És akkor mi van az E=mc^2-tel, amit Einstein legnagyobb alkotásának tartanak, és ha ma bárkit megkérdeznek a relativitás-elméletről és Einsteinről, ez azonnal az eszébe jut, még ha nem is tudja, mit jelent pontosan. Sőt, ha megkérdezünk 100 embert, mondjon egy fizikai képletet, szerintem 98 ezt fogja mondani. És most kiderül, hogy ez az"m" nem az az "m"? Akkor micsoda? Ha ez az "m" nem ugyanaz, mint amelyik a gravitációs erőtörvényben szerepel, akkor milyen alapon beszélünk tömeg-energia ekvivalenciáról? Ezek szerint mégis csak különbözik a súlyos és a tehetetlen tömeg? De akkor meg mi van az egész áltakános-relativitás elmélettel? Meg a gravitáció-gyorsulás ekvivalenciával?
Úgy néz ki, hogy a tehetelen, és a súlyos tömegek "látszólagos" aránya lehet szituáció függő! Sőt, furcsa lenne, ha nem lenne az. Hát mindennek van, neki meg nincs belső ellenállása? Hiszen a hópehely lassabb zuhanását, ha a levegőről nem tudnánk, nem ennek tudhatnánk be? Pedig az szigorúan külső tényező. Azért is tudunk róla. Most már nézhetünk befelé is. (Onnan meg minden olyan, mint a külső).
"a gyorsítással szembeni ellenállástól függ" nagyon jó, szerintem is.
De ezt szerintem iszugyi ki is mérte... (ne haragudjatok, de sajnos, e téma ide tartozik, ez most nem árapály!) Mert nemcsak külső, de "belső ellenállás" is létezhet, miért ne? És egy lejtőn guruló fogaskerekű vagont egy belső lendkerék éppúgy, sőt jobban fékezhet, mint a külső légellenállás, és te nem tudod, hogy azért halad e lassabban, mert belül a lendkerék gerjesztődik, vagy mert megváltozott a tehetetlen és a súlyos tömeg aránya? Csak amikor a túlgerjesztett lendkerék szétrepül? Pld. egy EH- ba való zuhanás esetén?
Ilyen belső, az ejtést fékező folyamatoknak a valós világban is léteznie kell, az ejtési kisérlettel megfoghatóan. Úgy jelentkezik, mintha a tehetetlen/súlyos tömeg változna, és anyagtól függő lehet. Valójában a tömeg gerjed. Ami persze lehet részecske, kötés, bármilyen változás benne. Vagy szétsugárzás.
Még a tudatnak is van súlya, tehetetlensége, pedig igazán elvont, és belső... Vajon melyik volt előbb? Az emberi, vagy a fizikai? Ki honnan vette át?
Hello
Mar tobbszor is felmerult itt a kotesi energia tomegge alakulasa, illetve a benne resztvevo kvarkok tomegenek energiava alakulasa kotesnel. Most ezt reszecskefizikai szemmel meg csak-csak el tudom kepzelni, de hogyan nez ez ki kvantumfizikai oldalrol. Ha el tudja ezt itt mondani valaki, ossza mar meg velenunk.
Koszi.
Igi
Tulajdonképp úgy van, ahogy írtad. Ha a négyesimpulzus vektor négyzetét felírjuk, akkor
W^2/c^2-p^2=m^2c^2
összefüggést kapunk, ahol W az energia, p pedig az impulzus.
A kinetikai energia tehát matematikailag is különválasztható a kötési energiától. Semmi akadálya nincs tehát, hogy a kinetikai energiát elkülönítsük a kötési energiától. Egyébként is a jobboldalon nem a tömeg áll hanem az összenergia, és elég erőszakoltnak látszik ezt mozgási tömegnek nevezni c^2-tel való osztás után.
Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy a sebesség nem befolyásolja sem a tehetetlen sem a gravitáló tömeget? Cserébe az impulzus és a mozgási energia képletét kiegészítenénk egy sebességfüggő taggal.
A tömeg és az energia fogalmainak tisztázása Einsteinnek is mintegy 30 éves fejtörést okozott. Az oktatásba ez sajátos módon nem ment át, és Einstein eredeti gondolatát oktatják az alapszintű képzésben.
A mozgási és a nyugalmi tömeg fogalmakat végül is elvetette. Helyettük jobb különbséget tenni az energiák között. Einstein 1937-ben lényegében újra visszatért a nyugalmi és mozgási energia használatához, és eszerint ezek nem alakulnak át tömeggé. A kötési energia viszont továbbra is átalakulhat tömeggé.
Úgy érzem, hogy ezáltal tisztább lett a kép, és a "bűvészkedés" a tömeg-energia ekvivalenciával megszűnhetne, ha ez átmenne a tankönyvekbe is.
Igen, nekem is "varázslásnak" tűnik ez a magyarázat, mint amikor a bűvész a köpenye alá rejti a zavaró dolgokat. Jó lenne végre tisztázni ezt a tehetetlen-súlyos tömeg arányosságot a sebesség függvényében, mert itt valamit biztosan nem jól értünk, csak hát ahogy a topik mai állapotát nézem, igen kevés esély van rá, hogy elemezzük ezeket a lényegi dolgokat. Fárasztó, hogy hihetetlen mennyiségű ide nem tartozó hozzászóláson kell az embernek átverekednie magát, mire össze tudja szedni az egy szálhoz tartozó hozzászólásokat. Jó lenne valami szűrő, ami bekapcsolnék, és csak azok a hozzászólások látszanának, amelyek összefüggenek...
Off Mindenkit arra kérek, hogy vagy a "Mégis Földleány a Hold", vagy pedig a "SCHWARZSCHILD képlet, áramlási kritérium topikokba írjon, válaszoljon az itt eddig habár néven elhangzottakra. On
Ez a "Cáfoljuk a relativitáselméletet" topic, ahol elemi spec.rel. vitatás folyt, gravitáció többnyire csak annyiban került szóba, hogy van vagy nincs figyelembe veendő hatása egy-egy feladatban.
Ezt nyár óta iszugyi szétbombázta a saját gravitációs elméletének a propagálásával, amivel láthatólag Astrojant és téged is hasonlóra serkentett.
Nem tudnátok ezt valamelyik gravitációs topicban folytatni?
Itt lingarázdán kívül senki sem nagyon reagált rá és nem hiszem, hogy ez változni fog.
Csak még valami, ami nagyon fontos, azután, tényleg.... Az USP a gázbolygók, csillagok, nem kötött halmazok esetén nem egy éles vonal, hanem egy zóna.... Ennek kialakítását a különböző forgási sebességű rétegek, övek befolyasolják. Úgyhogy ne valamiféle vonalra gondoljatok... Az USP zónában az égitest huzamosabb ideig benne tartozkodik, belép, és kilép abból. Ezért fontos az energia, mert az az idővel is arányos, amíg benne van. Elvégzi lassan azt, amit az erő nem tudna gyorsan....
Milyen egy fekete lyuk árapálya? Van e neki árapály vektora =IM*F, ahol F a belső struktúrájától függ? Van e néki belső struktúrája? Persze hogy van, mondom, én, hiszen az Univerzumunk is FL, becsületes SCHWARZSCHILD sugara van.... Jobb híján itt vagyok én, mint belső struktúra?
Milyen az Univerzumunk eredő árapály vektora? Megkapom, ha összeadom...&s (szumma) IM*F... Milyen benne a Saggitárius A-é? Azt is hozzáadhatom az Univerzumhoz? Hol olvastatok ilyen kérdéseket? Van e szükség reájuk?
Ebben a 12576-os hozzászólásomban is csak gyors becslést végeztem, amikor a kezdő forgási időt számoltam egyenes arányban, miközben az 1,5-hatványú, s így hiba keletkezett- mea culpa. Tényleg elragadtam magam, figyelmesebb kellene legyek.
Jupiter: Tk=T* (rk/r)^1,5 nap= 0,41 (71500/159000)^1,5=0,11 Szaturnusz: 0,16 nap Uránusz: 0,12 nap Netunusz: 0,11 nap.
Vagyis a becslésem, hogy mindegyikük kezdeti körülfordulása 0,1-0,2 nap, ha az USP-jük a felületről indult, jó volt, azonban még inkább a Nap kezdeti, gyorsabb forgásához igazodtak. És nagyon valószínű, hogy tényleg így indult mindegyik, hogy pont azért akkora, amekkora, mert az USP eltávolította róla a rajta kívűl eső tömeget.
De mintha valóban a Naprendszerben keletkező égitestek kezdeti forgása valamiért ehhez a nagyságrendhez igazodna? Vajon miért? Valamiféle saját ideje volt ez? Egy fekete lyuk, a SAGGITÁRIUS A, 11 perc alatt, 10-20-szor gyorsabban fordul most, mint a naprendszeri kezdő volt.. Kérdés, mennyi lehetett kezdetben? Lehetett gyorsabb, de lassúbb is. Mert ahogy elnyelt tömegeket, IM-je nőtt, gyorsult. De az árapálya meg távolítva a csillagokat, lassította. Melyik hatás volt a nagyobb? Számolok gyorsan egy USP-t: Legyen neki se jó: Kiszámoltam: a SAGGITÁRIUS A EMZ (FL) USP pályája, ha valóban 11 perc alatt fordul, és 5millió naptömegű (elég pici) RUSP~20 Millió km sugarú. Ezen a pályán belül az ekliptika síkján már mindent felzabált, illetve a körpályán lévőket meg eltávolította. Kivéve az elnyúlt ellipszis pályán érkezőket, vagy a forgástengelyfelölieket, azokat fogyasztja továbbra is, de azok meg közel elfogytak. Így hát, panaszkodnak a tudósok, most éhezik.
Sejtem, hogy az eszmefuttatásaimban vannak hibák és tévedések. Ezeket ahogyan észreveszem, utóbb szóvá is teszem.
Így például hogy egy olyan, nem pont gömb alakú bolygónál, amilyen a Szaturnusz is, hiszen 10 % a lapultsága, az USP-t nem úgy kell számolni, mintha gömb alakú lenne. Egy másik programom alapján tudom, hogy a lapos formájú testeken kívűl, azonos távolságra a gravitáció irányfüggő- a hosszabb él irányába nagyobb, és hogy ez a különbség csak távol egyenlítődik ki. Mintha az egy nagyobb tömegű égitest lenne abba az irányba (valójában relatív így is van). És emiatt az USP-is távolabb adódik a gömb alakzatúhoz képest. Így a Szaturnusz USP-je is, az A gyűrű belső éléhez sokkal közelebb, valójában a középponttól ~120000 km-re lehet. Emiatt a dolog a korábbi becslésemnél sokkal később, 100000 éven belül, már a "modern korban" történhetett. A széttöredezett bolygók száma is lehetett több, vagy kevesebb, mint ahogyan irtam-a négy bolygó- törés csak felvetés részemről, nem bizonyított. Hiszen sokkal jobban kéne ismerjem a gyűrűk anyagát, szerkezetét... Csak beakartam mutatni, hogy olyan is lejátszódhatott, ha az USP vándorlása a döntő, és nem a ROCHE pályára találás. Ami nyilvánvaló, hiszen sok hold kering épségben a ROCHE alatt, milliárd évek óta.
Az USP-vel való egyszeri találkozást viszont legtöbben megsinylik.
javítás: - A távolodó gyűrűre ható árapály csökken, a zuhanóra nő. De ilyen távolságból a különbség még nem mértékadó. Ha ezt elhanyagolnám, azt kellene, hogy mondjam, hogy a robbanás (92000+113000)/2=107000 km-es pályán következett be. (92000+122000)/2=107000 (az eredmény már jó volt)
A Phobos'Deimos szétrobbanása hasonló becslés alapján: (23000+9000)/2= 16000 km, azonban itt már nagyobb az eltérés, a becsült pálya 18-19000 km, vagyis az USP azóta ~3000 km-t haladt.
Az USP legfeljebb 16-17000 km-t haladhatott a felszínétől, létezése óta. Így 3000 km-t nagyjából 1 Mrd éve tehetett meg az USP. Vagyis kb. akkor lehetett a katasztrófa. 1 Mrd éve még a Mars is közelebb volt a Naphoz, bár nem sokkal.
Ezek eléggé bonyolult számítások, amelynek a metodikáját ismerem. Pedig, számolni kellene őket, és azt mérésekkel ellenőrizni. Ez egy iterációs művelet. Hátha valakik, akiknek módjuk lesz rá, fölvállalják?
Láthatjátok, nekem a legelemibb bizonyitékaim bemutatásához is 6 oldal kellett! Az összeshez- 5000 oldal. Csak amit tudok! Ti meg az ötbetüs képletekhez szoktatok! Hogyan találhatunk egymásra?
