Ez azért furcsa egy kicsit. Ha az elektromos és mágneses erőtér ki tud jönni a fekete lyukból, és mondjuk a fekete lyukban mozog egy töltés, akkor elvileg változik a kijövő elektromos és mágneses tér is, ez meg már elektromágneses hullám. Vagy a fekete lyukban nem tud mozogni semmi? És mi van a forgó fekete lyukkal, aminek töltése van?
Kedves Gézzo, az ne zavarjon, hogy Lingarazda nem gyözött meg a fekete lyukról. Engem se. Még alapvetö dolgokkal is problémája van: Mi is az a fuzió? Ö hisz az ITER-ben, pedig a kémikusok a LENR-t már számtalanszor kimutatták és a LENR kizárja az ITER-t.
A lap nem jeleníthető meg.
A keresett lap jelenleg nem érhető el. Lehet, hogy a webhelyen technikai problémák léptek fel, vagy módosítania kell a böngésző beállításait.
Tegye a következőt:
Kattintson a Frissítés gombra, vagy próbálkozzon később.
Ha a lap címét a címsorban adta meg, ellenőrizze, hogy nem vétett-e gépelési hibát.
A kapcsolat beállításainak ellenőrzéséhez kattintson az Eszközök menü Internetbeállítások parancsára. A Kapcsolatok lapon kattintson a Beállítások gombra. A beállításoknak meg kell egyezniük a LAN-rendszergazdától vagy az internetszolgáltatótól kapott értékekkel.
Ha a hálózati rendszergazda engedélyezte, a Microsoft Windows képes megvizsgálni és automatikusan felismerni a hálózati kapcsolat beállításait. Ha szeretné, hogy a Windows megkísérelje ezt, kattintson a Hálózati beállítások észlelése gombra.
Egyes helyek 128 bites kapcsolatbiztonságot igényelnek. A Súgó menü Névjegy parancsára kattintva megállapíthatja a telepített biztonság erősségét.
Ha biztonságos helyet szeretne elérni, ellenőrizze, hogy a biztonsági beállításai támogatják-e ezt. Kattintson az Eszközök menü Internetbeállítások parancsára. A Speciális lapon görgessen a Biztonság részhez, majd ellenőrizze az SSL 2.0, SSL 3.0, TLS 1.0 és a PCT 1.0 beállításait.
Másik hivatkozás kipróbálásához kattintson a Vissza gombra.
A kiszolgáló nem található, vagy DNS-hiba történt Internet Explorer a link ide mutat...
Ernst már vagy 30 éve felírta a külső mágneses térbe helyezett fekete lyuk megoldást a. Meg fogsz lepődni: a mágneses tér az eseményhorizonton merőleges a horizont felszínére.
Ez ellentmond az egész elgondolásodnak. A mágneses erővonalak be tudnak menni a fekete lyukba és ki tudnak jönni. Miért is?
Mert ami nem tud kijönni, az a geodetikusok mentén mozgó anyagi testek, vagy fény. A mágneses erővonalak viszont nem követnek geodetikusokat. Ez teljesen nyilvánvaló, hiszen pl. lapos Minkowski térben is görbülnek, nézz rá egy rúdmágnes vonalaira!
A fény más eset. Az elektromágneses tér szabadsági fokait kétfelé lehet szedni. Van az a rész, ami a töltésekhez kötött, ezt az ún. Gauss kényszer meghatározza. Van továbbá az, ami a mező "saját", belső szabadsági foka (elektromágneses hullámok). Az utóbbi nem tud kijönni a fekete lyukból, ennek kvantált verziója a fotonok, amik ún. zéró geodetikusok mentén mozognak. Az előbbi, töltésekhez kötött, szabadon nem terjedő, a Gauss kényszer által meghatározott rész (pl. Coulomb erőtér) viszont nem ilyen. Ha egy fekete lyukat töltött anyag összeomlása alkot, akkor a fekete lyuknak lesz elektromos tere. Az elektromos erővonalak kijönnek. Kvantumelektrodinamikában a mező ilyen szabadsági fokait virtuális részecskéknek hívják, ezek térszerű görbék mentén is tudnak terjedni, ellenben nem lehet velük információt átvinni.
Ha akarod, az r koordinátát átdefiniálhatod úgy, hogy g_rr=1 legyen. Ezt csinálják egyébként akkor is, amikor kimutatják, hogy az eseményhorizonton csak koordináta szingularitás van és nem fizikai.
De mindegy, én nem tulajdonítok nagy jelentőséget ilyeneknek, hogy "csak az idő görbül" meg hasonlók. Ha egyszer a görbületi tenzor nem zérus, akkor a téridő görbül, az meg, hogy melyik koordinátában jeletkezik, egyszerűen a használt koordinátarendszertől függ. A lényeg az, hogy a görbületet nem lehet kiküszöbölni, vagyis nem léteznek olyan koordináták, amiben a metrika megegyezne a lapos Minkowski metrikával.
Ezek után, ha azt fogod gondolni, hogy a jóisten a világot a múlthét csütörtökön teremtette éppen olyannak, hogy 13.5 milliárd évesnek látszon, akkor az lesz a valóság? :o)
Egyszerűbben fogalmazva szerinted nem az a valóság amit látsz, tapasztalsz, hanem amit gondolsz. Haha.
Most mit nevetsz ezen, vegyél már a kezedbe egy nagyítót !
Vagy tegyél fel egy piros szemüveget. A valóság piros lesz ?
Vagy csukd be a szemed. Nem látsz semmit, megszűnt a valóság ??
Vagy nézzél tévét. A Hófehérke életrekel ? Vagy ha azt látod, hogy lelövik a terminátort, akkor meghal Schwarzenegger ?
Hát persze, hogy az a valóság amit gondolok.
Nem olvastad végig amit írtam vagy csak kekeckedsz ? Mégegyszer a végét:
Földi körülmények között persze, minden mérés jól közelítően leírja a valóságot, a baj akkor kezdődik ha az esemény messze van, gyorsan megy, vagy gravitációs zavarai vannak.
elveszett a tagolás,be kell írnom mégegyszer:
Lingarazda, Citromlikor
Visszatérek rá, mert most már úgy látom, hogy az említett dolog, amit a gyenge-tér közelítéssel magyaráztatok, nemcsak furcsa, hanem téves.
Mi téves? Az, „hogy egy csillag térideje kívül olyan, hogy csak a g00 komponens járuléka nem 0, tehát csak az idő görbül” a megfelelő közelítésben.
Miért?
Természetesen gyenge tereket vizsgálunk, ha erről van szó. Hogyan tehetjük ezt? Két módon:
1. Kiindulunk az egzakt megoldásból (Schwarzschild-téridő), és annak nézzük a megfelelő közelítését (a forrástól távol) valamilyen sorfejtéssel.
2. Nem nyúlunk a tényleges metrika-megoldáshoz, hanem vesszük a geodetikus mozgásra vonatkozó hatáselvet; felírjuk általában és úgy is, ahogy a spec rel követelné meg, newtoni gravitációs potenciál jelenlétében és nem relativisztikus sebességeknél. A kettő összehasonlításából megnézzük, milyennek kell lennie a metrika komponenseinek.
Igy teszi a belinkelt forrás. Mindkettő gyenge tér közelítés, más-más módon.
Köznapi nyelven szólva tehát azt tesszük, hogy megnézzük, hogy a V klasszikus gravitációs potenciál hogy szól bele a metrikába.
Namost: a 2-es módon valóban azt kapjuk, hogy csak a g00 komponensben jelenik meg, a többiben nem és azoknak a sík téridőhöz képesti járuléka 0 (természetesen a c tart végtelent érvényesítve).
De az 1-es módon azt kapjuk, hogy megkapjuk ugyanazt a g00-t, de nemcsak abban van benne a V, hanem mindegyik diagonális komponensben, méghozzá ugyanolyan nagyságrendben.
Vagyis: a téridő olyan, hogy a V hatására mind az idő, mind a tér „görbül”, mégpedig ugyanolyan nagyságrendben. Nem áll, hogy csak az idő.
A 2-es mód egyszerűen hiányos megoldást ad, belőle következtetni téves.
Látom, hogy a forrás, ami egy komoly jegyzet, kb.úgy írja, ahogy be lett idézve; legalábbis nem világos, tehát nem citromlikor értette félre. Lehet, hogy később, a Schwarzschild-téridő ismertetésénél tisztázza a dolgot, odáig nem olvastam.
Ha utána akartok nézni, pl. a Landau: Klasszikus erőterek 87-es és 106-os fejezet.
Lingarazda, Citromlikor
Visszatérek rá, mert most már úgy látom, hogy az említett dolog, amit a gyenge-tér közelítéssel magyaráztatok, nemcsak furcsa, hanem téves.
Mi téves? Az, „hogy egy csillag térideje kívül olyan, hogy csak a g00 komponens járuléka nem 0, tehát csak az idő görbül” a megfelelő közelítésben.
Miért?
Természetesen gyenge tereket vizsgálunk, ha erről van szó. Hogyan tehetjük ezt? Két módon:
Kiindulunk az egzakt megoldásból (Schwarzschild-téridő), és annak nézzük a megfelelő közelítését (a forrástól távol) valamilyen sorfejtéssel.
Nem nyúlunk a tényleges metrika-megoldáshoz, hanem vesszük a geodetikus mozgásra vonatkozó hatáselvet; felírjuk általában és úgy is, ahogy a spec rel követelné meg, newtoni gravitációs potenciál jelenlétében és nem relativisztikus sebességeknél. A kettő összehasonlításából megnézzük, milyennek kell lennie a metrika komponenseinek.
Igy teszi a belinkelt forrás. Mindkettő gyenge tér közelítés, más-más módon.
Köznapi nyelven szólva tehát azt tesszük, hogy megnézzük, hogy a V klasszikus gravitációs potenciál hogy szól bele a metrikába.
Namost: a 2-es módon valóban azt kapjuk, hogy csak a g00 komponensben jelenik meg, a többiben nem és azoknak a sík téridőhöz képesti járuléka 0 (természetesen a c tart végtelent érvényesítve).
De az 1-es módon azt kapjuk, hogy megkapjuk ugyanazt a g00-t, de nemcsak abban van benne a V, hanem mindegyik diagonális komponensben, méghozzá ugyanolyan nagyságrendben.
Vagyis: a téridő olyan, hogy a V hatására mind az idő, mind a tér „görbül”, mégpedig ugyanolyan nagyságrendben. Nem áll, hogy csak az idő.
A 2-es mód egyszerűen hiányos megoldást ad, belőle következtetni téves.
Látom, hogy a forrás, ami egy komoly jegyzet, kb.úgy írja, ahogy be lett idézve; legalábbis nem világos, tehát nem citromlikor értette félre. Lehet, hogy később, a Schwarzschild-téridő ismertetésénél tisztázza a dolgot, odáig nem olvastam.
Ha utána akartok nézni, pl. a Landau: Klasszikus erőterek 87-es és 106-os fejezet.
Publikusan az a cikk már nem elérhető a neten, fizetni kell érte. Egyszerűbb elmenni egy könyvtárba, és érdemes az egész számot elolvasni, nagyon érdekes.
Amúgy az energia és az idő pont hogy komplementer (ún. kanonikusan konjugált) mennyiségek a fizikában, a mechanikában szokásos értelemben. Kapcsolatuk másképp úgy is leírható, hogy az energia az a mennyiség, ami időeltolási szimmetria esetén megmarad. A tér koordinátákhoz ugyanilyen módon az impulzus konjugált. Nem véletlenül jelennek meg ilyen párosításban a határozatlansági relációban stb. Nem sok értelmét látom ezért annak, amit írtál.
Arra akartam kilyukadni, ha a tomeg->energia osszefuggesben ertelmezem a tomeg altal letrehozott ter-ido gorbuletet, akkor a ido is konvertalhato lehet tomeg->energia -va. (reverzibilitas) Persze ez csak agymenes reszemrol, de mint irtad az ido felfogasa nagyon cseles, es talan nem is olyan marhasag. Pl.: ha van egy reszecskem, annak ugye van egy fix energiaja az adott pillanatban, most egy masik pillanatban megint megmerve ugyanannyi energiaja lesz (feltve, hogy bekenhagyjuk). Igy ugyan eltelt rajta az ido, de nem lett kevesebb az energiaja, se nem tobb (a garvitacios csatolast most kihagynam) lasztolag. Amde, ha az ido hasonlo egy koordinatahoz, akkor ahhoz, hogy elmozdulhasson az idoben eneriat kell belefektessen valami, valamikor, igy ezt a plusz energiat vagy meg kell tudjam merni (ha idoben gyorsul), vagy megtalalni hova tunik el, erre a gravitacios lehet magyarazat ebben a felallasban. Egyebkent ez fennal, ugy ha gyorsitok valamit, akkor ugye a belso oraja lassul, es ez tomegnovekedessel jar. Vagy, ha ugy nezem, ha valaminek megallitom az orajat akkor nem telik felette az ido, es igy a garvitacio sem hat ra, az o rendszereben persze csak. Igy szemlelve azonban mivel az ido sebessegenek kulonbsege a rendszerek kozt lehet pozitiv, es negativ is, akkor a gravitacio is lehetne pozitiv/es negativ elojelu is. Persze tudom, nem igy van, mindenesetre eleg erdekesen lehet ezt ertelmezni, annelkul, hogy kulonosen messzire mennek. De a legjobb az lenne, ha belinkelned azt a cikket az idorol, ha elerheto, biztos erdekel itt mast is :)
