MEGÚJUL A NYÍREGYHÁZI GYALOGOS VASÚTI FELÜLJÁRÓ - A MUNKÁLATOK IDEJE ALATT A MÁV INGYENES BUSZOKKAL SEGÍTI A GYALOGOSOK KÖZLEKEDÉSÉT
A MÁV Zrt. felújítja a nyíregyházi állomásnál lévő gyalogos felüljárót (az úgynevezett Repülőhidat). A munkálatok 2011. október 28-án késő este kezdődnek, a tervezett befejezés 2011. november 25-e. A felújítás ideje alatt a gyalogosok közlekedését autóbuszok segítik.
A vasúti felüljáró főszerkezeti elemei elavultak, az évek során korrodálódtak, ezért vált szükségessé a felújítás. A rekonstrukció keretében - egyebek között - lekezelik a korrodálódott részeket, az oszlopokat lefestik. A hídszerkezetet le is emelik a helyéről, ami az éjszakai órákban fog történni, hogy ne akadályozza a vonatok közlekedését. Ezen munkafázis alatt - illetve a visszaemelésnél is - a vasúti felsővezeték-rendszert feszültségmentesíteni kell. Mivel ez szintén az éjszakai órákban történik majd, a vasúti forgalmat nem zavarja.
A felüljáró új, különleges, kompozit műanyag burkolati réteget kap, ami biztonságosabb közlekedést tesz lehetővé, s stabilitása is magas fokú. Hasonló anyaggal burkolt felüljáró csak egy van az országban, mégpedig Újszászon, ahol az üzemeltetési tapasztalatok kimondottan kedvezőek.
A most induló felújítás költsége mintegy 30 millió forint, amelyet a MÁV Zrt. finanszíroz.
A munkálatok ideje alatt, azaz előreláthatóan 2011. november 25-ig, a vasúttársaság ingyenes buszjáratokat közlekedtet - a Szabolcs Volán közreműködésével - az addig nem használható felüljáró két vége között. A felüljárót sokan iskolába, munkahelyre történő eljutásra is használják. A MÁV szakemberei az állomással átellenes oldalon található iskola vezetőségével is egyeztettek a vasút túloldalára átjutás ideiglenes módjáról.
A buszok reggel 6-9 óra közt, valamint 13 és 17 óra közt szintén 20 percenként közlekednek, ezeket bárki ingyenesen igénybe veheti. A buszok a helyi buszállomás 1-es állásáról indulnak, a Dugonicsutca 1-3. számig, azaz, a Dohánygyárig közlekednek. Az iskolába járók eljutását könnyítendő a Wesselényi Miklós Középiskola, Szakiskola és Kollégium előtt is megállnak.
felmerül kérdés,hogy ezeket csak a megnövekedett papírméret betöltésére,vagy tényleg "hasznos adatközlés" végett nyomdázza rá a gép? A nyugtákkal kapcsolatos formai követelményeket szigorú adójogszabályok írják elő (ezek az EMKE kifejlesztésekor még nem léteztek), sok új adat (így a kp, visszajáró is) ezek miatt található meg a jegyen. A rendszám és a gkv azonosító az ellenőrzést segíti.
Életem utolsó diákjegyét az új készülék adta ki. Az új jegy a MÁV által nyomtatotthoz hasonló méretű,de máshol van elvágva,így még annál is hosszabb. A papíros a réginél számottevőbben több információt tartalmaz,bár felmerül kérdés,hogy ezeket csak a megnövekedett papírméret betöltésére,vagy tényleg "hasznos adatközlés" végett nyomdázza rá a gép? A készpénz/visszajáró feltüntetése jó ötletnek tűnik. Nem mintha zavarna,sőt miért is ne,de a busz rendszáma szerintem jóformán csak a buszmániásoknak lehet érdekes. (A jutalmazásra vagy leteremtésre kívánt sofőrt általában úgysem ez alapján azonosítja az utas) A nyomtatás mindössze egy pillanat, ha belejönnek a sofőrök a gép kezelésébe(már ha nem bonyolult alapból,ezt nem tudom), talán a jegyváltás folyamata gyorsulhat valamelyest az EMKE-hez képest.
Az utazásról annyit, hogy Mezőkövesdig végig foglalt volt az ülőhelyelyek legalább ~70%-a,de néha többen is álltak. A csomagok igen nehezen fértek el a Sanyi két kis ládájába. (leglehetetlenebb csomagnak az öregnénik kerekeskocsija bizonyult) Kár hogy az ajtótlan oldalon nincsen kialakítva csomagtartó,máskülönben - az SZV flottájából választva - egészen megfelelő jármű lenne ez az egri vonalra.
Ha jár a motor, akkor van kenés N fokozatban is. Amúgy magától is kiteszi, pl. megállófék üzeme esetén. Járó motornál kitenni D-ből N-be nem gáz, bajt nem okoz, ellenben visszatenni, mikor még a hajtott kerék gurul, már igen, vagy nagy motorfordulatnál. Anno a régi prágánál igen, lehetett így spórolni, meg a váltó is kímélve volt, mert az nem tette pihentetőbe lámpánál, vagy megállóban, hanem állandó hajtás volt. De az sem tesz jót, amikor lámpámál áll a busz és nem megállófék van, hanem simán westing, akkor nem teszi pihentetőbe a váltót, az sem tesz neki jót, olyankor igen, westing és N-be. GSR-nél ellenben nyáron kánikulában, folyamatos menetnél viszont néha kényszerből kell kitenni üresbe lámpánál, mert túlmelegszik az olaj és az elektronika a váltóban és olyankor sokszor fulladnak megálláskor, ugyanúgy tolatáskor is, de ezek a típus betegségei.
A wrc-nél (cld-270) is lehet csökkenteni a fogyasztasát úgy, hogy nem gurítod...:), feltéve ha jól van beállítva a bubu...
Én régesrég még a 200-asok hőskorában láttam ezt gyakran Miskolcon, igaz ott nem N-be nyomta, csak kiugrasztotta D-ből a váltót, bár az eredmény gondolom ua.
Egy dolog érdekelne a Solarisokkal kapcsolatban, az általában lámpánál történő idióta szintállítgatás gyári remek, vagy sofőrjáték?
Így igaz! Pont, hogy nem, mert üresben, azaz N fokozatban nem megoldott a belső alkatrészek automatikus kenése. Ráadásul buta a sofőr, mert így nem spórol, akkor tudna az anyaggal spórolni ha levenné szimplán a gárzól a lábát D fokozatban... Egyébként 2 ilyen "vezető" van Nyíregyen. Nekik szívem szerint a CLD-270-et odaadnám. Azzal nyugodtan gurigázhatnának üresben, annak nem nagyon számít, és legalább nem tennének tönkre egy több 10 milliós gépezetet...
Én azt bírom mikor úgy hasznáják mintha manuális váltós lenne... Felgyorsít aztán "kiteszi üresbe", mikor közeledik a lámpához visszanyomja D-be és ránt egy nagyot.
A D inkább az automata üzemre utal nem? A direkt inkább az áttételmódosítás nélküli hajtásra illik. D-ben pedig szépen pakolgatja a fokozatokat ahogy éppen szükséges.
Hali! Lenne egy olyan kérdésem, hogy a Solaris buszokon az N betűvel ellátott kapcsolót mikor kell/szokták használni a buszsofőrök? Mert menet közben mindig a D van benyomva.
