Kinek van tapasztalata az egészségpénztárakkal kapcsolatban?
Hogy lehet őket összehasonlítani? Mekkora a kezelési költség, milyenek a szolgáltató partnerek , milyen szolgáltatásokat lehet igénybe venni, milyen rugalmas az ügyintézés?
Gondolom sok középkorú illetve idősebb embert érinthet ez a dolog, akik adókedvezményt vehetnek igénybe az eü szolgáltatások, gyógyszerek, sportszerek, fitness, uszodabelépő után.
pályakezdő fiatalként általában nem sokat költünk gyógyszerre, orvosra, de ha valaki huszonévesen néhány év alatt eléri a 3M tőkét, zsebre teszi a 20+10% adókedvezményt + némi hozamot, ami néhány éve még szemmel látható (5-6%) volt, nem úgy mint most.
Ha elérte a 3M tőkét, akkor már az éves 150-et el lehet költeni, valamire csak sikerül. Ha végképp nincs mire, lehet kérni nyugdíjpénztári számlára.
Aztán a többségnek születik 1-2-3 gyereke. Szüléskor a legtöbb pénztárból már fel lehet venni gyermekenként 1M-t számla nélkül + a gyereknevelés költségei (oltások, pelenka, őssejt levétel, tárolás stb), szóval a 3M max. 2 gyerekre elég, de ahogy fogy nyilván lehet újra befizetni.
Ha a gyerekekre már nem kell költeni (elszámolható dolgokra legalábbis), akkor újra ki lehet építeni a 3M tőkét, aztán ahogy öregszünk, úgy lesz egyre több eü kiadás, amire jól jön majd ez a pénz.
Ráadásul a 3M tőkéhez még 2M befektetés sem szükséges: 1. évben 500k befizetés + lekötés, erre 2. évben 150k adóből + 450 befizetés, az egészet lekötni, erre 3. évben 150k adóból + lejár az 1. évi 500 lekötés, 283ezer befizetés, egészet lekötni 4. évben 150k adóból + lejár a 2. évi 600 lekötés, 250 befizetés, egészet lekötni 5. évben 150k adóból + lejár a 3. évi 883 lekötés, 186ezer befizetés, egészet lekötni 6. évben 150k adóból + lejár a 4. évi 1M lekötés, 116 befizetés, egészet lekötni 7. évben 150k adóból + lejár az 5. évi 1,22M lekötés, már csak 44ezret kell befizetni 8. évben 150k adóból + lejár a 6. évi 1,42M lekötés, idén csak 28ezret kell befizetni 9. évben 150k adóból + lejár a 7. évi 1,56M lekötés, többé nem kell befizetni, a rendszer önfenntartó lett, elkölthetjük az évi 150 ezret + amivel több a 2 évvel ezelőtti lekötés, mint 1,5M
Ha jól számolok összesen 1 357 000 Ftot fizettünk be, mindezt 8 év alatt, egyre kisebb összegekkel.
Nem számoltam a pénztár levonásával, de még egy magas 8% levonással is csak 1,5M alatt lenne a saját tőke, ezen kívül a hozamokkal sem számoltam, igaz az manapság jelképes, de nem volt ez mindig így.
Illetve még egy dolog. Ha valaki tud elszámolni egészség/önsegélyező pénztári szolgáltatásokat, akkor még a költség levonással együtt is jobban megéri azokra elhasználni az adókedvezményt, és a lekötésre szánt pénzt inkább befektetni. Ha meg nem tud az ember felhasználni nagyobb összeget ilyen szolgáltatásokra, akkor minek ott tartani 3 millát lekötve?
Azt akartam kihozni, hogy ne 150ezerről beszéljünk, hanem jóval kevesebbről. Mivel bent tartasz 3 milliót tartósan egy minimálisat kamatozó helyen, ezért ha a mérleg másik oldalára azt rakod, hogy beraknád azt a pénzt egy normálisan kamatozó helyre (erre hoztam példának a TBSZ-en prémium állampapírt), akkor ahhoz képest elmaradsz egy csomó kamattól. Ezt persze ellensúlyozza a 150ezer adókedvezmény, sőt igazából több is mint a kamat, de eszerint valójában nem 150ezret nyersz évente, hanem mondjuk 50-60ezret.
"nem számoltam utána, de jónak tűnik, viszont rettenetesen bonyolult ezekkel szórakozni,"
Rettenetesen bonyolult? Utalással és/vagy csoportos beszedési megbízással befizetsz, illetve lekötsz. Mindezt online. Egyedül az első pár évben érdemes rá odafigyelni, hogy mennyi a befizetésed. Ha az elejétől fogva kihasználnád a maximális adókedvezményt, akkor úgy, ahogyan levezettem. Utána pedig már csak a 1,5-1,5 milliót kell lekötnöd évről évre.
"Én biztos nem állnék neki állampapírokat, kötvényeket vagy részvényeket vásárolni, hogy kiegészítsem azt a hozamveszteséget, amit elbukok ezzel a módszerrel."
Ha nem titok, akkor megírod, hogy mekkora a havi megtakarításod, és hogy a 13 év elteltével hogy áll jelenleg az egyenleged? Csak hogy konkrét számokkal lássam, miért is olyan kedvező ez a megtakarítási forma.
"Számomra rettenetes ez a "lenyúlnak" beidegződés."
Természetesen nem lenyúlásról van szó, ezért is tettem szigorúan idézőjelbe. Ha az úgy korrektebb, akkor maradjunk a levonás megfogalmazásnál, a lényegen ez semmit sem változtat: ennyivel kevesebb pénzed lesz a befizetésekből.
"Az 1,5-2 milliós példád biztosan rossz! Nem is értem ez honnan jön."
Tényszerűen, számokkal vezettem le Neked egy példát. Ha erre azt írod, hogy ez "biztosan rossz", az egy értelmetlen vitaalap. Ha tényszerűen leírnád, hogy melyik résznél is tévedtem, akkor könnyebben átlátnám, hogy hol is hibáztam.
"Minden évben 750e után kaphatod meg max 150e adóvisszatérítést...Még egyszer mondom, a már korábban befizetett tőkéd semmilyen módon nem befolyásolja az adóvisszatérítés mértékét!!! Lehet az 10 millió, 50 millió vagy 100 millió is akár."
Többször is leírtam, de továbbra sem akarod megérteni: az önsegélyező pénztárak esetében nem csak a befizetések után tudod igénybe venni az adókedvezményt, hanem a számládon lévő lekötések esetében is. A különbség annyi, hogy a befizetésekre 20% jár, a 2 éves lekötéseknél pedig a lekötött összeg 10%-ára. A 150 eFt-os adókedvezmény kihasználására tehát 3 lehetőséged van:
1. befizetsz 750 ezret (ahogyan Te is írtad), és a következő évben megkapod a 20%-os adókedvezményt. 2. lekötsz a számládon 1,5 milló Ft-ot, és ezután kapsz a következő évben 10% adókedvezményt. 3. kombinálod az első kettőt: pl. befizetsz 500 ezret (ami után 20% jár), plusz lekötsz a számládon 500 ezret (ami után 10% jár). Így a következő évben lesz a befizetésed után 100 ezer Ft adókedvezményed, plusz még lekötésed után 50 ezer.
Kemény vagy, de hát ez is egy megoldás :) nem számoltam utána, de jónak tűnik, viszont rettenetesen bonyolult ezekkel szórakozni, ennél sokkal kényelmesebb ember vagyok :) Én biztos nem állnék neki állampapírokat, kötvényeket vagy részvényeket vásárolni, hogy kiegészítsem azt a hozamveszteséget, amit elbukok ezzel a módszerrel. És ha ugyanazt a pénzt forgatom folyamatosan, akkor nem növekszik a tőkém (kvázi a megtakarításom). Persze, ha nem építek az ebből megtermelt hozamra és félek kockáztatni akkor mindegy is.
Szóval megértettem a dolgot, de én ezt így biztos nem csinálnám.
De hát, ezért mondtam, hogy több jó megoldás van. Neked ez a módszer bejön, sima ügy, teljesen jónak tűnik, ha van kedved, időd és tudásod hozzá. Azért az emberek nagy része soha nem fog saját maga kötvényeket vagy értékpapírokat vásárolgatni és jól is teszi, ha egyszer nem ért hozzá.
Még néhány gondolat:
Számomra rettenetes ez a "lenyúlnak" beidegződés. Úgy forog ez a köznyelven, mint valami beakadt bakelit lemez. Ebből működnek, ezt azért fizetem nekik, hogy elérjem az ügyfélszolgálatot ha kérdésem van, hogy kezeljék a pénzem, hogy megcsinálják azt amihez én nem értek (befektessék a megtakarításomat). Nem lenyúlják, ebből tartják fenn magukat. Ha úgy tetszik, a kényelmemet fizetem meg, hogy nem nekem kell csinálni és tudatosan vállalom az ezzel járó minimális kockázatot. Nevezhetjük számlavezetési díjnak, hiszen egy bank sem ingyen kezeli a számlád. Ha ezt a működési költséget levonom, még akkor is bőségesen jól járok az adóvisszatérítéssel és a jóváírt, nagyon szép hozamokkal.
Az ÖNYP-ben a megtakarítási időszak 10 év, nem 30! 10 évet követően már vannak lehetőségeid, csak minek akarnám kivenni még a kereső éveimben a nyugdíjcélú megtakarításom.
Az 1,5-2 milliós példád biztosan rossz! Nem is értem ez honnan jön. Minden évben 750e után kaphatod meg max 150e adóvisszatérítést. Ez egészen biztos, bármelyik pénztárnál utána járhatsz. Vagyis ha ezt be tudod fizetni minden évben, akkor minden megkapod a 150e-t. Még egyszer mondom, a már korábban befizetett tőkéd semmilyen módon nem befolyásolja az adóvisszatérítés mértékét!!! Lehet az 10 millió, 50 millió vagy 100 millió is akár.
Amúgy persze, ha az embernek van mit, akkor érdemes több megtakarítást fenntartani, nekem sem az ÖNYP egyetlen, de ez egy pénztáros topic.
Mo-n 2016-ra a kb 4 millió keresőre több, mint 1 millió ÖNYP tag jut. Azért ez nem azt mutatja, hogy az emberek bizalmatlanok lennének ezzel a megtakarítási formával szemben. Sokkal inkább a pénzügyi edukáció hiányzik, meg rossz beidegződések vannak.
Sok sikert neked, remélem minden úgy alakul, ahogy tervezed!
Amúgy ha valakit érdekel, itt ki tudja számolni, hogy az életkor és a tervezett havi befizetés esetén kb mekkora összegre lehet számítani mire nyugdíjba megy. Más pénztárnál ilyen kalkulátort nem találtam. Kicsit le kell tekerni az oldalt.
Minden egyes lekötés után 10% adókedvezmény vehető igénybe. A lényeg itt az évi 150 ezres adókedvezmények felmarkolása, nem pedig az a csekély hozam, amit a pénztár termel.
2 milliót befektetsz, és ezután nyugdíjas korodig kapod évente a 150 eFt adókedvezményt. Tudsz ettől jobb opciót?
Egy gyors levezetés, remélem, hogy pontosan számoltam. Nulláról indulva:
2017. év végéig befizetsz 750 eFt-ot.
2018. év elején 2 évre lekötöd a 750 eFt-ot + az előző év befizetése után járó 150 eFt adókedvezményt (900 eFt). Így a következő évre már megvan 90 eFt adókedvezményed. Ahhoz, hogy kihasználd a maximális adókedvezményt, befizetsz még 300 eFt-ot.
2019. év elején 2 évre lekötöd a 300 eFt-ot, és az újabb 150 eFt-os adókedvezményt (450 eFt). Így a következő évre megvan 45 eFt adókedvezményed. Ahhoz, hogy ebben az évben is kimaxold a kedvezményt, befizetsz még 525 eFt-ot.
2020. elején lesz a számládon 525 eFt + 150 eFt adókedvezmény, illetve felszabadul a 2018-ban 2 évre lekötött 900 ezres megtakarításod is. Ez összesen 1 millió 575 eFt. Ezt 2 évre lekötöd, így le is van tudva a jövő évi 150 eFt-os adókedvezményed.
2021. év elején lejár a 2019-ben 2 évre lekötött 450 ezres megtakarításod. Ezt, és az újabb 150 ezres adókedvezményt lekötöd 2 évre. Így a következő évre megvan 60 ezer Ft. Ahhoz, hogy ebben az évben is kimaxold a kedvezményt, befizetsz még 450 eFt-ot.
2022. évtől kezdődően egyetlen fillért sem kell már befizetned, az évenként megújított 2 éves lekötésből automatikusan megkapod minden évben a maximum 150 ezres adókedvezményt! De végivezetve a képletet: a 2022-es évre lesz 450 eFt megtakarításod, 150 eFt adókedvezményed, és lejár a 2020-ban 2 évre lekötött 1 millió 575 ezres megtakarításod. Ez összesen 2 millió 175 eFt. Ebből lekötsz 1,5 milliót 2 évre.
2023. évben marad a számládon 675 eFt, kapsz 150 eFt adókedvezményt, plusz lejár a 2021-ben 2 évre lekötött 600 ezres megtakarításod. A felgyülemlett, közel másfél millió Ft-ot (1 millió 425 eFt) megint lekötöd 2 évre.
Innentől kezdve az évi 1,5 + 1,5 milliós lekötott "alapösszegeken" felül évente 150 eFt adókedvezménnyel gyarapodsz. Ehhez mindössze 2 millió Ft (750e+300e+525e+450e) befizetésre volt szükséged. Illetve valamivel több, mert a könnyebb átláthatóság miatt nem számoltam a pénztár levonásával. De ez például jelentéktelen összeg lesz (évente ca. mínusz 2 eFt), ha a Patika EP-be fizeted a minimális havi tagdíjat, és kihasználod a novemberi ingyenes befizetést. Amikor pedig már lényegében befizetések nélkül is igénybe tudod venni a 150 ezres adókedvezményt, maradhatsz Patika tag, vagy bármikor átviheted a pénzt egy másik önsegélyező pénztárba. A működési költségre történő levonás mindeközben végig csak ca. 2 ezer Ft/év lesz (hiszen csak a minimális tagdíjat kell fizetned), szemben az önyp-nál történő, évi ~21 ezres levonással (ha 750 ezret fizetsz be minden évben, hogy igénybe tudd venni a 150 ezres adókedvezményt). Ez 30 éves távlatban: 60 ezer Ft kontra 630 ezer Ft.
Szerinted melyik a jobb választás az adókedvezmény kihasználásához? Mindösszesen 2 mFt befizetéséből egy "önfenntartó rendszert" létrehozni (önsegélyező pénztár 2 éves lekötésekkel), vagy inkább 25-30 évig, évente 750 eFt-ot befizetni egy önkéntes nyugdíjpénztárba? Számolj utána, hogy mi történik az első esetben: a 2 milliós befektetésből 30 év alatt lesz össz ~6,5 milliód + a szerény kamatok (ha időközben persze nem változnak a jogszabályok). Abból a pénzből meg, amit havi rendszerességgel fizettél volna az önkéntes nyugdíjpénztárba, állampapírokba, vagy egyéb megtakarítási formákba fektetheted.
Ezt a lekötés mániát sose értettem. Ezek a pénztárak jellemzően lóf*szt se kamatoznak. Ha 1% hozamot feltételezünk, és ott parkoltatsz 3 millát (évenként 1.5-et váltogatva lekötve) egy TBSZ-en tárolt viszonylag kockázatmentes Prémium Állampapírhoz képest buksz a kamaton nagyságrendileg 90ezret évente. Így a 150-ből máris csak 60 marad. Én most kisgyerek miatt el tudom költeni a maximális 750-es EP befizetést, de ha már nem lesz ennyi költésem, biztos akkor kevesebb állami támogatást fogok igénybevenni, lekötni nem fogok.
Ez így van. Csak nem mindegy, hogy ha esetleg 2 évtized múlva a legrosszabb forgatókönyv áll elő, akkor 20 millió Ft befizetésedet bukod el, vagy csak 2 milliót. Ez a különbség egy önyp, és egy önsegélyező között (utóbbi kiegészítve egyéb megtakarítási formákkal).
"750e Ft-ot elég befizetni évente, nem kell +22e. A 150e ft-os adóvisszatérítés a befizetett összegre jár, nem a jóváírt összegre, senki nem "nyúl le" 22e Ft-ot. Látom, mert használom."
Ebben igazad van, valóban tévedtem: maga az adókedvezményaz összes befizetésre vonatkozik. De ettől függetlenül azért "lenyúlás" még van, hiszen az évi 750 eFt befizetésedből ~21 eFt-ot elvonnak a pénztár működési költségére.
"Mind az EP, mind az önsegélyező esetében a megtakarításom felhasználása korlátozott, így ennek likviditásával azért vitatkoznék."
Korlátozott, de ez még mindig jobb opció, mint az önyp, ahol a megtakarítási időszakban a lehetőséged száma 0.
Amúgy az önsegélyező pénztárak szolgáltatása a "mezei" EP-hez képest (már, ha van még egyáltalán ilyen) picit szerteágazóbb. Az EP szolgáltatásain felül az alábbi önsegélyező szolgáltatások vehetők még igénybe:
- lakáshitel törlesztésének támogatása - gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások - közüzemi díjak finanszírozásának támogatása - munkanélküliségi ellátások - tűz- és elemi károkhoz kapcsolódó segélyek - betegséghez, egészségi állapothoz kapcsolódó segélyek - hátramaradottak segélyezése halál esetén - tanévkezdési (beiskolázási) támogatás - otthoni gondozás, idősgondozás támogatás
"Ráadásul egy csőd esetében nem szoktak szólni a pénztártagoknak, hogy "helló, mindjárt becsődölünk, vedd ki gyorsan a pénzed".
Ez valóban így van, viszont nyilvánosak például az év végi kimutatások, ami elég jó támpont. És továbbra is hangsúlyozom: egy esetleges csőd csak egy lehetséges felvetés a sok közül (pl. az állami támogatás mértékének esetleges változása stb.)
"Ha ki akarod venni a pénzed EP-ben és ÖNYP-ben is meg tudod tenni, csak mindkét esetben csengetned kell a NAV-nak 15% szja-t és 22% eho-t (ÖNYP-nél 10 év várakozási idő után szabadon rendelkezhetsz a pénzeddel)"
Önsegélyező esetén simán fel tudod használni azt az összeget, így nem buksz semmit. Főleg akkor, ha a rokonaidat is megjelölöd kedvezményezettként. A kiadásaikat a pénztárban felgyülemlett egyenlegből fedezik, neked meg kifizetik a költségeket kp-ban. Gondolj csak például valamelyik rokonod matrac vásárlására, fogászati költségére stb-stb. Elkölteni nem nagy kunszt ennyi pénzt.
"Nem értek a befektetésekhez, pedig pénzügyben dolgozom. De azt még én is tudom, hogy az állampapírok 2% körüli hozamától nem rohanok a falnak. Ráadásul, mivel nem értek hozzá, nem állok neki ilyesmiket vásárolgatni, ahogy autót se szerelek a garázsban."
Az azért nem egészen "2% körüli", de mindegy. Én csak felvázoltam egy lehetőséget, amibe például befektetheted a pénzed. Szerinted az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliói miből állnak? Többek közt állampapírokból, részvényekből. Ha részvényeket és állampapírt Te is tudsz vásárolni, illetve az önsegélyező pénztáron keresztül ki tudod maxolni a 150 ezres adókedvezményt, akkor mi értelme is van 3 évtizedre elkötelezni magad egy önyp-nál?
"Az utolsó blokkban leírtakra nehéz bármit mondani. Szinte semmi sem stimmel benne, a matek része csak úgy hibás, mint a szakmai tartalom. Ne haragudj, nem bántásból mondom :/ "
Nem haragszom, főleg úgy, hogy valóban rosszul számoltam...már annyiból, hogy nem 1,5 millió, hanem 2 millió Ft-ot kell befizetned ahhoz, hogy onnantól kezdve automatikusan megkapd minden évben a 150 eFt-os adókedvezményt. ;-)
"A felhalmozott tőkémnek semmi köze az adóvisszaérítéshez. Azt kizárólag a befizetésem befolyásolja és az minden év január 1-el újraindul."
Nem figyeltél. Az önsegélyező pénztáraknál nagyon is számít a felhalmozott tőke, hiszen lehetőséged van 2 évre lekötni a pénzed! 2 millió Ft befizetését követően lényegében automatikusan megkapod minden évben a 150 ezres adókedvezményt, további befizetések nélkül!
A következő hozzászólásomban mindjárt le is vezetem Neked pontról pontra, és aztán eldöntöd, hogy helyesek-e a számításaim.
"ÖNYP-nél 10 év várakozási idő után szabadon rendelkezhetsz a pénzeddel"
750e Ft-ot elég befizetni évente, nem kell +22e. A 150e ft-os adóvisszatérítés a befizetett összegre jár, nem a jóváírt összegre, senki nem "nyúl le" 22e Ft-ot. Látom, mert használom.
Mind az EP, mind az önsegélyező esetében a megtakarításom felhasználása korlátozott, így ennek likviditásával azért vitatkoznék. Ráadásul egy csőd esetében nem szoktak szólni a pénztártagoknak, hogy "helló, mindjárt becsődölünk, vedd ki gyorsan a pénzed". Ha ki akarod venni a pénzed EP-ben és ÖNYP-ben is meg tudod tenni, csak mindkét esetben csengetned kell a NAV-nak 15% szja-t és 22% eho-t (ÖNYP-nél 10 év várakozási idő után szabadon rendelkezhetsz a pénzeddel).
Nem értek a befektetésekhez, pedig pénzügyben dolgozom. De azt még én is tudom, hogy az állampapírok 2% körüli hozamától nem rohanok a falnak. Ráadásul, mivel nem értek hozzá, nem állok neki ilyesmiket vásárolgatni, ahogy autót se szerelek a garázsban.
Az utolsó blokkban leírtakra nehéz bármit mondani. Szinte semmi sem stimmel benne, a matek része csak úgy hibás, mint a szakmai tartalom. Ne haragudj, nem bántásból mondom :/ A felhalmozott tőkémnek semmi köze az adóvisszaérítéshez. Azt kizárólag a befizetésem befolyásolja és az minden év január 1-el újraindul. Viszont minél nagyobb a tőkém annál nagyobb a hozamom. Tisztában vagyok ezek működésével, de ha még valamit rosszul is tudok, mivel nekem is van ilyen termékem és használom is, ezért konkrétan látom, hogy mit kapok és mit kell tennem érte.
Egy szó, mint száz, az elmúlt 13 évben végig követtem, hogy mi történik a pénzemmel és jelenleg meglehetősen elégedett vagyok az nyugdíjpénztáram működésével. Ha nagyon nagy baj lenne, mivel lejárt a 10 éves várakozási időm, ki tudnám venni a adómentesen hozamom és ha nagyon akarnám, a tőkémet is adókötelesen, de persze ezt nem akarom.
Mindenki egyéni élethelyzetéhez, hozzáértéséhez mérten döntheti el, hogy mibe teszi a pénzét. A legrosszabb ha nem tesz semmit és az állami nyugdíjban bízik. Értem az általad leírtakat, neked biztos úgy jó, rá tudod szánni az időt, energiát, biztos valamennyire értesz is hozzá. Nekem ez így nem menne, vagyis inkább így nem akarnám csinálni, és nem csak egy helyes út létezik. De őszintén kívánom, hogy neked működjön az elképzelésed és két és fél évtized múlva mindketten elégedetten dőljünk hátra, hogy jó döntést hoztunk.
"Azonban te az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében írtad, hogy félsz a csődtől, viszont pont két egészségpénztárat hoztál példának. Én nem tudok olyan önkéntes nyugdíjpénztárról amely ilyen körülmények között szűnt volna meg, mint a Honvéd EP, de persze lehet, hogy volt ilyen. Mindenesetre ellentmondásos a példa."
Mivel a legutóbbi brókerbotrány kapcsán pont a Honvéd és ProV1ta EP volt érintett, így természetes, hogy azt hoztam fel példaként. Egyébként nem is állítottam, hogy az egészségpénztárak "biztonságosabbak". Annyi előnyük mindenesetre van, hogy az ott felhalmozott pénzedhez bármikor hozzájuthatsz (persze a meghatározott feltételek mellett), egy önyp esetében viszont nem.
De ha mindenképp önkéntes nyugdíjpénztárt akarsz példának, akkor említhetném például a Saturnus és a Premier/Partner esetét. Te 39 éves vagy, én 38. Durván két és fél évtized, mire nyugdíjba vonulhatunk. Ilyen feltételek mellett eszem ágában sincs egy hosszú távú, OBA garancia nélküli konstrukcióba fektetnem. És itt most nem csak egy esetleges csőd lehetőségétől tartok. 2 évtizeddel ezelőtt még 40% volt a LTP állami támogatása. Az önkéntes nyugdíjpénztárak pedig anno 50%-os állami támogatással kecsegtettek, max. 100 ezer Ft adókedvezménnyel. Később, ha jól emlékszem, ez 30% lett, most meg 20%. Melyik kedves politikusunk garantálja Neked, hogy ez nem fog változni 10, vagy 20 év múlva?
"Félreérthető ez a 20+10%, mert bár így valóban növelheted az adóvisszatérítést, de ezzel együtt sem haladhatod meg az éves maximumot és a 20%-ot is tisztán kapod meg, ehhez nem kell lekötni."
Az önyp esetében kizárólag a befizetések után kapsz adóvisszatérítést! Tegyük fel, hogy ki akarod használni a maximális, 150 ezer Ft-os adóvisszatérítést. Ehhez évente 772 ezer Ft-ot kell befizetned! A 20%-os visszatérítést pedig valóban tisztán kapod meg, viszont a befizetések alkalmával elég szépen megsarcolnak (a 772 ezer Ft-os befizetésből Neked 750 ezer Ft-od marad, tehát évente 22 ezerrel "lehúznak").
Az önsegélyező esetében viszont akár a számládon lévő összeget is lekötheted, ami óriási előny. Onnantól kezdve, ha összegyűlt 1,5 millió Ft, elég ha azt 2 évente újra és újra lekötöd, és ugyanúgy ki tudod maxolni az adóvisszatérítést. És ne felejtsük el: nem úszik el évente 22 ezer Ft-od, amit a befizetésekből vonnának le. Elég, ha fizeted a minimális havi tagdíjat, azt a pénzt pedig, amit havonta a nyugdíjadra különítenél el, azon meg veszel állampapírokat. Nem jobban megéri?
"Én az önkéntes nyugdíjpénztárat úgy képzelem el, mint egy malacperselyt, ha teszek bele pénzt, akkor a pénztár is beletesz nekem (a hozamot), és az állam is (az adóvisszatérítést)."
1. Ami az adóvisszatérítést illeti, annak csak rövid távon van tényleges, kézzel fogható haszna, hiszen az maximalizált. Minél nagyobb tőke halmozódik fel, százalékosan annál kisebb mértékű az adóvisszatérítés (5 millió Ft-ra vetítve 3%; 7,5 millióra 2%, 10 millióra 1,5%; 15 millióra 1%, stb-stb.). Nem véletlen, 2. A pénztárad 2016-os, 7,95%-os hozama valóban nem rossz, de ne felejtsük el, hogy egy magas kockázati besorolású portfólióról beszélünk, aminek az összetétele folyamatosan változik, és a 10-15 éves átlag nettó hozamrátád nagy valószínűséggel alacsonyabb lesz (a megelőző években ~6% volt). Ennyi erővel akár vehetnél részvényeket is. Ja, és ne felejtsük el, hogy a befizetésedből x %-ot levon a pénztár. Érdemes lenne utánaszámolnod, hogy a jelenlegi befizetéseiddel, és a mostani feltételekkel milyen megtakarításra számíthatsz 25-30 év múlva, és hogy ezért cserébe megéri-e közel 3 évtizedig az állam és a pénztár elkötelezettjének lenni. Szerintem nem.
No igen, a Honvéd EP speciális eset, mint minden olyan pénztár, amit eleve egy szűk kör kiszolgálására, kezdetben zárt pénztárként hoztak létre. Ilyen helyen nekem eszembe sem jutna számlát nyitni. De igazad van.
Azonban te az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében írtad, hogy félsz a csődtől, viszont pont két egészségpénztárat hoztál példának. Én nem tudok olyan önkéntes nyugdíjpénztárról amely ilyen körülmények között szűnt volna meg, mint a Honvéd EP, de persze lehet, hogy volt ilyen. Mindenesetre ellentmondásos a példa.
Félreérthető ez a 20+10%, mert bár így valóban növelheted az adóvisszatérítést, de ezzel együtt sem haladhatod meg az éves maximumot és a 20%-ot is tisztán kapod meg, ehhez nem kell lekötni. Ráadásul ha a likviditás miatt tartom ott a pénzem ÖNYP helyett, és a két éves lekötés alatt hozzá kell nyúlnom, akkor vissza kell fizetnem a lekötésre járó adóvisszatérítést a NAV-nak és messze nem kapok olyan hozamot rá és persze EP vagy önsegélyező számlát sem rendezhetek belőle addig. Azért majd számolok erre egyet, valahogy nem látom át a következtetésed.
Én az önkéntes nyugdíjpénztárat úgy képzelem el, mint egy malacperselyt, ha teszek bele pénzt, akkor a pénztár is beletesz nekem (a hozamot), és az állam is (az adóvisszatérítést). Ha önsegélyező számlán tartom a nyugdíra szánt pénzem, akkor bukom a hosszú évek hozamait, ami azért nem kevés pénz. Már elérhetőek a nyugdíjpénztárak 2016-os hozamai, elég meggyőzően teljesítettek.
Igazán nem akarok okoskodni, tényleg nem ez a célom, de súlyos tévedés egy lapon említeni a magánnyugdíjpénztárakat az önkéntesekkel. Az MNYP-be bruttó bérből, járulék formájában történtek befizetések, az önkéntesbe pedig nettóból, saját elhatározásra (ezért önkéntes), óriási különbség! Ha ugyanaz megtörténhetne, mint a magánnyugdíjjal, akkor a bankszámlámon lévő pénzemnek is reszeltek.
De persze ez csak az én okfejtésem a saját anyagi lehetőségemet és pénzügyi látásmódomat tükrözi. Másnak, biztos másként jó és ezt igyekszem tiszteletben tartani, ezért valószínűleg a te helyzetedben (amit én nem ismerek) az úgy jó, ahogy te számolod magadnak. Sajnos azt látom, hogy itthon nem azért nem nyitnak ÖNYP számlát mert nem megbízható, hanem mert a pénzügyi kultúránk nulla körüli. 26 évesen nyitottam az ÖNYP számlám, havi 1000 ft-al kezdtem, most 39 vagyok és szerencsére minimum ennek a tízszeresét tudom betenni havonta és én csak örülni tudok neki, hogy akkor megnyitottam. Ma sem bántam meg, remélem nem is fogom, de valamit tenni kell, mert csak magára számíthat mindenki. Egészségpénztáram nem olyan régóta van, de nem látom, hogyan helyettesíti az a nyugdíjcélú megtakarításom.
"Az elmúlt években "csődölt" már be önkéntes nyugdíjpénztár is és egészségpénztár is, de ilyen esetben mindig beolvadással átkerült a megtakarítás valamely stabilabban működő pénztárhoz."
Kivéve, ha mégsem. Ott van például a Honvéd ep, ahol kizárólag a katonák, rendvédelmi dolgozók egy részét kártalanítják, a többiek viszont még csak ne is reménykedjenek: "Amennyiben Ön nem tartozik/tartozott a Honvédség, vagy a Rendőrség vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerinti állományába úgy a hivatkozott kormányrendeletek alapján kártalanítási igény benyújtására a Pénztár rendelkezésére álló információk alapján nincs lehetősége."
"Az egészségpénztár nem igazán való nyugdíjcélra, érdekelne hogy ezt hogyan érted..."
Önsegélyező pénztárnál ugyanúgy jár a 20%-os adókedvezmény. Plusz, ha 2 évre lekötöd a pénzed, újabb 10%-os adó-visszatérítésre vagy jogosult. A lekötések megismételhetőek, és a 10%-ot tisztán megkapod, ebből már nem vonnak le belőle semmilyen költséget (mivel nem befizetés). Ha nyugdíjba vonultál, az önsegélyezőben összegyűlt pénzed átvihető az önkéntes nyugdíjpénztárba. Ha meg úgy alakul, hogy netán mentened kell a pénzt, legalább van rá esélyed, szemben egy önyp-al, ami évtizedekre leláncol. Mi van, ha közben rossz irányba változnak a megtakarítások feltételei, a támogatások mértéke, adózni kell a nyugdíj vagy a megtakarítások után, önmaguktól veszteségessé válnak vagy valaki azzá teszi ezeket a pénztárakat (lásd anno a magánnyugdíj pénztárak tönkretétele), és közben bentragad a pénzed? Semmi sem garantált. Ha ez egy olyan kiszámítható konstrukció lenne, amelynél garantáltan biztonságban van a pénzed, akkor jóval többen választanák ezt a megtakarítási formát, többek közt én is. De így...
Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 10 év után hozzáférhetsz a hozamodhoz adó és járulékmentesen. 10 év után folyamatosan csökken az adóalap, de ez nem jelenti azt, hogy 20 év után a teljes tőkéd adómentes lenne. Amúgy egyetértek veled, ez egy nyugdíjcélú megtakarítás, ne piszkáld amíg nyugdíjba nem mész, hiszen egyértelműen akkor jársz a legjobban.
Az elmúlt években "csődölt" már be önkéntes nyugdíjpénztár is és egészségpénztár is, de ilyen esetben mindig beolvadással átkerült a megtakarítás valamely stabilabban működő pénztárhoz (lásd ING megszűnés).
Én nem idegeskedem ezen, ha nyugdíjbiztosításom lenne idegesebb lennék, hiszen ott vállalok egy fizetési kötelezettséget és bármi történik velem, azt bizony fizetni kell. A NYESZ számla esetében kell valamennyi pénzügyi/befeketetési jártasság, az szintén nem jó. Az egészségpénztár nem igazán való nyugdíjcélra, érdekelne hogy ezt hogyan érted, mert az EP hozama a folyamatosan mozgó tőke miatt 1-2%, míg a nyugdíjpénztáraké jóval e feletti (az enyém tavaly 7,95% lett)
Én azért döntöttem az önkéntes nyugdíjpénztár mellett, mert egyrészt nem akarok az államtól függni mire megöregszem, másrészt én döntöm el, hogy mikor mennyi pénzt akarok félretenni erre a célra és nem cseszegetnek, hogy fizessek már.
Persze mindig lehet idegeskedni, hogy mi lesz ha..., viszont valamit tenni kell, ha az ember nem akar éhen halni öregségére.
M61 021 ez egyszerű matek, a te példádból kiindulva egy 200e ft-os befizetés esetén, de legyen 250e ft, az alábbiak az elvonások a jelenleg hatályos alapszabályok alapján (már meglévő tagság esetén):
OTP: 14.000,-
Allianz: 15.500,-
Prémium: 13.650,-
Bárhogy nézem ez mindössze 1-2000 ft-os a különbség, de van olyan pénztár ahol csak pár száz lenne, ez még az éves 750e maximum esetén sem jelentős az elvonások között, de persze megértem, nyilván ez is számít. De akkor nézzük, hogyan alakul a kifizetés ha már bent van számla és a pénz is:
OTP: 15 munkanap
A legkisebb összegű számlakifizetés 5 000 Ft ha van fedezet, csak akkor utalják neked vissza, ha van elég egyenleged a benyújtott számládra, de nyilatkozhatsz, hogy az EP egyenleged erejéig kifizessék, de ebben az esetben a fennmaradó részt utólag már nem fizetik ki (vagyis a számládnak azt a részét elbuktad, ha nincs elég pénz az EP számládon!)
Allianz: 15 munkanap
Az egyenleg erejéig
Prémium: 3 munkanap
Van részkifizetés, automatikusan, folyamatosan korlátlan számban, a számla kiállítását követő év december 31. napjáig
Tehát továbbra is azt mondom, hogy nekem nem az elvonás mértéke befolyásolja a pénztárválasztást (bár most a Prémiumnál vagyok, ami második legnagyobb az OTP után), hanem, hogy mit kapok ezért cserébe. És én most elégedett vagyok.
Ennek ellenére is van értelme persze a topicnak (de még mennyire), csak számomra nem csak a "lenyúlt" összeg fontos, hanem mivel ez egy összetett pénzügyi termék, sok-sok más mindent is érdemes megvizsgálni, sőt azokat érdemes igazán, ahogy az a fenti példából látszik.
Kaptam egy értesítőt az OTP-től a tavalyi év egyenlegéről, melyben feltüntetnek 24 ezer HUF eü pénztár tagdíj hátralékot. Ok, láttam az OTP-s tájékoztatást, hogy ez nem annyi, meg így meg úgy. Első gondolatom volt, hogy azonnal megszüntetem, mivel már nem használom jó ideje és nem is tervezem. De persze nem találom a honlapon a tagság megszüntetésének lehetőségét. Aki már szüntetett meg OTP eü pénztár számlát segítsen pls hogy megy ez! Bemegyek egy OTP-be és közlöm velük, hogy szüntessék meg? Mi van, ha közlik velem, hogy rendezzem a 24 ezres "tartozásom"?
1. A legtöbb egészségpénztár már egyben önsegélyező pénztárként is működik. Én pl. az MKB egészségpénztárba léptem be, és náluk intézem a lakáshitel törlesztést önsegélyező szolgáltatásként.
2. A Generalinál az adott éves befizetés alapján történik a sávos levonás, úgy, ahogyan írtad.
Szeretnék belépni önsegélyező pénztárba, de van néhány dolog, amit nem pontosan értek. 1. Mivel már az egészségpénztárak is nyújtanak önsegélyező szolgáltatásokat, ha most belépek valamelyikbe, akkor egy szerződéskötéssel mind a két pénztárt is használhatom? 2. Több EP-t is nézegettem, de nem tiszta ez a sávos befizetés alapján történő levonás. Generali esetben pl. ha 30.000,- Ft-ot szeretnék befizetni havonta, 120.000,-Ft-tól már kevesebb a levonás, akkor az 5. hónaptól már kevesebbet vonnak le, 11. hónaptól meg még kevesebbet? Vagy valahogy összesítve vizsgálják? 3. Mindenképp olyan pénztárba szeretnék lépni, ahol el tudom számolni a pelenkát, tápszert és egyéb babaápolási termékeket, de pl . a Generali honlapján nem találom ezt a szolgáltatások között, míg Izysnél mondjuk elég részletesen le van írva. Nem mindegyik szolgáltatónál van erre lehetőség? Bocsánat a sok kérdésért, már napok óta olvasgatok a témában, de egyszerűen nem tudok több időt rászánni a tanulmányozására. :(
Ez pénztárfüggő. Amit tudok, az mkbep-nél bármikor be lehet küldeni a számlákat, akár több éveseket is. Generalinál a kiállítást követő év dec 31-ig. Ez az egészségpénztári számlákra vonatkozik, önsegélyezős számlák esetén (pl. beiskolási támogatás) szigorúbb határidő van mindkét helyen, azt hiszem 120 nap.
De egyébként nem hinném hogy bármelyik pénztár problémázna ha félévente küldöd be.
A garanciára csak az MKBEP-vel van még tapasztalatom, amikor beküldöd, kérheted, hogy garancia miatt szükséged van rá, ilyenkor lemásolják a számlát maguknak, és rávezetik kézzel az eredetire, hogy a pénztár feldolgozta (amiatt, hogy ne tudd még egyszer beküldeni), és visszaküldik postán az eredetit. Nekem volt olyan is, hogy elfelejtkeztem erről, simán beküldtem, amikor pedig kellett volna garanciához, írtam nekik hogy szükségem lenne a számlára (és az adatait, mikor küldtem be stb.), és visszaküldték hasonló módon.
Erősen gondolkodom, hogy belépnék valamely e.pénztárba. Több dolog nem világos, ezért itt kérdeznék.
Az világos, hogy amit beteszek összeget akár már másnap el is költhetem, de erre is jár az szja jóváírás?
Leegyszerűsítve: a konkrét éves befizetések összességére jár az szja kedvezmény, függetlenül attól, hogy év végére elköltöm mondjuk a 90%-át? Vagy az év végén a számlán lévő összegre jár csak?
