kaptam egy e mail-t hogy jön majd egy új behúzó rendszer, azt írták hogy könnyen lehet csatlakoztatni a kábeleket és hogy szinte egy pillanat le csatlakoztatni, meg hogy nem tud beszakadni stb... kerestem a boltokban de még nem hallottak róla. Elvileg már lehet kapni vagy mostanában lehet majd kapni.
Találkozott valaki ilyennel? ha igen mennyire jó? árban mennyi?
Ha karos wago-t használsz nem kell, sőt tilos az érvég hüvely. Az alut is kötheted vele ha megveszed a hozzá való pasztát, telenyomod vele a kamrát, beletolod a vezetéket majd zárod a kart.
Olyan kérdésem lenne, hogy wago vezeték összekötővel biztonságosan összeköthető tömör réz és aluminium vezeték? Illetve lenne olyan kötődoboz is, ahonnan MT kábel menne tovább, gondolom ahhoz is alkalmazható, viszont ez esetben kell rá érvéghüvely is, vagy sem?
A régi szobatermosztátunk szobatermosztátunk feladta a küzdelmet. Úgy volt bekötve hogy ugye a fázis megy az L csatiba, a fűtés érzékelője pedig az Y1 csatiba. Az új termosztát elemes szóval ugye a fázis az kiesik ha jól gondolom, viszont a kazán érzékelőjét hova kell kötni? Ezek a lehetőségek vannak: 1(NO) 2(COM) 3(NC) a termosztát típusa BRH W7
Aztán alulra teszel egy fésűs sínt, és a kismegszakoknál máris alulra esik a betáp :) Ez így annyiban jó, hogy felül lesznek a drótok, alul tiszta szép, nem babrálandó.
Adott egy Siemens 5SM1 312-6-os Fi relé. Be kellene kötnöm, és azt szeretném kérdezni hogy a befele irány az 1+N vagy a 2+N pólusoknál legyen-e. A képen alul van a 2+N, felül pedig az 1+N.
A mozgásérzékelő szar minősége. Pontosabban, az igen nagy impedanciák, a silány elkók és potméterek, a beázós burkolat. A 3 villanásból lesz majd 5-9-13, majd egyész éjszaka fényorgonázik, mint róóóóóóóóóland, a narkós geci (by: Mucsi zoltán).
Célszerű, mielőbb cserélni, mert utóbbi tönkre fogja tenni a lámpát is, főként a kompaktokat.
Így is lesz vele elég barkács, de ezt ki csinálná meg nekem? Foglalatot még felcsavarozom, bevezetékezem, esztétika is majdnem másodlagos, ha toldó/talp/akármi kell hozzá, de mot azért szerezni egy darabot, hogy kipöcsöljük mit lehet vele, aztán hümmögni, azt fene tudja.
Az stimmel, de van-e ilyen célra rendszeresített paszta, vagy egyszerű felületkezelési technika, hogy ne rozsdásodjon el alatta a cső, ami a későbbiekben lerontja a kontaktust?
