Ebben a topokban ugyan nem tud senki tájékozodni a sikeres ált.rel.-röl, mert épp ezt cáfoljuk! Ne csodálkozz tehát,hogy ez itt szét van zilálva. A fekete lyukakból meg egyetlen egy sincs az univerzumban!
Ha ebből a topikból szeretnél tájékozódni a gravitáció modern és sikeres elméletéről, az általános relativitáselméletről, az inkább rosszul fog elsülni. Úgy látom, hogy azok, akik tudják, miről is van szó, már egyre ritkábban írnak ide és akkor is inkább csak rövid szösszeneteket. Megvan ennek az oka.
Van talán más gravitációs topik, fogalmazd oda a kérdéseidet, szívesebben fogunk válaszolni; itt szétzilálják inkább a témákat.
Most akkor csak annyit, hogy a graviton,mint közvetítő részecske az, ami "vagy van, vagy nincs". De a gravitációs hatások érzékeléséhez nincs feltétlenül szükség gravitonokra. Gravitációs hullámok biztos vannak, és azok érnek ide 8 perc alatt a Napból.
Fekete lyukakból pedig minden bizonnyal sok van, pl. a galaxisok centrumában.
A c-vel kiterjedö gravitáció is az invariáns távolságot ds^2=dx^2+dy^2+dz^2 -(cdt)^2 definiál mint a fény, tehát egy Minkowski teret! A tér nincs meggörbítve!
Közben elolvaztam az 'Fénysebességgel terjed a gravitáció' cikket, csak a cikkből nem értettem meg, hogy hogyan mérték meg? Segítenél? Nem vagyok fizikus... reménykedjünk hogy lingarazda erre jár és segít
Mi az hogy lehet, hogy van lehet hogy nincs? Kell lennie, ha nyolc perc múlva érezzük, nem? Miért kell?
De már teljesen összezavarodtam...akkor mi van a fekete lyukkal? Köszöni, jól van.
> Az összetett gyagyásságokból csak egyet veszek ki, az elektronnak a mágneses momentumja NULLA. Mondd csak, te "kutató részecskefizikus", láttál már elektronspin-rezonancia kísérletet? (a szilárdtestfizikában ez egy bevett szerkezetvizsgálati módszer) És Stern-Gerlach-ot?
Na várjunk csak! Az "Igen" azt jelenti, hogy 8 percig (az előbb rosszul írtam) még körpályán száguladana Földünk? Akkor van a gravitációs kölcsönhatásnak is közvetítő részecskéje? Graviton! A gravitonra meg nem érvényes a relativitáselmélet?
600 km/sec, Michelsonék pont ezt szerették volna kimérni, de a műszer alkalmatlansága miatt ez nem sikerült nekik. Viszont sikerült ezáltal kidobni az ún éterelméletet.
De ha nincs éter akkor ugye ugyanezen oknál fogva vákuumenergia sem létezhet, nembeszélve a sötét energiáról..
Teve 13058, szajkózod lingarázda butaságát, de ezt már ő maga is kétségbe vonja,
ciprian 13060, a gravitáció valószínűleg NEM fénysebességgel terjed, és azt hiszem pillanatnyilag egyikünknek sincs komoly alátámasztása erre a problémára.
A gravitáció valószínűleg fénysebességgel terjed. Ezenkívül a Napot is csak fénysebességgel lehetne "eltávolítani". Szóval véleményem szerint a Földön észlelt változás folyamatos lenne, bár kb 8 perc késéssel jönne el ide a változás eleje.
A relativitás elvét fennhangon dicsőítve a relativitás elvének teljes mellőzésével kell a gyakorlati számításokat elvégezni ahhoz, hogy a mérési eredményekkel összhangba lehessen hozni a számítási módszert.
Jobb, ha tisztázzuk, hogy a relativitás elve csak az egymáshoz képest egyenesvonalú egyenletes mozgást végző vonatkoztatási rendszerek egyenértékűségét mondja ki. Olyanról szó sincs benne, hogy egy inerciarendszer egyenértékű lenne egy nem inerciarendszerrel. Magyarul: a vonatkoztatási rendszerek a fenti egyenértékűség (mint ekvivalenciareláció) szerint ekvivalenciaosztályokat alkotnak (amelyek tehát egymással egyenértékű elemekből állnak), de az ekvivalenciaosztályok egymássel már nem egyenértékűek: van közöttük egy kitüntetett: az inerciarendszerek osztálya. Ez nem hibája, hanem jellegzetessége a relativitáselméletnek (nem bug, hanem feature).
Talán érdemes lenne megismekedned az itt megpendített témakörrel, mielőtt feltalálnád a spanyolviaszt:
Az elején kezdd olvasni, hivatkozások is vannak benne.
A lényeg, hogy mind a spec. rel. , mind pedig a Newton-féle mechanika feltételezi az inerciarendszerek abszolút voltát, tehát szó sincs arról, hogy ezekben a modellekben tetszőleges két vonatkoztatási rendszer egyenértékű lenne. Ez nem a te felfedezésed, hanem e modellek közismert tulajdonsága. Az ált. rel. már közelebb áll az igazi relatív mechanikához, de még az sem igazán olyan, ami teljesíti a relativisták (Mach, Leibniz, Barbour, Győzőcske) követelményeit.
1. Igen (150,000,000km/300,000km/s = 500s). 2. A gravitáció nem kell "kijöjjön" mert már akkor is "kint volt", amikor az illető csillag még nem volt fekete lyuk. 3. Elméletileg lehetne gravitációs adó-vevőt építeni, de nem lenne gyorsabb a hagyományosnál. Index - Tech - Fénysebességgel terjed a gravitáció
Remek ez a topik! Már vagy két napja csak ezt olvasgatom.
Lenne pár kérdésem a tudósokhoz. Egyszerűen nincs annyi időm, hogy végigolvassam a topikot és választ kapjak az alábbiakra (Lehet, hogy nincs is válasz?):
1. Tételezzük föl, hogy a Napunkat eltüntetnénk. Egyszer csak nem lenne ott a helyén. Ugyebár a Földön még egy ideig világosság lenne (talán 8 másodpercig), de vajon körpályán mozogna továbbra is?
2. Ha igen, akkor a gravitáció is fénysebességgel "terjed" ... Így nem lennének fekete lyukak, mert a gravitáció sem tudna kijönni belőlük!
3. Ha nem, akkor ugye gyorsabban. Ekkor viszont tudnék építeni egy gravitációs elven működő adó-vevőt a Föld és a Hold közé, hogy nem kellene kivárni az információ megérkezéséhez a 1.5 másodpercet (lehet, hogy nem másfél), melyet elekromágneses hullámnál ugye ki kell.
Remélem értheően fogalmaztam meg kérdéseimet. Ha nem javítsatok ki.
Kedves Ixrose! Én persze az elektron kötésére gondoltam a proton kürül. A Coulomb erö gyorsítja a kisugárzó elektront, addig amig egy zárt pályára (alap állapot) nem kerül. Természetesen a Lorentz erö besegít ide.
Gondoltam arra is, hogy a szupervonal vége a feketeklyukban van, és ott generál állandóan új töréseket, ami miatt egyre jobban megjelenik az idődimenzió, egyre több megfigyelő lesz.
Nem egészen , a Feynman-gráfok a már szeparált tér és idő koordinátákkal számunkra megjelenő folyamatok rajza. A szupervonalnál egy ponton egy törés van. Ha egy Feynman-gráfból kiveszed a fotont, ott négy kimenet lesz minimum. Talán a párkeltésnél nem.
Ja a párkeltés. Az is egy törés,csak máshogy áll az időhöz képest, mint a többi.
És hogy fixált 4dben nem jelenti azt, hogy determinált. De még ez bonyi. Függhet attól, hogy van-s vége a szupervonalnak, és ha van akkor az mit csinál.
Dehogynem hullámzik, nézd meg a 4. Maxwell egyenletet j nélkül. (Mindegy hogy e az e.m.-mezö vagy a gravitációs mezö egyenletét nézed. És a részecske rendszereket fel lehet fogni mint 'eseményeket'.
