Az én párom is 28, ő is gyereket akar.
Csak már vagy 6 éve.
Emlékszem, kezdetben a gyomrom összeszűkült, a víz kivert a baba gondolatától.
Ő folyamatosan szoktatott a gondolathoz, s soha nem intézett felém ultimátumszerű kinyilatkoztatásokat. Szerencséjére - szerencsénkre. Én állandóan aggódtam a gyerek miatt: szabadság feladása, visszacsinálhatatlan, mennyi mindent el lehet szúrni....
Már döntöttem, s nyomulunk ezerrel, eddig eredmény nélkül.
Te mitől félsz? Én azzzal nyugtattam meg magam, hogy éhezni + fázni nem fog a pici. Akkor meg nagy baj nem lehet. :-) Prózai, de tényleg így van. Mit várok magamtól látatlanban? Mit stresszelem magam, hogy nem felelek majd meg?
Tudom, hogy nagyon fogom szeretni, hogy mindent megteszek majd érte, s hogy jó apa leszek.
Ja, s azt is tudom, hogy a párommal akarok megöregedni, s akarom, hogy ő legyen a gyerek anyja. Mert ez a másikon is múlik: de a párod ugyanezt gondolja Rólad. Meddig kell neki várnia? A baba csak a mi képzetünkben jön össze egy csepp nyáktól is, s azért 30 alatt jó dolog megszülni az első gyermeket.
Mosolyogtam, mikor megláttam a topic címét: na , sorstárs...
Amennyiben így áll a dolog, talán meg fog nyugodni, és ez az állapot csak átmeneti. Tudom, hogy nálam is erősebb a gyerek utáni vágy, amikor az unokahúgomat látom. Egyszerűen tünemény az a kislány, és olyankor tényleg rögtön gyereket akarok. De aztán ez elmúlik. Legalábbis részemről. Remélem, hogy a barátnőd okos lány, és emiatt nem lesznek gondok.
kb. 2 hónapja logikusan átbeszéltük és egyetértettünk mindenben hogy ráérünk még erre.
"sajnos" most tudta meg, hogy a legjobb barátnője áldott állapotban van és teljesen bekattant tőle...
Szerintem ha így gondolkodsz, akkor a kapcsolatotok nem olyan intenzív, hogy gyereket vállaljatok. Én teljes mértékben megértem a barátnődet, teljesen ösztönös kívánság ez részéről. Én még csak 21 vagyok, de hidd el, hogy az anyaság utáni vágyakozás nem korfüggő. Az én kapcsolatomban már most sem lenne gond, ha szülnék, de én még nem vagyok igazán elhivatott. Szerintem ezt a kérdést nyugodt körülmények között kell megbeszélnetek, és neked hathatós érvekkel kell alátámasztanod álláspontodat. Igazából miért nem szeretnél családot? Nem szereted hozzá eléggé a barátnődet? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel fogod magad szemben találni, ha csak üres kifogásokat keresel. Javaslom beszéljétek át higgadtan ezt a kérdést, hiszen ez sok mindent befolyásolhat.
a barátnőm 28 éves és a fejébe vette, hogy mindenáron gyereket akar
- mert a barátnői is pont most terhesek
- mert már öreg az első szüléshez
- mert elege van a munkahelyéből...
nekem eszem ágában sincs még legalább két évig a családalapítás.
hogyan tudnám lebeszélni vagy átvészelni ezt az időszakot, mert már szakítással fenyeget, amit viszont nem akarok....
