Nem vagyok nyugodt! Mivel ZARM/Bremen is benne van a STEP-ben, elegendö lett volna nekik a saját ejtötornyukban egy megfelelö ejtökisérletet különbözö anyagokkal elvégezni, kb. 30.000- Euróért, és megmaradt volna 149,970,000.- Euró, amit Ugandába el lehetett volna jobb célokra költeni az adófizetök zsebéböl. A STEP-projektnek semmi tudományos értelme nincs.
"The gravitational mass difference between the neutral kaon and its anti-kaon counterpart was also calculated by various people. See:
I.R. Kenyon, "A Recalculation of the Gravitational Mass Difference between the K_0 and bar{K_0} Mesons", Physics Letters B, Vol. 237, Number 2, 15 March 1990. p274-277." ------ Ez a cikk egyenesen csapni való! Azt sem tudja szegény mi a 'neutral kaon and its anti-kaon counterpart'!
Kössz a választ. Azt azért tegyük hozzá, hogy a kisérletek összeállítása és értékelése az elfogadott elméleten belül történt. Neked olyan kisérletet kell összeállítanod, amely a Te neutronfelfogásod szerinti kisérletről szól. Amit erről a kisérletről állítasz az elméleteddel nem magyarázható.
Ajánlom ebben a témában :http://xxx.sf.nchc.gov.tw/ftp/physics/papers/9911/9911062.pdf elolvasását.
Csak kérdezem, ha a neutronjaid e-töltést tartalmaznak, akkor hogy lehet semleges töltésű? ( Pe és Pepe)
Különben épp ezt akarja a STEP-projekt megmérni. Már a 150 millió Euro költségvetésböl láthatod, hogy ez nem olyan 'piszok egyszerü"! Elöször 2003-ban volt tervbe véve a mérés, majd eltolták 2005-re, most meg 2006 az idöcél. Nagyon kinlódnak vele, a célba vett 10^-18-as mérési pontosságnál nem lesz, a kidobott pénzen kivül, semmi kézzel fogható eredményük. Ezt a pontosságot messze el se tudják érni a kétfajta tömeggel kapcsolatban. Vigyázni kellene nagyon nekik a lebegö tárgyaknál arra, hogy a zavaró hatások az ürszondában ne legyenek nagyobbak mint a mérendö tömeg effektus.
Koester és Schmiedmayer alapvetöen kritizálható mérési eredménye még is kihozott valamit, azt hogy a gamma, ami arányos a m(i)/m(g)-vel valamivel nagyobb mint 1, ez Schmiedmayernél (1.00038 +- 0.00025). Tehát az instabil neutron tehetetlen tömege valamivel nagyobb mint a súlyos tömege. (Ezt én is elvártam az elméletemböl az instabil neutronra!) De azért ne felejtsük el, hogy náluk áll még egy ismeretlen faktor az (g_f/g_0) a m(i)/m(g) mellett.
Ráadásul a neutronban a Planck állandónak semmi keresni valója nincs, Nincs semmi értelme "the following relation: Nb_f = (gamma * m^2 * g_0 * h_0)/(2*pi* planks constant)"-t használni. A neutron állapotát egy másik állandó, a h(0), rögzíti és ez 387-tel kisebb mint a Planck állandó. Mind a két állandónak az a jelentösége, hogy ezek Lagrange multiplikátorok (variációsszámítás isoperimetrikus mellékfeltétellel és természetes határfeltétel mellett, amit a fizika eddig még nem használ mert nem ismer).
Kedves Muallim! Ismerem a semleges részecskékkel elvégzett probálkozásokat a súlyos tömeg és a tehetetlen tömeg megmérésére. Haggyuk ki itt a semleges káonokat, mert a részecskefizikusoknak ezekkel még alapvetö problémáik vannak. Maradjunk csak a neutronnál. Ez könnyebben kezelhetö a kisérletekben és a fizikusok azt hiszik, hogy ezt a részecskét jól ismerik. Pedig (valószinüen) nem így van. A részecskefizika meg van gyözödve, hogy a neutron egy önálló elemi részecske, ami szétbomlik egy protonra, egy elektronra és egy neutrínóra. A neutron a 'nukleon' egyik állapota a kettö közül, a másik állapota a proton. Fermi megszerkeztette a neutron bomlása elméletét, miután Heisenberg kizárta az elektronokat a magokból. Én Fermi/Heisenberg elméletét nem találom helytállónak. Az elemi elektromos töltéseket nem lehet csak úgy ide-oda dobigálni a 'nukleon' két állapota között. A proton egy elemi részecske, ami nem osztható fel tovább, de a neutron egy összetett részecske. Ezeket nem lehet összefogni és a 'nukleon két állapotának' deklarálni. Ez olyan lenne, mintha az álattanban az egeret és az elefántot összefognánk és öket az 'egefánt' két állapotának neveznénk ki. Így nem megy az üzlet. Az én hozzáállásom alapvetöen más. Elfogadom, hogy létezik proton (P), elektron (e) és pozitron (p) mint elemi részecske és ezekböl építem fel a neutront. Így ráadásul kisül, hogy KÉTFÉLE neutron van: egy stabil neutron = (P,e) és egy instabil neutron = (P,e,p,e). A stabil neutronnak már minden tulajdonságát ki tudtam számítani (nagyságát, kötési energiáját, mágneses momentumát, a súlyos tömegét és a nyugalmi tehetetlen tömegét). De a stabil neutron létezésével nem is számol még a mag-/részecskefizika! Az instabil neutron tulajdonságait is ki lehet számolni, mert ismerem hozzá az egyenleteket (variációsszámitás), de ezt még nem végeztem véglegesen el. Innen ki jön az instabil neutron nagysága, kötési energiája, élettartama, mágneses momentuma, súlyos és nyugalmi tehetetlen tömege. Innen már kisült, hogy az instabil neutronnak a nyugalmi tehetetlen tömege nagyobb (!) mint a súlyos tömege. [A stabil neutronnak a tehetetlen tömege kisebb(!) mint a súlyos tömege: m(stabil neutron,v=0;i) = m(stabil neutron;g) - E(kötés)/c^2 ahol a kötési energia kb. E(kötés)=2 MeV.] Az instabil neutronnál tehát TÖMEGTÖBBLET van, amig a stabil neutronnál TÖMEGHIÁNY jelentkezik meg. Ezek mind az elméletemböl származnak, ami a stabil részecskék elemi gravitációs töltése fogalmát felhasználja. Természetesen mondhatod erre, hogy ez 'rögeszme'. Én erre azt mondom, hogy ez a rögeszmém jobb mint az elfogadott fizika álláspontja, ezért ezt követem. De a fizikában mérni is kell, nem csak elméletet szülni. Elöször is meg kell itélni, milyen körülmények között lehet valamit megmérni, pl. a stabil vagy instabil neutronnak a különbözö súlyos és nyugalmi tehetetlen tömegét. Itt is maradjunk csak a stabil neutronnál, mert ezt egyszerübb kezelni. A stabil neutron =(P,e) a protonból és az elektronból van összerakva, épp úgy mint a hidrogén atom, csak a kötési energiája jóval nagyobb (kb 2 MeV összevetve 13.6 eV-tal). A proton és az elektron hordozza az elemi elektromos töltéseket, a neutron/hidrogén atom úgyan elektromosan semleges, de a bennük mozgó e-töltések mágneses teret okoznak. Ha meg akarod mérni a stabil neutron (vagy a hidrogén atom) kétfajta tömege különbségét, akkor számítani kell a mágneses tér zavaró hatására. 'Kis távolságokban' a mágneses tér zavaró hatás mindig dominál a gravitációs erö felett, ott NEM LEHET a kétfajta tömeg különbségét megmérni. Ilyen távolságokban NEM LEHET 'free-fall experiment'-eket eredményesen elvégezni. Na, ennyi kritikát Koester és Schmiedmayer kisérleteihez. Ök messze sem tudták az instabil neutronnál a súlyos tömeg és a tehetetetlen tömeg ekvivalenciáját mérni. ---- Neked meghagyom házifeladatnak kiszámítani, milyen nagy az a távolság a neutronnál és a hidrogén atomnál, ahol a gravitációs erö dominál a mágneses tér zaravró hatása felett. Ne csodálkozzál, ha a hidrogén atom esetében kb. Föld-Hold távolságra kell elmenni, hogy két H-atom között a gravitációs erö domináljon. Ne haragudj, ezért Koester és Schmiedmayer mérését nem vehetem komolyan. Ök alapvetö dolgokat nem gondoltak át a mérésükkel kapcsolatban. Az eredményüket ilyen fényben ignorálom és ha én lettem volna a szakfolyóirat referee-je, visszaútasítottam volna az egész egyveleget. Ilyen kisérletekkel NEM LEHET a neutron súlyos és tehetetlen tömeg ekvivalenciájára következtetni.
Experiments involving elementary particles are fewer and less accurate than the their macroscopic counterpart. These experiments are generally free-fall experiments(!). The most successful of these experiments measure the gravitational mass of the neutron. A beam of slow moving neutrons are reflected off of a liquid. If the neutrons hit the surface of the liquid at a critical energy (equal to potential of neutrons in the liquid) then they will be reflected by the liquid which acts as a mirror. It will obey the following relation:
m = gravitational mass h_0 = critical height ( height which the particle was released in which critical energy was reached)
gamma = (m_i/m)(g_f/g_0) where m_i is the inertial mass. g_f is the gravitational acceleration of the free falling neutron and g_0 is the gravitational acceleration of bulk matter.
b_f = scattering length N = atoms per cm^3
The parameter b_f can be measured independent of gravity (b_0). If these two are different then this would imply that gamma is different from one and show that the gravitational and inertial masses are different. Experimentally, if it is found that gamma = 1.00016 +- 0.00025 (L. Koester 1976) and gamma = 1.00038 +- 0.00025 (Jorg Schmiedmayer 1989)
Hát néhányan, akik kisérletekkel foglalkoztak előtted :
(L. Koester 1976)
(Jorg Schmiedmayer 1989)
see L. Koester; 'Verification of the equivalence of gravitational and inertial mass for the neutron', Physical Review D, Volume 14, Number 4, 15 August 1976.
see Jorg Schmeidmayer; 'The Equivalence of the Gravitational and Inertial Mass of the Neutron', Nuclear Instruments and Methods in Physics Research A284 (1989) 59-62
There have been similar experiments to find the gravitational mass of charged particles such as the electron. The difficulty here is that the charge of the electron is much higher that the gravitational force and must be shielded. See:
F.C. Wittenborn and W.M. Fairbanks, Physical Review Letter 19 (1967) 1049; Rev. Sci. Instrum. 48 (1977) 1.
The gravitational mass difference between the neutral kaon and its anti-kaon counterpart was also calculated by various people. See:
I.R. Kenyon, "A Recalculation of the Gravitational Mass Difference between the K_0 and bar{K_0} Mesons", Physics Letters B, Vol. 237, Number 2, 15 March 1990. p274-277.
"A sajátidõ annál lassabban telik, minél nagyobb a gravitációs potenciál abszolút értéke, vagyis minél közelebb vagyunk a vonzás forrásához, egyszerûen mondva: minél "lejjebb" vagyunk." -idézed, muallim
Amikor az űrhajó körpályán halad, a térideje változatlan, hiszen nem közeledik a gravitáció forrásához. eddig nagyon jó. (űrhajós kísérlet)
Ha közeledik, lassul. Ez is nagyon jó. (ejtős kísérlet)
De akkor a gyorsulása szintén lassul? Ez is nagyon jó! Minden nagyon jó!
Nem változik a helyzeti energiája.Árapály, vagy más ellenállás nélkül soha nem is változna! Ez a különbség. Tisztább hasonlat, mint hajó-űrhajó a sodrásban, erre nem lehet.... Sodrás- kapaszkodás....
Szeretném, ha az alapmennyiségeket definiálnád, mielőtt nekilátnál az elméletednek...
,ahogy az ÁR-ben is ez megvan:
"Az Általános Relativitáselmélet szellemiségét megértsük, itt is az alapdefiníciókkal, vagyis az idõ, a távolság és a mozgás fogalmának meghatározásával kell kezdenünk a vizsgálódást.
Közismert, hogy az idõ mérése egy atom, vagy molekula kiválasztott energia-átmenetének frekvenciájából származtatható mindenféle külsõ kalibrálás nélkül. Az idõt tehát atomórával, egy elemi részecske kiválasztott sajátfrekvenciájával mérjük. Ezzel az idõ és a tömeg alapegységét a részecske helyi állapotához kötöttük. A sajátidõ annál lassabban telik, minél nagyobb a gravitációs potenciál abszolút értéke, vagyis minél közelebb vagyunk a vonzás forrásához, egyszerûen mondva: minél "lejjebb" vagyunk.
A fény rezgésszáma a gravitációs potenciál abszolút értékének növekedésével, tehát az erõteret létrehozó testekhez közeledve, növekszik; és megfordítva, a testektõl távolodva csökken. Ezt a jelenséget gravitációs vörös-eltolódásnak hívjuk.
Az Általános Relativitáselmélet szerint a szabadon esõ részecske a téridõ geodetikus vonala mentén halad. Egyik alapfeltevése, az Einstein féle ekvivalencia elv szerint a szabadon esõ rendszer a nyugalmi rendszerrel azonosnak tekinthetõ. (Persze, ez csak korlátozott méretû rendszerre igaz.)
Az más az űrhajón, hogy nem változik a pályán a helyzeti energia. Csak azzal arányosan, ahogyan azt az az itt kimondhatatlan jelenség, amelyet képviselni próbálok, előidézi. Az pedig körpályán igen lassú.
Én szugyitól eltérően kicsit azt állitom, hogy ez a tömeghiány nem mindig jelentkezik. Hanem akkor, ha pld. valamilyen enrgia szint is megváltozik- a helyzeti energia. Ezzel járhat az arányváltozás. Mint a tolpehelynél. Egy tollpehely, és egy ólomgolyó egyformán függnek. A különbség a zuhanásnál látszik....
Muallim! Ne kerülje el a figyelmed, hogy EJTÉSI kísérletről van szó. Kár hogy elvesztettem EÖTVÖS kísérletei, tevékenysége egy nagy méltatójának hivatkozását.... Eötvös nem ejtési kísérletet végzett! A Szugyi által végzett vizsgálatoknál változott a helyzeti energia, mégpedig igen intenzíven. Aminek kísérője lehetett a belső ellenállás. Ha egy hajó együtt úszik a vízárammal, van ellenállása? És ha a horgony lefékezi? Felhívom a figyelmed, hogy a pízai ferde tornyon végzett ejtési kísérletig az emberiségnek azt volt a véleménye a tollról, hogy az másképpen zuhan... Ha szakszerűek lettek volna, azt mondták volna- más a tehetetlen tömege. De nem voltak szakszerűek. Ma meg már mindenki azt vallja, hogy a tollpehely súlyos és tehetetlenségi tömege azonos. Mert fg4lfedezték a légellenállást. Én meg elfogadom iszugyi állításának azt a részét, hogy a toll egy pihényit másképp viselkedik légüres térben.
