"ἡγεμών Simán elképzelhető, hogy ennek a görög szónak az ószláv fordítása a vojevoda (katonákat vezető)."
Nagyon necces, hogy pont abban az időszakban amikor az óegyházi nyelvet és írást létrehozzák, már ilyen általánossággal használták volna, pláne, hogy a magyarokra, ha nem lett volna ez a tisztség egy másik ismerős szóval, a VAJDÁVAL. Honnan volt mindenkinek ismerős? Több sztyeppi népnél is létező tisztség lehetett, amit a szlávok jól ismertek, de nem a saját nyelvükön van.
Ha a vojevoda (katonákat vezető) értelme helyes lenne, magyarázatot kellene adni arra, hogy a Bizánccal közvetlenül kapcsolódó területeken miért nem ez terjedt el, ill. mi bizonyítja, hogy a vojevodaból lett a Vajda szó? Nincs köze a türk eredethez, miért is nincs? És akkor honnan jön a bojtár? :))))))
"Török, magyar eredetű, férfi név. Jelentése: A Bojta török baj szóból származó régi magyar személynév, jelentése: gazdag, bő. A név eredeti formája Baj, Boj volt, a Bojta ennek kicsinyítőképzős változata."
"Török, magyar eredetű, férfi név. Jelentése: A Bojta török baj szóból származó régi magyar személynév, jelentése: gazdag, bő. A név eredeti formája Baj, Boj volt, a Bojta ennek kicsinyítőképzős változata."
Ha ezt fogadjuk el, akkor a szlávok tisztsége könnyen jöhet ebből is, ill. különféle török-magyar változatokból.
Alternatív jelentés:
Vezzel még mindig nem merült ki a sok tisztségnév és falunevek közti hasonlóság, vagy mi több, azonosság. Ilyen a Fehér megyei Vajta falunév is, „királyi ház” jelentéssel, amely az „arámi” „balta” szóból eredeztethető. Mindezek a tisztség- és falunevek szerepelnek a Mar Aba ellen a zoroasztriánus papság részéről folytatott perben. (W. Eilers: Iranische Beamtennamen in der keilschriftlichen Überlieferung, Leipzig, 1940. 11-18. old.) S hogy a felsorolt „királyi házak” vagy „nemzetségek” milyen horderejűek a besenyők őstörténete szempontjából, azt nemcsak a feltételezett rangnevek és település elnevezések biztossága mutatja, hanem az említett periratban szereplő, kifejezetten besenyő jellegű udvari méltóságcím: „pasaniqa drwspn”, azaz „besenyő udvarispán” (Peeters: 1951. 140. old.) és így a sok tisztségnév és „királyi rezidencia” mindjárt más értelmet kap a települések nevében. Miután a szasszanida, sőt a pártus királyi dinasztiának rokonságával díszelgő hét főnemesi család – akikhez Mar Aba is tartozotta besenyőkkel okvetlen kapcsolatban állt és jelenleg más magyarázat nincs rá, hogyan került a Kárpát-medence legnyugatibb részeire ez a sok helynév, el kell fogadnunk, hogy a besenyőkön keresztül. Ebből az is érthetővé válik, hogy a nyugati krónikákban miért csak a besenyő vezéreket illetik „rex”, azaz „királyi” szóval a „kalandozások” során.
Örs KS ( Vrs) és a Kr. (Vrs, Urs) a hét magyar kapitány között szerepelteti. An. Örsúrt (Ursuur, Vrsuuru) Ócsád kun vezér jiaként említi. Szerepel a név egy X. sz. második jelében élt magyar kalandozó vezér ( fejedelem) neveként kétes hitelű nyugati kútfőben (Ortilo de Liliénfeld: Urzum [acc.], Urso [abl.]). Az Örs névvel egyeztethető az Örsúr nemzetség (Kar.: Vrs, Vrsur, Urusur; MNy 58, 133.: Wrsnr, Vrusur, ' Vrswr, Erusur) neve. Örs a jász vajda nemzetségének neve is (+ ?1375: IVrs, Gyárfás 3, 495.). Szn.-i megfelelőjét nem ismerjük. A név talán férfi, hős' jelentésű török szó
KRISTÓ GYULA—MAKK FERENC-SZEGFŰ LÁSZLÓ ADATOK „KORAI" HELYNEVEINK ISMERETÉHEZ I . S Z
Egy pl. oroszul tudó embernek nem kell magyarázni a vojevoda szó jelentését, mert érti, hogy mit jelentenek
az alkotóelemek. Korábban azt is megbeszéltük, hogy még az avarok érkezése előtt a szlávok már sikeres hadjáratokat vezettek Bizánc ellen, és a hadjáratok egy megválasztott ember vezette őket, irányította a katonai akciókat.
(Ha nagyon kell, elő lehet keresni a részleteket.)
Nem kell túl nagy fantázia, hogy belássuk, hogy már akkor megszületett a vojevoda szerepköre, még ha nincs is
konkrét bizonyíték arra, hogy pontosan vojevodának hívták. (A szó elterjedése miatt egyáltalán nem lenne meglepő.)
A baj törzs neve a bej/bég méltóságnévvel azonosítható. A császár szerint vezérük 894 körül "Kaidoum" volt. Ez a törzs keserítette meg a Bizánccal a Dnyeperen kereskedő orosz-varég hajósok életét, akiknek a zuhatagoknál a hajókat a parton kellett vontatniuk.
"A fent nevezett népet először a besenyők verik meg, amitől a hungárus nép egyik része a Kaukázusba távozik. Majd a maradékot a magyarok verik meg, mikor azok Kijev segítségére sietnek. A vereség hatására (fekete kun) maradékuk behódol a magyaroknak és Hungária elfoglalására buzdítja őket, amivel megkezdődik a magyar honfoglalás, illetve befejeződik a "besenyő honfoglalás", hiszen ők a hungárusok kazáriai tartományait veszik birtokba hosszú időre."
"Anonymus hét „kun vezérének” besenyő elmélete884-ben a magyarok Álmos vezetésével oroszországi hadjáratra indulnak, sértetlenül eljutnak Kijev közelébe. A kijevi vezér, aki korábban „adót fizetett” Attila, azaz Álmos nemzetségének, segítségül hívja a "kunokat", akik hét vezérük vezetésével az oroszok segítségére sietnek. Az oroszok és "kunok" elveszítik a csatát, beszorulnak Kijev várába. A sikeres oroszországi hadjárat után Álmos megostromolja Kijevet, az oroszok behódolnak. A harcban részt vevő „kunok” és családjaik, valamint oroszok is csatlakoznak Álmoshoz.
A többségi nézet szerint kabarok csatlakoztak Kijev alatt, viszont jó pár kutató szerint a kun név a besenyő törzsszövetséghez tartozó csoportokat, pontosabban kangarokat takar, pl.: "Kijev – a 10. század első felében még Sambatas – városához (...) a három kangar-besenyő törzs és a hozzájuk csatlakoztatott baskír (magyar) sereg érkezhetett hódító szándékkal, de Álmossal szemben alul maradtak, ezért a vezetése alá helyezték magukat, és fia, Árpád nagyfejedelem vezetése alatt egymással szövetséget kötve létrehozták az új Nyugati Türk Birodalmat"."
Egy másik -- időbeli -- piros vonal kapcsán arról beszéltünk, hogy a PVL legkorábbi szerkesztése 1030-1040 körüli.
Vagyis nagy valószínűséggel már ekkor szerepelt a szövegben a vojevoda mint katonai parancsnok.
"De a 9. században, és még a tizedik század elején is, ezen a területen a rusz adószedő hadvezérek, illetve ezek urai a „князья-рэкетиры” uralkodtak, akiknek a szerepe talán a 20. századi amerikai maffia keresztapákéhoz volt hasonló."
És egy ily rusz főember katonai parancsnokát a X. sz. miért ne hívhatták volna vojevodának??
Különösen akkor, ha a csapat nem csak ruszokból, mindenféle balti népekből állt, hanem jócskán lehettek benne szláv harcosok is (lásd kiket vitt magával Oleg). Akiknek mi sem volt természetesebb, hogy a katonai parancsnokot vojevodának hívják (aki vezeti a voinokot (harcosokat)).
Plusz igen gyanús, hogy gyakorlatilag az összes szláv nyelvben van ilyen szó, ami arra utal, hogy egy elég régi -- akár ószláv -- szóval lehet dolgunk. (A szlávok már az VI. sz. kimondottan sikeres hadjáratokat vezettek Bizánc ellen.)
Plusz a DAI tanúsítja a szakkifejezés létét a X. sz. közepén.
Akkor, hogy a csodában lehet azt mondani, hogy nem-nem, az óoroszban nem volt ilyen szó???
Nevét feltehetően attól a Vajta besenyő vezértől kapta, aki a Gesta Hungarorum szerint még Kijev alatt csatlakozott a magyarokhoz. Vajta, nemzetsége egy részével a Sárvíz mellékén "számtalan néppel" letelepszik. (Anonymus: Gesta Hungarorum) Más források szerint a Vojta szláv személynévből ered.[7
Amennyiben avaroknál, bolgároknál, kazároknál és egyéb helyeken is élhettek magyar előd nyelvűek, a szó eredetét érdemes lehet átgondolni. A szlávok rengeteg mindent vettek át sztyeppei népektől. Bőven lehet ez magyar előd eredetű méltóságnév is, a Baján névből. Valószínűleg onnan van.
1. A laikusokat nem zavarja, legalább kapna valami kapaszkodót (egy ismerős -- habár anakronisztikus --
méltóságnevet).
2. A szakemberek pontos ismerik az egész hátterét.
3. Ha Moravcsiknak, meg Hómánnak megfelelt, akkor nem olyan nagy gáz az egész.
Ui.:
Nálam ezzel nyílt ajtókat döngetsz, mert a legjobb megoldás az lett volna, ha marad az eredeti (vojevodosz) vagy annak a szláv változata, aztán egy lábjegyzet elmagyarázza a szükséges részleteket.
Az a problámád, hogy Hóman rosszul használta a szót, vagy az hogy Moravcsik?
Valahol a már sokszor beidézett szakirodalomban szépen le van írva, hogy mikor hogyan címezte Konstantin 950 körül a magyar és az egyéb környékbeli vezéreket. Tóth Sándor László kb úgy foglalta össze, hogy a törzsfőke az arkhónt a fejedelemre a megas arkhónt használta, használta a katonai parancsnok kifejezést, de a Levediről szóló részben vajdákról és első vajdáról beszél.
Ezt jelezte a fordításban Moravcsik és ezt az álláspontot adta vissza Hóman is, hogy a szlávok, szláv források már használhatták vovojda kifejezést a katonai parancsnokra abban a korban és a Levedire vonatkozó részlet valamilyen szláv forrásból származhat.
A Konstantin féle szöveg a szó legkorábbi előfordulása, és ha Bizáncban 950 körül ismerték azt a szót, akkor nyugodtan meg lehet húzni azt a vonalat korábban is.
Te tényleg nem értsz semmit! UvL a Lübegy metszetrajzán húzott nekem egy piros vonalat. Ha megkéred, talán neked is meghúzza a 11. századnál!
"A magyar „vajda” szó használatát célszerű lenne időben korlátozni, hasonlóképpen a frank/francia megnevezéshez. (843 előtt Frank Királyságról, azt követően Franciaországról/Királyságról beszélünk). A „vajda” szavunk a szláv „воевода” (voivode, voivod, voivoda, voyevoda, vojvoda, etc.) szó első ismert görög βοέβοδος formának a „magyarítása”. Szó szerinti értelmét (hadvezér, hadat vezető személy) Konstantin császárnak is ismernie kellett a kijevi kapcsolatok miatt. A legtöbb nyelvben vagy meghagyják valamelyik eredeti hangzást (viovoda, boebodo, boebodus stb.), vagy hercegnek fordítják, mint a lengyelek.[1] Az orosz őskrónikában (PVL) nyolcszor fordul elő a „воевода” (hadvezető/herceg) és kétszer a „воеводство” (hercegség) szó. A PVL-t megelőző novgorodi első krónikában Igor 922-es bizánci hadjáratában Oleggel, mint hadvezetőjével (со своим воеводой) járt Konstantinápolyban. (И бысть у него воевода, именемъ Олегъ, муж мудръ и храборъ… В лѣто 6430 [922]). A Kijevi Rusz idejében a rangidős harcosokat (старшие дружинники) „knyáz voevodoknak” (княжескими воеводами), azaz „főúri hadvezetőknek” nevezték. De a 9. században, és még a tizedik század elején is, ezen a területen a rusz adószedő hadvezérek, illetve ezek urai a „князья-рэкетиры” uralkodtak, akiknek a szerepe talán a 20. századi amerikai maffia keresztapákéhoz volt hasonló. Az orosz krónikák tartalmából egyértelműen kitűnik, hogy ekkor még nem a birtokszerzés, hanem az adószedési jog volt a hatalom fő forrássa – a ruszok számára! Ezt örökölték, osztották meg egymás között, illetve a kazárokkal, a béke érdekében. Kijev, gyakorlatilag egy adóbegyűjtési helyként és nem uralkodói székhelyként jött létre! A 10. században olyan államalakulat, hogy Kijevi Rusz, még nem létezett. Az uralkodó tartozkodási helye inkább Szmolenszkben volt. (Lásd a gnyezdovói ásatások eredményeit Szmolenszk mellett!). Kijev felemelkedését majd csak 1014-től számíthatjuk! Addig Kijev, Novgorod=Jároszlávl, Csernyigov, Rosztov, Perejászlávl, Ljubecs=Lebed Oleg, majd Igor helytartóinak szálláshelyei voltak.
[1] Etymologia tytuł książęcego wśród Słowian jest jednak podobna do etymologii łacińskiej. Tytuł dux przysługiwał dowódcy w czasach imperium rzymskiego. Duce, ducere tłumaczone jest jako przewodzić. Wśród Słowian np. w języku czeskim tytuł księcia ziemskiego tłumaczy się jako "wojewoda". Wyraz pochodzi od słów wój oraz wodzić (prowadzić), a więc całość oznacza tego, który przewodzi wojskiem. Podobnie diuk w języku niemieckim to Herzog – od herzen – przewodzić."
