Néztem,nálam a western kötelező műfaj. Ez a film még a klasszikus korszak terméke,itt az indiánok tényleg csak puskavégre való mellékszereplők. Egyszer mondta John Ford,hogy több indiánt mészárolt le a filmjeiben,mint Custer tábornok a valóságban. De legalább a navajo statisztái kerestek egy kis pénzt ezzel a filmmel is.
Szombat este volt az m1-esen egy 1950-es John Ford film John Wayne-nel a főszerepben. Rio Grande volt a címe.
Ebben az apacsok még csak lelőni való gazemberek voltak, igaz, hogy a film végén a lovasság szolgálatában álló egyik navahó felderítő kitüntetést kapott...
Egyébként mai szemmel már nevetségesen hat, ahogy a lovaskatonák és az apacsok vágtáját mesterségesen fölgyorsították:-)
Örülök, hogy tetszik a kép, nyugodtan tegyétek fel mindenhova.
A lakota-tasina címen nem is csodálkozom, azok a könyvek nagyon szépek, igazán baráti lélekkel írta őket.
A női nevekhez annyit tudnék hozzátenni, hogy a "Topszanna" ejtésű név valóban komancs és "Préri Virága" jelentéssel bír, mint valamelyik Winnetouban volt hallható.
Quanah Parker kishúgát hívták így, aki néhány éves korában halt meg influenzában. Édesanyja utána is halt hamarosan.
A képpel kapcsolatban: 99%, hogy igazad van. De bízom az egy százalékomban :) Ha megtudom, hogy ki ő, te leszel az első, akinek bevallom.
Hozzám képest mindenképpen "apacs szakértő" vagy. Én csak Fort Sillben "futottam össze" velük, mikor White Parker után nyomoztam. (Quanah fia, metodista prédikátor volt, a komancsok közt működött.) Aztán velük (is) maradtam, mert olyan megrázó és mély emberi drámák nyíladoznak a szemem előtt, hogy nem tudok nem figyelni rájuk. De amúgy általános apacs műveltségem nem valami fényes.
A honlapodon nagyon szépek a festmények. Egy-két Howard Terpninget (?) ismerek, de a többit sose láttam még. Ki festette őket?
Gondolkodtam, hogy mit tudnék felajánlani, de gondolom a peyotizmus és a protestantizmus összecsapásai nem annyira hoznak lázba. Ha viszont Galgadio képe tetszik, az egy sorozat része. Már nem tudom, honnan szedtem, a többi ruha is szép, bár ez a legszebb. Vannak még egyéb gyöngyfűzések, kosarak, fazekak. A forrásukat nem tudom már, csak úgy gyönyörködni gyűjtögetem őket, népek szerint csoportosítva.
A csejenn lány esküvői ruhája egyszerűen varázslatosan szép, nem tudok rá mást mondani.
(Na jó, a magyar női népviseletek sem kutyaütők:-))
Arra gondoltam, hogyha beleegyezel, hogy föltenném ide a topikba, meg Tibb honlapjára is.
Mellesleg a Tasina név szerintem nem csejenn, hanem lakota, és azt jelenti, hogy barátnő.
Az a német nő, aki a Nagy Medve fiai c. regényt írta, Liselotte Welskopf-Heinrich a lakotáktól állítólag megkapta a kitüntető lakota-tasina (a sziúk barátja) címet
Lakota eredetű a Winona is, amelynek jelentése "elsőszülött leány".
Ez a név újabban a fehér amerikaiak között is terjed keresztnévként.
Bár nem tudom, hogy az eredeti jelentésével hányan vannak tisztában.
Liselotte Welskopf-Heinrich regényeiben a Winona Uinonah formában szerepel, de ez csak átírásbeli különbség.
Esküszöm, meg sem fordult a fejemben, hogy ironizálnál vagy gúnyolódnál! 99,9%-ban biztos vagyok benne, hogy a képen nem Taza látható, mert
1. A képen látható férfinak rövid a haja. Ezzel kapcsolatosan ugyan sajna nincs forrásom, de valamennyi általam ismert fényképen hosszú hajuk van az apacs harcosoknak, csak vereségük, fogságuk, megkeresztelkedésük után nyiratkoztak meg. Tuti, hogy Taza apacs főnökként nem tett látogatást a borbélynál, még keleti parti utazása alkalmából sem.
2. A képen látható férfi egy idősebb ember, Taza pedig fiatalon halt meg.
A felsorolt művek sajnos nincsenek meg nekem, igazából "apacs szakértő" sem vagyok, mindössze három angol nyelvű könyvem van, ami kifejezetten az apacsokkal foglalkozik:
David Roberts: Once They Moved Like the Wind: Cochise, Geronimo and the Apache Wars
Edwin R. Sweeney: Cochise: Chiricahua Apache Chief
Jason Hook: The Apaches
Mindenestre remélem, hogy előbb-utóbb sikerül megfejteni a titokzatos fotó rejtélyét!
Én is elkezdtem összedobni egy honlapot (www.freeweb.hu/tibb), ahol igyekszem összegyűjteni az észak-ameriaki indiánokkal kapcsolatos ismereteket. Egyelőre folyamatos fejlesztés alatt áll, de Galgadiónak köszönhetően már olvasható rajta néhány hosszabb anyag is.
Sajnos a péntek nem az én napom volt, úgyhogy egy kicsit magyarázkodnom kell. Szó szerint értettem, hogy az érveid felülírják az elgondolásomat Tazával kapcsolatban, de még nem vetettem el teljesen. Semmi irónia vagy gúny nem akart lenni a hsz-emben, csak dög fáradt voltam. És tényleg kösz! Egyébként van valami forrásod, amiben a hajáról szó van, vagy csak feltételezhetjük, hogy hosszú volt a halálakor?
Szeretném még megkérdezni, hogy az alábbiak közül nincs-e meg valamelyik:
Ball, Eve. Indeh: An Apache Odyssey. . University of Oklahoma Press. Soft cover. $21.95
Stockel, H. Henrietta. Shame and Endurance: The Untold Story of the Chiricahua Apache Priosners of WarUniversity of Arizona Press, 2004. Dust jacket. $35.00
Stockel, H. Henrietta. Shame and Endurance: The Untold Story of the Chiricahua Apache Priosners of War. University of Arizona Press, 2004. Soft cover. $19.95
Stockel, H. Henrietta. Survival of the Spirit: Chiricahua Apaches in CaptivityUniversity of Nevada Press, 1993. Dust jacket. $37.95
Mi a tévében láttuk egyszer régen, fel is vettük VHS-re. Aztán kölcsönadtuk egy rokonnak, akitől ellopták. Évekig vadásztunk rá - a szinkronizált változatra, hogy a gyerekek is meg bírják nézni. Aztán feladtuk, rendeltünk kintről egyet. A férjem magyar feliratot szeretne tenni rá, azt akartam eredetileg kérdezni, hogy nincs-e készen. Bár közben kiderült, hogy nem is annyira egyszerű a dolog, mert az eredeti angol felirat magán a filmen van, nem a DVD-n, úgyhogy le kell takarni. De úgy látom, tetszik neki a feladat. (A gyerekek meg már lassan úgyis tudják kívülről, hogy ki mit mond.)
Egyébként spanyol változat is van rajta, de ott a csejenn szöveg is spanyolul szól, és alatta van az angol felirat.
Ne haragudj, biztosan korán volt még. Csak azt akartam írni, hogy menstruáció alatt biztosan hordtak valamit, de különben nem praktikus semmi, ami középen zárt. A férfiak viseletét is ezért hoztam fel.
Dögöljek meg, ha értem, hogy mire célzol itt ezekkel az élettani folyamatokkal!
Én úgy tudom, hogy nagy hidegben, télen a nők is hordtak bőr lábszárvédőket, azaz leggingset a szoknya alatt.
Lószőrből font erényövről valóban van szó Sánta Őz könyvében, ezt állítólag a lányok viselték az első menstruációtól kezdve a leánykérésig vagy férjhez menésig, most ez a könyvből nem derül ki.
Bár ha belegondolok, ez tényleg akadályozhatta bizonyos biológiai funkciók elvégzését...
A régi archív fényképeket nézegetve nekem úgy tűnik, hogy az 1880-as, 1890-es években a sziú asszonyok a rezervátumban fokozatosan áttértek az euro-amerikai ruhák viselésére, igaz, hogy az olcsóbb, egyszerűbb fazonú változatokra.
Küldd már el légy szíves még egyszer a dalokat, mert az Outlookomnak túl élesre volt állítva a védelme és levágta a hangfájlokat (érdekes, hogy a pps-eket viszont átengedte).
Most már átállítottam, légy szi küldd már át még egyszer!
Vannak szakkönyveim (és regényeim is) , amit itthon fellelhettem és megvehettem, talán innen a topic-ból is vettem ötletet. Legutóbbi szerzeményem, aminek nagyon örültem, az a " The North American Indian " Curtistól. De megvallom, szégyellem, de még nem néztem bele. Úgy örültem neki, igazán ünnepi pillanatnak szánom, amikor először belelapozom. Ez a második angol nyelvű könyvem, de az első,amit igazán nagy értéknek tekintek.Nagyon sok telefonba került,mire találtam belőle eladó példányt.
Egyfolytában kutatok, mit lehetne még beszerezni.
Meg van a
- Indiánok és Ősi kultúrák Észak-Amerikában - Könyv az indiánokról -
- A híres vadnyugat - A vadnyugat története indián szemmel nézve
Hát éppen nem tanulmányoztam a témát, de ha józanul végiggondoljuk, akkor az eléggé prózai. Bizonyos élettani folyamatok ugye időnként feltétlenül szükségessé tesznek valamilyen megoldást. Egyéb esetekben nem valószínű, hogy az asszonyok viselete jobban korlátozta volna őket más természetű - szintén élettani - folyamataikban, mint a férfiakat a lábszárvédős-ágyékkötős megoldás. Az "erényöv" megint más kérdés, hallottam már olyanról is, de lehet, hogy csak valami filmben.
A Windwalker szinkronizált változata van meg, vagy a sima?
Szerintem teljesen egyértelműen csak azt az egyet jelentheti, hogy nem vagyunk százasok :) (Bocsi, Sher!)
Na akkor őszintén. Mivel a név már foglalt, olyan számot kerestem, amiről senki nem fogja azt gondolni, hogy annyi éves vagyok, vagy akkor születtem... No comment:)
