Lassan elkészül egy újabb kumiko. Még nincs teljesen kész. A keret még ammóni gőzben pihen és shoji papírt is fel kell ragasztani. Viszont már látszik azért valami belőle.
Hááát én ahogy ismertek is nem vagyok olyan aki feleslegesen csinálna ilyesmit...
De ez az "átkapupántolás " túlmutat minden szakmai elváráson.
Legfőképpen egy gagyi, és mondanom sem kell csúnya mint a bűn...
De hát nem vagyunk egyformák...
Hozzá kell tennem, hogy ezt a megoldást maximum egynegyed-ötödrangú helyen csinálnám meg, és ott sem szívesen.
Tudom hobbicsoport... De azt ahogy látom nem gondoljátok, hogy az az idő amit a javítással eltököl az ember az nem kevés, míg a végeredmény erősen kérdéses.
Ha nem egy olyan ajtó ez amihez "érzelmi szálak" kötődnek (és egy lami ajtó a legritkább esetben az!), akkor el kell engedni.
Szakszerű megoldás: ha az ajtó van legalább 16mm vastag, a felsőmaróval lemarsz az ajtóból a sarok felől egy 50mm x 10 mm csíkot, készítesz egy lécet fenyőből és ráenyvezed, lecsiszolod és lefested.
Ennél a pozdorjás szemétnél elég, ha véletlenül belerúgsz. Ikea?
(Én úgy oldottam meg, hogy felfúrtam a lyukat méretre, fatiplit ragasztottam bele, levágva a kiálló részt. Majd euro csavar helyett egy rövid Spaxot hajtottam bele. Szerencsém volt, mert az új kivetőpánt lyuka pár milliméterrel odébb volt, a csavar kb a tipli és a fa közé ment be, és szuperul tart. De az tömör fa volt, ezzel viszont alaposan meg fogsz szenvedni.)
bútorlap szekrényajtóból sikerült kitépni a kivetőpántot rögzítő EURO csavart. Ne kérdezzétek mit kell ehhez tenni, én nem is mertem megkérdezni...
mivel tudhatom ezt javítani?
Gugliban találtam egy kétkomponensű gyurmaragasztót (Pattex Repair Expressz), azt ajánlják erre, de tartok tőle hogy nem fogja meg majd eléggé (tükrös ajtó, elég nehéz). Mit javasoltok?
A ketrbe oszlopnak való fát készítettem elő. De elkövettem egy hibát. A multkor raktam már ki ilyen oszlopokat, Lazurán kültéri lazúrral kezeltem, aránylag 3 év óta jól bírják. Ugyan ezt akartam most is a fára kenni, csak épp olyan oszlopot kaptam amin repedések voltak. Gondoltam nem baj, van itthon folyékony fa, betömöm a réseket, aztán mehet a festés. Csak kettővel nem számoltam, ami már lazúrozás közben jutott eszembe:
1. Ez a Tikkurilának a vizes fatapasza. Festés közben jutott eszembe, hogy arra az van írva "beltérre".
2. Természetesen a lazúrt nem issza be mint a fa.
A helyzet az, hogy javítani a dolgon nem lehet, az oszlopnak mennie kell a kertbe napokon belül, max ősszel szedhetem ki javításra. Szerintetek mit lehet tenni, vagy jól van így? Valamennyire befedi a lazúr, aztán nem mosódik ki a tapasz? Vagy kenjek még a tapaszozott részekre valami Matrózlakkot vagy zománcot ha megszáradt a lazúr? Ilyen Cellkolor zománc van itthon, az nekem már bevált kültérre. Az nem baj ha csúnya az oszlop, meg foltokban van rajta a zománc más színben. A lényeg hogy le legyen kenve valamivel meg a tapasz ne mosódjon ki.
A lakókocsikhoz nem konyítok. Hajókon is tipikusan 12 vagy 24 V fogyasztók vannak, de szoktak lenni 230v konnektorok. A kikötőkben a lenti szabvány csatlakozó szokott lenni, ill. a különböző amperes változatok. Egyféleképpen lehet bedugni, se láttam ilyat, hogy a parton volt rosszul kiépítve (ott sem ismerik a szabványt :). Az ilyen esetek miatt a hajókon kötelező a fázis felcserélésére figyelmeztető kütyü.
A korrekt megoldás a leválasztó trafó és a mindkét szálat megszakító kismegszakító (nem is elsősorban az áramütés, hanem az elektrokémiai korrózió miatt), de ez ritka.
Szép. Mondjuk amennyire tudom (bár aztán lehet hogy tévedek) a lakókocsik tipikusan törpefesz DC-n mennek, szóval ez a drót egy kapcsolóüzemű tápba megy közvetlen, minden más utána van. Annak meg teljesen tökmindegy a fázis helyzete.
Bár megkockáztatom, hogy a hajókon kicsit más a helyzet, azért a víz egy nagyon más környezet, mint az árnyékos kemping. De majd Amadeus megmondja a tutit :)
A kazánoknál ha jól tudom nincs szabványi előírás a fix bekötésre, tehát a gyártó dönti el.
A B, H és Geo tarifáknál van előírva a fix bekötés, géptől függetlenül, de ez nem szabvány, hanem szolgáltatói előírás. Pl ha egy bojlert B tarifára akarsz kötni és dugvillával szerelte a gyártó, akkor azt le kell vágni róla, és fixen kell bekötni.
Amúgy nálatok ki vette át a kazánt ? Nálam sose volt senki, de még csak a közelben sem, aki át akarta volna venni. Mondjuk a beüzemelést a gyártó szakszervíze csinálta, aztán nekem kellett elmondani nekik, hogy a vezérlődobozt hogy is kellene bekötni, a programozást meg már rám hagyták :)
De itt gondolom nem schuko dugaljakat hasznalnak, hanem valami ipari, IP nagyonsok vedett csatlakozokat.
A jobb oldalnak az a jelentősége, hogy ha jobb oldalon van, akkor jó eséllyel jobb kézzel fogod meg és - bár nem akarok a szakmádba kontárkodni - de asszem a szíved pont a másik oldalon van és nem azon keresztül megy a földbe a vellany :) (de már írták mások is)
Abban a hozzászólásban amelyre válaszoltam azokról a kazánokról, szivattyúkról, stb volt szó amelyek fázisérzékenyek. Azokat amelyeknek mindegy, akár a gyár is forgalmazza dugóval.
Azt nem pontosan értem, hogy áramütés szempontjából miért kisebb valószínűségű bal kézzel hozzáérni a jobb oldali vagy bal oldali deróthoz. Mi az a szituáció?
Ahol pl nagy jelentősége van a fázis helyének, az a hajók parti csatlakozása (gondolom lakókocsi ugyanúgy). Itt gyakorlatilag az egész lakást konnektorba dugod be, nem mindegy hogy a kismegszakítók melyik szálat szakítják meg, a foglalat közepe vagy széle ráz stb.
Persze, de ezzel csak azt akartam mondani, hogy hiába van a szabvány, ha olyanok is szerelnek össze-vissza, akik azt sem tudják, hogy a szabványt pontos jével vagy elipszilonnal kell írni... :-)
Pontosan erre gondoltam. Úgy tanít, hogy a szava szentírás, akkor is ha hülyeség amit mond. Klasszikus magyar szakoktató. De más tanárokkal is előfordul.
De nem úgy tanította, hanem úgy, mintha szabványban rögzített lenne.
Közben a kollégák közt kérdeztem erről, és kiderült, hogy én tudtam rosszul, rögzítve nincs, csak ajánlás van, és a jobb oldalra - nem a balra, ahogy én tudtam. Szóval mindenhogy rosszul tudtam.
Arra nem találtunk irodalmi bizonyítékot, hogy a múlt században hogyan volt előírva, tehát még lehet, hogy akkor, régen szabványosítva volt, de ez se biztos.
A lényeg, hogy most nincs, de ajánlott a jobb oldal. (egyébként anno én sem értettem a bal oldalt, mivel a szív felőli oldalon nagyobb esélyt láttam a végzetes áramütésre én is.)
Hát ezt mondd meg annak, aki anyám utolsó lakásában beszerelte a kazánt. A gyakorlat mindig változó, mint tudjuk. Mikor költöztünk, szenvedtem vele, mert nem akart elindulni, mire valaki felvilágosított, hogy nem mindegy, hogyan dugom be.
Nem maszkoló szalaggal kell ragasztani a toldásokat, lehet kapni ilyen célra gyártott ragasztószalagot. Meghúzod egy nedves szivacson és azonnal használható, nagyon vékony, könnyen lecsiszolható.
A toldásokat meg kell munkálni illesztés előtt, kézi gyalu, egyengető, dedikált gép, számtalan megoldás létezik egy normális terÍték kialakÍtására.
A koax csatlakozóim nekem is ráznak. Szinte mindegyik földeletlen készüléken van, szóval nem a konnektorod rossz. 80-100VAC kint figyel rajtuk, persze elenyásző árammal, úgyhogy csak ilyesztegetésre jó. Leföldeltem a francba, amiért a villanyos topikban (vagy az elektrotanyán?) karóba akartak húzni, mert hogy kettős szigetelésű.
> De lesznek olyan minden tudással felvértezett szomszédok, akik átugranak Franciskához, hogy majd ők megszerelik a nappali konnektorokat, minek oda villanyszerelő
Ez tény, de lássuk be, hogy a szomszédok ritkán szerelik a szervertermi elosztókat, amibe UPS-t dugnak :)
Azért nem lenne mindig jó az a kiálló pöcök földelés. Nálunk pl. Az UPS szünetmentes tápok nem működnek, ha fordítva vannak bedugva a konnektorba, de ez normális is, viszont a használati utasításban az áll, hogy ebben az esetben fordítsa meg a csatlakozót, és úgy dugja be. Ha kiállna a pöcök, hívhatnék villanszerelőt, ha Szabó Franciska lennék.
Persze jó lenne ez a pöckös dolog, ha ez mindenhol baromira kötött szabvány lenne. De lesznek olyan minden tudással felvértezett szomszédok, akik átugranak Franciskához, hogy majd ők megszerelik a nappali konnektorokat, minek oda villanyszerelő. Meg szabvány.
"pl. van olyan csatlakozás, ahol fázishelyesen kell csatlakoztatni az azonos tápra kötött berendezéseket. Ha jól tudom, ilyen a kazán ls ha van, külön keringtető szivattyú. Nem lehetne fordítva bedugni a dugaszt."
Most sem lehet. Ugyanis szigorúan tilos ezeket dugvilláról üzemeltetni. Kötelező a fix bekötés.
Nekem igen szerény a villanyszerelési ismeretem - gyakorlatilag ahhoz elegendő, hogy a villanyszerelő által elcseszett kötést kijavítsam. Ért már egy-két meglepetés ... Volt olyan friss villanyszerelés, ahol a hármas fali konnektor csoport egyikében a földelés hiányzott, és 'megrázó' élményben volt részem emiatt a koax csatlakozó érintésekor. Nem bontottam le a konnektor sort, de el nem tudom képzelni, hogy is lehetett a földelés probléma - kettő jó, egy rossz, és hármas csoport tagjairól van szó.
Miután nem szakmám, nyugodtan javítsátok ki, ha nem helytálló dolgot írok:
Szerintem egy értékelhetetlen dolog, hogy nálunk nincs rendszeresítve a 'kiálló pöcök'-kel szerelt földelt aljzat. Sok problémát megoldana - pl. van olyan csatlakozás, ahol fázishelyesen kell csatlakoztatni az azonos tápra kötött berendezéseket. Ha jól tudom, ilyen a kazán ls ha van, külön keringtető szivattyú. Nem lehetne fordítva bedugni a dugaszt.
Nem szeretném szétoffolni a topicot - mindannyian használunk villamos gépeket, így talán nem annyira off.
Egyébként lehet hogy pont itt van a megfejtés. Csak ugye a konnektort pont máshogy nézed, mint a kardot meg a f@szt, szóval rendezői bal oldal, ami a jobb :)
Meg kéne nézni (vagy kérdezni), mit írnak erről a mostanában végzett villanyszerelők valamelyik tankönyvében. Ahol mostanában jártam, beleértve a mi lakásunkat is - mindenhol bal oldalon van a fázis.
Pedig elvileg a bal oldalon a nulla, jobb oldalon a fázis. De szerintem Amadeussal ugyanabba a suliba jártunk, nálam is az összes konnektorban bal oldalon van a fázis. Mondjuk pl a Type E-nél már asszem van előírás, és ott is a bal oldalra teszik a nullát.
PS: Kezdem magam a villanyszerelő topicban érezni :)
A C-t engedjük el, az földeletlen, tipikus kettős szigetelésű eszközök konnektora, azoknak pont teljesen mindegy. (na nem mintha az egyéb 1f gépeknek 99%-ban nem lenne mindegy :)
A rajzon pedig a világoskéket is kiveheted a buliból nyugodtan, mert az fázishelyes (Type E, az a fajta schuko, amiben a föld kiáll a konnektorból). A maradék sötétkék terület nagy része pedig (ha már területarányosan nézzük), akkor oroszország meg grönland. Nem az a baromi sűrűn lakott vidék :)
Szóval ja, megkockáztatom, hogy a fázishelyes konnektorok száma nagyobb a világban, mint a megfordíthatóaké. Más kérdés, hogy nekünk ez a megszokott. (mondjuk a schuko egy jóval elegánsabb csatlakozó, mint pl az angol vagy az amcsi böszmeteg dugaljak. Szerintem legalábbis)
Nincs amúgy előírás arról, hogy a Type F konnektorban hová kell kötni a fázist, még a VDE sem rendelkezik erről. A tesztberendezések gyártói döntöttek úgy, hogy a bal oldal lesz a helyes.
Meg aztán, nem is olyan kicsi az a rész ahol a "C" típusú csatlakozót használni tudod (nincs fázis elhelyezés megkötve). Még azt is megkockáztatnám, hogy talán nagyobb mint a piros (nehéz szemre eldönteni).
"Mind1 igazából, a lényeg, hogy a schuko a kivétel, a világ legnagyobb részén olyan konnektorokat használnak,"
Amelyek nagy részben mind különbőznek egymástól. Más van Franciaországban más az Angoloknál más Usában, és más Kínában.... Ami minket érdekelhet az egyrészt Magyarország, hiszen az itthoni fali csatlakozókról beszélünk, másrészt a közvetlen környezetünk európa... És itt azért ez az általános.
Ugyanonnan amit linkeltél:
In addition to Germany, it is used in Albania, Austria, Belarus, Bosnia and Herzegovina, Bulgaria, Chile, Croatia, Denmark, Estonia, Finland, Georgia, Greece, Hungary, Iceland, Indonesia, Iran, Italy (standard CEI 23-50), Kazakhstan, Latvia, Lithuania, Luxembourg, North Macedonia, Moldova, the Netherlands, Norway, Pakistan, Peru,[5] Portugal, Romania, Russia,[6] Serbia, Slovenia, South Korea, Spain, Sweden, Turkey, Ukraine, and Uruguay.
Igen, mert ami nálunk használatos, az a Type F, de van E is a franciáknál, azt pl nem tudod fordítva bedugni. A schuko az eredeti német szabvány, ebből lett a bővebb (IEEE talán?) szabvány, ami már az E-t és az E/F típust (meg az összes földelés nélküli, de mechanikailag kompatibilis) dugót is tartalmazza.
Mind1 igazából, a lényeg, hogy a schuko a kivétel, a világ legnagyobb részén olyan konnektorokat használnak, amik elvileg polaritáshelyesek (ami egy kurva rossz szóhasználat, mert váltóáramnál sok értelme nincs a polaritásnak)
Amúgy amit linkeltél, a nálunk szokásos háztartási cucchoz az van írva, hogy : The Schuko connection system is symmetrical and unpolarised in its design, allowing line and neutral to be reversed.
Itt elhangzott sokminden egy doboz furnérozásáról.:)
Létezik furnérozott MDF és forgácslap, ott ahol megvetted a furnért. Úgy össze van zecolva, hogy nem látod a toldást- a furnér zecolása egy mesterség.
És hozzá 22 mm élkantni, ragasztós, vasalóval rá lehet húzni. Amilyen szar helyzet van most a piacon, eladnak egy táblát is és talán fel is szabják.
Vagy egy jól vágó asztali fűrésszel felszabod, ha marad belőle, elteszed, majd jó lesz még valamire.. Kantnit felragasztod és éles vésővel lehúzod, egy picit meg kell húzni az éleket 180-as papírral.
Köldökcsapok, hajókák, mi van kéznél. Kész a doboz.
Én azt a párat amit csináltam, keresztben ragasztottam az 50mm széles festőszalaggal. És nem csak az illesztésnél, hanem teljes szélességében, a ragasztót megnyújtva, hogy rendesen húzza összefele őket.
Ha a 'kiskapcsoló' az adott elosztó aljzat melletti, akkor lásd az előbbi hozzászólásomat. Ha azonban az elosztó főkapcsolója, akkor mindkét szálat megszakítja - fázist és nullát is - így annak kikapcsolt állapotában a fali dugasztól csak és kizárólag a védőföld vezetéke van galvanikus kapcsolatban az elosztó aljzataival.
Ehhez képest ha jól körülnézel, sok helyen kapható. Én anno a Tesco-ban vettem, de ha jól emlékszem, legutóbb pl. az Auchan polcán láttam. Amit írtál, majdnem úgy van: ha nem fázishelyes a fali dugő pozíciója, akkor igaz, ha fáztishelyes, akkor teljesen jó. Kikapcsolt kiskapcsoló esetén nincs fázis a hozzátartozó aljzatban. Kimértem, nem viccelek.
Nem. A lapok összeállításánál keresztben 15-20 cm-enként ragasztottam meg, majd az illesztési részt végig hosszában. A rés nem nagy, max 0,5 mm, de jól látható. Fatapasszal csökkenthető a "látvány" pácolásig, mert akkor pedig kiugrik :).
A hő, a maradék nedvesség a használt (vizes) maszkolószalag tapadását is meggyengítette.
Valószínűleg a vasaló átgondoltabb mozgatási irányával többet lehetne javítani. A már megtapadt lap irányából vasaltam, hogy ne maradjon alatta levegő, ezen kellene módosítani, átgondolt, változó irányú, enyomású mozgatással.
Vasalható is a furnér. Kiméretű polcsugárzó, lekerekített függőleges élek, ilyennel próbáltam ki a technikát. Mindkét felületet szivacshengerrel ragasztóztam, egyszerű D3, majd megvártam a majdnem teljes száradást. A furnér - vasaló közt papírt kell alkalmazni, így tisztán tartható a felület. A lekerekített élre is szépen ráfeküdt, ragadt.
A vasaló hőmérsékletét, a ragasztózást előbb kisebb darabokon teszteld.
Ami nekem problémás volt, hogy a furnér lapok illesztése némiképp szétcsúszott. Maszkoló ragasztó szalaggal ragasztottam össze a darabokat ragasztózás előtt, a hőtől felpuhult és síkossá vált D3-as felületen kissé szétcsúsztak a lapok. Lehet, hogy gyakorlattal ez minimalizálható, de nem lesz a kedvenc furnérozási módszerem.
Ami ezen biztosan segít az a kasír papír hátuljú furnér, ebből tekintélyes méretű lapokat is állítanak elő, kevés hulladékkal szabható, a papír biztosan tarja egyben az illesztési éleket.
A youtubon elég sok ilyen videót találsz ha rákeresel. A kasírozott furnért viszont nem tudom hol lehet beszerezni.
Ezt neked kell kiderítened. Még ha van is máshol tapasztalat, azt befolyásolja, hogy milyen faanyagú a furnér, milyen vastag, milyen metszésű, mennyi ragasztót teszel alá, illetve hogy mivel préseled, és mennyi ideig.
Az a kérdés hogy ez a "minimalizálja az átázást", ez egyben azt jelenti e, hogy nem fog felpúposodni ettől is, vagy felpúposodik csak egy kicsit kisebb mértékben.
Speciális diszperziós ragasztó furnérozáshoz hidegen. Minimalizálja a ragasztó átázását a furnéron keresztül. A kötés erősebb mint a fa szilárdsága. Szerelés átlagos ideje 15-20 perc. Fa furnér ragasztása masszív fára, MDF-re vagy forgácslapra. Csak beltéri használatra.
Akkor már vehetett volna inkább 60 cm széleset. Bár az meg lehet, hogy nincs új kombináltban, de ha ilyen nyitott a költségvetés, akkor lehet külön gép is.
Ok, elhiszem neked, de számtalan anyag van a témában, nem én találtam ki. (ettől persze még lehet faszság, de pont a nem teljesen sík felület problémáját lehet(ne) vele megoldani vákum nélkül)
Kontakt ragasztóval szokás a furnért ragasztani, ha nincs vákumprésed. Azt simán átütögeted gumikalapáccsal, és ragadni fog a felülethez, és garantáltan nem nedvesíti azt.
Natúr forgácslapból készítettem hangfalat, amit furnéroznék...
A doboz összeállítása után átmentem excenter csiszolóval rajta, a széleit így sikerült néhány tizeddel lejjebb csiszolnom a síktól.
Ezáltal ha egyenes felülettel préselem, a szélein nem fogja a ragasztó, ha EPS-t teszek alá, akkor pedig a ragasztó nedvesítő hatása miatt egymásra türemkednek az illesztett furnérok.
Palma és Soudal PVAC ragasztó is nedvesíti nagyon, púposkodik tőlük. PU ragasztónál nincs ilyen probléma, az viszont átjön a furnérok illesztésénél.
Nézem azt a "Titebond Cold Press for Veneer Faragasztó"-t, ennél azt írja hogy "Minimalizálja a ragasztó átázását a furnéron keresztül."
Van ezzel a ragasztóval valakinek tapasztalata, vagy egyéb ötlet?
Az a kis lámpa a kapcsolóban csak annyit mutat meg, hogy él-e az adott hosszabbító, vagy az adott aljzat, vagyis ha bedugsz valamit, akkor az fog-e működni, vagy sem. Semmi köze ahhoz, hogy ha beledugunk egy szöget valamelyik lyukba, akkor ráz-e vagy sem. Ha egy készülékbe bele akarunk nyúlni, akkor vagy ki kell húzni a konnektorból, vagy olyan hosszabbítót használni, amiről egyértelműen megállapítottuk, hogy mindkét szálat bontja.
Az amcsi hobbisták gondjai. A 41cm-es feldert akarta nagyobbra cserélni, és alig bírta eldönteni, hogy Martin, Format4 vagy SCM legyen (ejjj, micsoda problémák). Aztán végül az utóbbi nyert. Az hétszentség, hogy a gépparkja többe van, mint az audi a garázs előtt :)
Ez a hosszabbító Magyarországon nem forgalmazható. Balesetveszélyes, mert a kikapcsolt kiskapcsoló és sötét kislámpa mellett is van fázis a konnektorba dugott készülékben. Olyan helyre tervezték, ahol polarizált a dugó, aztán gyártottak belőle európai dugósat is, mert miért ne.
Kapott egy textil alapú ragasztószalg fedést a kulcslyuk, a végén kis papírfecnivel - ez a lyuk fedőjének nyitója. A kis ravasz darázs nemcsak a lyukat tömte be, hanem a zár belsejébe is rakott szépen, annyira, hogy teljesen megszorult a zár. Kívülről csak sokszori olaj befecskendezés, mozgatás, kirázogatás után lehetett működő állapotba hozni.
Majdnem :) A hosszabbító főkapcsolója mindkét vezetéket megszakítja (fázis, nulla-t). Az aljzatok kis, világító kapcsolói viszont csak egy vezetéket szakítanak meg, aminek értelemszerűen a fázisnak kellene lenni. Az elosztó felépítése olyan, hogy két sín szalad végig, az egyik a védőföld, a másikra pedig a nullát kellene rávezetni - ami, mint a példa is mutatja, nem 100%-osan található el. Én a csatlakozó dugaszra filctollal feljelöltem a fázis helyét, így talán a tévesztés kevéssé valószínű. Nálam minden fali aljzat földelt, és a fázis kötése mindegyikben bal oldalra esik, így elegendő a csatlakozó dugóra tett jel.
A leírt tapasztalatok alapján szelektív kapcsolós elosztókat csak bemérés után fogok használni, ha idegen helyen vagyok, pl. nyaraláskor.
Értem, de egyrészt az a hosszabbító hibája, hogy nem szakítja meg mind a két vezetéket, másrészt nem segítene rajta az sem ha jelölve lenne melyik a fázis -> lásd pl ha fordítva dugod be a csatlakozót a falba akkor máris hamis információ lenne.
- ha 'jó' pozícióban van az elosztó dugója a fali konnektorban, akkor:
-- az elosztó bármelyik aljzatában az elosztó főkapcsolójának bekapcsolt állapotában korrekt kijelzést kapunk, azaz: ha az aljzathoz tartozó kapcsoló nincs bekapcsolva, akkor nincs jel, ha be van kapcsolva akkor korrekt bekötést jelez.
- ha 'rossz' pozícióban van a fali csatlakozó bedugva, akkor:
-- ha az elosztó főkapcsolója bekapcsolt állapotban van, akkor
--- az elosztó bármelyik aljzatában a hozzátartozó kapcsoló kikapcsolt állapotában láthatjuk az említett 'Live-Ground reverse; Missing ground' kijelzést (!), ha bekapcsoljuk a kis kapcsolóját, akkor szimplán a fázis-nulla felcserélését mutatja.
Kimértem, tehát a 'rossz' pozícióban bedugott fali csatlakozó esetén, az elosztó főkapcsolójának bekapcsolt állapotában az elosztó minden aljzatában megjelenik a fázis, akkor is ha a saját kapcsolója nincs bekapcsolva !!! Azaz, a kis kapcsoló ilyenkor a nulla vezetéket szakítja meg, és nem a fázist.
Gondoljuk meg, mit okozhat, ha az elosztó aljzat ának 'kikapcsolt' állapotában csatlakoztatott bármit rossz helyen érintünk, abban a hitben, hogy kikapcsolt (leválasztott) a készülék.
Azt gondolom, így már érthető az életvédelmi aggodalmam. Mindaz, amit leírtam csak és kizárólag az olyan elosztókra érvényes, amelyeknek minden aljzata saját kis (világító) kapcsolóval van ellátva. A lokális kapcsolók nélküli elosztók aljzatai a fali csatlakozó kötését másolja vagy fordítja a bedugás irányától függően - de ez váltófeszültség esetében nem probléma, ahogy Paco155 is írta..
A Wikipediában is azt írják, hogy Európában nincs megkötve. Nem is lenne értelme, hiszen bedughatod a dugót fordítva is. Viccesebb, hogy a franciáknál, ahol nem lehet fordítva bedugni, ott sincs megkötve a fázis helye!
Minden alkalommal ráguglizok (régi színjelöléseket egyszerűen nem jegyzem meg), mikor cserélek dugaljat és erősen megoszlik még a villanyszerelők között is ez a dolog , állítólag szabványban nincs rögzítve. Újabb trend a jobb+, ezt azzal magyarázzák, hogy ha jobb oldalt van, nagyobb valószínűséggel a jobbkézzel érsz hozzá, kisebb a szíven átmenő áramütés veszélye. Persze ez lehet nettó hülyeség is :)
A miótát nem tudom, de tudtommal nincs. Egyszer régebben megpróbáltam megkeresni, és nem is találtam rá szabványt. De ha tudsz hozni azt szívesen veszem mert akkor legalább tudom majd mihez tartani magam. (Amúgy az EU csatlakozós socketteszterek pont nem bal hanem jobboldalra teszik a fázist akkor látják jónak)
"Nálam a fali aljzatok úgy vannak bekötve, hogy a jobb oldali érintkező a fázis, a bal a nulla, a védőföld értelemszerűen a szélső szegmensekhez csatlakozik."
Ez pont a hibás verzió, mert a fázisnak a bal, a nullának a jobb oldali érintkezőnek kell lennie szabvány szerint a fali konnektorban.
Nem csak darazsak, de a poszméhek is ezt csinálják - ÉS BŐSZEN ÁM!
Ha rákeresel a méhecskehotel vagy darázsgarázs szavakra, meglátod, miket csinálnak nekik direkt emiatt a szaporodási szokásuk miatt.
A kék fadongó még olyan méretű sárfészket is képes csinálni, ami olyan vastag, mint a hüvelykujjam. Ha talál egy 10-15mm átm. megfelelő lukat, akár azt is betapasztja petézés után.
Tudományos megfigyelésre nekik kémcsöveket is szoktak kitenni a darázsgarázsba, mert akkor oldalról bele lehet nézni lezárt állapotban is.
"A 'helytelen' csatlakozás esetében azt mondja a teszter, hogy fel van cserélva a fázis és a föld, valamint nincs földelés. (Live-ground reverse; missing ground) Ez életvédelmi szempontból nem túl szerencsés állapot. "
A fogyasztó persze hogy nem veszi észre. A váltakozó áramnak nincs kitüntetett iránya, a fogyasztó számára a védőföld nem is látható, az áram csak a fázis/nulla vezetékeket használja. Ha hiba van és a védőföld felé folyik 30 mA-nél nagyobb akkor meg a fí relé levág. Az a kínai teszter viszont úgy van elkészítve, hogy mind a három vezetéket vizsgálja, így számára látható, hogy a melyik két vezetékben azonos a potenciál, és akkor a harmadik lesz a fázis.
"Azt gondolom, minden dugaszon és aljzaton fel kellene tünteni a fázis bekötés helyét."
És ha fordítva dugod be a csatlakozót akkor máris rossz lesz? Mármint azt a fajtát aminek hátul jön ki a kábele nem oldalt. Magyarországon nincs megkövetelve a fázis helye. A teszter azért mutatja rossznak mert vannak olyan országok ahol igen. Csakhogy azokban az országokban nem is kell jelölni, mert három pólusú a csatlakozó és nem is dugható be máshogy! Szóval a bal oldali fázis bekötés is engedett, cserébe magyarországon villanyt csak az szerelhet akinek képesítése van rá. Az meg úgyis tudja, hogy melyik melyik. A fogyasztónak meg mindegy ahogy fent is írtam.
Érdeklődni szeretnék, hogy létezik-e olyan bogár vagy madár, amelyik a kulcslyukat betömi ? Most (2:14) fejeztem be a villanyóra doboz rendbetételét, mert a Fi relé lekapcsolt egy rossz mozdulat következtében, és ki kellett feszegetnem a villanyóra szekrény ajtaját, mert a kulcs helye színültig le volt vakolva sárral (?). A zárat szétszedtem, kitisztítottam, az ajtót újra illesztettem - a rossz munka mindig megbosszulja magát - és most fejeztem be.
Egy lényeges információ: az olyan elosztó, amelynek mindegyik aljzata földelt és külön, kis világító, billenő kapcsolóval kapcsolható be-ki, érdekes jelenséget produkál:
Nálam a fali aljzatok úgy vannak bekötve, hogy a jobb oldali érintkező a fázis, a bal a nulla, a védőföld értelemszerűen a szélső szegmensekhez csatlakozik.
- ha pl. a földelt dugóját a fali konnektorba úgy teszem, hogy a vezeték törésvédője lefelé mutat, akkor az aljzatok használhatatlan bekötést mutatnak.
- a megfordítom a dugaszt, akkor korrekt a bekötés az elosztó mindegyik aljzatán.
A jelenség oka az elosztó belső bekötésében rejlik - a fázis és a föld sín és a fali konnektorbeli fázis-nulla bekötés illeszkedése a kulcs. A dolog szépsége, hogy az elosztóba csatlakoztatptt fogyasztó 'nem veszi észre'. Nálam is csak úgy derült ki, hogy egy konnektor teszterrel vizsgáltam, jó-e a bekötés, mikor egy szünetmentes táp elektronikáját javítottam. A 'helytelen' csatlakozás esetében azt mondja a teszter, hogy fel van cserélva a fázis és a föld, valamint nincs földelés. (Live-ground reverse; missing ground) Ez életvédelmi szempontból nem túl szerencsés állapot. Azt gondolom, minden dugaszon és aljzaton fel kellene tünteni a fázis bekötés helyét.
Ráhibáztál, mert pont valami ilyesmi az elképzelés. Fémborításra is gondoltam, csak nem néztem még utána az áraknak és a lehetőségeknek, meg hogy egyáltalán hol tudok beszerezni ilyet itt helyben. A fémhez meg aztán tényleg nem értek, csak követem a tanácsaitokat.
Az osb-s/kerámiás elképzelésemről akkor lemondok, köszönöm a tanácsokat.
Azt ugye tudod, hogy ez, amit vizionáltál asszonypajtásnak, régóta létező dolog, általában a kert(észkedős rész) dísze, és horganylemezzel fedett, favázas asztal szokott lenni?
Szerintem nem lenne egy ökör ára horganylemezből készült fedéssel, de ha azt sokallod, tetethetnél rá üveget is, túllógó peremmel, és az alján vízorral, amit mondjuk alu/műanyag L profilból alakítasz ki. De lehetne a fedés polikarbonát lap is, az nem törik pölö.
Én a kertbe építettem egy pultot, mosogatóval, a munkalapja OSB volt, és lecsempéztem (oldaléleket is). A fugákon keresztül 3 év alatt morzsásra rohadt el az OSB. Még ha sziló alapú fúgázót használnál, sztem akkor is (tán sokkal lassabban ugyan) megtalálja az eső az utat az OSB-hez.
A nagy része megvan, nem gagyi anyagokból lesz, és remélem, nem is fog cikin kinézni. Csak az asztaltól tartok kicsit hosszú távon.
Nem emlékszem a részletekre, de valahol olvastam, hogy az OSB és a kerámia nem szereti egymást, megfelelően alapozni kell, a fuga sem mindegy valóban, és hasonlók. Csakhogy mindenféle kerámia van itthon, még az előző panellakásunkból is maradtak csempék, járólapok, meg a mostani házépítésből is. Valószínűleg az lenne a legidőtállóbb, csak a technológia nem mindegy.
Az a viaszos vászon meg akár működhet is, azt aztán nem nagy kaland cserélgetni.
Legfeljebb nem lesz igazatok, és a legegyszerűbb megoldást választom. Persze attól még lehet agyalni nyugodtan, jó szokás szerint. :))
Jajaja, persze, azt elfelejtettem, hogy tavasszal és ősszel leperzseli dinóperzselővel, átmegy rajta 200-as, majd 400-as papírral, és utána mangalicazsírral bedörgöli :))))
Anyósoméknál van egy asztal kint az udvaron, mióta ismerem őket, és gondolom már előtte is ott volt, ez így már több, mint 20 év. Viaszosvászon terítő van rajta.
Nem tudom mekkorák a "kerámiáid". De én jelen esetben az OSB+kültéri S2 ragasztó+csempe megoldásra szavazok, semmivel sem rosszabb, mint a járólapod a teraszon. Egy dologra figyelnék, és az az, hogy akril fugázás, hogy vízálló legyen. És az OSB éleit is burkolni kell egy kicsit lejjebb lógatva a csempét hogy vízorrot képezzen.
elég valószínűtlen, hogy egyszerre teljesüljenek :)
Ha maradék anyagokból hozod össze, és ha az asztalos része jól sikerül, akkor zománcfesték rétegekkel lehet egységesíteni a felületeket, ez jól végi a környezeti hatások ellen is.
A különböző anyagok kombinálásától én tartanék, (pl fa+kerámia), a különböző hőtágulások miatt előbb-utóbb úgyis baj lesz vele.
:D Ismerhetnéd már a csapatot. Itt mindent IS megbonyolítunk.
Őszintén szólva nem értem, hogy a Laci/Zápolya által linkelt megoldás miért nincs kitárgyalva kicsit bővebben. Az összes felsorolt megoldásból az egyedüli, ami teljesen nyom nélküli miután le(be)veszed a szúnyoghálót. További előnye, hogy belülről is felszerelhető (sőt, csak belülről), ami szempont lehet emeleti ablakoknál. Mert kintről felcsavarozni (tépőzárazni) ezeknél nem vicces. Vagy van tűzoltólétrád, vagy nincs :) Ha nincs nagy létrád: vagy be is tudsz lépni valahol, miután feltetted a hálót kívülről, vagy nem. Jó, sequelguru nem írta hogy emeleti ablakokról is lenne szó, de ez most mellékes.
Nekünk is pont ilyen van. Annyi különbséggel, hogy nálunk kijöttek, mértek, legyártották, kihozták. De ezt még a 74 éves, alacsony növésű Anyukám is fel és le tudja szedni (tudná, ha hagynánk, mert mindig segítünk)
Nem hiszem el, hogy ne lehetne adaptálni ezt fa ablakokra is. OK, kicsit több tervezést, gondolkodást igényel. De se lik, se ottmaradó setét tépőzárcsík, se tessauer anya, se semmi nem marad miután leveszi az ember. Csak pár fület kell elforgatni. Valójában egyszerű, mint egy faék.
A kompaktlemez kapcsán szeretnék ötleteket, de lehet, hogy semmi köze nincs hozzá. Asszonypajtásnak ígértem egy olyan objektumot, amin a virágait tudná ültetgetni, gondozni. Az elképzelésem, hogy lenne egy fal, erre lehetne akasztani mindenféle hasznosat, amihez csatlakozna egy asztal, és alatta valami szekrényféleség, mert elegem van abból, hogy mindenhonnan kifolynak a virágcserepek és kaspók, állandóan beléjük ütközöm több helyiségben is. A nagy részét meg tudom oldani, van sok maradék jóféle anyaggal lefestett lambériám, meg egyebek.
A problémát az asztal jelenti nekem. Az egész kültéren lesz, semmiféle tető nem lesz felette. Az asztal meg legalábbis valamennyire vízszintes lesz, és zárt. Erre szeretnék kérni valamilyen ötletet, ami hosszú távon is bírja, és a legfontosabb, hogy szükségem van még az össze vesémre, nem szeretném adni érte.
Az eddigi ötleteim: OSB-lap (ebből is van egy csomó maradék) beborítva valamilyen kerámiával (ez is van a padláson), vagy valamilyen fémlemez borítás. Van még itthon maradék vízálló rétegelt lemez, de csak kevés, kb. 150x40-50 centis darab kéne, vagy akár hosszabb is lehetne, hogy a szekrény minél nagyobb legyen. Egész tábla meg túl nagy (és drága) lenne ebből, gondolom. Minden megoldás érdekel.
:)) Ha muszáj lenne megcsinálni fából a szúnyoghaló rámát, csavarok nélkül:
Megmérném a függőleges spaletok szélességét (B), a lefutó redőnysín szélességét (b) (általában 53mm) és az ablak tokja és a sín mélységét (S).
Legyártanám a ráma szélességét B-b-3mm és a vastagságát S-3mm.
A szerelésnél betolni az egyik sín alá a rámát, aztán vissza félig, lent megállítani vízvetőn.
Utána egy picit megékelni a csempénél használatos ékekkel, a sín felől. Alu redőnysínnél rendbe lenne.
De kéne egy jó kép, a redőn sínről és az ablakról, mert leírásból nem lehet tudni a sín rögzítését.
Ha nincs elég mélység a tok és a sín között, be lehet falcolni a tokba is a rámát. Akkor marad elég hús egy 12-15 mm mélységű lécnek, hogy a halót is lehessen cserélni.
Nem ilyet használtam, hanem a közönségeset. Miért ülne meg benne a nedvesség? De szerintem az sem számít, ha egy picit nedves. Van olyan, ami öntapadós, de az egy idő után lejön a felületről. Oda is lehet külön ragasztani. Szerintem a Röltexben olcsón lehet kapni, nem kell ilyen ipari kivitelű, 3M gyártmányú.
Öszintén szólva nem vígasztal hogy öt métert kapok féláron amikor max 20 centire van szükségem. Majd jó lesz valamire felesleges kiadás. Ennyi pénzért nem, inkább elviselném a hagyományosban megülő nedvességet. Bár ezt a megülő nedvességet nem nagyon értem. Majd akinek kell eldönti én csak belekotyogtam.
A tessauer anya is tökéletes, ahogy valaki írta, de még jobb, ha felraksz az ablakkeret négy sarkába egy-egy lapos mágnest és a háló hátuljára is rögzítesz egyet-egyet a megfelelő helyekre. Bármikor leszedhető és visszarakható.
Ha ésszel húzod a csavarokat akkor 30-40 X is meg tudod csinálni...
De hányszor is kell ki-be tekergetni ezeket?
Évente max 2X...
Ez így is 15-20 év használat...
Aztán meg ha kiszopósodik akkor meg bedugsz egy gyufaszálat, és van megint 15 éved...
A legrosszabb esetben meg beteszel egy egyel vastagabb csavart.
Hidd el hamarabb lesz vége annak a szunykeretnek, mint ez az idő.
Ha ezt "naponta" kellene ki-be tekergetni azt mondom persze, hajrá valami izé kell oda, na de 15-30 év év időtartamban felesleges, és nem, nem lesz szebb tőle...
Ha 3-4x ki/be csavarod azt a facsavart, akkor már nem fog semmit tartani és szaporodni fognak a lyukak. A dolog kulcsa (gondolom), hogy fel-le lehessen szerelni a keretet, mechanikai károsodás nélkül.
Nem akarsz 1-4 db 3mm vastag csavart behajtani a drága ablakaidba, mert "nehogymááá", de képes vagy valamilyen szerkezetet befabrikálni ugyanoda (pénzt, technikát, időt áldozva), ami BIZTOSAN nagyobb hibát vét a drága ablakodon, mint az a bizonyos 1-4 db 3mm es lyuk...
Sziasztok, szúnyoghálóra kaptam megrendelést a nejemtől.
Faléc keretben gondolkodom (színre festhető), de nem tudom hogy rögzítsem az új fa ablakaimhoz. Facsavarral nem akaródzik (ha le kell venni, hajthatom ki a méregdrága ablakból a csvart, majd vissza), ragasztva meg nem levehető. Egyébként a redőny lefutósín közé tenném, befér a redőny mögé.
AMi eszembe jutott - létezik olyan elem, amit be lehet tekerni az ablakba, és ahhoz tudnám rögzíteni oldhatóan a keretet valahogy? Akár metrikus menettel. Tehát mondjuk egy anyacsavar (tönk), amit facsavarral tudnék az ablakba rögzíteni? Így esetleges leszereléskor nem kéne az ablakot bántani.
A deepl LLM-et használ régóta, az egyetlen apró probláma, hogy egy angol-német-spanyol-indiai-hoz képest a mi LLM-ünk baromi kicsi. Csodák nincsenek...
Építek egy szalagcsiszológépet, és a hozzávaló szalagokat szeretném úgy végteleníteni, hogy teljesen síkban legyen a ragasztásnál.
Ehhez találtam is speckó ragasztószalagot, csak ez a mennyiség durván sok nekem. Nem tud valaki olyan beszerzési forrást, ahol ilyen célra kisebb tekercset lehet vásárolni?
Én sem, magyarral kapcsolatban fel merek vállalni szinte bármilyen vitát, de a többi nyelv számomra idegen. :)
A lényeg nem is itt van. Hanem ott, hogy a feladat eleve majdnem lehetetlen, hiszen ha nem érted a mögötte levő fogalmat akkor statikus fordítással megoldhatatlan. A gép pedig nem érti, hogyan is érthetné. Talán majd valamelyik MI. A mintát csak azért hoztam, mert kíváncsi voltam, hogy legalább megpróbálja-e a három mondatot különbözőképpen fordítani, hiszen szemmel láthatóan nem ugyanazok a mondatok. De nem.
Mondjuk a harmadik kicsit sántít, inkább azt jelenti, hogy peti levarrta julcsit, illetve talán még egy vessző is hiányzik belőle, de nem vagyok egy nagy nyelvtanszakértő :)
Az utóbbi időszakban igen sok ukrán kerül be hozzám a rendelőbe. Ritka, hogy valamelyik tud angolul vagy németül, így legtöbbször az online fordító segítségére kényszerülünk. (én meg ukránul nem tudok)
A mondandómat esélytelen magyarról ukránra fordítani, bamba tekinteteket látok csak, biztosan össze-vissza fordít a Google Translate.
Ellenben az angol-ukrán fordítás a tapasztalat alapján úgy tűnik, érthető nekik.
Az ukránok után mostanában egy csomó filippínó jelenik meg, ezekkel nyelvészetileg nincs annyi gond, a többségük elég jól beszél angolul.
Ráeresztettem a kedvenc pár szavamat de ez is megbukott.... A magyar oldalon a három mondatnak három különböző jelentése van a hangsúly másra tevődik. Az angol oldal nos.... fogalmazzunk úgy, hogy nem adja vissza a maga teljességében. :P
> A gugli helyett mostanában a DeepL c. programot szoktam használni, nem tudom, mennyire közismert
Erre felénk eléggé :)
Egyébként ha elengedjük a magyar nyelvet, akkor a google translate sem rossz. Rendszeresen fordítok német-angolt, arra szinte tökéletes a gugli és a deepl is. Egyszer egy német kollégának poénból egy angolul megfogalmazott, majd németre fordított szöveget küldtem, és megkérdezte, hogy megtanultam-e németül, mert hogy baromi szép volt a fogalmazás.
Ja, még azt akartam hozzátenni, hogy ezt a fát a németek Violettholznak hívják, amit meg általában ibolyaszínnek fordítanak. Azt meg döntse el mindenki, hogy az ibolya kék vagy inkább lila, vagy bármi más. :)
A gugli helyett mostanában a DeepL c. programot szoktam használni, nem tudom, mennyire közismert. Egy sorozatot nézünk időnként asszonypajtással, a feliratot ezzel szoktam fordítani. Kipróbáltam rá a guglit is, de az szavanként fordít, ez valamennyire képes mondat szinten is "gondolkodni". Nyilván nem tökéletes, de érthetőbb sokkal. Szaknyelvre viszont eszembe sem jutna használni egyiket sem.
Egyébként meg mi férfiak miért is értekezünk színekről? :))
Nem is hogy kijavítani. Egyszerűen kokrét szakmai szakkifejezésekre abszolút nem alkalmas. Ha nincs kontextus, esélye sincs a megfelelő szakkifejezést megtalálni.
Ha beírod a google fordítóba hogy császárfa, azt mondja hogy caesar tree. Hát ha egy angol fatelepen caesar treet kérsz, betegre röhögik magukat, mert paulowniának, vagy empress-nek kellett volna kérned.
És ugyanez történik a máasik irányba is. Az expansion valve-ot le lehet fordítani tágulási szelepnek szavanként, csak azonnal tudni fogják hogy nem értesz hozzá, mert a magyar szaknyelvben expanziós szelepnek hívják.
A purlpeheart-nak meg nincs magyar neve, mert itt ismeretlen, és ami ismeretlen annak miért adnának nevet. Az egyetlen amit találtam hogy errefelé amarant-nak szokás hívni.
Nem akartam ennyira sarkosan fogalmazni, de teljesen egyetértek. Sokan a google fordítót szentírásnak tekintik, pedig az csak egy segédlet ami a nagyja munkát elvégzi, de attól még neked át kell olvasnod és kijavítanod a kapott eredményt, hogy az elfogadható legyen. Mennyit szoktunk röhögni a "goggle fordított" gépkönyveken, mégis van aki mint megdönthetetlen és csalhatatlan forrásként idézi.
A google fordító magyar nyelv finomságaihoz való viszonya enyhén szólva is kérdéses. Egy olyan kötött nyelvet mint az angol nem igazán tud egy flexibilis nyelvre mint amilyen pl. a magyar minden tekintetben helyesen fordítani. Ráadásul a purple pont olyan megosztó szín mint a türkiz csak míg arra a magyarban nincs szín elnevezés, van aki kéknek van aki zöldnek látja és nevezi, addig a purple- re van magyar elnevezés is ami a bíbor. Se nem vörös se nem lila.
Furcsa, hogy milyen sokan fordítják a purple szót lilának. Pedig a helyes fordítása bíbor (és a purpleheartnak bíbor szív), a lila pedig angolul úgy van, hogy lilac.
Proxon csiszológép, kellett bele motor. Írtam e-mailt fényképpel. Kérték, vigyem be a fehérvári boltjukba a motort, ők felviszik Érdre a központba. két nap múlva megküldték a cseremotort. Összeraktam, melegedett az elektronika. Méregettem, és rájöttem, ez kétszer akkora teljesítményű motor. Telefonáltam, mi a problémám, kérték, vigyem be a gépet, ingyen megvizsgálják. Ugyanarra a megállapításra jutottak, összerakva, a bele való motorral kaptam vissza a gépet. Igaz, 13 ezer forint volt az a pici DC motor. Cooptim kft.
Szerintem boltolj egy kicsit Egy Griffel. Ahogy nézem az Inox Kft Kecskeméten van, arrafelé valószínűleg gyakran jár. Ha neki elküldöd és ő személyesen beviszi akkor meg tudja mutatni a hibát a szervizben, és biztos vagyok benne, hogy visszafelé is csak úgy veszi át ha az jó.
Az ellentételezést meg majd megbeszélitek. :)
Vagy esetleg kérdezd meg konrétan kecskeméti topiktárs akad-e aki elvállalná.
Néhány hónapja írtam ide, hogy a DeWalt kis kézi marógépem elromlott, bekapcsoláskor felpörög, aztán leesik a fordulatszáma gyakorlatilag nullára, és csak búg. Kérdeztem, mennyire tippelitek a javítást. Szépen becsomagoltam, egy viszonylag szűk dobozba, kitömködtem az üres helyeket durranós műanyag fóliával hogy ne tudjon szállításkor megmozdulni. Leadtam a budapesti átvevőpontjukon. Aztán írtam, hogy kaptam árajánlatot, harmincegynéhány ezer forintról. Egy hónap múlva!! Amint elutalom az összeget, elkezdik a javítást. Előre kérték a pénzt... Két hónap múlva írtak, hogy bevizsgálták alkatrészrendelés szükséges, várjak türelemmel. De a pénzt már előre tudták...
Tegnapelőtt visszajött. Egy olyan dobozban, amiben ide-oda gurulgatott, semmi biztonsági "kitömködés". De legalább visszakaptam.
Még egy apró kis szépséghiba: A hiba ugyanúgy megmaradt. Felpörög, aztán azonnal leáll.
Nem is akartam beléd állni... :-) Csak megláttam, megint felmerült a téma, mondom csatolom, hogy azért mindenki tisztában legyen vele (ahogy Te is írod), kompakt és kompakt lemez között is van különbség.
Én sem tudom a különbséget, talán csak a külső felületben lehet eltérés, pl. UV állóság.
Ez egy pult. De a kompaktlemezt előszeretettel használják homlokzati díszítésre is. Nem tudom mi a gyártástechnológiai különbség, azt sem tudom, hogy az enyém mire lett kitalálva (fundermax, valami alap raktárkészletes darab a ligneusban), viszont ez a 3. szezonját gyűri, és az istennek sem akar se vetemedni, se megdagadni :) Télen mondjuk fedett helyen tartom.
OT: Régen csak a Belkereskedelmi Kölcsönzőnél lehetett vitorlást bérelni, Ők a flottát Bogláron tárolták, télen tető alatt. Tavasszal az összes fahajót betették a kikötő medencéjébe és elsüllyesztették. Szürreális látvány volt! Bent hagyták egy hétig, utána kiszivattyúzták a vizet. A hajók többsége ezután nagyjából vízhatlan volt - persze leszámítva a csekély fenékvizet.
A konyhaszekrényünkben kellene kicserélnem két nagyobb fióknak a kerekes sínjeit valamilyen jobb fajtára, de golyósból nem találok olyat ami a mostanihoz hasonlóan alulról felfekszik a fiókra, létezik egyáltalán ilyen?
Azért kellene az fajta mert a fiókok alja a kerethez van alulról szegezve és így a sín is egyfajta rögzítést ad nekik.
Töröm az agyam, hogy tudnám megcsinálni: lassacskán elkészülnek a deszkák, amikből az asztallap lesz, de ezeket még össze is kellene állítani egyetlen lappá. Akkora asztala viszont nincs a gyalugépemnek, hogy azzal fel tudjam gyalulni úgy, hogy elfogadhatóan passzoljanak egymáshoz. Egy egyenes léc mellett húzzam meg maróval, és utána csapágyas színelővel?
Egy kis inspiráció a "résekhez" :-) Kedvenc fogorvos fórumtársunk pakolt össze egy elég fajin kinti szettet. Anno, még a nagy törlés előtt csináltam egy hasonló hisztorikus posztot Árvai Zoli beépített szekrényéről. Nekem ez a projekt is megtetszett, hát legyen erről is egy folyamatposzt, remélem ezért sem haragszik meg Ádám és a nagyérdemű sem :)
2020. 03. 22. Karantén ON, ideje valamit otthon csinálni. A kezdetek, itt még táblásítunk (..nánk). De lebeszélnek róla. Mások is.
2020. 03. 23. Másnapi víziók: fémkeret, fémlábak, fabetét de már résekkel. Tedd beljebb a lábat. Mert ha felállsz, bevered. Egy konkrét terv-ajánlat. (szerk: Rudolf, aki valójában nem is Rudolf nagyon tapasztalt szakember. Csak sokat kell olvasni Őt, és lassan megérted)
2021. 04. 06. Jó sokat aludtunk rá, de indulhat a buli. Vas lábazat OFF, greslap betét ON. Érdekes ötlet ...
2021. 04. 09. ... amit a dizájnfelelős (asszony?) gyorsan kikukázott. (szerk: sztem jól tette!)
2021. 06. 28. Kis szünet után jöhet az ülőke, némi izzadással. (szerk: Le volt ugyan írva, mennyi dominó, de ebből a képből látszik hogy nem volt sajnálva) Az asztal jól funkcionál, háttérben Frici kutyával.
2021. 07. 24. Az akácbetétek. Jó melós ... spirálos Hammer ide vagy oda, a kis kések is megköszönhették az akácot.
Nekünk is olyan réses asztal van valamilyen egzótából kint a teraszon immár majdnem 20 éve, csak egy eresz van felette. Köszöni szépen, jól van. Asszonypajtás mindig rak rá egy nejlont 4 csipesszel, és/vagy akár terítőt is lehet rá tenni, amikor odaülünk, nehogy a morzsák összezúzzák magukat zuhanás után. :)
Nem véletlen, hogy a teraszra való asztaloknak mindnek rés van a fa elemek között. Ez adja meg neki a lehetőséget, hogy a hőmérséklet és a páratartalom változásaira szabadon tudjon mozogni, ne száradjon szét és ne feszüljön össze. Ha kültéren egybefüggő sík lapot látsz azok vagy egy darabból vannak, vagy nagyon durván össze is vannak csapolva. A normál táblásított anyag az nem ilyen. Ha én mindenképp "egybefelületet" szeretnék, és indenképp fából, akkor a másik irányba mennék el azaz nem hosszában hanem lapjával ragasztva. Más néven rétegelt lemez. Van belőle 25-30 milliméter vastag is, minél több rétegből áll annál jobb, és az A/A vagy A/B osztálynak legalább egy lapja szép mintázatú. De ezt a lemezt is nagyon meg kell védeni, szóval valami strapabíróbb lakkozás kötelező - úgy hogy az élét is védje. Vagy amit az egyik topiktárs választott: csináltatott a megfelelő méretben kompaktlemezt...
Elegem van belole, hogy a teraszon levo ikeas asztal nem eleg massziv es leginkabb az asztaldeszkak kozotti resen az utolso morzsa is a padlon landol, ahonnan maceras eltakaritani. Gondoltam egy sima es tomor asztallap csak nem hiu abrand, de ugy latszik ujra kell terveznem.
Van. Az amit beltérre árulnak konyhai munkalapnak az kültéren pár év alatt szétesik. Nem a fa deglend meg hanem a ragasztásoknál. Amit csak így "asztallap" ként árulnak arról nincs tapasztalatom.
Erdekes, hogy a Zatiknal teljesen elvettek a kedvem a ragasztott tablasitott anyagoktol. Szerintuk tutira szet fog repedni a szabad légtérben, legyen az árnyékban is akár, mert a homerseklet es paratartalom ingadozasa ki fogja nyirni. Nyilvan ert hozza plusz nem akar reklamaciokat, de tenyleg ezt mutatja a gyakorlat? Nyilvan ha megjelenik par hajszalvekony repedes 10 ev alatt, engem aztan nem erdekel, de ha szetesik, felpuposodik, az mar problema.
Mindent köszönök, úgy nézki, megtaláltam amit kerestem.
Itthon, a fiókban...
A dado készletem lapjai pont ilyenek. Igaz nem, 3.2mm, hanem 4mm lesz a nút, ennyi egy lap fogvastagsága, de ez még jobb is. Sajnos ez is csak hosszvágó, 16 foggal, de kipróbálom, ha nem szaggat, akkor ezt fogom használni.
Az árok aljánál nem számít az előtolás hiszen a tengely és az asztallap távolsága állandó. És az árok alját a fogvégnek a tengelytől való távolsága határozza meg
Mostanában kerestem én is egyenes fogazású tárcsát, csak a szerkrnél találtam , ott is csak 3mm széles fogakkal 180mm átmérővel es borsos áron. 31 -32 körül
Egyébként pedig mit jelent az alábbi képen az, hogy egyenes, meg trapézfogazás is van feltüntetve. Ha az egyik fog ilyen, a másik meg amolyan, akkor úgyis a trapéz győz, mert az a magasabb. Vagy a másik megoldás, az hogy nem értem... :-)
Csináltam egy kis dobozkát, fűrészlapszélességű csapolással. Sajnos mivel a fűrészlapjaim mind váltottfogazásúak, a fogágy alja nem egyenes, hanem kissé "v" alakú. Ez a mellékelt képen nem látszik annyira, de közelről engem nagyon zavar.
Keresgéltem olyan fűrészlapot, ami egyenes fogazású, de egyszerűen nem találok sehol, csak hosszvágásút. A szokásos 250mm/30mm/3,2 méret lenne az ideális, de másmilyennel is kiegyeznék, de nem sikerült ráakadnom. tudnátok segíteni?
Egyébként pedig mit jelent az alábbi képen az, hogy egyenes, meg trapézfogazás is van feltüntetve. Ha az egyik fog ilyen, a másik meg amolyan, akkor úgyis a trapéz győz, mert az a magasabb. Vagy a másik megoldás, az hogy nem értem... :-)
A felső szekrényekben a hátlapnak nút lesz. A 250*3,2*- es pilana lap csinálja a nútot de esetleg feszülhet az MDF 3 millis hátlap lemez mert 78 centisek a szekrények magassága. Valaki régebben azt írta toljam végig kis állítással még egyszer . Használ valaki picit szélesebb lapot 250-254 -es átmérőben?
Ha az alsó 60 cm-es, akkor a felső alapesetben 35+ajtó.
Oka: minél nagyobb annál több cucc fér bele. A korlátozást meg az adja ha a pult elé állsz akkor ez a mélység az amibe még nem vered be a fejed, ha előrehajolsz...
Természetesen ócsítás okán ez lehet keskenyebb is... Elértünk mára a 28+ ajtó méretre...
Akkor még egyszer: az a mail címem 20+ év után most valamiért már nincs. Új mai címet adtam meg az adatlapomon, ami ugyanazzal a névvel egy Google-ös cím mostantól.
Egy gyakorlatilag soha nem használt Makita DPT353Z tűszegező eladó (vele együtt ~20000 tűszeg) 50000Ft ért.
Egy projekthez vettük, ami aztán soha nem indult be és ezért lassan 3 éve áll a polcon kevesebb mint 200 (kétszáz) szegezést követően. Még van rajta 1.5 hónap garancia.
Az ár baráti, 1 db van belőle dobozával, aki előbb fizet azé lesz. Elsősorban személyesen, Óbudán, de nem kizárólagosan. Adatlapomon publikus a mail-em.
5x10es fenyo gerenda lesz a vaza, szoval szerintem azon nem fog mulni. Inkabb masszivnak szanom mint szepnek, na meg a kepessegeim is inkabb az egyszerubb, robusztusabb dizajn fele terelnek. :)
Miután rajtad kívül itt senki sem tudja milyen asztalvázra kerül az a lap, nagyon nehéz kitalálni, hogy milyen szilárd lesz, ráadásul azt sem tudni miből lenne az az asztallap.
Amennyiben tölgy lesz, önmagában váz nélkül is elég szilárd lenne egy 120x60x2.7cm-es asztal.
Ezek jó kérdések. Csináltam már ilyet felsőmaróval, de tisztán emlékszem hogy körfűrésszel is. Amikor már legalább 20szög, akkor megpróbálja az ember megtalálni a pozíciót, ahol óvatosan tologatás nélkül tudja beleforgatni a késbe az anyagot folyamatosan. Na ott amikor fogást vált, és megmozdul visszafele... De az én kezem alul volt mindig, mindig a forgácsoló erő ellen toltam.
Bevallom, nekem az a rejtély, h miért nem felsőmaróval csinálja. Nem úgy néz ki az a műhely, hogy ne lenne. Ha lehet luk a közepén akkor tök egyszerű, ha meg nem akkor sem egy heti munka összerakni hozzá valamilyen segédet. Biztonságosabb, még akár szebb is és gyorsabb is lehetett volna a megoldás. Most meg kezdheti előről. Mindenesetre jó dolog újra és újra tudatosítani, h nem szabad lankadni és/vagy hülyének lenni
A sorrend elbaxása pontosan ugyanolyan "egyszerű figyelmetlenség" mint az, hogy balra forgatja jobbra helyett, vagy az hogy visszahúzásnál a munkadarabot fogja meg nem a szánt.
És nem, én nem követném el. De én egyiket sem. Szóval a kérdés eleve rossz.
Szvsz. a jóember csak vissza szerette volna húzni az anyagot, hogy újabb fogást vegyen. Az alapanyag elég könnyedén elfordult a tengelye körül, viszont függőleges irányú elmozdulás ellen némileg rögzítve volt a delikvens keze által - azaz nem repült el a 3,41csába. Innentől meg már úgy működött a mutatvány, mint egy fogaskerék vagy dörzshajtás áttétel. Ha fixen rögzítette volna, akkor ohne problémo.
Nem az asztalt húzta, hanem a munkadarabot. Az meg a legkisebb mozdulatra hozzáért a fűrészlaphoz, és az fordította el. Eleve úgy kellett volna visszahúznia, hogy végig tenyerel rajta, mint amikor tolta. Csak nem volt mibe belekapaszkodnia a tolóasztalon, és ott volt rajta fogás.
Köszi, időközben f@szán megoldottam, beletörtem a legnagyobb fogómmal :( 3mm-re előfúrt lyukban szorult meg a 4-es Utána a magméretre előfúrt lyukba szakadt bele a 6-os csavar. Jó napom van, na. Így lesz az 1 órás szerelésből egésznapos sz*pás.
Patentfogó, húzod/balra forgatod. Végszükségben egy anyát a végére hegesztesz és azzal kitekered, utána meg levágod róla. Rövidebb lesz a szár 2 mm-el, nagyügy.
Vágtam már így kört. Ahol elvágtad, ott lesz rajta egy érintő, de egyenes marad a széle. Bármerre fordítod, szorul neki a lap oldalának. Teljesen ki kell vedd a lap mellől, hogy beállj a köv. vágáshoz. Ő a lap mellett maradt, ráfordított, rászorult neki a fűrész oldalára.
A lapot balra akarta nyomni, neki a fűrészlapnak, de lecsúszott róla a keze, bele a fűrészbe.
A fűrészbe bele volt építve egy sokat vitatott balesetvédelmi eszköz, ami elektronikusan érzékeli, ha hozzáérsz a fűrészlaphoz, és elsüt egy piropatront, aminek hatására az egész fűrész leugrik az asztal alá, a fűrészlap pedig belesuttyan egy sűrű zselatinba, hogy a lehető leghamarabb megálljon.
Ez volt a 7. alkalom hogy vásároltam az Emagnál, eddig nem volt semmi probléma, 1-2 nap alatt mindig kiszállították. Most volt az első alkalom, hogy nem egy tételt vásároltam hanem 3-at.
A mai napon meghozták a csomagot, utána megnéztem, hogy a nyomkövetés szerint még mindig Romániában van a csomag.
Akkor gyanút kellett volna fognod amikor azt láttad, hogy tételenként számolják a szállítási díjat. !! Ebből egyből látszik, hogy ezek nem egy helyről jönnek, az EMAG meg a semmiért szedi a "vámot". Nekem legalábbis anno ez jött le az első próbálkozásnál és kerülöm is azóta őket.
Az Emag-on nem mindig az Emag a küldő ha rendelsz. Csak annál ahol az eladót úgy tünteti fel, hogy Emag. De amúgy még olcsón megúsztad, vannak ennél meredekebb csalások is. Ha bankkártyával fizettél van lehetőség a bankban a tranzakciót sztornóztatni utólag. Amerikában ez gyakori, de megmondom őszintén én kétlem hogy idehaza ezt engedik a bankok. Viszont valakitől hallottam hogy a Wizzair-től így szerezte vissza a jegy árát, tehát elvileg van ilyen. Egy próbát megér ha elmész a bankba megkérdezni. Fogyasztóvédelemnél tegyél amúgy bejelentést. Legközelebb meg csak utánvétel.
Az emag ma már nem egy bolt, hanem egy piactér. Én meg szoktam nézni, hogy az adott árut éppen honnan küldik. A külföldi cégekkel óvatos vagyok, sajnos lehet így járni. Magyar cégekkel könnyebb hadakozni, ha muszáj.
Saját tapasztalatomat osztom meg. Rendeltem az Emagon egy új nyomtatót mert a régi megkattant, nem ismeri fel a gyári tintapatront. A nyomtató mellé még egy ajándék kábelt is adtak külön csomagba. A kosaramba bekerült még egy növény kötöző, amivel támrendszerhez lehet gyorsan és lazán hozzárögzíteni a növényt. Ez utóbbi egy román cégtől jött volna. e hónap 17-19 közötti szállítási időt adtak meg a megrendelésnél 2800 ft szállítási költségnek. A nyomtatónak és a kábelnek külön szállítási díja volt. A három tétel egy rendelési szám alatt futott, a nyomtatót és a kábelt 2 nap alatt házhoz szállították, de a növény kötözőt nem kaptam meg a kijelölt idő intervallumba. Néztem az Emag oldalán is a nyomkövetésben a rendelést, még csak elő sem készítették a csomagot. Levélcím, telefonszám nincs megadva az Emagnál. Csak egy nyomtatvány kitöltésével lehet reklamálni, vagy a csetbottal aminek nagyon bonyolult a menürendszere, én ott nem tudtam élő embert elérni. A levelemre nem reagáltak. Ma 23.-a van és még csak nem is válaszoltak a levelemre. Elmentem butapestre, egy emag üzletbe az árkádok áruházba, ott sem tudtak semmit mondani, mior kapom meg a csomagot. Mérgembe lemondtam a megrendelést és kértem vissza az árat. Közölték, hogy majd felveszik velem a kapcsolatot hogy hogyan kaphatom vissza a pénzt. Na ilyen szemét céggel még nem találkoztam. Senkinek nem ajánlom, hogy az Emag oldalon rendeljen.
Abba a lapos borítékba nem fért volna el a szerszám. Olyan dolgot hirdetnek ami nincs nekik, majd később készlethiányra hivatkoznak és küldenek egy VIP kártyát.
A szomszéd miatt lejjebb vettem a magasabb oldalból.
Profi zsindelyező lettem, a hétvégén készült el a tető. Van rajta csepegtető bádog a kifolyó oldalon, oromszegély szintén bádogból és lezáró elem a tetején. Mindenhol bitumenes ragasztóval előírás szerint lezárva.
Jó buli volt. :)
Lassan kerülnek fel az OSB táblák, kezd épület formája lenni. :)
Azt ellenőrizd, hogy a fogak felső lapja (oldala ezesetben) azonos távra legyen a létra oldallapjaitól (felső laptól ezesetben), mert különben ék-, vagy hullámos alakra marod a cuccot vele a lefogatás miatt.
Húztam ki rá madzagot, és síkra sikerült. Le se volt fogatva. 150-180 centis deszkákra akarom használni, 40 centi szélességig alkalmas. A készülő asztal úgy 120 centire van tervezve.
Szerintem te nyertél. Elsőre én is elkezdtem tippelgetni, de beugrott hogy mintha Guru egyszer elég részletesen körülírta volna a projektet, anno még rajzokkal is.
Miért ne lehetne? Nem építési engedély, csak bejelentésköteles az az építmébny ami nem lakóépület céljából épül, a legmagasabb pontja nem haladja meg a 4.5 m-t és a belső űrtartalma a 100 m3-at. De ennél nagyobbat is lehet építeni, csak az engedélyköteles és építési naplót kell vezetni. Miért ne tehetné meg?
Erre csak az állókorcos, lágy lemezes héjazat szerelhető, ami nagyon drága, hiszen ott helybe kell a salnikat legyártani, a tekercsekből.
Még a gyári klikkes változatot se lehet rá szerelni.
Nagyon figyeljetek oda az alsó eresz kiképzésénél. A francia rögzítőre vissza kell fordítani a salnikat, a korcokat is le kell hajltatani, kell egy ügyes bádogos, másképp visszanyal a víz és be fog ázni a tető.
5 évente tuti újra kell festeni. Lehet, hamarabb is.
Az utcánkban lakik egy barátom, aki a Cellkolorra esküszik -mármint zománcfestékre. Akác kerítéslécei vannak, első rétegben erősen híggal kente le, főleg a bütünél, hogy amennyire lehet, a bütünél a rostok közé szívjon be, amennyit csak tud a fa. Aztán még ráment sűrűbbel.
Nagyon jól tart neki, kb 10-12 éves, ahogy emlékszem, eddig háromszor-négyszer festette. A második festéssel nem várt sokat, a harmadiknál már talán az öt évet ő is kitartotta. De öt évnél tovább nem várt sosem, ez tuti.
ebben egy olyasmi müanyag betét van, mint amit Tintus linkelt. Nekem sajna a műanyag lap kicsit begörbült a marógép súlya alatt. Nem nagyon, de precíz munkánál észrevehwtő. Szóval én ma már inkább alu lemezt vennék. Sajna azok jóval drágábbak.
Köszi de mindenképp le szeretném festeni sötétbarnára, mert úgy harmonizál a házzal. Csak kérdés, milyen festék a jó, hogy ne kelljen 5 évente újra festeni.
Ezek a kínaiak kicsik és én nagyobbat akartam. Az asztal 36 mm vastag ebbe van belesűlyesztve . Ha érdekel az asztalom amit csináltam jelentkezz emailbe és át tudom küldeni a videót. Ötletet szerezhetsz.
Köszi a gyors infót! Néztem a gugliban, aztán el is bizonytalanodtam, annyi van. Leginkább valamilyen fémből, előfúrva, skálázva stb. A Te választásod miben előnyösebb, talán hogy így univerzálisabb?
Akác fakerítést szeretnék minél tartósabb festékkel (vékony lazúrral) lefesteni.
Szia!
Ha megszabadulsz a szíjácstól (világos rész sárgás-barnás a kérég után) ezt arész szeretik a kártevők és gombák), de a geszt(sötétebb zöldes enyhén barnás nagyobbikrész) tartós kártevők nem bátják annyira. Akkor már tartósabb az a kerítés akár kezeletlenül is.
Véleményeteket szeretném kérni: hobbi szintű felsőmaróhoz (Parkside, eddig minden OK vele) használnék maróasztal betétet. Sok féle-fajta van, ezen a szinten melyikkel vagy milyennel érdemes foglalkozni?
A knot fliller anyaggal nagyon jól lehet hibákat javítani esztétikai szempontból, de mechanikailag nem javítja a sérülést, míg az epoxi mechanikailag javítja a sérülés és nem esztétikailag. Bár szinező anyagot keverve a gyantába esztétikai javítás is végezhető.
Én már rég fel vagyok iratkozva a csatornádra, és ha továbbra is ilyen jó videókat készítesz és értesítesz a felöltésről, akkor szívesen megosztom a hobbiasztalos oldalon. Szép lett a pad.
Ja, ja. Egy Hammer c31 kombigép (amiről 2 éve tervezek egy bemutató videót) marótengelyére felfogatott Pilana 200x4x30- as flat top lap. A rendes falcmaróm kb 20mm mélységet tud, az ide kevés lett volna.
sziasztok, hogy kicsit rendezzem a kaotikus jelenlétemet az online térben, a HUN-12214 helyett/mellett csináltam egy Amadeus214 nicknevet. Az asztalos és youtube felületeken ezen fogok szerepelni, hogy a zavaró kétnevűséget kicsit rendezzem. A régi nicket nem töröltem, így végre én is adhatok 2 mínuszt :)
Fel is tettem 2 új videót ennek örömére egy pad farigcsálásáról, jó szórakozást hozzá:
Saját tapasztalatom szerint is csak tolóasztal/csapozókocsi segítségével lehet korrekten megcsinálni. 409 videója is elsősorban tolóasztalos megoldás, nem a steller a lényeg.
Amikor pedig külön kell még hozzámarni valamit, hogy illeszkedjék a kötés, az sem tökéletes, sem hatékony nem lesz (ld a körmös videót), Persze lehet, hogy csak én vagyok béna :)
Köszi a videó segítséget, ez a felezős beállításra nem gondoltam. Holnap kipróbálom. A videóban ő steller mellett mart, mégis hullámos lett a marás mert túl keskeny volt a bütü, nem feküdt fel neki sem. Ezt a videó végén lehet látni amikor a két darabot összeállította, hogy hullámos a marás.
Nemrég vásároltam egy 12mm szárú toldómarót de eddig nem volt időm foglalkozni vele. Most próbálgattam vel marni. Fickósan mar, meg kell kapaszkodni a munkadarabba rendesen pedig borotva éles és nagy a fordulatszám is marógépen. Ráadásul bütüs toldást akartam csinálni próbából.
Viszont nem tudom, hogy kellene beállítanom ezt a marót. Ha felül a csapágyhoz hozzáér a fadarab, akkor szépen megvezeti, de a munkadarabon keletkezik egy lépcső, amit nem mar meg, így meg nem fekszik össze a másik megmart darabbal sehogy. Ha kijjebb állítom a marófejet akkor a csapágy nem ér hozzá a munkadarabhoz, nincs megvezetés, nem olyan szép egyenesek a mart fogak. Kerestem leírást vagy videót az ilyen marók használatáról, de nem találtam semmit.
Ha nem vágod ki a falisín helyét, akkor annyit, amennyi a camar akasztója méretéből adódik, hogy még éppen fel lehessen akasztani a sínre. Ez kisebb lesz mint:
Ha kivágod a sínnek, akkor az oldalfal fel is feküdhet a falra, tehát akkor annyit, amennyi a Camar akasztójának mérete.
Értem én.... csak ekkor a camar függőleges játéka már nem olyan nagy És a betonfalba rögzített sinben van 9-10 mm játék. Ezért gondoltam, hogy elég picit kisebb hús is.
Azaz a HDF hátfal színes/belső fele 20mm-re van az oldal hátsó síkjától. Az már más kérdés, hogy milyen vastag nútot marsz és abba milyen vastag hátfalat raksz.
A Camarnál az előírás csak annyi, hogy 20mm-re kerüljön a vasalat az oldal hátsó élétől.
Kérdésedre pontosan válaszolva, nem nagyon szoktam mögötte hagyni. Szerintem maradjunk a fánál. Az legalább nem büdösödik.
Nem, a bankszámlámra vagy rossz hatással. Mióta olvaslak, egyre többet kell járnom pszichológushoz, ahol csak játékbabákkal tudom elmutogatni, mit érzek :D
Ezúttal három dobozt szeretnék megosztani veletek amelyek a szerszámaimhoz készültek, illetve a legkisebb ajándékba. Minimális elektromos szerszámot használtam hozzájuk. Kicsit túlzás lehet, de szeretem a szerszámaimat rendezett körülmények között tartani és biztonságban tudni.
Igazán kedves felajánlás, de van neki postaköltsége (manapság már nem is kevés, hogy a fene egye meg őket), meg el kell menned a postára, meg megkeresni a darabjait, szóval egy számlaszámot kérek mellé. Délután majd dobok egy e-mailt az otthoni gépemről. Előre is nagyon szépen köszönöm!
Az Einhell BT-SP-1300 kombinált gyalugéphez keresek gyalukést, 159*16,5*3 mm és két ovális lyuk van rajta. A magyar einhell ügyfélszolgálat barátságtalanul elküldött, hogy már nem gyártják.
Egy német oldalon találtam ilyen gyalukést, de jóval többe kerül a szállítás mint a kések. Egy francia oldalon is megtaláltam, de szeretném leellenőrizni hogy nehogy véletlenül rossz alkatrészt rendeljek.
Ezen az oldalon a 148-as tétel lenne az. ???? Penge néven szerepel a listában.
A gép robbantott ábrája az oldalon jobb oldalt felül a szürke háttéren fehér betűs résznél található de elég nehezen tudom olvasni, ezért jó lenne, ha valaki segítene pontosan beazonosítani.
20 év múlva a szótárban is így szerepel majd, esetleg mellé írva, hogy "régiesen készpénz formában is használták" ... ipari szabvány, közmegegyezés... és kiderül én voltam a hülye, bocs ... :-). Szelavi monami.
Ismerek olyat, aki a világon semmihez nem ért de ragadnak hozzá a jól fizető munkák amiket aztán így-úgy de max. tök átlagosan elvégeztet valakivel óránként kétezerért viszont az egészet úgy tudja előadni, hogy abból az a legenda kerekedik, hogy ő micsoda egy perfekt ember.Még az sem akadályozza, hogy simán leírja: "kézpénz".
Ez is egy tehetség, manapság tán a non plus ultra .Sajnos belőlem is hiányzik gyökerestől.
A héten önképzési céllal csináltam egy Android appot meg egy Node.js szerver szkriptet. Az appok secure winsockkal a szerveren keresztül szépen kommunikálnak egymással, mysql adat háttérrel.
Más ebből karriert építene, de én tudom hogy bár kitököltem, kigugliztam és működik ami egy szép teljesítmény mégsem állítanám egy percig sem, hogy én ehhez értek... hiszen csak ösvényeket tapostam a sűrű bozótban, fogalmam nincs a bozót 90 százalékáról. Pedig más széles mosollyal beírná a cv-be a kompetenciák közé, hogy Node.js, Kotlin, AndroidStudio,MySql,OkHTTP....
ha egy ilyen piros Einhell érdekel az enyémet elviheted. Az még a régi verzió - 2010 körül vettem, kb 2 éve kapcsoltam be utoljára - a tartozékait meg kell keresnem, működőképességét ellenőriznem. Az áráról meg megegyeztem :) nálam csak áll.
Én is a kékboschra szavazok, de pl a B+D is tud fordulatszámot szabályozni (ráadásul nagyobb tartományban, mint a Bosch), 3 patron jár hozzá (a Boschoz csak 2, ha jól látom).
Ettől függetlenül természetesen nem egy liga a kettő, ha megvan a rávaló, akkor én sem sokat gondolkodnék azon a 20 Mátyás különbözeten.
Tud: ilyesmi mint fordulatszámállítás, elszívás hatékonysága, késcsere egyszerűsége, magasságállítás lehetősége a talp felől, patronok választéka, stb... ezek meg pár ilyen apróság amiket tudhatnak - azon ívül, hogy forog...
És máris fogalmad se, hogy hol a fázis.
Üdvözletem. Ki mekkora hust hagy a hátfallemez mögött? 
