Szerintem minden labdajáték, sportverseny eredetileg vallási, kultikus esemény volt, néha meg temetési szertartás része. Platón szerint Atlantiszon kocsiversenyeket tartottak. A görög olümpiaszok is negyon rég kezdődtek, s csak amikor feljegyezték a győztes nevét, az volt i.e. 776-ban. Amúgy a versenyeket egy daktülosz alapította. A maják kaucsuk labdát használtak. Persze nem mindegy hogy kézzel játszottak, egyfajta dobójáték volt (hiszen az egyiptomi bőrlabdák is kicsik) vagy lábbal rugdosták, amihez nagyobb labda kell.
A rómaiak esetében mivel édesvíz nem közölte, hogy a "szőrrel bélelt bőrgolyóval" melyik testrészükkel játszottak... így csak következtetni lehet: ha a lábukkal, akkor az egymás szőrösgolyóit rughatták, ha pedig kézzel, úgy akkor, amint erre már rá is tapintottál, a sajátjukkal játszhattak...
A dél- és közép-amerikai fejlett indián civilizációknál is voltak hasonlók... bizonyos sportokat eleve onnan hoztak be Európába a spanyolok (nem tudom biztosan, de mintha maga a foci is ilyen lenne)...
Érdekes, mert az egyiptomi bárlabdák kicsit hasonlóak (még méretben is), mint a baseball labdák. De amilyet a 19. században használtak, azokhoz simán mérhetők az egyiptomiak.
Ezek baseball labdák az 1800-as évekből:
Bár a baseballt csak a 18. században találták fel, de lehet már ismertek az egyiptomiak is valami hasonlót 3600 éve?
Az egyiptomi Óbirodalom idején a papok domesztikálták a hiénát, azaz házi állat lett. Egy csomó freskó maradt fenn, amin a lefogott vagy megkötözött hiénát kacsával és libával tömik meg (lásd fentebb párat). Ez valamiféle bizarr szertartás lehetett. De a köznép is használta: vadászatra, sőt áll. meg is ették a hiénát. Az Óbirodalom után valamiért visszaadták a természetnek az állatot…
A hiéna okos állat, a fogazata rendkívül erős, s a legenda úgy tartotta tud(ott) emberi nyelven beszélni. Afrikában ma is előfordul tartása.
A 60-70 méter maga a gízai domb, amin a piramisok állnak, s ha ezek közép magasságában volt a jel, az azt jelent, hogy annak tengerszint feletti magassága 130-140 méter.
De megmondom öszíntén, nem hiszem, hogy ha volt ott bármilyen vonal, az a vízözön vízszintjét jelölte volna. Viszont a koptok már keresztények voltak és a Biblia leírja Noé özönét. Lehet ez adta a legenda alapötletét nekik egy csíkról vagy kék sávról a piramis oldalában.
Ráadásul a piramisok az Óbirodalom alkotásai, úgyhogy az időhatár is véges. Bár olvastam olyan teóriákat, hogy Noé özönét az i.e. 2400 és 2200 közé helyezték valahová, de ezek inkább spekulációk, nincs mire hivatkozniuk.
"Egyébként egy kopt/arab legenda szerint volt a két nagy piramis oldalán, fenn a magasban, úgy közép tájt, egy vízjel (mikor még rajtuk volt a burkolat), ami azt mutatta volna, hogy vízözön idején hol állt a víz."
Nos erről írtam... ;) Nem tudjuk, hogy a bizonyos özönvíz, ami biztos hogy volt, nem is egy, mennyi ideig tartott víz alatt hol és mekkora területeket... 60-70 méter az nagyon kevés amúgy...
Nagyon jó ötlet. Volt, aki szerint a Szfinx medencéje fel volt töltve vízzel, viszont ez a medence nyugatról keletre lejt erősen. Így elképzelhetetlen hogy pld. a déli partfal végig egyformán deformálódva legyen.
A talajvízszint egyébként 5000 évvel ezelőtt alacsonyabban lehetett, mint manapság, mert a Nílus átlagos vízszintje is lentebb volt 3-6 méterrel, mint ma (ez vonatkozik a környező partra is). Egyébként egy kopt/arab legenda szerint volt a két nagy piramis oldalán, fenn a magasban, úgy közép tájt, egy vízjel (mikor még rajtuk volt a burkolat), ami azt mutatta volna, hogy vízözön idején hol állt a víz.
A két nagy piramis alatti domb 60-70 méterrel van a tengerszint felett. Az egyiptomi történelem kezdetén (i.e. 31. sz.) a mítosz szerint volt egy vízözön, mikor a tenger betört a Deltába, s a vizeket az első egyesített király, Mena vezette el. De ekkor még nyoma sincs a piramisoknak és a Szfinxnek.
Ha valóban hosszabb időre a vízszint drámai módon megemelkedett a piramisok fennsíkján, úgy miként lehet, hogy csak a Szfinx partfalát erodálta ennyire és sehol mást? Vagyis vannak még hatalmas erodált felületek, de azok romlását láthatóan a szelek hajtotta nedves homok okozta. A Szfinx partfalának erodálósáért, mint azt már régebben is kifejtettem, nem sok köze van a víznek, esőnek…
Esőzés helyett én vízszint emelkedésre tippelnék... ;) (szerintem víz alatt volt egy ideig a fennsík és minden építménye... ez látszik is rajtuk elég jól... hogy meddig volt a max szint az is látszik... hogy mikor, fogalmam sincs...
1. Több felajánlási sztélén, mint Tutuiáén is, látható ez a félköríves monstrum a szobor hátának tetején. Az újbirodalmi időkben egyfajta díszítésként volt ez a hátán. S akár a királyi legyező, egyben nap-jelkép, s egyben a szfinx szárnyait imitálná. Ha a méretarányok helyesek úgy az alja több, mint tíz méter széles kellett legyen. A tartó rúdja valószínűleg épp abba az üregbe süllyedhetett, amit Baraize a háton vasajtóval lezárt. Az biztosan nem egy csészealj, amit Herschel annak hisz, de minek is szállna le az amúgy is gyenge hátára? Igaz a Henutszen-sztélé az Ízisz templomából éppen egy isten leereszkedéséről beszél a Szfinx mellett, hogy akkor villámcsapás érte a szobor hátát. Viszont az egészet Hufu idejébe teszi.
2. A jobb füle alatti bevájás érdekes. Egyrészt elég szabályosnak tetszik. Már a középkorban volt egy legenda arról, hogy a fej üreges, s titkos kamra van benne. Gyakorlatilag ez nem igaz, hiszen nincs is annyi hely benne, ha figyelembe vesszük a fejtetőn lévő nagy lyukat. Viszont éppen kincskeresők kezdhettek vájni egyfajta kutatólyukat a fül alatt akkoriban. A másik lehetőség, hogy az állszakáll tartója lehetett itt. Ugyanis az isteni állszakáll levehető lehetett. Egy nagy bronzabroncs volt a tartója, ami fültől fülig tartott. Viszont a bal oldali fül alatt is kéne akkor ilyen bevájásnak lenni…?
3. Ez a fejtetőn lévő lyuk, majd 6 láb mély, de lerágott csont. Az újbirodalmi időkben, mikor koronát is viselt, sőt kétfélét, annak tartórúdja volt benne (hasonló van a Memnon kolosszusok fején is). Igaz akkoriban nem lehetett ekkora, s nyilván ezt is középkori kincskeresők nagyobbították meg.
4. Ha ez a feljegyzések csarnoka létezne is, a benne őrzött „feljegyzések” megléte erősen kérdéses, ugyanis tudtommal a mellső mancsok alatt két méterrel van a talajvízszint.
Egyébként az újbirodalmi időkből számos ábrázolását ismerjük a Nagy Szfinxnek, és ezeken a királyi fejkendő (nemesz) lecsüng a vállra, a mellkas is ép, pedig az áll alatt volt egy ék alakú forma, amire az állszakáll támaszkodott. Gyakorlatilag olyan rosszminőségű a kő a fej alatt, a nyaktól lefelé, hogy ez a rész egyszerűen szétporladt.
Én persze elvetem az ún. esőzéses elméletet, bár Hufu ideje után, az i.e. 3. évezred második felében is volt egy esősebb időszak. Szóval azt, hogy az esőzések alakították volna olyanná a szobrot és annak árokfalát, amilyen (ráadásul 12-15 ezer éve). Egyrészt egész Gízában nincs hasonló deformáció. A keleti árokfal a legdurvább, pedig láthatóan csak Khephrén halotti útja után vájták, mert követi annak vonalát! Viszont az út másik oldalán nyoma sincs ilyen eróziónak. A nedves homokot hordó szelek a gyenge minőségű kőrétegeket rombolták erre leginkább. A fej alatt egyszerűen szétmálasztották az utolsó 3000-3500 évben a fejkendő alsó részeit.
Ezt a részt erősítette meg Baraize kis betonfallal.
Persze a gízai nagy Szfinx óhatatalanul vonza az érdeklődöket, rajongókat. A legváltozatosabb történeteket találják ki, bár némelyik esetében a nyitja az lett volna, hogy kicsit utána néznek azon régészeknél, akik jobban foglalkoztak a Szfinx történetével, régészetével. Egyébként a közönség nagy érdeklődése ellenére vagy inkább dacára az egyiptológia vagy az egyiptológusok éppen ellenkező arányban nem foglalkoztak a gizai monstre szobor kérdésével.
Az előbbi hsz-ben említettem, hogy Baraize egy vaslapot rakatott a fejtetőn lévő lyukra 1926-ban (a fentebbi kép 1925-ből való, amikor még nyitva volt). Erről szintén elkezdték azt híresztelni, hogy szintén egy titkos üregbe vezet. Baraize a háton lévő üreg tetejére is vaslapot rakatott. Itt valóban volt egy üreg, amit egy természetes repedés mentén alakítottak ki, és egy kis barlangba vezetett, ahol egy koporsó maradványait találták: https://i.pinimg.com/564x/c8/90/dd/c890dd81025e99c2d93d72492240a264.jpg
Ennek amúgy semmi bizonyítékét nem adják, hanem velemiféle furásokra ésm más mérésekre hivatkoznak.
Ha valaki foglalkozott a Szfinx kérdésével, vagy csak érdekli, úgy nyugodtan írjon válaszokat a felvetett pontokra: pro-kontra. Van ami hihető ezekből, vagy tévedések ezek?
Megint belebotlottam egy érdekes cikkbe. Az Est napilap közölte 1926. ápr. 4-én: Kiássák és restaurálják az egyiptomi Szfinkszet címmel (szerencsére elég hosszú cikk).
Ez éppen a gízai nagy Szfinx utolsó kiásása, ami 1926-ban történt, a francia építész és egyiptológus, Baraize vezetésével. A cikk helyszíni riport is. Épp ezt a "restaurációt" érte a legtöbb kritika ill. különböző bizarr dolgok is társultak hozzá. Baraize pld. egyszerűen betonból kipótoltatta a nemesz hiányosságát a nyaknál. Hisz ha az újabbkori képeket megnézitek és összehasonlítjátok az 1926 előttiekkel, úgy rögtön látható, hogy mit pótolt ki a vállak fölött Baraize (a cikk szerint mert nagyon meggyengült a szobor nyakrésze, s félő volt, hogy letörik a feje). Ezt ma sem otthagyni nem akarják, de már eltávolitani sem nagyon merik. A mellkas előtti rejtett üregre felül vasajtót rakatott, akár a fejtetőn lévő és a háton lévő üregre. A Szfinx oldalában lévő elrejtett üreget Baraize megtalálta, mint azt néhány korabeli fotó is mutatta, de valamiért a bejáratát újból befalaztatta, úgyhogy Hawassnak és Lehnernek megint fel kellett fedeznie az 1980-as években, és még pár apróság...
el kell fogadni, hogy Sch tudományos ismeretei kimerülnek ezen a szinten. engem is megrázott a dolog, hogy egy (látszólag) írni-olvasni képes ember ennyire korlátolt legyen, de most már egyértelmű, hogy leragadt ezeknél a már a múlt században is idejétmúlt "rejtélyeknél" (nádi farkas, a Vénusz radaros feltérképezése a leszálló egységek által, marsi atomháború, üreges Hold). nota bene az is kiderült, hogy Lapajov topiktársnak a Bimini úttal kapcsolatos orbitális baklövése nem a véletlen műve volt: még a mestere hozzászólását sem olvassa le figyelmesen, lásd a holdak összekeverését.
Értem. Tehát a Vénusz, Faszon nevű holdja..? :D Amúgy van mesterséges Hold teória is, azaz a Föld Holdja is gyanús egyeseknek... (node biztos tudod) ;)
Egy régi hobbit mondás szerint: Ha valami mesterséges, az fel is robbanhat!
Egyesek a Vénusz holdját mesterségesnek gondolták. Joszif Szklovszkij szovjet asztrofizikus nem tartotta lehetetlennek azt a felvetést, hogy a Mars két holdja mesterséges eredetű (két könyve is van magyarul).
Nem Daniken pusztította el a Phaethón bolygócskát, hanem évekkel előtte már mások megtették ezt, azt állítva, hogy egy mesterséges, bolygóméretű termonukleáris kisérlet robbantatta fel. Zigel már az 1960-as évek elején elég logikus érveket szedett össze arról, hogy a Phathónon volt élet: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=149856312&t=9000303
1970 elején a szovjet Komszomolszkaja Pravda újság leközölte két szovjet kutató, Vaszin és Scserbakov elméletét arról, hogy a Holdunk belül üres, hatalmas gépezetek vannak benne. 1,75 milliárd éve egy fejlett civilizáció alkotta és tette ide a föld körüli pályára. Ezt a teórát mind cáfolni, mind elismerni nehéz, hiszen választ ad a Hold számos anomáliájára, furcsaságára. Viszont magára az értelmére, csak hiányosan ad feleleletet szerintem, hogy ti. minek dolgoztak volna ekkora energiát egy akármekkora szupercivilizáció, csak hogy égi kisérőként egy akkor még kezdeti állapotban élő bolygó mellé helyezzék és egyáltalán, mi célból? Az amerikai George H. Leonard 1977-ben könyvet is adott ki a témáról, ami jópofa borítókkal jelent meg: Valaki van a Holdon címmel (Somebody else is on the Moon, 1977). Pld. itt van 3:
Ha jól emlékszem, Daniken is felvetette, hogy a Zidegenek felrobbantottak egy bolygót a Mars és a Jupiter között, hogy így jussanak energiához. Ahogy művelt francia mondja: Sapienti sat.
Lehet a filmsorozatból lopta az ötletet Preston? Javaslom levél írását (egyben lebuktatását) neki Ámerikába: figyelj pusz-pusz az ötleted az Agymenőkből van (hátha módosít rajta).
Sitchin nem azonos kategória azokkal, akiket említettem. Magát ha jól tudom nyelvésznek mondta, de ez nem igazán volt meggyőző. Őt nem volt honnan kiközösíteni...
Mondjuk az könnyen elképzelhető, hogy egy Hold nagyságú égitest felrobbanjon; pl. az Agymenőkben is volt egy rész, amikor lézerrel tesztelték a Holdon hagyott tükröt, a derék szomszéd meg aggódott, hogy nem fog-e felrobbanni? 'Micsoda, a lézer?' 'Nem, a Hold!'
Szerintem sok tudós járt így, hogy nem cak kiközösítették, hanem megvonták a fokozatait, ha nagyon erőltetett valami elborult teóriát. Sitchin pl biztos hogy így járt, csak valószínűleg nem nagyon hatotta meg... Hirtelen most többet nem tudok sorolni, de a lényeget tekintve szerintem ez is elég. Sokan nyiván vagy még időben észbekaptak és visszavonták, vagy belátták, hogy csak vad, hobbi teória volt, és úgy megúszták talán... nem tudom...
